A táplálkozás szerepe a magasvérnyomás megelőzésében és kezelésében

Következô  
  cikk

Domonkos Andrea

Abstract

Elevated blood pressure (BP) is an important risk factor for cardiovascular and renal diseases. At least 20 million people survive heart attacks and strokes every year, a significant proportion of them requiring costly clinical care¹. In the background of rise in CVDs (cardiovascular disease) the change in dietary habits, physical activity levels and smoking are significant worldwide. Inbalanced, unhealthy nutrition include consumption of energy-dense/nutrient-poor foods, the high consumption of saturated fatty acids, cholesterol, refined carbohydrates and increased intake of salt usually from processed foods as well as lower intake of long chain polyunsaturated fatty acids and low consumption of fruits and vegetables¹. Changes in diet and excersise habits have resulted in a higher prevalence of high BP. The key to stop growing epidemic of CVD is effective prevention. Multiple dietary factors and lifestyle modification can reduce risk factors². Appropriate modifications that lower BP are reduced salt intake, weight loss and moderation in alkohol consumption. Increased potassium intake and dietary patterns based on the „DASH diet” have emerged as effective strategies in lowering BP. Other dietary factors may also affect BP, but the evidence is uncertain or the effects are small. The risk of CVD increases progressively throughout the range of BP, including the prehypertensive range². Considering the continuing epidemic of blood pressure-related diseases and the increasing prevalence of hypertension efforts to reduce BP in both nonhypertensive and hypertensive individuals are necessary. In nonhypertensive individulas dietary changes can lower BP and prevent hypertension. In stage I. hypertension dietary changes are the initial treatment before drug therapy. In those hypertensive patients alredy on drug therapy, lifestyle modification, particularly a reduced salt intake can further lower BP².

Összefoglalás

Az emelkedett vérnyomás a kardiovaszkuláris és a vesebetegségek egy fontos rizikó faktora. Évente legalább 20 millió ember esik át szívrohamon és stroke-on világszerte, amely megbetegedések jelentős arányban igényelnek magas ellátási költségeket¹. A kardiovaszkuláris betegségek előfordulásának növekedésében a helytelen táplálkozási szokások-, az elégtelen fizikai aktivitás és a dohányzás nagy szerepet játszik. A kiegyensúlyozatlan, helytelen táplálkozás magában foglalja az energiadús-, de alacsony tápértékű élelmiszerek túlzott fogyasztását, a telített zsírsavak és finomított szénhidrátok túlzott bevitelét, a főleg feldolgozott élelmiszerekből származó túlzott sóbevitelt, valamint a hosszú szénláncú többszörösen telítetlen zsírsavak elégtelen bevitelét és az alacsony zöldség-gyümölcsfogyasztást¹. Az étrendi és életmódbeli változások hozzájárulnak a magas vérnyomás nagyarányú kialakulásához. A kardiovaszkuláris betegségek járványszerű terjedése megállítható, amelynek kulcsa a hatékony megelőzés. Az étrend és az életmód megváltoztatása hatékony eszköz a rizikó csökkentésében. Egyes táplálkozási tényezők együttesen hatást gyakorolnak a vérnyomásra². A csökkentett sóbevitel, a súlycsökkentés és az alkoholfogyasztás mérséklése bizonyítottan kedvező hatású. A növelt kálium bevitel és a „DASH diéta” irányelvei szerinti étrend szintén hatékonynak bizonyult a vérnyomás csökkentésében. Egyéb étrendi tényezők szerepe is felmerült, amelyek hatása enyhe vagy bizonytalan. A kardiovaszkuláris betegségek rizikója fokozatosan emelkedik a vérnyomás emelkedésével már a prehipertenzív állapottól kezdődően. Tekintettel a magas vérnyomással összefüggő megbetegedések és a hipertónia növekvő előfordulására, a vérnyomás csökkentése illetve a magas vérnyomás megelőzése szükséges a normotenziósok és a hipertóniások körében egyaránt². A normál vérnyomással rendelkezőknél az étrendi változtatások hozzájárulnak a magas vérnyomás megelőzéséhez. A I. fokozatú hipertóniával rendelkezők számára az életmódváltás és étrendi változtatás a gyógyszeres kezelést megelőző, kezdeti terápia kell, hogy legyen. A már gyógyszeres kezelésben részesülő betegek esetén az életmódváltás, különösképpen a csökkentett sóbevitel további vérnyomás csökkenést eredményezhet².

