Összefoglalás

Az allergiás megbetegedések és a fokozott kockázatúak száma a preventív medicina törekvései ellenére világszerte folyamatosan emelkedik.

A szerzők áttekintik a primer és szekunder prevenciós lehetőségeket, a táplálékallergiás betegek megfelelő élelmiszer választásának kérdéseit. Megállapítják, hogy – bár az élelmiszer-jelölés a legtöbb ember számára elegendő információt tartalmaz - az allergiás egyénnek nem nyújt teljes körű biztonságot. A tüneteket kiváltó allergének és intoleranciafaktorok elkerülését csak az élelmiszerjelölés (pozitív lista) és az allergénmentes élelmiszerek megbízható nyilvántartása (negatív lista) együttesen teszi lehetővé. Részletesen ismertetik és a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank működését.

Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt az allergiás megbetegedések száma¹⁵; az allergia a XXI. század népbetegségévé vált. Az allergiás megbetegedések genetikusan determináltak. Az öröklődés prediszpozíciót jelent, kialakulását viszont környezeti hatások is befolyásolják. Ilyen rövid idő alatt a genetikai anyag nem módosulhatott, ezért az okokat környezet tényezőkben kell keresni. A táplálékok által okozott nem várt tünet-együttest közös összefoglaló néven adverz táplálékreakcióknak nevezzük, amelyet toxikus (pl.: idetartoznak az ételmérgezések) és nem toxikus reakciókra oszthatunk fel. A nem toxikus reakciók csoportjába tartozik a táplálékallergia, a táplálékintolerancia és a táplálékaverzió.^6,19

Angliában egy felmérés kapcsán a megkérdezettek kb. 28%-a vallotta magát táplálékallergiásnak, azonban csak 8%-uknál igazolódott be az allergia. Hazánkban a szakirodalmi becslések alapján a felnőtt lakosság kb. 1%-a szenved valamilyen táplálékallergiában. A gyermekek körében ez az adat másként néz ki, az európai gyermekek kb. 25-30% atópiás, amelyből mindössze 0,3 – 7,5% táplálékallergiás.¹⁶

A megelőzés lehetőségei - általános prevenciós elvek^5,25

A primer prevenció lehetőségei korlátozottak. Mára már világossá vált, hogy semmilyen étrendi, és életmódbeli változtatással nem lehet biztosan megelőzni az allergiát, legfeljebb csak előfordulásának esélyét lehet csökkenteni.

Csökkenteni kell azoknak a környezeti tényezőknek a hatását, amelyek bizonyítottan szerepet játszanak az allergia kiváltásában (aggresszív allergének tartós jelenléte: dohányfüst, állati szőr vagy szőrme, madártoll, poratka, padlószőnyeg, kedvenc állatok a lakásban, levegőszennyezés).

A szülés idejének megválasztása is szóba jöhet: Ha lehet, ne essen pollenszezonra.

Terhesség alatt

Az intrauterin szenzibilizálódás fő rizikófaktorát az aggresszív környezeti allergének jelentik. A terhes anya táplálkozásának alig van hatása a születendő gyermek allergiás megbetegedésére. A diétás megszorítás – földimogyoró kivételével – szükségtelen, és hiányállapot kialakulása miatt még veszélyes is. A zsírsavak közötti optimális egyensúly kialakítása (n-6:n-3 arány!) mellett probiotikus termékek fogyasztása is javasolható²⁰.

Szoptató anya táplálkozása

Az utóbbi évekig az volt a szakemberek véleménye, hogy a szoptató anya kerülje azokat az ételeket, amelyek gyakran váltanak ki allergiás reakciót (tej, tojás, mogyoró, dió, hal, kagyló, citrusfélék, búza, marhahús, csirke, és amire az előző gyermeke allergiás). A jelenlegi álláspont az, hogy csak olyan étrendi megszorításnak van létjogosultsága, amelyre vonatkozóan tudományosan megalapozott bizonyítékokkal rendelkezünk. Fölösleges megszorítás nem javasolt, csak akkor kell diétázni, ha a szoptatott csecsemőnek allergiás tünetei vannak¹⁴. Az anyatejbe is átjuthatnak allergizáló fehérjék, de sokkal kisebb mennyiségben, és szükségesek az orális tolerancia kifejlődéséhez. Az esszenciális zsírsavak, pre- és probiotikumok bevitele megegyezik a várandós anyának szóló ajánlással.

