Az allergia prevenció új szemlélete

Következô  
  cikk

Dr. Polgár Marianne

Fővárosi Önkormányzat Madarász Utcai Gyermekkórház

 Összefoglalás

Az allergiás megbetegedések növekvő száma előtérbe helyezte a prevenció kérdését. A gyermekkori allergiás megbetegedések közül a táplálék allergia prevalenciája 7-8%, az atópiás dermatitis 15-20%, az asztma és obstruktív légúti betegségek <5 év 31-34%, az asztma > 5 év 7-10%. A prevenció célja a primer szenzitizáció megelőzése, kialakult szenzitizáció esetében a további szenzitizáció kialakulásának a csökkentése, és az allergiás megbetegedés lefolyásának enyhítése.

A szerző áttekinti a legutóbbi években megjelent bizonyítékon alapuló vizsgálatok eredményeit, és ismerteti az ezek alapján készült ajánlásokat. A prevencióban alkalmazható lehetőségek közül kiemeli az anyatejtáplálás jelentőségét. A csecsemőtápszerek vonatkozásában tudományos vizsgálatok eredményeinek mérlegelése alapján segítséget nyújt az allergia prevencióban alkalmazható tápszerek megválasztásához. Ismerteti a prevencióban új elemként megjelenő probiotiumok és prebiotikumok szerepét. A komplex allergia prevenció szemlélete szerint a környezeti prevencióra is tesz ajánlásokat, különös tekintettel a háziporatka, a háziállatok tartása és a dohányfüstmentes környezet jelentőségére.

Bevezetés

Az allergiás megbetegedések száma az utóbbi 10-15 évben folyamatosan növekszik, ami egyre újabb generációkat érint. A súlyos, életminőséget nagymértékben befolyásoló kórképek (asztma, allergiás rhinoconjunctivitis) egyre gyakoribb megjelenése nemcsak a korszerű kezelés igényével jár együtt, de egyre nagyobb a jelentősége az allergiás megbetegedések megelőzésének is. Az allergiás megbetegedések többnyire korai gyermekkori szenzitizációval kezdődnek, ezért a csecsemő és gyermekkori allergia gyakorisága különösen fontos előrejelzője a lakosság későbbi allergiás megbetegedéseinek.

A rendelkezésre álló gyermekkori epidemiológiai adatokat mutatja az 1. táblázat¹⁰.

1. táblázat     Atópia előfordulása gyermekkorban

Az allergia prevenció célja az allergiás megbetegedések kialakulásának csökkentése. A primer prevenció feladata az allergiás szenzitizáció kialakulásának megakadályozása, a szekunder prevencióé a már szenzitizált egyén esetében csökkenteni az újabb manifesztáció kialakulásának az esélyét. A tercier prevenció: kialakult betegségben a betegség súlyosságának enyhítése, a remisszió esélyének növelése és a beteg életminőségének javítása.

Az allergiás betegségek primer prevenciójának módja, időtartama és várható hatékonysága közel 40 éve vita tárgyát képezi, ezért az ESPACI (Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Akadémia Gyermekgyógyászati Szekció) szakértő bizottsága az eddigi tapasztalatok és közlemények kritikai áttekintése alapján egy olyan ajánlást készített el, ami megfelel az elméleti és a gyakorlati elvárásoknak^{21, 22, 23}.

Az utóbbi években megjelent állásfoglalások és ajánlások összefoglalását kívánja a jelen munka bemutatni.

Az allergia korai immunológiai vonatkozásai

Az atópiának az immunológiai vonatkozásai a Th2 sejtek és az általuk termelt citokinek túlsúlyával jellemezhető. A foetális életben Th2 túlsúly van, ami a születés után változik Th1 túlsúlyra. A tolerancia immunmoduláció következtében alakul ki, amely során a Th2/IgE választ Th1/IgG válasz váltja fel.

