Elôzô  cikk

  A méhen belüli fogamzásgátló eszközök (IUD) alkalmazásának vonatkozásai

 

Következô  
  cikk

Dr. Halász László, Dr. Olsavszky-Szűcs Gábor,

Dr. Szőnyi György, Dr. Garamvölgyi György

Schöpf-Merei Kórház és Anyvédelmi Központ Kht, Budapest

 

Az intrauterin fogamzásgátlás, kontracepció céljából készített eszköz méhüregi használatát jelenti. A módszer alapelvét (teve méhébe bedugott kavics) a beduin tevehajtók évszázadok óta ismerik. Azóta az intrauterin fogamzásgátlás hatalmas fejlődésen ment keresztül, de még mindig nincs meg a hozzávaló tökéletes eszköz. Az emberi intrauterin fogamzásgátlás első alkalmazójának a Richtert tekintik. Az ő munkásságát elfelejtették, s csak Grafenberg (1923) élesztette fel ismét az IUD gondolatát. Tökéletesített IUD-je (fémgyűrű Cu, Ni, Sn ötvözetéből) annyira híressé tette, hogy sokan – tévesen – őt tekintik az IUD felfedezőjének. Születésszabályozási célokra 1960-as évektől alkalmazzák a méhen belüli fogamzásgátló eszközöket világszerte nagy sikerrel. Napjainkban Magyarországon is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A hatékonyság az uterussal érintkező felszín nagyságával és az eszköz anyagával van összefüggésben.

Anyaguk és kifejtett hatásuk alapján két fő méhen belüli fogamzásgátló típust különböztetünk meg:

1.      szövetbarát anyagból, és/vagy közömbös fémből inert eszközöket

2.      műanyagra felvitt, valamilyen biokémiailag ható adalékot tartalmazó bioaktív eszközöket

A leggyakrabban alkalmazott formája a műanyag testre spirál formában felcsévélt (réz, ezüst vagy arany) szál, amelyet az eszköz hatékonyságának növelése miatt csévélnek az eszköz felszínére, az uterussal érintkező felszín növelése végett.

Az IUD körüli szövetekben steril gyulladásnak, idegentest hatásnak megfelelő változások észlelhetők. A fogamzásgátló hatás az eszközfelszín és az endometrium közötti – fizikai, kémiai és biológiai – kölcsönhatásokon kívül kémiai és biológiai módszerekkel tovább növelhető.

1969-ben vették először észre, hogy fémnek (Ag, Cu, Mg, Sn) közül a citotoxikus réz nyomnyi mennyiségének is erős kontraceptív hatása van. Használata első sorban azoknál javasolt, akik már túl vannak első szülésükön, illetve a tervezett szülésszáma, vagy valamilyen ok kizárja orális fogamzásgátló szedését. Felhelyezésének legalkalmasabb időpontja a menses utolsó napjai közül valamelyik, vagy közvetlen terhességmegszakítás vagy szülés után. Felhelyezés előtt a megfelelő alakú és méretű IUD kiválasztásához elvégezhető ultraszonográfiával a méhüreg méretezése is, ugyanis egyre többen hangsúlyozzák az IUD és méhüreg jól illeszkedésének fontosságát. Ugyanis a nem megfelelően megválasztott eszköz felsértheti az endometriumot, alsó végükkel elérhetik az isthmust, benyúlhatnak a méhnyakba, méhkontrakciót stimulálhatnak, ami elősegítheti a vérzést, kilökődést.

 

Abszolút kontraindikációk:

-         a méh üregét torzító myoma illetve a méhfejlődési rendellenességei

-         a méh és nemi szervek rosszindulatú daganata

-         terhesség vagy annak gyanúja

-         tisztázatlan eredetű méhvérzési rendellenesség

-         anamnesisben szereplő méhen kívüli terhesség

-         a méh illetve kismedencei szervek gyulladásos rendellenességei

 

Relatív kontraindikációk:

-         nulliparitás

-         anaemia

-         véralvadási defektus

-         heges méhnyak olyan fokú szűkülettel, amely lehetetlenné teszi a felhelyezést

-         allergia az eszköz bármely anyagával szemben

-         nagyfokú hyper- ill. dysmenorrhoea

-         Wilson-kór

 

Mellékhatások és szövődmények IUD viseléskor:

 

  1. vérzési rendellenességek: IUD viselése mellett a havi vérzés hossza megnyúlhat, a vérzés erősebbé válhat. Ezt okozhatja maga az eszköz is, például felfekvés formájában. Máskor egyszerűen arról van szó, hogy az IUD mellett erős és elhúzódó havi vérzéseket kiváltó peteérési rendellenességek állnak.

