A rotavírus a csecsemő- és kisdedkori súlyos gastroenteritisek leggyakoribb kórokozója világszerte. A kórkép spektruma az enyhe hasmenéses formától a súlyos, lázzal, hányással járó, dehidrációhoz vezető, halálos végű változatig terjedhet.

Kórokozó, járványtan

A rotavírus 70 nm nagyságú, RNS vírus, a Rheoviridae családba tartozik. A vírus szerotípusát a külső réteg 2 struktúrális fehérjéje, a VP7 glikoprotein (G protein), valamint a VP4 (P protein = proteáz által hasított) szabja meg, ezért ezek a vakcina készítés szempontjából jelentősek. A G és P proteineknek több kombinációja ismert ( 1-4. illetve 9. szerotípus). Az egyes változatok előfordulása földrajzilag is változó. A humán törzsek mellett számos állati törzs is ismert (majom, borjú, bárány stb.), ezek némelyike a humán vakcina előállításában szerepel.

Az első 3-5 évben minden gyermek átesik rotavírus fertőzésen, a betegség súlyos formája, erős hasmenés, dehydratio a 3-35 hónaposok között a leggyakoribb. A betegségben elhaltak számát évi 0, 1 – 1 millióra becsülik.

A kórokozó a széklettel, magas koncentrációban ürül, az átvitel feco-oralis úton, szennyezett tárgyakkal, illetve szoros kontaktus révén következik be. A légúti terjedés is lehetséges.

A betegség világszerte elterjedt, a fejlett és a fejlődő országokban azonos arányban fordul elő, incidenciáját a higiénés viszonyok alig befolyásolják, a morbiditást lényegében nem csökkentette a terápia javulása sem. A súlyos forma átvészelése bizonyos védelmet nyújt újabb súlyos megbetegedés ellen, enyhe vagy tünetmentes infekciók azonban ismételten kialakulhatnak. Így a korai csecsemőkorban történő oltástól is várható, hogy az attenuált oltóvírus védelmet nyújt későbbi, súlyos kórformával szemben.

Patológia, klinikum

A vírus támadáspontja a vékonybél nyálkahártyája. Főleg az ileum területén károsítja a bélbolyhokat, elsősorban azok lumenhez már közeli, érett sejtjeit. Ezért a bolyhok morfológiailag megrövidülnek, a normálishoz képest zömökebbek lesznek. Mivel a bélhuzamban zajló két alapvető funkció. a felszívódás, illetve a kiválasztás közül a bélboholyhok ezen sejtjei elsősorban az abszorpciót végzik, károsodásuk következtében a tápanyagok felszívódása csökken. A béltartalom koncentrációja emelkedik. A fokozott ozmotikus hatásra a béltartalom jelentősen megnövekedik. Emiatt továbbhaladása és kiürülése meggyorsul, és kialakul az ozmotikus hasmenés típusos klinikai képe.

A vírus a székletben egyszer, ágy melletti módszerrel kimutatható.

A kórfolyamat súlyossága változó. Magas arányú a tünetmentes fertőzés. Leggyakoribb az enyhe forma, csekély hőemelkedéssel vagy a nélkül, ritkán hányással, naponta 4 - 6, lazább széklet ürül, a közérzet alig romlik. A folyadékveszteség csekély, megfelelő összetételű és mennyiségű levek itatásávaé jól pótolható. A panaszok néhány nap alatt elmúlnak. Enyhe lefolyású a kisdedkori megbetegedések többsége.

A középsúlyos változatban jellemző a bevezető láz, a hányás is gyakori. A nagytömegű, vizes széklet gyakori ürítése hamarosan jelentős vízvesztéshez vezethet, és hamarosan kialakulnak a középsúlyos dehidráció jelei. Az általános állapot, a közérzet rossz. A folyamat gondos észlelés, adekvát só- és folyadékpótlás esetében, otthoni ápolás mellett is rendeződik néhány nap alatt. Az állapot romlása kórházi kezelést igényel. Ez a változat a fiatalabb kisdedek között gyakori.