A Th1 és Th2 sejtek által termelt citokinek határozzák meg a kialakult reakciót. A Th1 sejtek IFNg-t termelnek, amelyeknek a túlsúlya tolerancia kialakulásához, míg a Th2 sejtek IL-4 és IL-13 túlsúlya a B lymphocitákra hatva IgE termeléshez vezet. Az IgE a sejtek felszínén lévő nagy affinitású IgE receptorokhoz kötődik, és találkozva a szolubilis formában felszívódott táplálék allergénekkel, az IgE molekulák között keresztkötések jönnek létre, ami hisztamin és egyéb mediátorok felszabadulásával jár. A következmény allergiás reakció kialakulása¹².

A T sejtek egyensúlyának megváltozásában nem csak a Th1 és a Th2 sejteknek van szerepe, de ismertté vált, hogy a T regulátor sejtek a Tr1 és a Th3 sejtek, valamint az általuk termelt citokinek, mint a TGF és IL-10 szabályozzák az orális tolerancia kialakulását²¹.

A későbbi atópiának már a foetális életben is vannak figyelmezető jelei. Erre utalnak azok a magzatvízben végzett vizsgálatok, melyek során meghatározták a szolubilis CD14 értéket és követték a gyermekek sorsát az atópia kialakulása szempontjából. Azoknál a gyermekeknél, akiknél a CD14 érték csökkent volt a magzatvízben, a későbbiekben atópiás betegséget, ekcémát és prick teszt pozitivitást lehetett kimutatni¹³.

Az atópia kialakulására magas kockázatot jelentő további tényező az antigén prezentáló sejtek éretlensége, aminek a következménye, hogy az orális tolerancia kialakulásához szükséges T sejt kostimuláció nem megfelelően jön létre¹².

A T sejtek szabályozó szerepe mellett a baktériumok és bakteriális részecskék befolyásolják az orális tolerancia kialakulását. A bakteriális kolonizáció nélkülözhetetlen a tolerancia indukciójához. A higiénés elmélet szerint azok a gyermekek, akik nem találkoznak elegendő bakteriális infekcióval életük során, az immunrendszerük nem a Th1 sejtes természetes immunitás irányába, hanem Th2 sejtes immunválaszra változik³. A baktériumoknak az immunrendszerre gyakorolt hatása mellett szólnak a farm elmélet vizsgálatai is, mely szerint azok a gyermekek, akik tanyán, istálló közelében élnek, sokkal ritkábban allergiásak és kevesebb köztük az asztmás, mint az egyéb településen élők között. Magyarázataként feltételezik, hogy ennek egyik oka, a Gram negatív és Gram pozitív baktériumok egyes anyagainak és az enterociták felszínén található speciális receptoroknak a Toll-like receptoroknak (TLR), az immunitásra gyakorolt hatása lehet. Ezzel összefüggésben az utóbbi években a Gram negatív baktériumok falában található egyes összetevőnek az endotoxinoknak, és a Gram pozitív baktériumok falában található muraminsavnak a hatását vizsgálták az allergia kialakulásában. Jelenlegi ismereteink szerint a Gram negatív baktériumok endotoxinja a CD14 receptorhoz és az intracelluláris jeladásért felelős Toll-like-4 (TLR-4) receptorhoz kötődik az enterociták felszínén. A Gram pozitív baktériumok muraminsav tartalma a CD14 receptorokhoz és a Toll-like–2 receptorokhoz (TLR-2) kötődik. A megfigyelések szerint a baktériumok és TLR-ok is nagyobb mennyiségben vannak jelen a farmon élő gyermekekben, és feltehető, hogy ligandjaikkal együtt bizonyos fokú védelmet nyújtanak az asztma kialakulásával szemben.²⁸