  2. az eszköz kilökődése: mivel az IUD a szervezet számára egy idegen testként viselkedhet. Ez bár nagyon ritkán olykor kisebb-nagyobb vérzés kíséretében, máskor tünetszegény módon kilökődhet. Pár hónap elteltével a kilökődött eszköz pótolható.

  3. a méh sérülése: az eszköz felhelyezésekor a méhfal átfúródhat. A szövődmény gyakorisága kb. 1/2500 összes felhelyezés. Terhesség után közvetlenül történő felhelyezéskor a kockázat fokozott a felpuhult méhfal miatt. A méh sérülése hasi műtéttel látható el, a fogamzó-képesség általában megmarad.

  4. kismedencei gyulladásos betegség (PID = pelvic inflammatory disease) a kismedence hashártya felületének fertőzéses gyulladása a meddőség egyik leggyakoribb oka, és gyakrabban fordul elő az IUD-t viselők körében. Legtöbbször a felhelyezést követő héten lázzal, fájdalommal, vérzéssel jelentkezik. A PID az eszköz azonnali eltávolítását és erélyes antibiotikus kezelést követel. A másik egy évnél régebben felhelyezett IUD-nél, oka lehet az incrustatum képződést (IUD-re kicsapódó kristályok) tekintettel arra, hogy az intrauterin fogamzásgátló idegen testként működik. Az érdes incrustatum az idő múlásával egyre fokozódó mértékben irritálja a méhnyálkahártyát, ami idővel panaszokat okozhat, és prediszponál bakteriális vagy gombás fertőzősre. Ilyen esetekben kiterjedt hashártya-összenövések maradhatnak vissza, amelyek lezárhatják a petevezetékeket, sőt tályogképződés miatt a petefészkek későbbi eltávolítását is eredményezhetik. Ezért sokan méhen belüli eszközt csak azoknak javasolnak, akik már több gyermeket nem kívánnak szülni. Hosszabb ideje fennlévő IUD esetén előfordulhat actinomycosis. A kezelés az IUD eltávolításából áll. Az actinomycosis kezelendő antibiotikummal.

  5. Pearl-index 0,5-1,5 között változik, tehát valamivel az orális fogamzásgátlók alatt marad, így viselése során terhességgel is számolnunk kell, míg progeszteronnal kombinált IUD alkalmazásának hatékonysága megközelíti a művi meddővé tételt. Az IUD nagy valószínűséggel nem okoz magzati károsodást. Megfigyelték azonban, hogy a méh növekedésével az eszköz jelzőszála felhúzódik a méhüregbe, ezáltal a méhbe kórokozók juthatnak fel, ez pedig fokozza a spontán vetélés és a chorioamnionitis kockázatát. Ennek elkerülésére, ha az anya a gyermeket meg kívánja tartani, kora terhességben javasolt az IUD eltávolítása. Az IUD ugyanis mindig a magzatburkokon kívül helyezkedik el, szüléskor mindig a lepénnyel együtt fog spontán távozni.

Az intrauterin eszközök fogamzásgátlóként való használata a kontracepció korszerű formáját jelenti. Az IUD használatának terjedése arra ösztönzi a kutatókat, hogy minél alaposabban tárják fel az eszközök hatásmechanizmusát, lokális és szisztémás hatásait, indikációs területét, mellékhatásait, és továbbfejlesztésük lehetőségeit. A jelentős mellékhatások közül a vérzés, a fájdalom, a gyulladás és a kilökődés arányának csökkentésére is törekedni kell, nem csak a főhatás, a terhesség gátlás, biztonságának megőrzésére.

  

Irodalomjegyzék:

1. Richter R.:

Ein Mittel zur Verhütung der Kontrazeption.

