XI Védőoltási Konferencia

A XI. Országos Védőoltási Konferenciát ez évben nem Budapesten, hanem Egerben rendezték meg, 2005. április 21. és 23. között. Hagyományosan a háziorvosok, és védőnők érdeklődésére számító konferencia mintegy 550-600 főt vonzott. A járványügyi helyzet és a védőoltások eredményeinek ismertetése, értékelése mellett az alábbi aktuális kérdéseket, témákat vitatták meg:

Legyen, vagy ne legyen telefonos tájékoztatás oltásokkal kapcsolatban? Mire terjedhet ki ez az információ? Hogyan lehet udvariasan kitérni a részletes válaszok elől? Hogy lehet arra törekedni, hogy mindig egyforma információt kapjon a kérdező? Van-e felelőssége a telefonon tanácsot adónak? Mit mondjunk az orvosnak és mit a laikusnak? Komoly problémát vetett fel az elmúlt évben a tsu nami okozta egészségügyi helyzettől való félelem, hiszen számtalan tanácsot, felvilágosítást kérő telefonhívás érkezett az Epidemiológiai Központba. Az előadók elmúlt évek tapasztalatait összegyűjtve összevetették más országok oltóközpontjainak gyakorlatával.
A rotavírusok a gyermekkori vírusos hasmenéses megbetegedésekért felelős kórokozók, igen fontosak világszerte. A rotavírus fertőzésre jellemző magas megbetegedési mutatók a fejlődő országokban a magas halálozási arány miatt az Egészségügyi Világszervezet a vakcina fejlesztésre adott bátorítást. Ismertették a helyzetet.
A kanyaró a köztudatban ártalmatlan gyermekbetegségként szerepel, az orvosok egy része is annak tartja. Sajnos kevéssé ismert, hogy a védőoltások bevezetése előtt milyen súlyos és magas letalitású szövődmények veszélyeztették a betegeket (halálozással járó súlyos tüdőgyulladás), elsősorban a csecsemőket. Magyarországon 1951 és 1960 között évente átlagosan több mint 40.000 megbetegedés fordult elő és 150 beteg halt meg. A korszerű védőoltási stratégia bevezetését követően az 1990-es években a megbetegedések száma évente 1-33 között változott, kanyaró okozta halálozás nem fordult elő. 2002 óta hazai eredetű megbetegedést nem jelentettek.
2004. december 26-án – Szumátra északi részéhez közeli epicentrummal – több, tenger alatti földrengés hatalmas víztömeget nyomott a partok felé,
szökőár formájában. Irigyelt turistaparadicsomokat mosott el a „nagy hullám” (tsu nami). Az előző természeti katasztrófák tapasztalatai alapján járványoktól lehetett tartani.

Az ivóvíz hiánya, a szennyvíz-elvezetés zavara ugyanis a betegségek gyors terjedésének kedvez.

A pánikhangulatot fokozta a naponta bemutatott döbbenetes képek sora. Jogosan merült fel az a kérdés, mennyire veszélyes Ázsiába és az Indiai szubkontinensre utazni. Hogyan lehet csökkenteni a kockázatot, melyik oltások célszerűek, milyen egyéb óvintézkedésre lehet szükség?

Minden katasztrófahelyzet próbára teszi az egészségügyben dolgozók rugalmasságát, szervezettségét és segítőkészségét. Sok tanulsággal szolgált az ázsiai szökőár.

A vakcinák minőségellenőrzése az Európai Unió égisze alatt. Előfordulhat-e a vakcinapiacon „paprikaügy”?

A tagállamokban, ahol a vakcinák forgalmazása előtti hatósági laboratóriumi vizsgálat minden gyártási tételre vonatkozik, a címben felette kérdésre a válasz a határozott nem.

1918, 1957 és 1968: a 20. század három pusztító influenza világjárványának dátumai. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által készített tanulmány szerint mára minden eddiginél közelebb kerültünk egy újabb epidlmiűhoz.

Tavaly minden korábbinál nagyobb mértékben jelent meg Délkelet-Ázsiában a szárnyasok között a H5N1 vírus által okozott madárinfluenza, amely több mint százmillió állatot ölt meg.

Egyelőre nem terjed emberről emberre, ennek köszönhető, hogy még nincs világjárvány.

Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor azt is hangsúlyozza: a korábbi világjárványok teljesen felkészületlenül érték a világot, ezzel szemben most megvan az esélyünk arra, hogy visszaszorítsuk a pandémiát.

Az Országos Gyermekegészségügyi Központ Prevenciós Főosztályának egyik igen népszerű, lakossági programja a Prekoncepciós Primer Prevenciós Program (PPPP). A jelentkező házaspárokkal való részletes, sokirányú foglalkozás fő célja az, hogy még a fogantatás előtt lehetőleg kiderüljön minden olyan, elhárítható körülményt, ami a leendő gyermek egészségét negatívan érintheti.

A védőoltásokkal kapcsolatos teendők egyben jó alkalmat adnak arra is, hogy a családtervezőkkel a leendő gyermekük számára fontos védőoltásokról is elbeszélgessünk.

Évente kb. 3-5 millió utazó szenved különböző eredetű hasmenéstől. Összefoglalóan „utazók hasmenésének” nevezik a kórképet. Leggyakrabban valamilyen toxintermelő baktérium felelős a tünetekért. A nagy folyadékvesztéssel járó betegség tipikusan az utazás első hetében lép fel. Az Indiába, Mexikóba és Egyiptomba utazók több mint 50%-a számíthat rá.