A korai, 2 éves kor alatti szenzitizáció kialakulásában a táplálék fehérjéi a legfontosabb allergének. A tehéntej és a tojásfehérje váltják ki leggyakrabban az első allergiás megbetegedést, ami legtöbbször atópiás dermatitissel és gasztrointesztinális tünetekkel jár. Nem hanyagolható el azonban az inhalatív allergének szerepe sem a korai szenzitizációban. A légúti allergének közül a háziporatka és a lakásban tartható háziállatok okoznak leggyakrabban szenzitizációt, a pollenek által kiváltott immunreakció csak később jelentkezik^16,17,19. A csecsemő- és kisgyermekkorban jelentkező táplálékallergének által kiváltott allergiás megbetegedések, főként a tehéntej allergia az esetek kb. 80%-ában 4 éves korra gyógyulnak. A korai szenzitizációnak és allergiás manifesztációknak (atópiás dermatitis, gasztrointesztinális tünetek, wheezing) a további jelentősége, hogy fokozott hajlamot jelentenek főként atópiás egyén számára későbbi életkorban légúti allergiás megbetegedések, asztma és rhinoconjunctivitis kialakulására²⁹.

Az allergia kialakulását befolyásoló tényezők

Az allergia kialakulása multifaktoriális, amelyet a genetikai hajlam, a táplálás módja (az anyatej táplálás korai elhagyása és idegen fehérjék étrendbe iktatása), és számos külső tényező együttes következménye¹². Az allergia kialakulását befolyásoló tényezőket foglalja össze az 1. ábra.

1. ábra   Az allergia kialakulásának algoritmusa

Az atópia hajlam genetikai öröklődése bizonyított. Elegendő a fokozott allergia kockázathoz, ha a családban az egyik szülő, vagy egy testvér allergiás. A 2. táblázat az örökletes hajlam populációs gyakoriságát és ezzel kapcsolatosan az allergia kialakulásának a valószínűségét mutatja¹⁰.

2. táblázat   Az allergia kialakulásának kockázata családi atópia esetében

A csecsemő táplálásának döntő jelentősége van az allergiás megbetegedések kialakulásában, különösen atópia hajlam esetében. Számos tanulmány bizonyítja az anyatejtáplálás rövid és hosszú távú kedvező hatását. Az anyatej a korábban már jól ismert IgA tartalma mellett újonnan felismert összetevőket, pro-inflammatorikus citokineket (IL-1b, TNF-a, IL-6) és anti-inflammatorikus citokineket (IL-10, TGF-b1, TGF-b2), ezen kívül IFN-g, IL-4, IL-5, növekedési faktorokat és kemokineket tartalmaz. Ezek az anyagok az immunvédelemben az antigének exkluziójával vesznek részt. Egyes anyagok nagyobb mennyisége, vagy csökkenése az anyatejben előre jelezhetik a későbbi atópiás megbetegedést, így a szolubilis CD14 mennyiségének a csökkenése, az anyatej magas n-6/n-3 zsírsav aránya, atópiát eredményezhet^5,7. Saarinen és munkatársai 1995-ben a Lancetben publikált tanulmánya olyan finn újszülöttekről számolt be, akiket az élet első 6 hónapjában kizárólag anyatejjel tápláltak. A gyermekeket 17 éves korig ellenőrizték. A nem anyatejjel táplált gyermekekhez képest az ekcéma, a táplálékallergia megjelenése 1-3 éves korban, a légúti allergia még 17 éves korban is ritkább volt az anyatejes csoportban²⁵. Egy másik, 2002-ben végzett követő vizsgálat szerint, a gyermekek 6 éves korában a 4 hónapnál rövidebb ideig tartó anyatejtáplálásnak nem volt bizonyíthatóan kedvező hatása az atópia és az asztma kialakulására. Ez a vizsgálat alátámasztja, hogy az anyatejtáplálás igazi előnyei a 4 hónapot meghaladó prolongált szoptatás esetében bizonyítottak. Az allergia prevenció szempontjából legkedvezőbbnek tartják a 4-6 hónapos kizárólagos szoptatást^24,26.

Alacsony koncentrációban a táplálékallergének, különösen a tehéntej fehérje, az anyatejbe bejut és a szoptatott csecsemőben allergiás tüneteket válthat ki. Ez a nem magas allergia kockázatú csoportban 0,5%-os gyakorisággal fordul elő, atópiás családok esetében 1,3%-ban. A kis mennyiségű tehéntej fehérje az anyatejben az esetek legnagyobb részében nem betegséget, hanem toleranciát indukál¹⁰.