Csecsemőtáplálás

6 hónapos korig kizárólagos anyatejes táplálás^12,26 anyatej hiányában parciálisan/extenzíven hidrolizált tápszer adása javasolt², és a szilárd táplálékok bevezetésére csak 6 hónapos kor után történjen, a nagy allergén aktivitású élelmiszereké, pedig késleltetve. Pro-, illetve pre-biotikumokat tartalmazó tápszereket az anyatejes csecsemők bélflórájának megfelelő bifidus flóra kialakítása miatt alkalmazzák az allergia kialakulásának megelőzése érdekében²¹.

A táplálékallergia étrendi kezelése²⁴

A gyakorlatban az étrendi kezelés célja, hogy a tünetet provokáló élelmi anyagot, élelmiszert, adalékanyagot elkerülje a beteg. Ezt az étrendet mindig úgy kell összeállítani, hogy a beteg tápláltsági állapotának, és az életkori sajátosságainak megfelelő tápanyag-ellátottságot biztosítsuk tünetmentesség mellett. A diéta hosszának megállapítása mindig egyéni elbírálás alá esik, figyelembe véve a beteg korát, az allergiás tünetek súlyosságát, a fennállás idejét, és nem utolsósorban az allergén fajtáját.

A táplálékallergiás betegek biztonságos élelmiszer választása akkor sem egyszerű feladat, ha tudják, hogy mit kell kihagyniuk az étrendjükből. A panaszt okozó élelmiszer kizárása az étrendből egyszerűnek tűnik, mint pl. a tejallergiás ne igyon tejet, a tojásallergiás ne egyen tojást. Megvalósítása nagyon nehéz, mert az élelmiszerek több összetevőből állnak, és az allergének rejtett formában jelen lehetnek, vagy a gyártási eljárás során szennyeződhetnek vele.

Csecsemőkorban anyatejet, anyatej hiányában nagyfokban hidrolizált tápszert kell adni. Az elválasztást 6 hónapos kor után, óvatosan szabad csak elkezdeni, és a nagy allergiás potenciállal rendelkező élelmiszerek bevezetésre (pl.: tojássárgája) csak 1 éves kor után történjen, az olajos magvakat, tengeri halakat, pedig 3 éves kor előtt ne kapjon.

A táplálékaverziós betegek számára a táplálék összetételi állításokról szóló 2003/89/EK irányelvnek van lényegi szerepe a jogszabályok közül, amely az élelmiszerek összetételének és az adverz reakciót kiváltó komponensek jelölését írja elő^1,3,4.

Az allergének köre, amelyeket a rendelet értelmében kivétel nélkül kötelesek jelölni az élelmiszereken, a következők (19/2004. (II.26) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet az élelmiszerek jelöléséről 4. számú melléklete)¹:

• glutént tartalmazó gabonafélék (pl. búza, rozs, zab, árpa, durumbúza, tönkölybúza és keresztezésükkel előállított hibridek) és azokból készült termékek,

• héjas állatok és azokból készült termékek,

• tojás és abból készült termékek,

• halak és abból készült termékek,

• földimogyoró és abból készült termékek,

• szója és abból készült termékek

• tej és tejtermékek, beleértve a tejcukrot is

• diófélék (Amygdalus communis L., Corylus avellana, Juglans regia, Anacardium occidentale, Carya illinoiesis /Wangenh./ K. Koch, Berholletia excelsa, Pistacia vera, Macadamia ternifolia) és azokból készült termékek,

• zeller és abból készült termékek,

• mustár és abból készült termékek,

• szezám és abból készült termékek,

• kéndioxid és szulfitok 10mg/kg illetve 10mg/l feletti mennyiségben.

A speciális jelölés kérdése

El kellene érni, hogy pl.: áthúzott búzakalászt vagy egyéb egyezményes grafikus jelet a gluténmentes termékeken, csak a termék gluténmentességének validált módszerekkel történő meghatározását követően, arra illetékes Bizottság (amelynek működésében az Adatbank is részt vesz) engedélyével lehessen feltüntetni.

Számos európai országban végzett vizsgálat eredményei alapján a kutatók napi 10-100 mg közötti glutén-bevitelt mind a coeliakia, mind a gabona allergia esetén tolerálhatónak tartanak^10,17.