Dtsch. Med Wochenschr. 35 1525-1528 1909

 

2. Lehfeldt V. H.:

Intrauterine Pessare (IUP)

Zbl. Gynakol. 99 1473-1483 1977

 

3. Garamvölgyi Gy.: Család- és nővédelem Magyarországon

Kandidátusi értekezés 1990

 

4. Patai K., Berényi M.:

Inkrustatumképződés intrauterin fogamzásgátlókon

Magy. Nőorv. L. 45 419-422 1982

 

5. Patai K., Berényi M.:

IUE fogamzásgátlók szövődményei

Orv. Hetilap 123 1452 1982

 

6. Patai K.:

Intrauterin eszköz felszíni elváltozásainak scanning elektronmikroszkópos vizsgálata

Morph. és Ig. Orv. Szemle 23 177-179 1983

 

7. Patai K.:

Inkrusztálódott intrauterin eszköz (IUE) endometriumelváltozásainak elektronmikroszkópos vizsgálata

Magy. Nőorv. L. 46 169-173 1983

 

8. Patai K., Berényi M.:

A felszíni egyenetlenségek szerepe a Szontágh-eszköz inkrusztációjában

Magy. Nőorv. L. 47 499-502 1984

 

9. Patai K., Berényi M., Galambos L.:

Egyszerű módszer a méhűri pH meghatározására

Kísérletes Orvostudomány 36 528-529 1984

 

10. Patai K., Berényi M.:

Kapcsolat az IUE eszközök inkrusztációja és a viselési idő között

Magy. Nőorv. L. 47 166-169 1984

 

11. Patai K., Asztalos M., Zilahi G.:

Méhnyálkahártya elektronmikroszkópos vizsgálata intrauterin eszköz használata után

BM. Orvos 18 99-104 1985

 

12. Patai K., Berényi M., Asztalos M:

Intrauterin fogamzásgátló eszközök felszíni elváltozásainak morfológiai jellegzetességei

BM. Orvos 18 34-39 1985

 

13. Patai K., Berényi M., Gimes G.:

Intrauterin és intracervicalis lerakódás méhűri fogamzásgátló eszközök jelzőszálán

Magy. Nőorv. L. 49 230-232 1986

 

14. Patai K., Harkányi Z., Varga P., Berényi M.:

A méhen belüli fogamzásgátló eszközök vizsgálata echográfiával

Orv. Hetil. 21 1253-1255 1986

 

15. Patai K.:

Méhen belüli fogamzásgátló eszközök (IUD) inkrusztációjának mechanizmusa és klinikai jelentősége

Kandidátusi értekezés Budapest, 1987

 

16. Patai K., Szarvas Z.:

A Szontágh-eszköz inkrusztációja gyulladás vagy terhesség esetén

Magy. Nőorv. L. 50 96-98 1987

 

17. Patai K., Berényi M.:

A Szontágh-hurok in utero öregedése és alakváltozása

Magy. Nőorv. L. 50 223-225 1987

 

18. Patai K., Balogh I.:

Réztartalmú intrauterin eszköz /IUE/ lokális szöveti hatásának klinikopathológiai problémái

Magy. Nőorv. L. 51 240-244 1988

 

19. Patai K., Jakab Zs.:

Méhüregméretek és IUD-méretezés ultrasonográfiával

Magy. Nőorv. L. 52 217-218 1989

 

20. Jakab Zs., Harkányi Z., Patai K., Vigváry Z.:

Transzvaginális ultrahangvizsgálatok

Orv. Hetil. 130 1933-1936 1989

 

21. Patai K., Jakab Zs., Harkányi Z., Csömör S.:

Az ultrahangvizsgálat értéke az endometrium korai elváltozásainak felismerésében

Orv. Hetil. 132 2547-2549 1991

 

22. Patai K., Balogh I.:

Nikkeltartalmú intrauterin eszköz okozta lokális hatások citokémiai vizsgálata nyúlban.

