|
|
Hurler Scheie I mucopolisacharidosis Ritka, genetikai hátteru raktározási rendszerbetegség egy esete |
|
Kulcsszavak: mucopolisacharidozis, Hurler Scheie kór The mucopolisacharidosis (MPS) is a congenital disorder of the purin and pirimidin metabolism. The pathogenetical modification consist in the deposition of the proteoglican-precursors like the acid MPS (glucosaminoglicans) and the degradatios material of this in the connectiv tissue. Keywords: mucopolisacharidosis, morbus Hurler-Scheie Az X kromoszómához kötött recesszív öröklodésu Hunter II típusú mucopolisacharidosis kivételével a többi forma autoszomális recesszív öröklodésu 1,2.Fontosabb tünetei: - értelmi fogyatékosság (az I és II típus kivételével);
A mucopolisacharidosisok fobb formái és jellemzoi a következok 1,2,3:
A felsoroltakból kitunik, hogy a MPZ I, IV, és VI. azok a formák, amelyekben szemészeti érintettség lelheto fel. Ez leggyakrabban szaruhártyahomály formájában jelenkezik, de felléphet bufthalmus, N. opticus atrófia és tapeto-retinális degeneráció is. A felvázoltak kapcsán szeretnénk bemutatni a meglehetosen ritka kórkép egy esetét, amely klinikánk és a Marosvásárhelyi Gyermek Neuropszihiátriai Klinika közös esete. Az 1987. augusztus 28-án 8,5 hónapra született (születési súly 3000,0 gr) M.N. fiúgyermek 1988. július 19-én, 11 hónaposan került eloször a Gyermek Neuropszihiátriára jobb oldali perifériás faciális parézis, tetraparézis, szomatomotoros fejlodésbeni visszamaradottság, illetve különbözo gyulladásos góctünetek miatt. Elozoleg 1988. márciusában 9 hónaposan kétoldali lágyéksérvmutéten esett át. Feltuno volt a gyerek fejlodésbeni visszamaradottsága. A kórházi vizsgálatok során számos idegparézist és csontdeformitást találtak. A laboratóriumi leletek kifejezett limfocitosist (70%) és eosinifiliát (6%) mutattak. A gyermek tüneti és gyógytornából álló rehabilitációs kezelésben részesült. 1988. augusztus 2-án, 12 hónaposan másodszorra került kórházba, amikor a korábbi stacioner elváltozások és akut gyulladások mellé hasmenéses megbetegedés társult. A kezelés ekkor is tüneti, gyógyszeres és rehabilitáló (gyógytorna) volt. 1993. októberében 6 évesen az ismételt beutalás kapcsán az addig kiteljesedo kliniko-patológiás elváltozások révén született meg az etiológiai kórisme: MPZ Scheie I formája. A családi anamnézis kapcsán ekkor derült ki, hogy a szülok egyazon szász falu lakosai távoli rokonságban voltak, az édesanya második házasságából született kislány pedig teljesen egészséges. A felvételi státuszt ekkor már a pszihomotoros fejlodésbeni visszamaradottság mellett nanizmus (8. kép) polimorf osteodisplazia (1.,2. kép) és pszichés instabilitás jellemezte. Az aránytalan törpenövést rövid és vastag végtagok (4., 10. kép), hyperlordosis (9. kép), ringó ataxiás járás, valamint az S-I típusú MPZ-ra jellemzo arc- (6. kép), illetve fejalkat (5., 7. kép), jellemezte. A pszichológiai vizsgálat enyhe mentális elmaradottságot, az EEG lassú diszritmiát mutatott. A megismételt laborvizsgálatok közül továbbra is magas eosinofilia, valamint a fokozott mucopolisacharid ürítés (250 mg/l) érdemel említést. Ekkor a szemészeti lelet enyhén sápadtabb szemfenéki kép. Endokrinológiailag csökkent pajzsmirigymuködés jellemezte. A csontváz vizsgálata aszeptikus nekrózis követoen keletkezett coxo-femurális szubluxációt állapított meg. A radiológiai vizsgálat kockacukorszeru kézközépcsontokat és nyakiháti platispondiliát mutatott ki.A további beutalások kapcsán sorozatosan elvégzett szemészeti vizsgálatok eloször 1994. novemberében (7 éves korában ) mutattak súlyos elváltozást. Látásélesség: 0,06 0,08 ünj. A jobb szem enyhén befelé kancsalít, a szemmozgások megtartottak. Az elülso polus vizsgálatakor szaruhártyaödéma, hópehelyszeru homályok (3. kép) és sekélyebb elülso csarnok, keskeny orbita és prominens alsó szemhéjak (6. kép) voltak észlelhetok. Ezek megnehezítették a szemfenék vizsgálatát. Helyi ödémacsökkentok (33% glukóz, illetve 50% glicerol) alkalmazása után a szemfenéken jól körülhatárolt, sápadtabb papillák, vékony, gyakran filiform erek és a foveoláris fényreflex hiánya volt észlelheto. A szemfenéki kép a heredo-degenerativ tapetoretineális disztrófiákra emlékeztetett, amelyek MPZ-ban elofordulhatnak.A leírt klinikai (neuropszihiátriai és szemészeti), radiológiai és laboratóriumi státusz alapján a mucopolisacharidosis S-I formálya igazolódott. Az etiológiai kórisme jelentosége prognosztikai, mivel a betegek többsége nem éri meg a serdülokort, illetve klinikopatológiai az elofordulás ritkasága miatt. Mivel etiológiai kezelés nem lehetséges, ezért a tüneti, roboráló és fenntartó kezelésre szorítkoztunk. A páciens családjával véglegesen külföldre távozva kikerült nyilvántartásunkból.
Irodalomjegyzék:
|
|||||||||||
|
Tables etc247 |
|
E-mail levelezés erre a címre:
HIPPOCRATES Created by Spinerette Information Systems 2004. |