Szabó Meddőség

Összefoglaló

Az első lombikbébi megszületésétől napjainkig a meddőség kivizsgálása és kezelése óriási léptekkel fejlődött. A cikk igyekszik röviden bemutatni a meddőség gyakoriságát és okait, kivizsgálásának és kezelésének legújabb módszereit, a hazai eredményeket, a témához kapcsolódó internetes oldalt. Végül foglalkozik a családorvosok szerepével a meddőség kezelésében.

A meddőség kezelésére irányuló első próbálkozásoknak már az 1870-es években vannak írott bizonyítékai (emlős petesejteteket termékenyítettek meg Bécsben), mégis az orvostudomány ezen ágazata a XX. század második felében indult igazán fejlődésnek. Nagy lépést jelentett a Bruno Lunenfeld és munkacsoportja által, női menopauzális vizeletből kivont humán gonadotropinok előállítása. A 60-as évektől a kutatás középpontjában már az emberi petesejtek nyerése, megtermékenyítése, majd beültetése állt, míg végül 1978-ban, Edwards és Steptoe munkájának eredményeként megszületett Angliában Louise Brown, az első lombikbébi. 1989-ben Magyarország is csatlakozott a nemzetközi eredményekhez, a POTE Női Klinika egy munkacsoportjának köszönhetően megszületett az első hazai gyermek is. Az elmúlt néhány évtizedben a meddőség kezelése az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata lett.

Joggal tevődik fel a kérdés: van-e szükség és igény ezen rohamos fejlődésre? A válasz kétségtelenül: igen! Ha a meddőség előfordulását nézzük, lassan nem túlzás azt állítani, népbetegséggel állunk szemben. A KSH adatai alapján Magyarországon minden 7. házaspár meddő, azaz kb. 150.000-re becsülik a meddő párok számát. A meddőség gyakoriságát illetően már a fejlett, „nyugati” országok közé tartozunk mi is. Különösen nagy jelentősége van ezen ténynek csökkenő hazai népességünk szemszögéből nézve. Magyarország lakossága évente mintegy 35 ezer fővel csökken (egy kisváros lakossága hal ki minden évben!). Ennek egyik oka, hogy az élveszületések száma egyre alacsonyabb, évek óta nem éri el az évi 100.000-et. Ezen gyermekek közül évi 1500 – 2000 baba lombikbébi kezelésnek köszönhetően születik meg. Ha azonban összehasonlítjuk a meddő párok számát az évente kezelésre jelentkező párok számával, akkor sajnálatos módon megállapíthatjuk, hogy a meddőség ma még egy jelentősen „alulkezelt” betegség hazánkban. Ennek oka az információ hiánya mellett a meddőség társadalmi megítélése. A betegek gyakran nem tudják, hogy hova, kihez forduljanak segítségért, máskor azért nem mennek szakemberhez, mert szégyenfoltként élik meg betegségüket, „kevesebbnek” érzik magukat. A kirekesztettség érzése tovább fokozódik, amikor a baráti – rokoni körben megszületnek a gyerekek.

Meddőségről beszélünk azokban az esetekben, amikor egy évig történő rendszeres, védekezés nélküli házasélet mellett nem jön létre terhesség. A meddőség oka az esetek 40%-ában a nőkben, 40%-ban a férfiakban keresendő, az esetek 20%-ában mindkét félben megtalálható valamilyen kórok. Női betegségek között elsők között a petevezető elzáródást, az anovulációt, a PCO szindrómát és az endometriózist említhetjük. De meddőséget okoznak az egyre gyakrabban előforduló nemi betegségek (közismert például a chlamydia fertőzés kóroki szerepe) valamint a továbbtanulás illetve karrierépítés miatt kitolódó gyermekvállalás is. Férfiak esetében a spermaszám csökkenés a meddőségi fő oka, melynek hátterében a varikokele az egyik leggyakoribb betegség. De csökken a spermaszám a szoros nadrágviselet következtében és a szennyeződésként az ivóvízzel és az élelmiszerekkel a szervezetbe jutó ösztrogén szennyeződések következtében is. Amikor 1960-ban a WHO 80 millió/ml-ben határozta meg a normál spermiogrammban a spermaszámot, akkor ma ez a szám már mindössze 20 millió/ml. Sajnos az esetek mintegy 10%-ában semmilyen okot nem lehet kimutatni a meddőség hátterében: ez az ismeretlen eredetű meddőség.