Magyarországon a hipertónia előfordulását 20-25% közöttire becsülik. Az ún. magas-normális vérnyomással (130-139/85-89 Hgmm) rendelkezőket és a "fehérköpeny” hipertóniásokat is beleértve az előfordulás az előzőt jóval meghaladja. Igen figyelemre méltó a gyermek-serdülőkori hipertónia aránya is, tekintettel a megelőzés fontosságára. Egy hazai reprezentatív vizsgálatban a középiskolás fiúk 7,5- , a lányok 1,1%-ánál volt magas vérnyomás kimutatható. Ugyanebben a vizsgálatban az elhízott serdülők 22,5%-ánál találtak magas vérnyomást. A fiúknál sokkal nagyobb volt a hipertónia előfordulása, mintegy 36%³.

A magas vérnyomás betegséggel járó kockázat, illetve a szövődmények valószínűsége alacsonyabb vérnyomásérték mellett, prehipertenzív állapotban is fennállhat. Egyes adatok szerint a magas vérnyomással összefüggő szív-koszorúér megbetegedés eredetű halálozás egyharmada normotenziós egyéneket érinti². Ezért a vérnyomás csökkentése illetve a magas vérnyomás megelőzése szükséges a normotenziósok és a hipertóniások körében egyaránt.  Az életmódban rejlő kockázati tényezők (elhízás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a nagy mennyiségű konyhasó bevitel, a fizikai aktivitás hiánya) külön-külön, de legtöbbször együttes jelenlétükkel hozzájárulnak a magas vérnyomás kialakulásához. Hazánkban a férfiak átlagosan 4x, a nők 3x több sót vesznek föl az ajánlottnál. Bár nem mindenki egyformán érzékeny a magas sóbevitel vérnyomás emelő hatására, de ennek szerepe van a lakosság egynegyedét érintő hipertónia kialakulásában.
A nem gyógyszeres kezelés (=életmódváltás, megfelelő diéta) eredményességét kellő bizonyítékok támasztják alá és kezdeti, illetve kiegészítő kezelésként alkalmazása vitathatatlan. A vérnyomást magas-normális hipertónia esetén önmagában is normalizálni képes. A gyógyszeres kezelés mellett is elengedhetetlen a megfelelő életmód-váltás, amellyel a hipertónia szövődményeinek kockázata jelentősen csökkenthető és a gyógyszeradag is mérsékelhető. Az életmódváltás nem csak a vérnyomás normalizálását segíti, hanem kedvezően befolyásolja a teljes kardiovaszkuláris rizikóstátuszt. Az életmódváltásnak óriási szerepe van a magas vérnyomás megelőzésben is.  Egy kismértékű vérnyomás csökkenés is, ha az a teljes populációt érintené, jelentős előnyökkel járna. Stamler J. és munkatársainak becslése szerint (INTERSALT tanulmány) az átlagosan 3 Hgmm-es szisztolés vérnyomás csökkenés mintegy 8%-kal csökkentené a stroke mortalitást, és 5%-kal a koronária-betegség eredetű mortalitást². 

Az életmód és étrendi tényezők szerepe a vérnyomás befolyásolásában

Az ide vonatkozó tudományos bizonyítékok alapján az AHA kialakította állásfoglalását, amelyben a vérnyomás csökkentésében hatékony étrendi és életmódbeli módosításokat illetve ajánlásokat mutatja be az 1. sz. táblázat.

1.sz.tbl.

Testtömeg csökkentés

Megfigyelték, hogy fogyás folyamán a vérnyomás már a kívánatos testsúly elérése előtt is általában csökken. Tizenegy vizsgálat eredményeit elemző tanulmány megállapítja, hogy kilogrammonként átlagosan 1,6/1,1 Hgmm-es vérnyomáscsökkenéssel lehet számolni⁴.

Egy 25 vizsgálat eredményeit elemző meta-analízis 5,1 kg-os átlagos fogyás hatására 4,4 és 3,6 Hgmm vérnyomás csökkenést mutatott ki, amely nagyobb mértékű fogyás esetén nagyobb volt². Más tanulmányok megállapítják, hogy magas-normál vérnyomású túlsúlyosok körében már kismértékű fogyással is kb. 20%-kal előzhető meg a hipertónia, ami elősegíti a gyógyszeradag csökkentést². A 25 alatti BMI elérése tekinthető hatékonynak a hipertónia megelőzése és kezelése szempontjából. Tekintettel a leadott testtömeg fenntartásának nehézségeire, a súlygyarapodás megelőzésére nagy hangsúlyt kell fektetni². 

