Prof. Dr. Kékes Ede, Dr. Kiss István, Dr. Schanberg Zsolt, Dr. Páll László

1. A mozgalom célkitűzései

A Magyar Hypertonia Társaság nagy erőfeszítést tesz folyamatosan annak érdekében, hogy hazánkban a magasvérnyomás betegség minél korábban felismerésre kerüljön és a betegek a szakmai irányelvek alapján¹ a legmegfelelőbb nem gyógyszeres és gyógyszeres kezelésben részesüljenek és elérjék a kijelölt célvérnyomásértéket.

Erőfeszítéseink ellenére sem lehetünk elégedettek, mert a közelmúltban végzett felmérések² és a 2003-ban végzett elemzések (Hypertonia Regiszter) adatai³ arra utalnak, hogy a kezelt hypertoniás betegek jelentős százalékában nem tudjuk elérni a célvérnyomást, pedig ez a betegség prognózisa, a szövődmények kialakulásának megelőzése szempontjából⁴ nélkülözhetetlen.

Az „Éljen 140/90 Hgmm alatt” mozgalom célkitűzései⁵:

1. a magyar hypertoniás populáció jellemzőinek megismerése

2. a praxisban alkalmazott terápiás eljárások eredményességének felderítése

3. a hagyományos orvos-beteg kapcsolat átalakítása, a beteg tevőleges együttműködésének kialakítása a kezelési folyamatban túl az otthoni vérnyomás mérést, mint a terápiás siker egyik alappillérét

4. a nem gyógyszeres kezelés hangsúlyozása

2. A mozgalom ismertsége

A mozgalom széles, országos méretű kiterjesztését jellemzi, hogy 2005 végéig 1070 orvos (80% háziorvos-20% szakorvos) résztvételét igazolták a programban, és 1680 beteg regisztáltatta magát az új típusú orvos-beteg együttműködési rendszerben

A résztvevő orvosok újabb 38.372 hypertoniás betegről töltöttek ki adatlapot, így a Hypertonia Regiszter adatbázisa 60.000 fölé emelkedett.

A betegek, illetve a lakosság tájékoztatásának nagyságát jelzi a 78 média : 10 TV, 21 rádió interjú, 47 publikáció és on line megjelenés, melyek összességében 10 millióhoz közeli média elérést és közel 80 millió lakossági kontaktust jelent. A felmérések alapján a lakosság csaknem 50%-a értesült a mozgalomról, és 45-50.000 ember ment el soronkívüli vérnyomásmérésre kezelőorvosához. Csaknem minden negyedik hypertoniás beteg rendelkezik otthonában saját vérnyomásmérővel, ennek az 1/3-a a mozgalom keretében – támogatással, vagy ingyenes szolgáltatással – valósult meg.

3. A magyar hypertoniás populáció jellemzői. A Hypertonia Regiszter

3.1. A hypertoniás betegek adatainak országos gyűjtése A mozgalom keretében az eddigi felméréseknél nagyobb homogenitással tudtuk a hypertoniás betegek adatait regisztrálni az ország minden régiójában, nagyvárosokban és kistelepüléseken egyaránt. A legnagyobb arányszám (32,87%) Budapestre esett, a nagyobb városok (Debrecen, Szeged, Pécs, Kecskemét, Miskolc ) arányszáma (1,6-4,79) megfelelt az adott felnőtt lakosság nagyságának. A kisebb települések résztvételi arányszáma 0,12-0,87% közé esett. A 38372 adatlap felméréssel a hypertoniás populációnál 1,5% nagyságú mintavétel történt.

3.2. A betegek kormegoszlása

A jelen felmérés során a 30-80 év közötti hypertoniás populáció adatait kaptuk meg, az átlag életkor 61 év volt. 1. táblázat

1. táblázat A betegek korcsoportonkint megoszlása. A domináns korosztály 50 és 80 év között van

3. 3. A hypertoniás populáció általános jellemzői

3.3. 1. A hazai hypertoniás populáció családi előzményében igen magas százalékban találtunk korai cardiovascularis eseményt (férfiaknál 55 év, nőknél 65 év alatti életkor határt vettünk figyelembe). Az események (myocardialis infarctus, stroke, diabetes, érbetegség) előfordulási gyakorisága 64,1%.