Az élelmiszerjelölés az ételszenzitív egyén számára nem nyújt teljes körű biztonságot (arról nem is szólva, hogy csak csomagolt élelmiszeren valósulhat meg)¹¹. A tüneteket kiváltó allergének és intoleranciafaktorok elkerülését csak az élelmiszerjelölés, pozitív lista (amely arra hívja fel a figyelmet, hogy az élelmiszer az adott allergént tartalmazza), és az allergénmentes élelmiszerek megbízható nyilvántartása, negatív lista, (amely a biztonságosan fogyasztható élelmiszereket tartalmazza) együttesen teszi lehetővé^18,22. Az élelmiszer jelölés és az allergia adatbankban regisztrált „free from” élelmiszer listák nem helyettesíthetik egymást, más-más információt közvetítenek. Mindkettő segít eligazodni abban, hogy a betegek ne fogyasszanak tévesen olyan termékeket, amelyeket tünetmentességük érdekében el kellene, hogy kerüljenek, illetve, hogy ne zárjanak az étrendjükből olyan élelmiszereket, amelyeket biztonságosan fogyaszthatnának. Az alapvető élelmiszerek eliminálása így is nehezen oldható meg, és komoly megpróbáltatást jelent mind az egyénnek, mind a családnak¹³.

Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank működése⁷

A Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank hazánkban, az európai adatbankok mintájára – Tempus-Phare pályázat keretében – 2000-ben alakult meg²³. Az Adatbank összegyűjti, nyilvántartja, évenként felülvizsgálja, kibővíti és kiadja azoknak az élelmiszereknek a listáját, amelyek – a gyártók nyilatkozata alapján – nem tartalmazzák a kérdéses komponenst, és nem is szennyeződhetnek azzal a gyártási eljárás során. Az élelmiszer előállítók vállalják, hogy a regisztrált élelmiszer összetételét a határidőn belül nem változtatják meg oly módon, hogy az a mentességet (pl.: glutenmentes, tojásmentes, szójamentes) befolyásolná. Az egyes füzetek érvényességi ideje egy év. Az érvényesség határidejét a lista valamennyi lapján feltüntetik; a listák az eddigi gyakorlat szerint minden év december 31-ig érvényesek.

Az allergén komponenseket nem tartalmazó („free from”, „no added„, „not contaminated with”) élelmiszerek ismerete lehetővé teszi az allergiás betegek tünetmentessé tételét, a gyártók számára viszont reklámot, haszonnövelő tényezőt jelent, annál is inkább, mert az esetek nagy részében nem csak az allergiás egyén, hanem az egész család az adott élelmiszert fogyasztja⁶.

A fogyasztókat tájékoztatják arról, hogy a terméklistát az élelmiszer-gyártók adatszolgáltatása alapján állították össze, s hogy nem a szigorú előírásoknak megfelelő, ellenőrzött diétás termékekről van szó, s bár az adatok összegyűjtésénél és regisztrálásánál a legnagyobb gondossággal járnak el, pontatlanságok, vagy hibák teljes biztonsággal nem zárhatók ki. Azoknak a betegeknek, akiknél korábban anafilaxiás sokk zajlott le, csak további biztosítékok esetén ajánlhatók a listán szereplő termékek.

Az adatbank működése a gyártó cégekkel való szoros együttműködésen, alapul; pontosan meghatározott, önként vállalt jogi keretek között történik⁸.

A rendelkezésre álló terméklisták a következők:

- tejfehérjementes

- laktózmentes

- glutenmentes

- tojásmentes

- szójamentes

- földimogyorótól mentes

- benzoesav és származékaitól mentes

- azoszínezékektől mentes

- kéndioxid és származékaitól mentes

Az élelmiszerlisták az ételallergiás betegeknek nyújtanak segítséget, hogy olyan termékeket válasszanak, amelyek számukra ártalmatlanok, illetve ne fogyasszanak tévesen olyanokat, amelyeket tünetmentességük érdekében el kellene kerülni.

Az Adatbankot alapítvány – a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékén – működteti (Allergia Adatbank Alapítvány 1088 Budapest, Szentkirályi utca 14., www.taplalekallergia.hu).

A termék regisztrációja csak az adatszolgáltatásért – a cég által kijelölt – felelős személy és az Adatbank közötti szoros együttműködés keretében valósulhat meg. A kapcsolattartó személy csak olyan szakember lehet, aki munkakörénél fogva alaposan ismeri a technológiai folyamatokat és a gyártás során felhasználásra kerülő anyagokat, aki a cég nevében felelősséggel nyilatkozik arról, hogy az adott termék mely komponensektől mentes a megadott kritériumoknak megfelelően.

A kritériumokat minden komponensre vonatkozóan definiálják, hogy mi tekinthető mentesnek.

