HIPPOCRATES
 

Az elmúlt időszakban a test, illetve a test alakja a társadalmi érdeklődés fókuszába került, így – feltehetőleg a fokozódó „kulturális nyomás” hatására – a testhez és a testképhez kapcsolódó problémák is egyre gyakoriabbak. A Túry Ferenc és Pászthy Bea szerkesztésében megjelent Evészavarok és testképzavarok című kötet szerzői – a Magyar Pszichiátriai Társaság Evészavar Szekciójának tagjai – a monográfia 39 írásában e témát járják körül.

Annak ellenére, hogy már az ókor orvosai is regisztrálták az evészavarokat, ezek csak az 1980-as években kerültek a figyelem középpontjába. Ma már hetente több híradás is olvasható, hallható az evés változatos zavarairól, és azt is tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi években különböző újabb evészavar típusok válnak ismertté. Az emberi testtel, a tápláltsággal és az alakkal kapcsolatos aggodalmak megszaporodtak és ma már az étel minőségére is kiterjednek.

Új kihívások érik az egészségügyi ellátórendszert és nem pusztán az új típusú zavarok miatt, hanem mert jelentős akceleráció is tapasztalható: a zavarok egyre fiatalabb életkorban jelentkeznek. Az egyre gyakoribb terápiarezisztencia pedig arra sarkalja a szakembereket, hogy újabb és újabb terápiás eljárásokat dolgozzanak ki és honosítsanak meg.

Az 1980-as években került előtérbe az anorexia pszichoszomatikus megközelítése (addig inkább a belgyógyászat tárgyalta), és ekkor jelent meg a hazai irodalomban a bulimia nervosa. A következő évtizedben megindultak a hazai kutatások – elsősorban az előfordulások gyakoriságát és az érintettséget vizsgálták (epidemiológiai vizsgálatok) – és ezzel párhuzamosan megjelentek az első, a klinikai gyakorlat számára is fontos tudományos összefoglalók. Ezt követően 2000-ben jelent meg az első részletes monográfia a témában, aminek a mostani kötet szerves folytatása.

A kötet öt fejezetben tárgyalja a témát. Az első részben az evés- és testképzavarok legújabb formáit tekintik át a szerzők, a második rész pedig néhány biológiai vonatkozást mutat be.

A harmadik fejezet a pszichológiai tényezőké, különös figyelmet szentelve a testkép zavarainak, amik egyre inkább leválnak a „klasszikus” evészavarokról. A negyedik fejezetben a társadalmi-kulturális tényezők szerteágazó témáival fogalakoznak. Szó esik az ókorban leírt evészavarokról, a vallással, nemi szerepekkel vagy az internet szerepével történő kapcsolódási pontokról, de az ételfogyasztás mennyiségének társadalmi hátteréről vagy az ízekhez való viszonyunkról is olvashatnak az érdeklődők. Végezetül, az utolsó részben a gyógyításé és a megelőzés lehetőségeié a főszerep.

A kötet a Pro Die Kiadó gondozásában jelent meg, szinte az összes nagy és kisebb könyvterjesztő hálózatban elérhető, de megvehető közvetlenül a kiadónál is.