A tápszerek szerepe az allergia prevencióban

Az allergia prevencióban az anyatej összetevők protektív hatása mellett, az anyatej táplálás előnyét jelenti a tehéntej fehérje elkerülése is. Ez a koncepció vezette az allergiával foglalkozó orvosokat, hogy anyatej hiányában atópia esetében, csökkentett allergén aktivitású hidrolizált tápszerrel helyettesítsék a hiányzó anyatejet.

Szójatápszerek. Számos prospektív vizsgálat történt arra vonatkozóan, hogy anyatej hiányában milyen tápszer alkalmas az allergiás megbetegedések kialakulásának megelőzésére. A szójából készült tápszerek és a tehéntejalapú tápszerek összehasonlítása során, a szójatápszerrel és tejalapú tápszerrel táplált gyermekek között nem volt különbség az allergiás megbetegedések számában, a fokozott allergia kockázatú családok esetében. Ennek megfelelően a szójatápszerek nem ajánlhatók allergia prevencióra⁶.

Extenzíven hidrolizált tápszerek (eHF). Számos vizsgálat igazolta magas allergia kockázatú családok gyermekeinél az extenzíven hidrolizált tápszerek (eHF) alkalmazásának előnyeit az anyatej helyettesítésére, prevenciós céllal alkalmazott, extenzíven hidrolizált tápszerek (eHF) adásának előnyeit. Az extenzíven hidrolizált tápszerek az anyatejhez hasonló mértékben csökkentették a táplálékallergia és az atópiás dermatitis kialakulását. A prevenció eredményét javította, ha a kizárólagos anyatejtáplálást, vagy az extenzíven hidrolizált tápszer adását késői hozzátáplálással (4-6 hó után) egészítették ki. Az atópiás betegségek kumulatív incidenciáját vizsgálták Halken és munkatárasai 18 hónapos kisdedek között a fenti táplálási program után. Az eredményeket mutatja a 3. táblázat⁸.

3. táblázat Atópiás betegségek kumulatív incidenciájának összehasonlítása 18 hónapos korban tehéntej alapú tápszer és anyatej +EHF táplálás mellett

A felmerülő további kérdés, hogy mennyi ideig tart a preventív hatás? Az étrendi prevenció kedvező hatása hosszabb idő után is kimutatható volt. Halken és munkatársainak vizsgálata szerint a prevenció még 5 éves korban is csökkentette a táplálékallergiát és a tehéntej allergiát⁸. Zeiger 4 éves korig észlelte a tehéntej allergia kumulatív incidenciájának csökkenését. Ezek a vizsgálatok igazolták a prevenció eredményességét a táplálékallergia és atópiás dermatitis vonatkozásában, de a prevenciónak nem volt igazolható hatása a légúti allergia kialakulására³⁰.

Parciálisan hidrolizált tápszerek (pHF).  A részlegesen hidrolizált fehérjék alkalmazási területe kifejezetten az allergia prevenció. Ahhoz azonban, hogy a csökkentett allergenitású tápszerek a prevencióban használhatóak legyenek, a csökkentett allergenitás in vitro bizonyítása után az in vivo vizsgálatokra is szükség volt^1,11,21. A 4. táblázat tartalmazza a részlegesen hidrolizált tápszerekkel kapcsolatos prospektív vizsgálatok eredményeit^10,23.