Például a tejfehérjére vonatkozóan:

„Tejfehérjét tartalmaznak a következő termékek/anyagok:

- tej, tejpor

- tejszín

- tejföl

- joghurt

- kefir

- sajt

- túró

- vaj

- író

- savó, savópor, Citopánpor

- margarin (amennyiben tejjel, tejporral,vagy savóval készült)

- kazein

- kazeinát

- tejsavó alapú édesítőszer

A tejfehérje mentes kifejezés azt jelenti, hogy a gyártás során a felsorolt termékek/anyagok egyike sem került a termékbe, és a gyártás és csomagolás során a terméknek a fenti anyagokkal való szennyeződése is kizárható.”

Például a gluténre vonatkozóan:

„Glutént tartalmaznak a következő termékek:

- búza és búzaeredetű termékek

- rozs és rozseredetű termékek

- árpa és árpaeredetű termékek

- zab és zaberedetű termékek

- tönköly (tönkölybúza) és őrleményei

- a fenti gabonafélék keresztezésével előállított bármely mag és abból készült termék

- a fenti magok pelyhesített változata

- gluténliszt

A búza és búzaeredetű termékek a következők:

- búzaliszt

- búzakorpa

- búzatöret

- búzadara

- búzacsíra

- búzacsíra olaj

- búzakeményítő

- módosított búzakeményítőfélék

- hidrolizált búzafehérje

- búzafehérje alapú sütőipari térfogatnövelő szer

Glutént tartalmaznak a rozs, árpa, zab, tönköly, valamint az ezek keresztezéseivel előállított magokból készült, a felsorolt búzaeredetű termékekkel analóg termékek, valamint a maláta és a malátakivonat is.

A gluténmentes kifejezés azt jelenti, hogy a termék gyártása során a felsorolt anyagok egyike sem került a termékbe, és a gyártás és a csomagolás során a terméknek a fenti anyagokkal való szennyeződése is kizárható. A termékek olyan szójaszószt sem tartalmaznak, amelynek készítése során búzát vagy tönkölyt használtak. Ha a termékhez állományjavító adalékként módosított keményítőt adtak, és a keményítő eredete nem tisztázott, a termék nem tekinthető biztonsággal gluténmentesnek. Gluténmentesnek minősülnek továbbá mindazok az élelmiszerek, amelyeket a KÉKI Biológiai Osztály Laboratóriumában végzett vizsgálat szakértői véleménye gluténmentesnek nyilvánít.”

Ugyanilyen módon pontosan definiáltak, hogy mi tekinthető tojásmentesnek, szójamentesnek stb.

Az Adatbankban az élelmiszerek termékcsoportonként kerülnek regisztrálásra pl.: tej és tejtermékek, húsok, húsipari termékek stb.

A nyilvántartás a márkanév, a fantázianév és a címkén szereplő megnevezés alapján történik. Ez segíti a fogyasztót a termék pontos beazonosításában.

Az adatbázisban való rögzítés akkor lesz végleges, ha a felvett adatok hitelességét az előállító megerősíti. Csak a jó együttműködéssel biztosítható a tárolt információk valódisága. Az adatok összegyűjtése és regisztrálása a legnagyobb gondossággal történik, a füzeteinkben szerepel, hogy ezek a termékek nem az ÁNTSZ által ellenőrzött diétás élelmiszerek, hanem hogy az előállítók garantálják az adott komponenstől való mentességet.

Pálfi Erzsébet, Horváth Zoltánné, Dr. Barna Mária

Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar

Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék

1088 Budapest, Vas u. 17.

Irodalomjegyzék:

1. 19/2004. (II.26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet az élelmiszerek jelöléséről és módosításai, irm.gov.hu, 2006. augusztus 7.

2. AAP Committee on Nutrition. Clinical testing of hypoallergenic formulas Pediatrics 2000;106:346-349.

3. A Bizottság 2005/26/EK irányelve (III.21.) a 2000/13/EK irányelv IIIa. mellékletének hatálya alól ideiglenesen kizárandó élelmiszer-összetevők és anyagok jegyzékének megállapításáról EDT vonatkozású szöveg, irm.gov.hu, 2006. augusztus 7.

4. Az Európai Parlament és a Tanács 2003/89/EK irányelve (XI.10.) a 2000/13/EK irányelv élelmiszer-összetevők feltüntetése tekintetében történő módosításáról, irm.gov.hu, 2006. augusztus 7.

