Elôzô  cikk

  A fel nem fedezett szorongás fontosabb következményei

 A Magyar Hypertonia Társaság  XIII. kongresszusán elhangzott előadás alapján.

Következô  
  cikk

Prof. Dr. Bitter István
Semmelweis Egyetem
Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

 

A szorongás a leggyakoribb tünetek közé tartozik az orvosi gyakorlatban, mindenki ismeri személyes tapasztalatból is: gondoljunk csak a fogorvosi székre vagy egy nehéz vizsgára. A súlyosabb és krónikus szorongást jelentő szorongásos betegségek (pl. fóbiák, pánik, generalizált szorongás, posttraumás stressz zavar) élettartam prevalenciája eléri a 25%-ot (Szádóczky és mtsai,  2000). A szorongásos kórképeknek azonban csak a töredéke kerül felismerésre (Füredi és mtsai, 2003) és még fejlett egészségüggyel rendelkező országokban is csak kevesen kapnak kezelést (Kessler és mtsai, 2005). Különösen rontja a szorongás felismésének esélyét a családorvosi gyakorlatban az, ha a páciens jól meghatározható szomatikus betegség panaszaival fordul orvosához.

            A szorongásos betegségek gyorsan és gyakran vezetnek szövődményekhez, melyek közül a leggyakoribbak az alkohol abuzús és dependencia, a depresszió, az öngyilkossági kísérletek és az öngyilkosság. Hazánk a negyedik helyen áll sajnos az Európai Unió 25 országa közül az öngyilkossági halálozásban, (Comission of  the European Communities, 2006). Az öngyilkossági kísérletek fő oka a depresszió, azt követik a szorongásos zavarok és az alkoholizmus (Balázs és mtsai, 2003).  A szorongás és a depresszió tünetei gyakran közösek (maga a szorongás, továbbá: alvászavar, étvágyzavar, szexuális zavarok, a figyelem és a memória zavarai). Az alkohol hatékony szorongáscsökkentő, azonban igen gyorsan alakul ki tolerancia és függőség.  A szorongásos betegségek gyakran vezetnek keresőképtelenséghez és rokkantsághoz, melyet még a szakértők is időnként alábecsülnek (pl. súlyos fóbiák  esetén).  Az alkohol abúzussal, dependenciával szövődő szorongás esetén nagyobb a depresszió és az öngyilkosság rizikója (Bitter, 1996).

            A szorongás „anatómiája”, neuronális hálózata (1. ábra) alapján (Gorman és mtsai, 2000) érthető, hogy a szorongás számos pszichés, szomatikus és viselkedési tünettel jár (1. táblázat). A vegetatív idegrendszeri és endokrin hatásokból levezethető a kardiovaszkuláris betegségek és a pszichés zavarok, betegségek szoros kapcsolata. A szívbetegeknek kb. a fele legalább egyszer betegszik meg kezelést is szükségessé tevő depresszióban („major depresszió”,), s a depressziós betegek között  kétszer olyan gyakran fordul elő szívbetegség, mint a kontrolcsoportban. Hasonlóak az adatok a szorongás és stressz esetében (World Federation for Mental Health, 2004). Az egyik legfontosabb közvetítő az egyik oldalon a stressz, a szorongás, a depresszió, a másik oldalon a kardiovaszkuláris betegségek és halálozás között a magas vérnyomás. A szorongásos állapotokhoz társuló panaszok között a fájdalmakat (fejfájás, hasfájás, izomfájdalom) és a gyengeségérzést (fáradtság) követik a palpitáció és a mellkasi fájdalom  (Kellner és Sheffield, 1973). A szorongás szerepéről a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában előadás hangzott el a Magyar Hypertonia Társaság XIII. Kongresszusán 2005-ben, melynek szövege megjelenés előtt áll e közlemény írásakor (Tóth, 2006). Az irodalmi adatok alapján (a hivatkozott áttekintő tanulmány irodalomjegyzékében 160 közlemény szerepel!) kimondható: kiváló minőségű „evidenciák” támasztják alá, hogy a negatív érzelmek, mint a harag, a szorongás és a depresszió az iszkémiás szívbetegség jelentős rizikófakorai közé tartoznak (Kubzansky és Kawachi, 2000).

            ypertonia  Hy HA kardiovaszkuláris betegek – különös tekintettel a stroke és a myocardialis infarctus utáni állapotban – a kezelés során figyelembe kell vennünk a kezelés során a súlyos szomatikus betegségek emocionális hatásait. Fokozza a szorongást a betegség okozta bizonytalanság: olyan kérdések, mint pl. „Pontosan mi is a baj?”; „Hogyan éljek együtt a betegséggel, fájdalommal és  a gyógyszer mellékhatásokklal?”; „Segít-e a kezelés?”. Szorongást, depressziót vált ki illetve azt fokozza a kontrollvesztés érzése ( „Semmit nem tudok tenni…”), és az elhagyottság és az izoláltság érzése. „Nem akarom a családomat és a barátaimat zavarni…”.