A meddőség kezelése tehát egy részletes és mindkét félre kiterjedő kivizsgálással kezdődik. Ez nők esetében nőgyógyászati, ultrahang és hormonvizsgálatot, majd pedig petevezető átjárhatósági vizsgálatot jelent, férfiaknál első lépés a spermiogramm. Ekkor kezdődhet a kezelés, melynek lehetőségei ma már egyre szélesebbkörűek. És a lényeg: Magyarországon is mód van már gyakorlatilag valamennyi, a világon ismert módszer alkalmazására. A kezelés megválasztása nyilvánvalóan az érintett féltől (nő vagy férfi), valamint természetesen a kóroktól is függ. Első lépésben történik a kóroki tényezők gyógyítása, ez gyakran műtéti beavatkozást jelent (pl. varikokele, petevezető elzáródás vagy endometriosis esetén). Ezután következik a gyógyszeres ovuláció indukció, amit első lépésben clomophen citráttal, majd ennek sikertelensége esetén gonadotropinokkal végeznek. Következő lépés az inszemináció. Ennek elvégzése törvényileg is kötelező a lombikbébi kezelést megelőzően, amennyiben nem áll fenn oligospermia vagy petevezető elzáródás. Maximum hat sikertelenség esetén következik a „lombik”. Ma már ennek is több formája, lehetősége van. Normál spermiogramm esetén IVF-et végeznek, azaz in vitro összehozzák a spermiumokat a petesejttel. Ha kevés vagy akár csak egy darab spermium áll rendelkezésre, akkor jön az ICSI. Az intra - citoplazmatikus sperma injekció azt jelent, hogy a rendelkezésre álló egyetlen spermiumot egy, a hajszálnál is vékonyabb tű segítségével bejuttatják a petesejtbe.

Ezen ma már klasszikusnak mondható módszerek mellett számos újdonság, előrelépés jelent meg a meddőség területén. Először is a gyógyszerek. A női vizeletből előállított gonadotropinok ma már nem tekinthetők korszerű gyógyszereknek. Noha hatékonyságuk vitathatatlan, a bennük található vizeleti fehérjék és egyéb esetleges szennyeződések (pl. hormonok, vagy akár prionok) előfordulási lehetősége miatt ma már nem szívesen alkalmazzák őket. Helyüket egyre inkább a rekombináns technológiával előállított, nagyon nagy tisztaságú készítmények veszik át. Ilyen gyógyszer a holland Organon cég által forgalmazott Puregon. A hosszas kúrát igénylő és a női szervezetet meglehetősen megterhelő GnRH agonisták helyett (melyek mesterségesen több hétre klimaxot idéznek elő a nőbetegeken) ma már egyre gyakrabban alkalmazzák a GnRH antagonistákat, köztük a szintén Organon gyártotta Orgalutrant is. Előnye, hogy a stimulációs ciklus megrövidül, csökken a gyógyszerfelhasználás (ezáltal olcsóbb is) és csekélyek a mellékhatásai. A kezelések eredményességét növelik nem csak az új gyógyszerek, de az új technikák bevezetése is. Különösen sokat fejlődött az utóbbi időben embriológia: lézer alkalmazásával nyitják meg az embrió kemény burkát, gyakran 5-6 napos, azaz blasztociszta stádiumban ültetik be az embriókat, ami fokozza megtapadási esélyüket, egyre jobb eredményeket érnek el az embrió- illetve ma már a petesejt fagyasztás terén is. Rohamos léptekkel fejlődik a preimplantációs genetika (PGD) is, bár ennek rutinszerű alkalmazását még késlelteti a törvényi – etikai szabályozás megalkotása.

A kezelés módjában is óriási előrelépésről számolhatunk be. A meddőségi kezelés gyakran több hétig tartó injekciókúrát jelent a betegnek. Ez nem csak anyagilag terheli a beteget, gyakran igen nehézkes naponta, azonos időpontban eljutniuk egy orvosi rendelőbe vagy a meddőségi központba, az injekciójuk beadása érdekében. Ezen a gondolatsoron elindulva, az Organon gyógyszergyár kifejlesztett egy adagoló tollat (Puregon Pen), melynek segítségével a betegek önmaguknak adhatják be (otthonukban vagy akár munkahelyükön) a gyógyszert. Működési elve hasonló a cukorbetegek által használt inzulinadagoló penhez. A Puregon Pen nagyon nagy sikert aratott Magyarországon is. Bár csupán tavaly szeptemberében került bevezetésre, 4 hónap alatt a teljes beadott Puregon mennyiség 96%-a ezen toll segítségével került beadásra. Valószínűleg a Pen sikeréhez hozzájárult azon tény is, hogy az Organon most teljesen ingyen bocsátja a hazai meddő betegek rendelkezésére! Semmi mást nem kell tenniük, csak kérjék kezelőorvosuktól!