4. táblázat Prospektív vizsgálatok eredménye a magas allergia kockázatú gyermekeknél, ahol a hypoallergén étrend időtartama 4 hónap, vagy ennél több volt

eHF:extenzíven hidrolizált tápszer

pHF: parcialisan hidrolizált tápszer

A dán allergia prevenciós prospektív, intervenciós vizsgálatba magas allergia kockázatú csecsemőket vontak be. Három táplálási csoportban anyatejes, eHF és pHF csecsemőknél hasonlították össze a tehéntej allergia kumulatív incidenciáját 12-18 hónapos korban. A prevenció 4 hónapos korig tartott. Az anyatejes csoportban (n=232 csecsemő) 1,3%, az eHF csoportban (n=82) 0,6%, a pHF (n=85) 4,7% volt a tehéntej allergia kumulatív incidenciája. Ez a vizsgálat is igazolta, hogy ha nem is olyan mértékben, mint eHF, a pHF is alkalmas az allergia prevencióra¹⁰.

Az étrendi prevenció időtartama. A különböző vizsgálatok alapján az étrendi prevenció kedvező hatása igazolható, azonban visszatérő kérdés, hogy mennyi az optimális időtartama a prevenciónak. Az élet első 4-6 hónapjában a prevenciónak bizonyíthatóan kedvező a hatása, de vannak, akik 1-2 éves korig javasolják a prevenció folytatását. Az összehasonlító vizsgálatok szerint a 6 hónapig tartó és az egy éves kor felett is folytatott prevenciónak az eredményei hasonlóak^2,10.

Az anya terhesség és szoptatás alatti diétájának szerepe az allergia prevencióban

Sokáig nem volt egységes álláspont abban, hogy az anyai diéta a terhesség és a szoptatás ideje alatt bizonyíthatóan befolyásolja a prevenció hatékonyságát. Egészen az utóbbi évekig az volt a szakmai ajánlás, hogy az anya a szoptatás ideje alatt diétázzon a leggyakoribb és legerősebb allergénekre (tej, tojás, hal, olajos magvak). A jelenlegi álláspont szerint az anya terhesség alatti diétája nem csökkenti bizonyíthatóan a gyermeknél az allergiás betegség kialakulásának valószínűségét, ezért az anya étrendi megszorításait fölöslegesnek tartják, kivéve azokat az eseteket, ahol a csecsemőnél allergiára utaló klinikai tünetek alakulnak ki^2,10,11.

Új elemek az allergia prevenció koncepciójában –  probiotikumok, prebiotikumok

Az allergia megelőzésének kérdésében új megközelítést jelent a probiotikumok és prebiotikumok hatásának megismerése. Az anyatejtáplálás előnyős tulajdonságai között felfigyeltek az anyatejnek a bélflórára gyakorolt hatására, amelynek kialakításában, az anyatejben lévő nagy mennyiségű oligoszacharidoknak jelentős szerepe van. Az anyatejes csecsemők bélflórája különbözik a tápszerrel táplált csecsemőkétől, az anyatejeseknél a Lactobacillus és Bifidus baktérium törzsek (probiotikumok) vannak túlsúlyban¹⁵. A bifidogén túlsúlynak számos kedvező hatást tulajdonítanak, gyomor-bél rendszeri megbetegedésekben (hasmenés, colitis ulcerosa, Crohn betegség), kardiovaszkuláris betegségek és daganatos betegségek prevenciójában, a csontanyagcserére és az immunrendszerre gyakorolt hatásában. Az újszülöttkori bélflóra jelentőségével és allergiára nézve prediktív értékével Björksten foglalkozott. Újszülöttkorban, 1, 3, 6 és 12 hónapos korban korban vizsgálta a bélflóra összetételét. A vizsgálat eredményeit a csecsemő táplálásával és a 2 éves életkorig kialakult atópiás betegségek megjelenésével vetette egybe. A vizsgálatok eredménye azt mutatta, hogy az anyatejes csecsemőkben a bifidus flóra nagyobb számban kolonizálódott, mint a tápszeres csecsemőkben, a korai bifidogén túlsúly együtt járt az atópiás betegségek megjelenésének csökkenésével. Az eredményekből arra következtetett, hogy a bélflóra összetétele alapján már az első allergiás tünetek megjelenése előtt következtetni lehet a későbbi atópiás betegség kialakulására³.

