|
A
hazai kedvezőtlen dohányzási helyzetet az jellemzi, hogy magas
az egy főre eső cigarettafogyasztás és bár a férfiak között némi
csökkenés tapasztalható, egyre több nő és fiatal dohányzik.
Elterjedtek az ún. ?könnyű? cigaretták, amelyektől azonban nem
várható a kedvezőtlen hatások mérséklődése. A magas
cigarettafogyasztás következtében kedvezőtlenül alakulnak azok a
betegségek ? közöttük a légzőrendszer betegségei ?, amelyek
összefüggésbe hozhatók a dohányzással. Magas az idült obstruktív
tüdőbetegség (COPD), valamint a tüdőrák előfordulása és
halálozása. A környezeti dohányfüst belégzése, a passzív
dohányzás elsősorban a gyermekek egészségét veszélyezteti.
Hazánkban a népesség dohányzási szokásai nagyon kedvezőtlenek. A
15 éven felüliek 34%-a ? a férfiak közel 40%-a, a nők 27%-a ?
rendszeresen dohányzik. Ez az arány nemcsak Nyugat-Európa, hanem
a volt szocialista blokk országaihoz viszonyítva is magas (1.
ábra). Az elmúlt évtizedben csökkent a dohányosok aránya a
férfiak között, de egyre több nő dohányzik. Kevesebben
dohányoznak idős korban. Figyelmeztető adat, hogy a 18 éves
fiatalok közül csaknem minden második dohányzik és ebben a
korosztályban nincs különbség a férfiak és a nők között.
Ugyancsak kedvezőtlen, hogy a dohányzás megkezdése egyre
fiatalabb korra tolódik el. A 2000-ben 30 évesnél fiatalabb
dohányosok 70%-a még nem volt 16 éves, amikor elkezdett
cigarettázni, ugyanez az arány a 60 évesnél idősebbek között 22%
volt1. A 15 évesnél idősebbek egy főre eső
cigarettafogyasztása 2003-ban 2697 szál volt, ezzel a világon a
nyolcadik helyen állunk2. Az ezredfordulóig
folyamatosan emelkedő cigarettafogyasztás az utóbbi években
csökkent (2. ábra). Ez még akkor is kedvező adat, ha
figyelembe vesszük a valószínűleg emelkedő cigarettacsempészést.
A dohányzás terén egyéb változások is megfigyelhetők:
elterjedtek a füstszűrős cigaretták ? ma az eladott termékek kb.
90%-a ilyen ?, és folyamatosan csökkent a nikotin- és
kátránytartalom, különösen az ún. ?könnyű?, ?enyhe? stb.
cigaretták hódítottak teret. Ezek az elnevezések azonban
félrevezetők, ezek a készítmények nem okoznak jelentősen kisebb
ártalmat. Bevezetésük kizárólag a dohányipar érdekeit szolgálja,
azt sugallva, hogy az egészségi ártalom kiküszöböléséhez nem
kell abbahagyni a dohányzást. Mi a magyarázata annak, hogy a
?könnyű? és a ?közönséges? cigaretta hatása egyforma. A
dohányzás legfontosabb fenntartója ugyanis a nikotinfüggőség.
Egyrészt a dohányosok ?meg akarják kapni? a maguk megszokott
nikotinadagját, ezért ezeket a cigarettákat erőteljesebben
szívják, a füstöt mélyebbre leszívják és tovább benntartják a
tüdejükben, rövidebb csikket hagynak és többet is szívnak. Az EU
kötelező direktívája szerint éppen ezért a jövőben tilos ezeknek
az elnevezéseknek a használata. Másrészt a dohányipar is
gondoskodik arról, hogy a könnyű cigarettát szívók
nikotinfüggősége is fönnmaradjon: olyan adalékanyagokat (pl.
ammónia) kevernek a dohányba, amelyek elősegítik a füstben lévő
nikotin felszívódását.
Idült obstruktív tüdőbetegség (COPD)
A
COPD morbiditási és mortalitási tényezőit tanulmányozó kutatók
már korán felfigyeltek arra, hogy ez a betegség főként a
középkorú vagy idősebb dohányzó férfiakon fordul elő és családi
halmozódást is tapasztaltak. A COPD-t el kell különíteni az
egyszerű idült hörghuruttól (bronchitis chronica simplex) ?
ezt szokták egyébként ?dohányos bronchitisnek? is nevezni.