Csökkentett sóbevitel

A legjelentősebbnek mondható dózis-hatás („DASH-Sodium”) vizsgálatban különböző nátrium bevitel hatását vizsgálták más-más csoportoknál (kor, nem, faj, hipertónia státusz szerint)⁵. A bevont személyek 30 napon át az egyaránt 2100 kcal-t tartalmazó DASH-diétát vagy a tipikus amerikai kontroll étrendet fogyasztották, amelyek három eltérő mennyiségben tartalmaztak nátriumot (magas = 3,3g; közepes = 2,5g; alacsony = 1,5g). A csökkentett nátrium bevitel hatására a vérnyomás szignifikánsan csökkent minden alcsoportban. A DASH-étrend bármely nátriumszint mellett hatásosabb volt a szisztolés vérnyomásra. A leghatásosabb a DASH-étrend és az alacsony nátriumtartalom kombinációja volt, amellyel a hipertóniás csoportban 11,5 Hgmm-rel, és a nem hipertóniás csoportban átlagosan 7,7 Hgmm-rel csökkent a vérnyomás. A magasabb életkori csoportban nagyobb fokú volt a változás mindkét diétatípus esetén. A nátriumban szegényebb étrend mindkét diétatípusban hatásos volt a nem hipertóniások körében⁵.

Az ajánlott nátriumbevitel 1,5g/nap, ami azonban az elérhető élelmiszerkínálatot és a jelenlegi nátriumbevitelt tekintve nem megoldható². Ezért átmenetileg az ajánlott bevitel ésszerű felső határa 2,3g/nap (» 4-5g só). A sóbevitel csökkentés lakossági-szintű ajánlás, amelyet az alacsonyabb sótartalmú élelmiszerek fogyasztásával és a sózás mérséklésével kell elérni. Mivel a sóbevitel több mint 75%-a származik feldolgozott élelmiszerből (pl. kenyér, húskészítmény, sajtok), jelentős javulást a sóbevitel csökkentésében csak az élelmiszeripar és a vendéglátás támogatása, közreműködése eredményezhet².

Egyes élelmiszerek nátrium tartalma⁶

2.sz.tbl.

Kálium bevitel növelése

Több vizsgálatban szignifikáns inverz összefüggést mutattak ki a káliumbevitel és a vérnyomás között². A megfelelő káliumbevitelt nem szupplementumokkal, hanem étrendi forrásból – káliumban gazdag táplálékok (zöldségek, gyümölcsök, diófélék, hüvelyesek) fogyasztásával kell fedezni. A DASH tanulmányban a bőséges zöldséget, gyümölcsöt tartalmazó mindkét étrend mellett csökkent a vérnyomás. Az ajánlott káliumbevitel 4,7g/nap, amely megegyezik a DASH diéta és egyes klinikai vizsgálatok étrendjeinek átlagos káliumtartalmával². Ilyen mennyiség táplálékokból történő bevitele normál veseműködés esetén nem jár kockázattal. Károsodott káliumürítés esetén ennél kisebb mennyiség ajánlott a hiperkalémia eredetű mellékhatások miatt. Időskorúaknál gyakran fordul elő károsodott káliumürítés egyes kóros állapotok (pl. diabetes, veseelégtelenség) illetve gyógyszerek miatt².

Alkoholfogyasztás mérséklése

Számos kutatás egyenes, mennyiség-függő összefüggést talált az alkoholfogyasztás és a vérnyomás között, amely független más tényezőktől (kor, elhízás, sóbevitel) ². Az alkohol fogyasztás mérséklése hasonló mértékű normál és magas vérnyomásúak esetén. Az ajánlás szerint férfiaknak Ł 2, nőknek Ł 1 ital fogyasztása elfogadható. Egy ital 3-4 dl sör, 1,5 dl bor illetve 4 cl rövid ital mennyiségének felel meg².

Egyes étrendi formák szerepe

Vegetáriánus táplálkozás

Az iparilag fejlett országokban, ahol a magas vérnyomás előfordulása nagy, a vegetáriánus étrendet követők alacsonyabb vérnyomással rendelkeznek, mint a vegyesen táplálkozók². A vegetáriánusok életvitele illetve egyes étrendi tényezők szerepe lehet kedvező a vérnyomás csökkentésében (fizikai aktivitás, alacsonyabb testtömeg, mérsékelt alkoholfogyasztás, magas rostbevitel) ².

DASH –diéta és irányelvei

A „DASH” (Dietary Approach to Stop Hypertension) multicentrikus klinikai vizsgálatban 8 héten át a vizsgáltak 3 különféle diétát tartottak⁷.

A diéták típusai és jellemzőik:

1. „Kontrolldiéta”- tipikus amerikai étrendhez hasonló felépítésű és tápanyag-összetételű.