A bifidogén flóra immunrendszerre gyakorolt kedvező hatásának a feltételezése alapján indultak el azok a vizsgálatok, amelyek az allergia hajlam csökkentésére irányultak.

Több vizsgálatban a probiotikumok kívülről történő bejuttatásával kísérelték meg csökkenteni a magas allergia kockázatú csoportban tartozó gyermekek esetében az allergiás megbetegedés kialakulását. Kalliomaki és munkatársai az anyáknak 2-4 héttel a szülés előtt, a csecsemőknek 6 hónapos korukig adtak probiotikumot. Az atópiás dermatitis kialakulásának csökkenését, és a tünetek enyhülését érték el, de egyéb allergiás betegségre a szenzitizációt nem védte ki a probiotikumok adása¹⁴.

A probiotikumok kolonizációjának elősegítése az anyatejjel táplált gyermekekben összefügg az anyatej oligoszacharidáinak prebiotikus tulajdonságával. A prebiotikumok kedvező hatásával kapcsolatosan szintén vizsgálatok sora áll rendelkezésre. A prebiotikumok olyan oligoszacharidák, melyek emésztetlen formában jutnak el a vastagbélbe, itt fermentálódnak, és tápanyagul szolgálnak a Bifidobaktériumoknak és Lactobacillusoknak, a rövid láncú zsírsavak felszabadulását eredményezik, melyek a bélsejtek számára energiaforrást jelentenek, és elősegítik csecsemőkorban a bélsejtek immunológiai érését. A bifidogén hatáson kívül fontos szerepe van a fermentálódó oligoszacharidáknak, a vastagbél lumenében savas vegyhatás kialakulásában, ami a kalcium és a magnézium ionizációját és felszívódását fokozza. Prebiotikumok az anyatejen kívül a természetben is jelen vannak nem oldódó rostok formájában (cikória, inulin, fokhagyma stb.). A természetes anyagokból előállított prebotikumokkal kedvező hatást sikerült elérni többek között hasmenéses megbetegedések (főként vírus infekciók) kezelésében, tumor megelőzésben, enteritis necrotisansban^4,20.

Klinikai vizsgálatok a prebiotikumokkal (GOS+FOS). A 2001-et követően egy speciális összetételű 90%-ban galacto-oligoszacharidát, 10%-ban fructo-oligoszacharidát tartalmazó prebiotikumot sikerült előállítani, ami molekulatömegében, fizikai és élettani hatásaiban, az anyatejben található prebiotikumokhoz hasonló. Ezzel a prebiotikummal dúsították a hagyományos tápszert, és érett újszülöttek valamint koraszülöttek táplálásában alkalmazták. Az új tápszerrel az anyatejjel táplált csecsemőkéhez meglepően hasonló hatású Bifidus és Lactobacillus tartalmú székletet sikerült elérni. A béllumenben savas vegyhatás alakult ki, a székletek jellege és száma is az anyatejesekéhez hasonló volt. Az immunrendszer modulálásával és az allergia megelőzésével kapcsolatosan további ígéretes vizsgálatok folynak a prebiotikumok alkalmazásával^4,15,20.

Környezeti tényezők befolyása az allergiás megbetegedés kialakulására, szerepük a prevencióban

 Az allergiás megbetegedések multifaktoriálisak, így nem várható, hogy egyetlen tényező, mint például az étrend, teljes egészében biztonságot jelentsen az allergia elkerülésére. Azoknak a környezeti tényezőknek a hatását kell csökkenteni, amelyeknek bizonyíthatóan szerepük van az allergia kiváltásában. A vizsgálatok igazolták, hogy a dohányzás fontos környezeti tényező a légúti allergiás megbetegedések kialakulásában. A terhesség és a szoptatás alatt a dohányzó anya allergia kockázatot jelent a gyermeke számára, de emellett a környezetben előforduló dohányzás, a passzív dohányzás szerepe sem elhanyagolható²⁷. A lakásokban lévő háziporatka, az Alternaria speciesek mennyisége a szenzibilizálódás leggyakoribb tényezője, amihez a városi lakásokban a csótányok is társulnak. A kedvenc házi állatok, különösen a macska expozíció az első két életévben növelheti a szenzitizációt és összefügghet az asztma súlyosságával 4 éves korban¹⁹. A modern életvitel, a lakások nem megfelelő szellőzése, az életmód megváltozása (ún. western life style) azzal jár, hogy a gyermekek a szabad levegőn keveset tartózkodnak. A fejlett országokban a megváltozott higiéniás állapot egyaránt az allergiás szenzitizációt segítik elő. Von Mutius vizsgálatai szerint a farmon élő csecsemők és kisgyermekek között kevesebb az allergiás megbetegedés és asztma, mint a városban élők között, amit a bél természetes immunitásának, a bakteriális kolonizációnak a korai kialakulásával hoznak összefüggésbe²⁸.