Magy. Onkol. 2 103-107 1991

  

23. Patai K., Berényi M., Asztalos M.:

Correlation between the Incrustation of Intrauterine Devices and the Duration of their Use

Acta. Chir. Hung. 26 157-168 1985

 

24. Patai K., Berényi M., Asztalos M.:

Morphological characteristics of incrustates of intrauterine contraceptive devices

Acta. Morph. Hung. 34 3-10 1986

 

25. Patai K., Harkányi Z., Varga P., Berényi M.:

Echographic evaluation of the incrustation of intrauterine contraceptive devices /IUD/

Acta. Chir. Hung. 29 87-93 1988

 

26. Patai K., Jakab Zs., Harkányi Z., Balogh I.:

New possibiliti of recognizing early endometrial changes

Acta Chir. Hung. 30 333-337 1989

 

27. Patai K., Balogh I., Szarvas Z.:

Clinicopathological problems of the local tissue of the copper-releasing intrauterine contraceptive device /IUD/. I. General Characteristics of the copper-containing IUD (Clinical study).

Acta Chirurg. Hung. 30 129-132 1989

 

28. Patai K., Balogh I., Szarvas Z.:

Clinicopathological problems of the local tissue effects of copper-containing IUDs. II. Electron-microscopic study of the endometrial scrapings

Acta Chirurg. Hung. 30 133-l38 1989

 

29. Patai K., Balogh I., Szarvas Z.:

Clinicopathological problems of the local tissue effect of IUDs containg copper. IlI. Cytochemical study of the endometrial scrapings

Acta Chirurg. Hung. 30 1933-1936 1989

  

30. Patai K., Jakab Zs., Harkányi Z., Vigváry Z.:

Sonographic scan of the normal and pathological endometrium

Acta Chir. Hung. 32 91-99 1991

 

31. Patai K., Jakab Zs., Harkányi Z., Vigváry Z.:

Advantage of transvaginal over transabdominal sonography

Acta Chir. Hung. 32 3-12 1991

 

32. Patai K.,Balogh I.:

Cytochemical investigation on local tissuear effect of nickel containing intrauterine device in rabbits

Acta Physiol. Hung. 78 227-233 1991

 

33. Patai K., Berényi M.:

Inkrustatbilding auf intrauterinen Empfangnisverhütern

Zbl. Gynakol. 104 1385-1387 1982

 

34. Patai K.:

Elektronenmikroszkopische Veranderungen im Endometrium durch Inkrustierte Intrauterin Kontrazeptiva

Zbl. Gynekol 105 1189-1193 1983

 

35. Patai K.:

Kalziumhaltige Inkrustationsformen an IUD-elektronenmikroskopischer Scan-Nachweis.

Zbl. Gynakol. 106 403-406 1984

 

36. Patai K., Berényi M., Gimes G.:

Inkrustation der Markierungsfaden von Intrauterinpessaren im Cavum und der Cervix uteri

Zbl. Gynacol. 108 1135-1139 1986

 

37. Patai K:

Intrauterine contraceptive devices

Am. J. Obstet. Gynec. 155 912 1986

 

38. Patai K., Sipos M., Vigvári Z., Harkányi Z.:

Incrustation of contraceptive devices: ultrasound as a diagnostic tool

Ultrasound in Obstetrics Gyn. 10 74-75 1997

 

39. K Patai, M Berényi, M Sipos, B Noszál:

Characterization of Calcified Depostis on Contraceptive Intrauterine Devices

Contraception 58 305-308 1998

 

40. K Patai, Gy Szilágyi, B Noszál, I Szentmáriay:

Local tissue effects of copper-containing intrauterine devices

Fertil. Steril. 80/5 1281-1283 2003

 

41. K Patai, L Dévényi, R Zelkó:

Comparison of surface morphology and composition of intrauterin devices in relation to

patient complaints

Contraception 70/2 149-152 2004

 

42. K Patai, D Kiss, R Zelko:

In utero incrustation of IUSs – consequent complications and monitoring

Fertility and Sterility – megjelenés alatt 2006

                                                                                               

 HIPPOCRATES          Vissza a cikk elejére

E-mail levelezés erre a címre: HIPPOCRATES

Copyright: © Hippocrates 2000- 2006
Minden jog fenntartva

Created by Spinerette Information Systems 2006.

 

 

 

Hit Counter