3.3. 2. A hypertoniás egyének saját kórelőzménye az alábbi szövődményeket és társbetegségeket tartalmazta:

· cukorbetegség 30,2%

· vesebetegség 8%

· myocardialis infarctus 9,2%

· érszűkület 16,2%

· stroke 6,6%

3.3.3.. Cardiovascularis rizikófaktorok előfordulása

· dohányzás 20,5%

· alkoholfogyasztás 19,3%

· emelkedett vércukorszint (6,1mmol/l felett) 33%

· emelkedett össz-koleszterin érték ( 5,2 mmol/l felett) 61%

· emelkedett triglycerid szint (1,7 mmol/l felett) 54,7%

· csökkent HDL koleszterin szint (1 mmol/l alatt)16,5%

3.4. A szisztolés és diasztolés vérnyomás célértékeinek elérése

A rendelői vérnyomásmérések alapján a szisztolés vérnyomás érték átlaga 141 ± 17,1 Hgmm, a diasztolés értéké 83,9 ±9,51 Hgmm volt. A kor előrehaladásával együtt a szisztolés érték mérsékelt emelkedése és a disztolés érték mérsékelt csökkenése figyelhető meg, így a betegek egy jelentős részében izolált szisztolés hypertoniával kell számolni.

Az antihypertenziv kezelés alatt álló betegek 42,9%-a érte el a szisztolés célvérnyomásértéket (140 Hgmm). A diasztolés érték vonatkozásában ez 65,2% volt.

Amennyiben mindkét célértéket figyelembe vesszük, akkor a betegek 60,7%-a nem érte el a 140/90 Hgmm-s értéket. 2 táblázat

Mivel a 24 órás vérnyomásmonitorozás megbízhatóbb adatokat szolgáltat az elért terápiás sikerről, ezért az esetek többségében abpm vizsgálat is készült. Ebben az esetben a célérték 135/85 Hgmm. A szisztolés érték vonatkozásában a betegek 58%-a, a diasztolés értéknél a betegek 39,8%-a nem érte el a kívánt vérnyomást. 3. táblázat

3.5. A testsúly

A testsúlyt a testtömegindex (BMI), illetve a derékméret mérésével jellemeztük. Így határozottabban tudtuk elkülöníteni a visceralis obesitást. A nemzetközi kritériumoknak⁶ megfelelő értékelést végeztünk. (4. táblázat)

3.5.1. A testtömegindex

A testtömegindex átlagos értéke a teljes populációban igen magas (28,65 ± 4,96 kgm²) volt. A megoszlási adatok alapján a csak a betegek 23,2%-nál találtunk normális értékeket. A betegek 34,5%-a az elhízott kategóriába (BMI 30 kgm² felett) tartozott. (1. ábra) Minden korcsoportban a BMI átlagértéke 25 kgm² felett volt

A BMI emelkedése együtt járt a serum triglycerid szint, valamint a vércukor érték emelkedésével, illetve a HDL koleszterin csökkenésével. (5. táblázat) Minden egyes jellemzőnél a csoportváltozással párhuzamosan a BMI egyre magasabb átlagértéket adott.

3.5.2.Derékkörfogat

A derékkörfogat átlagértéke igen magas 96,33 ± 14,8 cm. Nőknél minden korcsoport-ban magasabb az átlagérték, mint a súlyosan veszélyeztetett kategória alsó határa. (88cm) Férfiaknál minden korcsoportban magasabb az átlag, mint a veszélyes kategória alsó határa (94cm), de a súlyosan veszélyeztetett zónát (102) az átlagérték nem éri el. (2. ábra)

A derékkörfogat nagysága összefügg az anyagcsere jellemzőkkel.

Megbeszélés

Az eddigi külföldi és hazai felmérések arra utalnak, hogy a kor előrehaladásával párhuzamosan olyan változások mennek végbe, melyek egyrészt az érfal rugalmasságának csökkenésével függnek össze, másrészt kifejezik azon jelenséget, hogy a magasvérnyomás betegséghez jelentős testsúlytöbblet, valamint anyagcsere következmények kialakulása társul.

Számos epidemiológiai vizsgálat igazolta, hogy

1. A kor előrehaladása során a szisztolés érték növekedésével párhuzamosan a diasztolés érték csökken és egyre több lesz az izolált szisztolés hypertoniában szenvedő egyének száma.⁷

2. A magasvérnyomás betegségben szenvedők jelentős része testsúlytöbblettel rendelkezik. Ezen belül egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a visceralis obesitásnak, hiszen az adipocytákban termelődő szabad zsírsav és más vasoaktiv anyagok károsítják az érfal endotheliumát és elősegítik a szervi szövődmények kialakulását^8,9,10.