 

 

 

 

            A szorongás gyógyszeres kezelésében rövidtávon a nagypotenciálú benzodiazepin származékok (hazánkban az alprazolam és a clonazepam) javasolhatóak, hosszabb távú kezelésre az antidepresszív szerek és a nagypotenciálú benzodiazepin származékok. A benzodiazepin származékok és az antidepresszív szerek főbb előnyeit és hátrányait a 2. táblázat fogalja össze.

 

 

 

A stroke és a myocardialis infarctus utáni javulás/gyógyulás esélye romlik, ha depressziós tünetek is fennállnak, s a túlélés esélye szignifikánsan javul, ha ezek a betegek antidepressziv kezelésben részesülnek (World Federation for Mental Health, 2004). Ma már igen sokféle antidepresszív szer közül választhatunk, különösen, ha figyelembe vesszük a generikus szerek növekvő választékát is. Az antidepresszív szerek főbb csoportjait a 3. táblázat foglalja össze; a csoportok neveit és a rövidítéseket angolul tüntettük fel, hogy ezzel segítsük a tájékozódást a szakirodalomban.

 

A leggyakrabban használt szerek a szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI), melyek hatékonyságát és biztonságosságát kardiovaszkuláris betegeknél is több tanulmány igazolta. Pl. a  „SADHART’ néven ismertté vált vizsgálat eredménye az volt, hogy a vizsgált SSRI,  a sertralin biztonságos és hatékony volt a myocardialis infarctusban és instabil anginában szenvedő betegek depressziós epizódjának a kezelésében (Glassman és mtsai, 2002).

            Összefoglalóan: a kardiovaszkuláris betegségek és a szorongás, stressz, harag, depresszió között szoros a kapcsolat. A szorongás gyakran nem kerül felismerésre az orvosi gyakorlatban, ami növeli mind a szorongásos betegség, mind a kardiovaszkuláris betegség szövődméyneinek és kedvezőtlen kimenetelének a rizikóját, beleértve a letális kimenetelt is.

 

Prof. Dr. Bitter István

Semmelweis Egyetem

Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

1083 Budapest, Balassa u. 6.

 

 

Irodalomjegyzék:

1. Balázs, J., Lecrubier, Y., Csiszér, N., Koszták, J., Bitter, I.: Prevalence and Comorbidity of Affective Disorders in Persons Making Suicide Attempts in Hungary: Importance of the First Depressive Episodes and of Bipolar II Diagnoses.  Journal of   Affective Disorders. 2003;76:113-119

 

2. Bitter, I.: Pszichiátria. Springer, Budapest, Berlin, Heidelberg; stb.,3.

(változatlan) kiadás, 1996

3. Comission of the European Communities: Green Paper - Improving the mental health of the population. Towards a strategy on mental health for the European Union. http://europa.eu.int/comm/off/green/index_en.htm (olvasás időpontja: 2006. április 18.) 

4. Füredi J. Rozsa S. Zambori J. Szadoczky E. The role of symptoms in the recognition of mental health disorders in primary care. Psychosomatics. 44(5):402-6, 2003

5. Szádóczky E., Papp Zs.,, Vitrai J., Füredi J.: A hangulat- és szorongásos zavarok előfordulása a felnőtt magyar lakosság körében. 2000, 141:17-22, 

6. Glassman AH. O'Connor CM. Califf RM. Swedberg K. Schwartz P. Bigger JT Jr. Krishnan KR. van Zyl LT. Swenson JR. Finkel MS. Landau C. Shapiro PA. Pepine CJ. Mardekian J. Harrison WM. Barton D. Mclvor M. Sertraline Antidepressant Heart Attack Randomized Trial (SADHEART) Group. Sertraline treatment of major depression in patients with acute MI or unstable angina. JAMA. 2002, 288:701-9

7. Gorman JM. Kent JM. Sullivan GM. Coplan JD. Neuroanatomical hypothesis of panic disorder, revised. American Journal of Psychiatry. 2000, 157:493-505

8. Kellner, R., Sheffield, B.F.: The one-week prevalence of symptoms in neurotic patients and normals. American  Journal of Psychiatry, 1973, 130: 102-105,

9. Kessler RC. Demler O. Frank RG. Olfson M. Pincus HA. Walters EE. Wang P. Wells KB. Zaslavsky AM. Prevalence and treatment of mental disorders, 1990 to 2003. New England Journal of Medicine. 2005, 352(24):2515-23

10. Kubzansky,L.D. , Kawachi,I.: Going to the heart of the matter: do negative emotions cause coronary heart disease? Journal of Psychosomatic Research, 2000, 48:323-337

11. Tóth K.: A szorongás szerepe a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában. Hippocrates, 2006 (VIII/1:19-23)

12. World Federation for Mental Health: http://www.wfmh.org/wmhday/2004.htm (olvasás időpontja: 2006. április 18.)

 


 


*  A Magyar Hypertonia Társaság  XIII. kongresszusán elhangzott előadás alapján.

 

     Vissza a tartalomjegyzékhez          Vissza a cikk elejére

E-mail levelezés erre a címre: HIPPOCRATES
Copyright: © Hippocrates 2000- 2006
Minden jog fenntartva

Created by Spinerette Information Systems 2006.

 

 

 

Hit Counter