Mindkét betegség tartós (egymást követő években évente
legalább 3-3 hónapig tartó) köhögéssel és köpetürítéssel jár és
időnként lázzal járó epizódok (acut exacerbatiok)
tarkítják ?, ilyenkor a panaszok is súlyosbodnak. A két betegség
egyszerű légzésfunkciós vizsgálattal, a FEV1 meghatározásával
különíthető el (FEV1 = az egy mp alatt erőltetett légzéssel
kilégzett levegő mennyisége ml-ben). A FEV1 értéke az életkor
előrehaladtával fiziológiásan is csökken, évente kb. 30 ml-rel.
COPD-ben a FEV1 értéke az ún. referenciaérték 70%-a
vagy annál alacsonyabb és az évenkénti csökkenés
két-háromszorosa a fiziológiásnak. A betegség előrehaladtával
fulladás jelentkezik, kezdetben terheléskor később már
nyugalomban is3.
A
COPD morbiditásával és mortalitásával számos epidemiológiai
vizsgálat foglalkozott. Valamennyi vizsgálat megerősítette a 35
évesnél idősebb férfiak gyakoribb (mintegy másfél-kétszeres)
érintettségét, a dohányosok között jóval magasabbnak találták a
COPD arányát a nemdohányzókhoz viszonyítva. A vizsgálat néhány
év után történő megismétlésekor pedig az derült ki, hogy a
dohányosok között 5-7szer gyakrabban alakult ki COPD, mint a
nemdohányzók között. Vizsgálták egyéb tényezők, például a
munkahelyi és az atmoszférás levegőszennyezettség hatását is.
Azt találták, hogy ezek jelentősége a dohányzáshoz képest jóval
szerényebb, de a dohányzás ezeket a hatásokat felerősíti. A
dohányzás bizonyult a legjelentősebb kockázati tényezőnek a
COPD-ben szenvedők halálozásában is. Egy amerikai vizsgálatban a
dohányosok COPD halálozását hétszer magasabbnak találták, mint a
nemdohányzókét4. A COPD-s betegek funkcióromlását
egyedül a cigarettázás abbahagyása képes megállítani, ez
jelentős mértékben csökkenti a COPD halálozást (3. ábra).
A COPD eredményes kezelésének alapfeltétele a dohányzás
abbahagyása.
A COPD-ben szenvedő betegek háromnegyed része dohányzik,
ugyanakkor a dohányosoknak csak mintegy egynegyedén fejlődik ki
ez a betegség, és családi halmozódás is megfigyelhető ? ez arra
mutat, hogy genetikai tényezőknek is szerepük van.
A COPD jelentősége Magyarországon
A
betegség elterjedtségéről nincsenek országos vagy reprezentatív
adatok. A tüdőgondozókban 2003. végén 54.000 beteget tartottak
nyilván COPD diagnózissal5. Ezek csak a legsúlyosabb
esetek, a betegek valóságos száma ennek többszöröse lehet.
Ismerve a hazai dohányzási helyzetet, nem meglepő, hogy a COPD
halálozás tekintetében vezető helyen állunk: egy WHO statisztika
szerint az 55-64 éves férfiak csoportjában Magyarországon volt a
legmagasabb a COPD halálozás (90/100.000)6.
A COPD kialakulásának hatásmechanizmusa
Patológiailag a COPD kétféle betegség ? az idült obstruktív
bronchitis és az emphysema ? együttesét jelenti. A dohányfüstben
lévő irritatív, gyulladáskeltő anyagok hatására a légutak
submucosájában nyákmirigy hyperplasia, a kehelysejtek
megszaporodása, a csillószőrös hám pusztulása, laphám metaplasia
következik be. A nyálkahártya oedemás duzzanata és a fokozott
mennyiségű, megváltozott konzisztenciájú hörgőváladék okozza a
levegő áramlásának az akadályozottságát. A neutrofil
kemotaktikus faktorok a neutrofil sejtek, valamint az alveolaris
macrophagok migrációját és felszaporodását eredményezik. Magában
a cigarettafüstben is számos szabad gyököt tartalmazó kémiai
anyag van. Ezek, valamint a neutrofil granulocitákból és
alveolaris makrofágokból kiszabaduló szabad gyökök együttesen
felborítják a tüdőszövetben lévő oxidáns-antioxidáns egyensúlyt.