A kórkép súlyos formája szerencsére ritkább, leginkább csecsemőkön, fiatal kisdedeken alakul ki. A kezdetben nem súlyosnak tűnő folyamat néhány óra alatt romlik, a gyakori vizes székürítés és a hányások miatt hamarosan életveszélyes exsiccatio, acidosis alakulhat ki. A súlyos esetek kezelés a laboratóriumi ellenőrzés, illetve a parenterális só- és folyadékpótlás miatt kórházban történhet.

A halálos kimenetel a súlyos, megfelelő kezelésben nem részesült esetekből adódik, leginkább a fejlődő országok viszonyai között gyakori.

Rotavírus vakcinák

A biztonságos, hatásos rotavírus vakcina kialakítására az 1970-es években kezdődtek vizsgálatok, amikor is kiderült, hogy bizonyos állatok rotavírusaival történt előzetes fertőzés is nyújthat védelmet a humán rotavírusok ellen. Az eltelt 2 évtized alatt több vakcina típus került kipróbálásra, valamennyi élő, attenuált rotavírust tartalmazott. Per os adással mucosalis immunitást indukálása volt a cél.

Az első vizsgálatok bovin, illetve rhesus eredetű törzsekkel történtek. Igazolódott, hogy ezek az élő, orális oltóanyagok biztonságosak, és fiatal gyermekekben kivédik a humán rotavírus okozta hasmenést. Nem sikerült azonban kellő szintű, egyenletes hatékonyságot biztosítani.

Az első hatásos oltóanyagot az USA-ban 1985-ben állították elő. Genetikai reasszortment révén tetravalens, rhesus-alapú rotavírus vakcinát hoztak létre, RotaShildÔ néven került forgalomba. Az oltóanyag bevezetését követően azonban több bejelentés érkezett arról, hogy az oltottak között, a kontrollokhoz képest nagyobb az invaginatio előfordulása. Mivel az oltás és az intussuceptio közötti összefüggés valószínűségét a további vizsgálatok is megerősítették, a vakcina engedélyezését 1999-ben visszavonták.

A RotaShild fiaskója után két nagy vakcinatermelő cég, a Merck Sharp&Dohme (MSD), és a GlaxoSmithKline (GSK) kezdte meg kutatásait, más-más elképzelés alapján, hatékony és biztonságos rotavírus vakcina előállítására. Ezeknek, valamint a hosszú ideig tartó előzetes vizsgálatoknak az eredményei alapján napjainkra két oltóanyag áll bevezetés előtt.

Az MSD készítménye a RotaTeq™ élő, attenuált, human-bovin reasszortment révén előállított, pentavalens vakcina, amely a vírus G1-2-3-4, P8 antigénjeit tartalmazza. Az előállító 3 oltást javasol, egyenként a 2, 4 és a 6. hónapos korban. A készítmény 98% hatékonyságú a súlyos rotavirus gastroenteritisek megelőzésében. A mellékhatások a placebo csoporthoz hasonlóak voltak. A vakcina bevezetés előtti vizsgálatait több országban, főleg fejlődő területeken végezték. Az USA-ban a vakcina törzskönyvezése megtörtént, itt egyidejűleg javasolják a kötelező csecsemő- és kisdedkori oltások közé történő felvételét is. A vakcinát már hazánkban is törzskönyvezték

A GSK terméke Rotarix™ néven kerül majd forgalomba. Monovalens készítmény, amely élő, attenuált, G1, P(8) antigenitású rotavírus törzset tartalmaz. Po. adandó. A Latin-Amerikában végzett, III. fázisú vizsgálatokban a betegség súlyos formájával szemben 84,8% védettséget hozott létre. A mellékhatások általában jelentéktelenek voltak és a kontrollcsoportban észleltekkel azonos arányban léptek fel.

Néhány további, helyi termelésű oltóanyag is ismert még, így Ausztráliában és néhány fejlődő országban vannak saját készítmények. Ezek azonban a GSK, illetve az MSD termékeivel szemben nem látszanak versenyképesnek.