Elôzô  cikk

  Esetismertetések

 

Következô  
  cikk

Prof. Dr. Daróczy Judit

Főv. Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház – Rendelőintézet

Bőrgyógyászati Osztály és Lymphoedema Rehabilitációs Osztály

daroczy@istvankorhaz.hu

www.nyirok.hu

1. eset

Anamnézis: T. I. 60 éves nő, lázas állapotban, a háton kialakult gyulladással került ügyeletben felvételre. Elmondta, hogy 8 nappal a tünetek megjelenése előtt a hátán „zsírcsomót” távolítottak el sebészeten. Többször kellett kötözésre mennie, mert a műtéti seb nem gyógyult, gennyet ürítő sipoly keletkezett a műtét helyén. Az eltávolított csomó szövettanilag atheromának bizonyult.

Klinikai tünetek: A hát jobb oldalán az eltávolított atheroma műtéti területén 2,5 cm hosszan, tátongó sebszélek között 5-8 mm mélyen szondázható, gennyet ürítő szövethiány van, mely körül a bőr élénkvörös, meleg tapintatú, fájdalmas. A subscapularis regióban a sebtől medialisan egészen a gerincoszlopig terjedően többtenyérnyi, lángnyelvszerű terjedést mutató gyulladt hámmal fedett plakk van, aminek a területén néhány, részben pörkkel fedett felületes erosio észlelhető (1. kép). A betegnek 38,5Co láza van, a tüneteket hidegrázás előzte meg. A supraclavicularis árokban 2 db tömött, nyomásérzékeny, mobilis, mogyorónyi nyirokcsomó tapintható.

 

    
Laboratoriumi vizsgálatok: CRP= 65 mg/l (<10), süllyedés= 70 mm/h 6-11),

WBC= 11,27 G/l (4-10), Neu %= 82,0 (50-70), Ly%= 10,5 (20-40), Eos %= 0,6 (2-4)

Cukorbetegség nem igazolódott.

Kérdések: 1. Diagnózis? 2. Elegendő-e penicillin adása? 3.Kezelési javaslat? 4.Szükséges-e helyi kezelés? 5. Kaphat-e helyileg antibiotikumot?

 

    
2. eset

Anamnézis: B. K. 75 éves nő, diabetes mellitus miatt évek óta részesül gyógyszeres kezelésben (NIDDM), magas vérnyomása kezelés mellett stabil. Néhány hónapja a hát jobb oldalán gyulladt bőrrel fedett csomó keletkezett. A gyulladt csomót atheromának tartották és sebészi eltávolítás történt. A seb nem gyógyult, sipoly keletkezett, ezért ambuláns sebészeti kezelés alatt állt. A nem gyógyuló seb széléből szövettani vizsgálat is történt. Szövettani diagnózis: epidermalis cysta és pyogen granuloma volt. Osztályunkra lázas állapotban (38Co) vettük fel, a háti sipolyozó terület körül kialakult erysipelas beutaló diagnózissal.

Klinikai tünetek: Igen kiterjedt, lymphangitissel kísért erysipelas klinikai tünetei mellett a hát jobb oldalán egy 2x15 cm nagyságú, tömött, centrálisan atrófiás, sipolyozó, körkörösen gírált szélű, puha tapintatú, ép bőrrel fedett tumor látható (2. kép). Az alapjával összekapaszkodó tumortól disztalisan, egy 6x8 cm átmérőjű beszűrt, narancsbőr tünetet mutató plakk észlelhető (3. kép)

Szövettani vizsgálat: Immunhisztokémai vizsgálatattal a tumorsejtek intenzív membrán CD20 pozitívitást (4.kép) és cytoplasma típusú CD79 alfa pozitívitást mutatnak. 20-30%között Mum1 és CD 30 pozitívak is. Proliferációs rátájuk Ki67 antitesttel: magas, 60% fölött van. Stádium: IV

 

 

 

            

         

 

CT vizsgálat: /nyaki, mellkas, hasCT/:/ a jobb axillaris régióban 1,8x2,8 cm-es pathológiás nyirokcsomó mutatható ki.

Csontbiopszia: tumoros eltérésre utaló jelek nem voltak.

Áramlás citometria: mérése során a normál vér és csontvelő fenotípus-megoszlás látható.

Laboratóriumi leleteiből: leucocytosis (13,0 G/l), gyorsult vvt süllyedés (53 mm/h), emelkedett vércukor ( 10 mmol/l). Az LDH normál tartományban volt, anaemia nem volt.

Kezelés: clindamycin 600mg (Dalacin )és ciprofloxacin 2x100mg(Cioprobay) naponta, lokalisan povidone jód ecsetelés a sipolyokban, lázcsillapítás, a gyulladt bőr jegelése.

Az erysipelas lezajlása után komplex cytostatikus kezelésben részesült: es) (stad.:) miatt R-CHOP ( 800 mg Mabthera, 1500 mg Cyclophosphamid, 150 mg Farmorubicin, 2 mg Vinristin, 60 mg Solu-Medrol) immuno-kemoterápiát kapott hat alkalommal. Gyógyszeres kezelést a tumorra lokálisan adott 46 Gray elektron besugárzással eghészítették ki (Országos Onkológiai Intézet IV. Belgyógyászati Osztály). A beteg jelenleg komplett remisszióban van.

Kérdések: 1. Diagnózis? 2. Differenciáldiagnózis? 3. Mi magyarázza az erysipelas kialakulását?.

 

 

 

Válasz a kérdésekre:

1. eset: 1. Erysipelas 2. Nem elegendő a penicillin, mert a másodlagosan kialakult sebben már nemcsak az erysipelas kórokozója van (Strpetococcus pyogenes), hanem polymikrobás fertőzés valószínű (Staphylococcus aureus, enterococcusok). 3. Amoxicillin+klavulánsav kombináció (Augmentin) javasolt 4. Igen, a sipolyozó tasak átfecskendezése povidone jód oldattal (Betadine®), sebfedés 5. Nem, kontraindikált (rezisztencia kialakulás).

2. eset: 1. Non-Hodgkin lymphoma – diffúz, nagy B-sejtesIV/A 2. Pyoderma vegetans, pyogén granuloma, dermatofibrosarcoma protuberans, bőr lymphoma 3. Az erysipelas a műtéti seb másodlagos fertőződése és a tumor nekrózisa következtében alakult ki.

 

 

Képszövegek:

  1. kép: A hát jobb oldalán, az abscsesszus sebészi megnyitása után visszamardt sipoly körül lángnyelvszerű szélekkel kiterjedt erythema látható, melyen felületes erosiók vannak
  2. kép: A hát jobb oldalán tömött tapintatú, barnás színű, széleken kiemelkedő plakk látható, melynek disztális részéhez narancsbőr tünetet mutató sárgásbőr színű plakk kapcsolódik. A hát bal oldalán lymphangitis, kiterjedt élénkvörös szabálytalan szélű erythemás terület észlelhető
  3. kép: Nagyobb nagyítással látható a 6x8 cm átmérőjű beszűrt, hámreakció nélküli, narancsbőr rajzolatú plakk és a sipolyozó beszűrődés

     

  4. kép: Immunhisztokémai vizsgálatat: a tumorsejtek intenzív membrán CD20

pozitivitást és cytoplasma típusú CD79 alfa pozitivitást mutatnak. Nagyítás: 120x

 
 

E-mail levelezés erre a címre: HIPPOCRATES

Copyright: © Hippocrates 2000 - 2009.
Minden jog fenntartva

Created by Spinerette Information Systems 2009.