A csillószőrös hám pusztulása miatt romlik a tüdő öntisztulása,
nem tudja a károsító anyagokat eliminálni. Dominálóvá válnak a
proteolyticus enzimek, amelyek az alveolusfalak és a rugalmas
rostok pusztulását okozzák: csökken a légzőfelület és a tüdő
rugalmassága7. A közelmúlt kutatási eredményei tárták
fel, hogy a cigarettafüst kóros következményeinak a
kialakulásában a surfactant termelés károsodása, valamint a
gyulladást okozó baktériumok endotoxinjai is szerepet játszanak.
A
dohányzás és a tüdőrák halálozás közötti kapcsolat lehetőségét
már egy 1898-ban publikált tanulmányban felvetették. Azóta ezt a
feltételezést számos jól kontrollált epidemiológiai vizsgálat
bizonyította. Az Amerikai Rák Társaság vizsgálatában a
nemdohányzók és a dohányzók tüdőrák halálozása között férfiak
esetében 22,4-szeres, nők esetében 12-szeres volt a különbség ?
a dohányzás volt felelőssé tehető a tüdőrák-halálozás 87 illetve
77%-áért8.
A
tüdőrák kialakulásában a cigarettafüstben lévő karcinogén
anyagoknak igazolt oki szerepük van. Ezek között a
legfontosabbak a poliaromás szénhidrátok, aromás aminok,
nitrózaminok, benzénaldehid, formaldehid és radioaktív elemek
(pl. a polonium-210). A tüdőrák kialakulásában genetikai
tényezőknek is szerepük van, ismeretes az esetek családi
halmozottsága. Az egyéb környezeti tényezők közül elsősorban a
foglalkozási ártalom játszhat szerepet, pl. azbesztexpozíció, de
ennek hatását is potenciálja, fokozza a dohányfüst9.
A
cigarettafüst és a tüdőrák kapcsolatában kifejezett
dózisfüggőség mutatható ki. A tüdőrák kialakulásának
valószínűsége függ az élet során elszívott cigaretták számától,
valamint a napi átlagos cigarettaszámtól: a napi 25 vagy több
szálat szívók között a tüdőrák valószínűsége a dohányosok
átlagának a kétszerese10.
Korábbi adatok szerint a dohányzás elsősorban a laphámrák
kialakulásában játszott szerepet. A legújabb megfigyelések
szerint megnőtt az adenocarcinoma aránya (1992: 13%, 2002: 29%)5.
Feltehetően ez az ?enyhe?, ?könnyű? cigaretták elterjedésével
hozható összefüggésbe: ezeknek a füstjét a dohányos mélyebbre
szívja le és tovább benntartja, ami elősegíti a mélyebb, kisebb
légutakból kiinduló mirigyhámsejtes rákok keletkezését.
Hazai tüdőrák-helyzet
Magyarországon a tüdőrák súlyos népegészségügyi problémát okoz:
a férfiak tüdőrák-halálozása nálunk a legmagasabb a világon.
Férfiak között ez a leggyakoribb, nőkön a második leggyakoribb
daganatos halálok. A tüdőrák esetek száma 1970 óta férfiakon
több mint kétszeresére, nőkön csaknem ötszörösére (!) emelkedett
? a különbség a két nem közötti arány ez időszak alatt 4:1-ről
2,3:1-re változott5. Ez azt jelzi, hogy a nők sem
védettek a tüdőráktól, és a hosszú expozíciós idő miatt a
dohányzás nők közötti elterjedése már érezteti a hatását. A
tüdőrák prognózisa a diagnosztika és a terápiás lehetőségek
kétségtelen fejlődése ellenére még ma is lehangoló. Az erre
fordított rendkívül magas költségek hasznosulása nagyon rossz.
Világossá vált, hogy ezen az úton haladva a tüdőrák probléma
megoldása nem lehetséges. Az egyetlen eredményt ígérő és
gazdaságos megoldás a tüdőrák megelőzése, ez pedig a dohányzás
társadalmi méretű visszaszorítását, a dohányosok számának
radikális csökkenését jelenti.
Környezeti dohányfüst
(?passzív dohányzás?)
Az a
cigarettafüst, amit a dohányos a cigarettából közvetlenül
beszív, az ún. főfüst. Az égő cigarettából szívás nélkül
keletkezett füst az ún. mellékfüst. Mivel a cigaretta
megszívásakor az égés hőmérséklete és intenzitása más, mint az
égő, de éppen nem szívott cigaretta égésekor, a mellékfüst
összetétele különbözik a főfüstétől, bár tartalmazza a legtöbb
olyan károsító anyagot, amelyet a főfüst. Egy zárt helyiségben,
ahol emberek dohányoznak, a levegőben lévő cigarettafüstöt
környezeti dohányfüstnek nevezzük. Ennek beszívása a passzív
dohányzás. A környezeti dohányfüst összetétele, koncentrációja
függ a helyiségben tartózkodó dohányosok számától, az elszívott
cigaretták számától és a helyiség nagyságától.