A prevenció kiterjesztésének kedvező hatását mutatják azok a tanulmányok, amelyekben az étrendi prevenciót a háziporatka mennyiségének csökkentésével kapcsolták össze. Ezek között a gyermekek között kisebb arányban alakult ki szenzitizáció és ritkább volt a wheezing az élet első évében^2,9,18.

Az étrendi prevenció várható hatásait mutatja a 6. táblázat¹⁰

Ajánlások bizonyítékokon alapuló vizsgálatok alapján

Az allergia prevenciójára 2004. évben kialakított állásfoglalások részben azonosak a korábbi ajánlásokkal, részben módosultak a szempontok. A bizonyítékon alapuló orvoslás szemlélete szerint külön választják a prevenció szempontjából a magas allergia kockázatú családok gyermekeit az allergiától mentes családokétól. Vannak azonban olyan általános érvényű ajánlások, mint az anyatejtáplálás, a dohányfüstmentes környezet, amelyek a teljes gyermekpopulációra érvényesek, míg mások inkább csak a magas allergia kockázatú családok esetében járnak bizonyítható előnnyel. A jelenlegi álláspont, hogy csak azoknak az étkezésre, életmódra vonatkozó eljárásoknak van létjogosultsága, amelyek hatékonyságára tudományosan megalapozott bizonyítékok állnak rendelkezésre, fölösleges terheket nem szabad a családokra róni.

5. táblázat A magas allergia kockázatú családok gyermekei számára javasolt prevenció és azok várható hatásai¹⁰

*kizárólagosan vagy az anyatej kiegészítéseképpen

Ajánlás allergiára nem veszélyeztetett csecsemők táplálására

Bizonyítékokon alapuló ajánlás primer prevencióra valamennyi csecsemő számára

ˇ         Terhes és szoptató anya számára nem szükséges diéta

ˇ         Kizárólagos anyatejtáplálás 6 hónapos korig, de legalább 4 hónapos korig

ˇ         Ha az anyatej kiegészítése szükséges a pótlás, tejalapú tápszer

ˇ         Szilárd táplálék bevezetése 4-6 hónapos kor után

ˇ         Dohányzásmentes környezet

Ajánlások szekunder prevencióra már szenzitizált gyermekek számára

A szekunder prevenció olyan gyermekeket érint, akiknél az allergiás megbetegedés már kialakult, azonban ezekben az esetekben is kedvező hatás érhető el a következő ajánlások betartásával⁹.

ˇ         a háziporatka mennyiségének csökkentése

ˇ         háziállat mentes környezet

ˇ         dohányzás mentes környezet

ˇ         a lakás relatív páratartalmának csökkentése (ha lehetséges 50% alá)

ˇ         hypoallergén ágyhuzat használata

ˇ         az ágynemű mosása rendszeresen  >55 ^o C vízben

ˇ         a szőnyeg eltávolítása a szobából

ˇ         rendszeres vakuumos porszívózás

ˇ         dohányfüstmentes környezet

A szekunder prevenció része a specifikus immunterápia is, amellyel allergiás rhinoconjunctivitisben és allergiás asztmában láttak kedvező hatást háziporatka, állatszőr, különösen macska által kiváltott szenzitizáció és pollenallergia esetében.