5. Barna M.: A dietetikusok szerepe a táplálékallergia elsődleges és másodlagos megelőzésében Új Diéta 2003;2:9-11.

6.Barna M.: Az élelmiszeripar szerepe a táplálékallergiás betegek biztonságos élelmiszerellátásában

Élelmezési Ipar 2003;LVII:133-135.

7. Barna M.: (Részfejezet) in: Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete: Glutén mentesen extra?, A Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank 2004. 109-113.

8. Barna M.: Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank

(Részfejezet) in: Barna M.: Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank (Táplálékallergiáról mindenkinek) ZOO-VITA Kft. Budapest 2000.404-406.

9. Barna M., Nékám K.: Táplálékallergia – Táplálékintolerancia (Részfejezet) In: Barna M. szerk.: Táplálkozás – Diéta Medicina Budapest 1996. 307-314.

10. Bánáti D., Szabó E.: A lisztérzékeny fogyasztók táplálkozásának jellemtői és speciális élelmiszerbiztonsági problémáik in: Bánáti D., Molnár I. szerk.: Gluténmentes Élelmiszerek Élelmiszer-biztonsági Közlemények 2005;II:48-60.

11. Carreno,I., The new European Community rules on the labeling of allergen ingredients in foodstuffs, Food Drug Law J., 2005, 60, 3, 375-391.

12. Chandra Rk.: Five- year follow up of high-risk infants with family history of allergy who were excusively breast-fed or fed partial whey hydrolysate, soy, and conventional cow’ milk formulas J Pediatr Gastroenterol Nutr 1997;24:380-388.

13. Cohen,B.L.; Noone,S.; Munoz-Furlong,A.; Sicherer,S.H., Development of a questionnaire to measure quality of life in families with a child with food allergy, J.Allergy Clin.Immunol., 2004 Nov, 114, 5, 1159-1163.

14. Halken S.: Prevention of allergic disease in childhood: clinical and epidemiological aspects of primary and secondary allargy prevention

Pediatr Allergy Immunol 2004;15 (Suppl 16):4-24.

15. Hansen L.G., Host A., Halken S. et al.: Cord Blood IgE II. Prediction of atopic disease Allergy 1992. 47. 397-403

16. Hidvégi E.: A táplálékallergiák és táplálékintoleranciák epidemiológiája. (Részfejezet) In: Barna M.: Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank (Táplálékallergiáról mindenkinek) ZOO-VITA Kft. Budapest 2000. 31-36.

17. Hirschenhuber C, Crevel R., Jarry B., et al: Safe amount of gluten for patients with wheat allergy or coeliac disease Alimentary Pharmacology and Therapeutics 2006;23:559-575.

18. Hischenhuber,C., Allergen management in the food industry--potential and limitations, Mol.Nutr.Food Res., 2005, 49, 1, 4-5.

19. Johansson SGO et al., Revised nomenclature for allergy for global use: Report of the nomenclature Review Committe of the World Allergy Organization, October 2003., J Allergy Clin Immunol 113 (5), 832-836.

20. Kalliomaki M., Salminenen S., Arvilommi H., et al: Probiotics in primary prevention atopic diseases: a randomised placebo-controlled trial Lancet 2001;357:1076-1079.

21. Medical Position Paper: Non digestible Carbohydrates in the diets of Infants and Young Children: A Commentary by the ESPGHAN Committee on Nutrition J Pediatr Gastroenterol Nutr 2003;36:329-338.

22. Mills,E.N.; Valovirta,E.; Madsen,C.; Taylor,S.L.; Vieths,S.; Anklam,E.; Baumgartner,S.; Koch,P.; Crevel,R.W.; Frewer,L., Information provision for allergic consumers--where are we going with food allergen labelling?, Allergy, 2004, 59, 12, 1262-1268,

23. Neiborg-Eshuis N.H.: LIVO: a holland ételallergia információs központ

in: Szemer P, Nékám K.: Táplálkozási allergiák Springer Hungária Budapest 1994: 267-269.

24. Opinion of the Scientific panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies on a request from the Commission relating to the evaluation of allergenic foods for labelling purposes, The EFSA Journal, 2004 32, 1-197.

25. Polgár M.: A táplálékallergia új szemlélete – Az allergia prevenciójának lehetőségei

Gyermekorvos 2006;5:73-79.

26. Sears Mr., Greene MJ., Willan AR. Et al: Long term relation between breast-feeding and development of atopy and asthma in children and young adults a longitudinal study Lancet 2002;360:901-907.