A
környezeti dohányfüst beszívásának, a passzív dohányzásnak
számos igazolt hatását mutatták ki. A környezeti dohányfüst
hatásának csaknem mindannyian ki vagyunk téve, de változó
mértékben ? az alkalmitól a rendszeres, tartós expozícióig (pl.
egy éjszakai mulató személyzete). Felnőtteken elsősorban az
irritatív hatás tapasztalható, amely discomfort érzést okoz, de
a környezeti dohányfüst tartós, ismételt beszívása bizonyítottan
légúti gyulladást (köhögés, köpetürítés) okozhat. Azok a
tanulmányok, amelyek dohányossal együtt élő nemdohányzó
házastárs tüdőrák megbetegedési gyakoriságát vizsgálták,
ellentmondásos eredményt adtak és némelyikben a tüdőrák-kockázat
kisfokú, de szignifikáns emelkedését találták11,12.
Ezek a vizsgálatok olyan meggyőzőek voltak, hogy az USA
Környezetvédelmi Hivatala a környezeti dohányfüstöt bizonyított
rákkeltő hatású anyagnak nyilvánította.
A
környezeti dohányfüstnek egyértelműen káros hatása van a
gyerekekre. A szülők dohányzása esetén gyakoribb a
hirtelen-váratlan bölcsőhalál, a hörghurut, a középfülgyulladás
és a tüdőgyulladás. A dohányzó szülők gyermekei gyakrabban
lesznek asztmások és az asztmás gyerekeknek gyakrabban vannak
rohamaik.
Fél
évszázada meggyőző bizonyítékokkal rendelkezünk a dohányzás
káros hatásáról ? közöttük jelentős súlyuk van a légzőrendszer
betegségeinek, mint az idült obstruktív tüdőbetegség (COPD) és a
tüdőrák ? ezeknek a betegségeknek az eredményes kezelése illetve
megelőzésük csak a dohányzás visszaszorítása útján lehetséges. A
környezeti dohányfüst elsősorban a gyermekek egészségét
károsítja és a légzőszervek számos súlyos betegségét okozza. A
dohányzás okozta ártalmak nem csökkenthetők az ún. ?könnyű? vagy
?enyhe? cigarettákkal, ezek bevezetése csupán a dohányipar
érdekeit, az egészségüket megvédeni kívánó dohányosok
félrevezetését szolgálják.
Dr.
Vadász Imre
Országos Korányi Tbc és
Pulmonológiai Intézet
Országos Egészségfejlesztési Intézet
1529
Budapest, XII., Pihenő u. 1.
Irodalomjegyzék:
-
Magyar Gallup Intézet: Felmérés, 2000. április.
-
UNDP Health Development Report, 2002, 2003.
-
Barnes PJ, Godfrey S, Magyar P. Krónikus
obstruktív tüdőbertegség. Martin Dunitz; 2000: London
-
US Department of Health and Human Services.
Reducing the health consequences of smoking: 25 years of
progress. A report of the Surgeon General. 1989:
Washington, DC.
-
A pulmonológiai intézmények 2003. évi
epidemiológiai és működési adatai.
OKTPI; 2004: Budapest
-
World Health Statistics Annual, 2002
-
Sethi JM, Rochester CL. Smoking
and chronic obstructive pulmonary disease. In: Murin S,
Silvestri G (eds). Clinics in chest medicine. 2000;
21: 67-86.
-
Wald JN, Hackshaw AK. Cigarette smoking: an
epidemiological overview. In: Doll R, Crofton J (eds).
Tobacco or health. British Med Bull 1996; 52: 3-11.
-
Christiani DC. Smoking and the molecular
epidemiology of lung cancer. In: Murin S, Silvestri G
(eds). Clinics in chest medicine. 2000; 21: 87-94.
-
Doll R, Peto R. Mortality in relation to
smoking: 20 years? observation on male British doctors.
Br Med J 1976, 2: 1525-36.
-
Respiratory health effects of passive smoking:
lung cancer and other disorders.
US Environmental Protection Agency; 1992: Washington, DC.
-
Enstrom JE, Kabat GC. Environmental tobacco
smoke and tobacco related mortality in a prospective study
of Californians. BMJ 2003; 326: 1057-61.
|
Elôzô
cikk