Dr. Polgár Marianne

Fővárosi Önkormányzat Madarász Utcai Gyermekkórház

1131 Budapest, Madarász u. 22-24.

Irodalomjegyzék:

1.       AAP Committee on Nutrition. Clinical testing of hypoallergenic formulas. Paediatrics 2000,106,346-349

2.       Arshad SH, Matthews S, Gant C, Hide DW.: Effect of allergen avoidance on development of allergic disorders in infancy. Lancet 1992, 339, 1493-1497).

3.       Björksten B, Naaber P, Sepp E, Mikelsaar M.: The intestinal microflora in allergic Estonian and Swedish 2-year-old children. Clin Exp Allergy 1999, 29, 342-346

4.       Boem G, Lidestrti M, Casetta P, et al.: Supplementation of an oligosaccharide mixture to a bovine milk formula increases counts of faecal bifidobacteria in preterm infants. Arch Dis Child 2002, 86 (3), 178-181 .

5.       Bottcher MF, Jenmalm MC, Garofalo RP, Björksten B.: Cytokines in breast milk from allergic and non-allergic mothers. Pediatr Res 2000, 47, 157-162

6.       Chandra RK.: Five-year follow up of high-risk infants with family history of allergy who were exclusively breast-fed or fed partial whey hydrolysate, soy, and conventional cow’smilk formulas. J Pediatr Gastroenterol Nutr 1997, 24, 380-388

7.       Duchen K, Yo G, Björksten B.: Atopic sensitisation during the first year of life in relation to long chain polyunsaturated fatty acid levels in human milk. Pediatr Res 1998, 44, 478-484

8.       Halken S, Host A, Hansen LG, Osterballe O.: Effect on an allergy prevention programme on incidence of atopic symptoms in infancy. A prospective study of 159 „High Risk” infants. Allergy 1992, 47, 545-553

9.       Halken S, Host A, Niklassen U et al. Effect of mattress and pillow encasings on children with asthma and house dust mite allergy.  Allergy Clin Immunol 2002, 109 (Pt I.), 251-256)

10.   Halken S. Prevention of allergic disease in childhood: clinical and epidemiological aspects of primary and secondary allergy prevention. Pediatr Allegy Immunol 2004, 15, Suppl.16, 4-24

11.   Host A, Koletzko B, Dreborg S et al.: Dietary products used in infants for treatment and prevention of food allergy. Joint statement of the European Society of Paediatric Allergology and Clinical Immunology (ESPACI) Committee of Hypoallergenic Formulas and the European Society for Paediatric Gastroenterology, Hepatology and Nutrition (ESPGHAN) Committee on Nutrition. Arch Dis Child 1999, 8, 80-84

12.   Host A.: Development of atopy in childhood. Allergy 52, 695-697, 1997

13.   Jones CA, Holloway JA, Popplewell EJ, et al.: Reduced soluble CD14 levels in amniotic fluids and breast milk are associated with the subsequent development of atopy, eczema, or both. J. Allergy Clin Immunol 2002, 109, 858-866

14.   Kalliomaki M, Salminenen S, Arvilommi H et al.: Probiotics in primary prevention of atopic diseases: a randomised placebo-controlled trial. Lancet 2001, 357, 1076-1079

15.   Knol J, Steenbakkers GMA, van der Linde EGM et al.: Bifidobacterial species that are present in breast-fed infants are stimulated in formula fed infants by changing to a formula containing prebiotics. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2002, 34 (4), 477

16.   Kulig M, Luck W, Lau S et al.: Effect of pre- and postnatal tobacco smoke exposure on specific sensitisation to food and inhalant allergens during the first 3 years of life. Multicenter Allergy Study Group, Germany. Allergy 1999, 54, 220-228

17.   Lau S, Sabina L, Sommerfeld C et al. Early exposure to house-dust mite and cat allergens and development of childhood asthma: a cohort study. Lancet 2000, 356, 1392-1397

18.