2. „Zöldség-gyümölcs” diéta - előzőnél több zöldség–gyümölcs, kevesebb sznekkféle, édesség.

3. „DASH” diéta - zöldségekben-gyümölcsökben és sovány tejtermékekben gazdag, alacsonyabb zsír-, telített zsír-, koleszterin-, nátrium-, magas kálium-, magnézium- és kalciumtartalom.

Az utóbbi két diétában a zöldség–gyümölcs mennyiség kb. kétszerese volt a lakossági fogyasztásnak. A DASH-diétában a szokásos fogyasztáshoz képest kétszer annyi, főleg sovány tejtermék szerepelt. A nátriumtartalom hasonló volt (~3 g). Az alkoholfogyasztás és fizikai aktivitás mindhárom csoportban hasonló volt és a vizsgáltak testtömege sem változott. A DASH-étrend hatására figyelték meg a legnagyobb mértékű vérnyomás csökkenést a hipertóniás és a nem hipertóniás csoportban egyaránt (átlagosan 5,5/3 Hgmm). A hipertóniások körében jelentősebb (11,4/5,5 Hgmm) volt a vérnyomás csökkenés szemben a normotenziós (3,5/2,1 Hgmm) csoporttal⁷.

A DASH-diéta a zöldség–főzelékek, gyümölcsök, sovány tejtermékek bőséges fogyasztásával jellemezhető és nagy hangsúlyt kapott az étrendben a teljes értékű gabonafélék, a szárnyasok, halak és a diófélék fogyasztása. Az étrend kevés zsiradékot, cukrot, cukorban gazdag italokat tartalmazott⁷. A diéta hatásosságában az egyes összetevők együttesen játszanak szerepet.

A kutatás szakértői az étrend kedvező hatása miatt javasolták annak lakossági szintű elterjesztését.

Tápanyag célok és az étrendek tápanyagtartalma, élelmiszer-felépítése⁷

3.sz.tbl.

*Mindhárom étrend 2100 kcal energiatartalmú

A „DASH étkezési terv” a lakosság részére részletesebb formában is kidolgozásra került (The DASH Eating Plan: www.nhlbi.nih/gov/health/public/heart/hbp/dash) illetve a DASH-étrend irányelvei részét képezik az amerikai 2005. évi USDA Táplálkozási Ajánlásoknak (www.healthierus.gov/dietaryguidelines), élelmiszer-alapú ajánlás formájában.

Egyéb étrendi tényezők

Enyhe vagy egyelőre bizonytalan hatás volt kimutatható a halolaj szupplementáció, az élelmi rostok, a kalcium és a magnézium, a szénhidrátok, a különböző zsírsavak, a fehérje, a koleszterin és a C-vitamin tekintetében².

Étrendi tényezők és irányelvek a vérnyomás befolyásolásában: bizonyítékok összegzése²

4. sz. tbl.

Irodalomjegyzék:

1.      Global Strategy on Diet, Phisical Activity and Health, WHO-FAO, 2003

2.      Appel LJ, Michael WB, et al, : Dietary Approaches to Prevent and Treat Hypertension, A Scientific Statement From the American Heart Assotiation, Hypertension 2006; 47:296.

3.      Antal M, Regöly-Mérei A, Nagy K és mtsai: Fiatalkori elhízás és emelkedett vérnyomás diagnosztikájában alkalmazható határértékek, hazai reprezentatív felmérés alapján. Orvosi Hetilap 2003; 144 (1). 13–19.

4.      Appel  LJ.:Lifestyle Modification as a Means to Prevent and Treat High Blood Pressure. J Am Soc Nephrol 2003; 14. S99–S102.

5.      Sacks FM, Svetkey LP, Vollmer WM, et al.: DASH-Sodium Collaborative Research Group: Effects on blood pressure of reduced dietary sodium and the Dietary Approaches to Stop Hypertension (DASH) diet. N Engl J Med. 2001 Jan 4;344(1).:3–10.

6.      Új tápanyagtáblázat, Szerk: Rodler I, Medicina, Budapest, 2006

7.      Appel LJ, Moore TJ, Obarzanek E, et al: A clinical trial of the effects of dietary patterns on blood pressure. NEJM 1997; 336. 1117–1124.

8.      Zajkás G.: Táplálkozástudomány a gyógyszertárban. Budapest, Dictum, 2002.

E-mail levelezés erre a címre: HIPPOCRATES

Copyright: © Hippocrates 2000- 2006
Minden jog fenntartva

Created by Spinerette Information Systems 2006.