3. Az elhízott hypertoniás egyének mintegy 25-30%-ában káros nagyságú anyagcsere jelenségek (magas vércukor, triglycerid, húgysav szint, alacsony HDL koleszterin ) jelennek meg és gyakoribb a 2. típusú diabetes mellitus kialakulása is.¹¹

Hazánkban több munkacsoport kiemelten foglalkozott a hypertonia, obesitás és az anyagcsere elváltozások kialakulásával. Kékes és Berentey¹² 2001-ben jelezték, hogy a magyar hypertoniás populáció közel 1/3-ában jelentős a testsúlytöbblet és jellemző anyagcsere elváltozások (emelkedett éhomi vércukor, magas triglycerid szint és alacsony HDL koleszterin) figyelhetők meg. A hypertonia és obesitás (abdominális zsírszövet) összefüggéseiről Halmy¹³ számolt be. Császár és mtsai¹⁴ újabb felmérések alapján jelezték, hogy az új IDF kritériumok alapján a vizsgált magyar populációban a hypertoniához társult metabolikus tényezők egyértelműen elérik a 25-30%-ot, obesitás tekintetében az 50-60%-ot¹⁴.

A magyar hypertoniás populáció európai mércével valóban a nagy cardiovascularis rizikójú országok közé tartozik¹⁵, melyet saját felmérésünkben az alábbiakkal támasztjuk alá:

1. Megdöbbentően nagy számban találtunk a hypertoniás egyének családi történetében korai megjelenésű szív- és érrendszeri eseményt. Ennek jelentőségét és prognosztikai értékét az EUROASPIRE II vizsgálat¹⁶ támasztotta alá.

2. Magas volt a 2. típusú diabetes előfordulása, valamint a kóros anyagcsere jellemzők megjelenése is, azonban ezekről részletesen a következő elemzés során térünk ki.

3. A testsúlynál kiszámoltuk a testtömegindexet és a derékkörfogatot. Mindkét jellemző szignifikánsan korrelált a szisztolés és diasztolés vérnyomással, a lipid paraméterekkel, valamint az éhomi vércukorszinttel. Az összefüggés szignifikanciája a derékkörfogat esetében erősebb szintű volt. Mindenképpen megdöbbentőnek tartjuk, hogy a hypertoniás lakosság 76,4%-ában a BMI érték 25 kgm² és 34,5%-ában 30 kgm² felett volt A derékkörfogat terén sem találtunk kedvezőbb helyzetet, mert az esetek 86,2%-ában 80 cm felett, míg az esetek 54,3%-ában 94 cm feletti értéket észleltünk. Nem véletlen, hogy Mokdad és mtsai¹⁷ már 1999-ben obesitás epidemiáról beszéltek az USA-ban. Ha a NHANES III és NHANES 2000 adatbázisát¹⁸ összehasonlítjuk, akkor a férfiaknál a 102 cm feletti derékkörfogattal rendelkezők arányszáma 28%-ot nőtt (36,9%-ra emelkedett) néhány év alatt. Nőknél a 88 cm feletti derék körfogattal rendelkezők száma 18%-kal emelkedett ( 55,1%-ra). A helyzet Magyarországon is teljesen hasonló, bár a mi adataink csak a hypertoniás populációra vonatkoznak.

4. A gyógyszeres kezelésre beállított hypertoniás egyéneknél a szisztolés célvérnyomást a betegek 42,9%-ában, a diasztolés vérnyomást az esetek 65,2%-ában sikerült elérni. Ha a szisztolés és diasztolés értéket is figyelembe vettük, akkor csak az esetek 39,3%-ában lehetett a 140/90 Hgmm célértéket „teljesíteni”. Adataink teljes mértékben megegyeznek a nemzetközi tapasztalatokkal.¹⁹

Ezen feladat megoldása a mozgalom keretében a szakmai irányelvek betartásán túl az új típusú orvos-beteg terápiás kapcsolatra épül.

Irodalmi adatokat érdeklődésre küldünk

Összefoglalás

A mozgalom első éve alatt a magyar felnőtt lakosság csaknem fele megismerte célkitűzéseinket és mintegy 45-50000 egyén mérette meg vérnyomását, akik eddig ezzel nem törődtek. A mozgalomban résztvevő háziorvosok és szakorvosok száma meghaladta az 1000-et Sikerült a Magyar Hypertonia Társaság Hypertonia Regiszterét újabb 38372 hypertoniás egyénnel bőviteni.

A magyar hypertoniás populáció magas cardiovascularis rizikóval rendelkezik. Igen magas a családi előzmény előfordulása, gyakori a kóros anyagcsere értékek megjelenése. Megdöbbentőnek tartjuk a testsúlytöbbletet és a kóros derékkörfogattal rendelkezők igen magas számát. A kezelt betegeknél a diasztolés értéket jobban sikerült befolyásolni, mint a szisztolés értéket.