Hazánkban a meddőség kezelése törvényileg szabályozott. A kivizsgálás teljes mértékben ingyenes, azaz OEP-finanszírozott. Így van ez az állami intézményekben, ezzel szemben a magánintézetek részben a betegekre terhelik a kivizsgálás időnként nem is csekély költségét. A kezelést illetően részben változik a helyzet: a lombikbébi kezelést egyes esetekben törvényileg is kötelező módón megelőző inszeminációs kezeléseket egyes intézmények ingyen végzik, mások szintén a beteggel fizettetik meg. Magát a lombikbébi kezelést már egységesen térítésmentesen lehet igénybe venni: úgy az állami, mint a magánintézetekben 5 lombikbébi ciklust támogat az OEP. Ennek értéke alkalmanként 300.000 Ft körül mozog. Azon szerencsés párok esetében, akiknél hamar (1-3 ciklus után) létrejön a kívánt terhesség illetve gyermekáldás, lehetőség van a fennmaradó ciklusok felhasználására egy második gyermek „létrehozása” érdekében. A kezelések során alkalmazott gyógyszerekkel már nem annyira bőkezű az Egészségbiztosító. A peteérést serkentő stimuláló szereket 50%-os támogatásban részesítik, míg minden más, a kúra során alkalmazott gyógyszert (GnRH analógokat és antagonistákat, progeszteron készítményeket) már nem támogatják. Mindezek következtében egy klasszikus lombikbébi ciklus gyógyszeres költsége 80-200.000 Ft között mozoghat.

Ahogy az élet minden más területén, úgy a meddőségben is egyre nagyobb szerepet kap az internet. Ezen gondolatból kiindulva az Organon gyógyszergyár megalkotott és folyamatosan támogat egy weboldalt, mely teljes egészében a meddőségről, a meddő betegeknek és az azzal foglalkozó szakorvosoknak szól. Címe: www.oviklub.hu Miről is szól az Ovi Klub? A betegeknek szóló oldalt bárki meglátogathatja. Elolvashatja rajta a laikusoknak szóló tájékoztatókat a meddőségről, annak okairól és kezelési lehetőségeiről. Kiszámolhatja ovulációja időpontját vagy BMI-jét. Tájékozódhat a meddőségi és lombikbébi központok címeit illetően, de megtalálhatja rajta a meddőség kezelésével kapcsolatos törvényeket és rendeleteket is. Elolvashatja a meddőség kezelésének történetét, és megcsodálhatja a betegek által beküldött sikeres kezelések „eredményeit”, a babák fényképei révén. Az orvosoknak szóló oldal csak regisztráció alapján, az orvosi pecsétszám megadása révén látogatható. Tulajdonképpen az OVI név is ezen oldalakhoz kapcsolódik, hiszen az ovuláció indukció rövidítéséből született. Ez a rész már orvosoknak, szakembereknek szól. Itt is megtalálható a meddőség részletes leírása, az alkalmazható gyógyszerek ismertetése, klinikai vizsgálatok leírása. Az orvosok is tájékozódhatnak a meddőségi centrumok címeit illetően, de találnak rajta egy részletes hazai és külföldi kongresszusi naptárat, mely a témához kapcsolódó kongresszusokat sorolja fel. Az OVI Klub ma már tulajdonképpen egy kicsit mozgalomnak tekinthető a meddőségi szakemberek körében. Rendszeresen, évi 4 alkalommal ezen orvosok összeülnek egy tudományos ülésre, OVI Klub-ra, ahol a meddőség témakörében hangzanak el továbbképző előadások. Az elmúlt 2 év valamennyi előadásának tudományos anyaga is megtalálható a weboldalon. A rendezvény-sorozat pontszerző, és szeretettel vár minden, nem csak nőgyógyász orvos-érdeklődőt.

Végül a családorvosok szerepéről. Félreértés ne essék! Nem azt szeretnénk, hogy a háziorvosi rendelőben kezeljék a meddő betegeket. Ennek ellenére a családorvosok, az Önök szerepe és felelőssége igen nagy. Önök találkoznak első lépésben a betegekkel, lehet, hogy Önöktől kérnek tanácsot, hogy hova – kihez forduljanak. Akkor, amikor 35 éves kor fölött minden évben 10-20 százalékkal csökken a nők teherbeesési esélye, nem mindegy, hogy a beteg mikor jut el szakszerű kezelésre, valóban hozzáértő orvoshoz. Küldjék őket szakemberhez! Adjanak nekik tanácsot, bátorítsák őket. Tudatosítsák bennük, hogy betegségük nem szégyen, és ma már van hathatós segítség!

Ezen felelősségteljes munkájukhoz szerettünk volna cikkünkkel és a www.oviklub.hu weboldallal segítséget nyújtani. „Ez a mi munkánk és nem is kevés”

Dr. Szabó Júlia

Organon Hungary

1134 Budapest, Róbert Károly krt. 64-66.