 Elôzô
cikk |
|
Az emberi filogenezis során a két lábra állás sajnálatos módon belso szerveink tekintetében is szedett némi áldozatot, hiszen a medencelapi izomzat jelentosen megváltozott. A belso szervek tartása, a hasüregi nyomás változásaihoz való idomulás egy viszonylag kis területre összpontosul, így bizonyos terhelések, sérülések akár vizelet és székletvesztésben, akár szexuális problémákban is megnyilvánulhatnak. Míg a címben jelzett probléma néhány évvel korábban csak a szakirodalomban fordult elo, addig ma már – köszönhetoen a reklámoknak – szinte bekerült a köztudatba. Ennek ellenére sajnos még ma is inkább durva tréfák témája lehet, pedig egyre no az érintettek száma. A Nemzetközi Kontinencia Társaság meghatározása szerint a fogalom jelentése: „olyan önkéntelen vizeletvesztés … amely alkalmatlan idoben, illetve helyen történik … „ Más szóval a vizelet akaratlagos visszatartás képességének hiánya. Ez különálló betegségek együttes hatására utaló jel is lehet. Hátterében anyagcsere-megbetegedés, kifejezetten diabetes mellitus állhat. Kapcsolat lehet a tünetek és agyi keringési zavarokkal, csökkent mobilitással, kiújult fertozésekkel is. Korábban – különösen a kevésbé iskolázott, idosebb nok esetében – az idoskor természetes velejárójának tekintették a vizelettartási problémát, ma mégis az érintetteknek csak egyharmada fordul orvoshoz, hiszen szégyelli problémáját. A nemzetközi felméréseket és elorejelzéseket alapul véve hazánkban közel 300-500 ezer beteggel számolhatunk és egyre magasabb számban vannak képviseloi a középkorú korcsoportnak is. Bár jellemzoen a nok az érintettek, mégis megfigyelheto a férfi betegek számának az emelkedése is. A legfrissebb adatok szerint a 40 év feletti népesség közel 35%-a érintett lehet a vizeletinkontinenciában. Németországban például már 4 millió beteg él. Fontos felhívni azonban a figyelmet arra, hogy az inkontinencia nem tekintheto az elorehaladott életkor velejárójának. Illetve arra a tényre, hogy a betegség elszenvedoje nem ágyhoz kötött beteg, hanem igyekszik normálisan élni életét – amennyire lehet – észrevétlenül. Az inkontinenciának több súlyossági fokozata van. Ennek meghatározásában alapveto szempont a 4-6 óránként ellenorzés nélkül ürülo vizeletmennyiség: Súlyos inkontinencia A beteg 4-6 óránként 300 ml feletti vizeletmennyiséget ürít. Többségük ágyhoz kötött, más súlyos betegség is diagnosztizálható. Ellátásukhoz már szakember is szükséges. Magas nedvszívóképességu védoeszközök szükségesek, valamint a felfekvés kockázata miatt is védeni kell a beteget. Középsúlyos inkontinencia A jelzett idoegységre jutó kontrolálatlanul ürülo vizeletmennyiség 140-300 ml. Mivel többségük önellátó és mozgásképes, szükséges a megbízható nedvszívó-képességu védoeszköz. Enyhe inkontinencia Az önkéntelen vizeletvesztés mennyisége 140 ml alatt van. Gyakran csak vizeletcsepegtetés formájában jelentkezik, elofordulása eseti, nem rendszeres. Az enyhe inkontinenciában szenvedok aktív életet élnek és képesek ellátni magukat. Az alapján, hogy a vizelet ürítése milyen körülmények között következik be, a betegség több formáját különböztetjük meg. Stressz inkontinencia Elsosorban noknél lép fel, köhögés, tüsszentés, nevetés közben. A húgycso izomzata nem elég eros ahhoz, hogy ellenálljon a nyomásemelkedésnek, ami egy eros hasprésnél lép fel. Terhesség alatt, szülést követoen illetve a menopauza utáni nok esetében. Különösen veszélyeztetettek a természetes módon szülo nok, hiszen a szülés során a medence izomzata megsérülhet, illetve gyöngülhet. Férfiak esetében a prosztata is biztosítja a húgyhólyag záróizmát, ezért ok kevésbé érintettek e témában. Társuló inkontinencia Az anatómiai kép gyakorlatilag magyarázatot ad a biomechanikai vizsgálatokkal együtt a funkcionális anatómia értelmezéséhez. A medencefenék izomzatának meggyengülése, illetve a periurethralis hüvelyfalat rögzíto fasciák elszakadása felerosíti a stressz inkontinenciára való hajlamot. Reflexinkontinencia Agyi károsodás vagy a gerincvelo sacralis szakasza feletti lézió miatt az idegi szabályozásban zavar támad. Megszunik a hólyagközpont akaratlagos központja és mint a csecsemoké, reflexesen muködik. Túlfolyásos vagy túltelítettségi inkontinencia Foként idos férfiaknál fordul elo. Ebben az esetben a húgyhólyag olyan méretuvé no, hogy nem képes visszatartani a felgyülemlett vizeletmennyiséget és – mint egy túlcsordult kád – túlfolyik. Operációval jól gyógyítható. Hormonális inkontinencia Kizárólag noknél fordul elo a változás évei után. Egyes hormonok mennyiségének csökkenése a húgycso és a hüvely nyálkahártyájának sorvadását okozhatja, megteremtve a hólyaggyengeség kialakulásának lehetoségét. Gyógyszer által okozott inkontinencia Többnyire a helytelen idoben – közvetlenül a lefekvés elott – alkalmazott vízhajtók, illetve eros altatók következtében alakul ki. Az ok, amiért a nok gyakrabban kénytelenek elszenvedni pl. a stressz inkontinenciát, az ún. 3-as változókor. Az elso a fogamzóképessé válás, a második a termékenységgel járó fizikai változások megélése. A harmadik, a köztudatban is leggyakrabban használt változókor, a menopauza, azaz a fogamzóképesség elvesztése. A mechanizmus kialakulásához a húgyhólyag muködésének ismerete fontos. A húgyhólyag feladata ugyanis, hogy összegyujtse a folyamatosan termelodo vizeletet, majd gondoskodjon annak ürítésérol. Izmos falú szerv, mely 300-400 ml vizelet befogadására képes. A vizelet kiürítését követoen citrom alakú és nagyságú szervvé húzódik össze. Ha a hólyagban a folyadékmennyiség összegyulik, vizelési inger jelentkezik. A vizeletkiürítés akadályozásakor az inger fájdalmas, ami a vizelést követoen megszunik. A vizelet naponkénti normális mennyisége 1-1,5 l. A betegség hátterében álló tényezok:
A „tárolási hibaként” is elkönyvelt vizeletinkontinencia okát általában szervi elváltozásra, illetve a stressz kiváltotta következményre vezetik vissza, ritkábban gondolnak arra, hogy némely gyógyszer is rizikófaktort jelenthet. A szedatívumok szedése immobilitáshoz és másodlagos rossz vizelettartási kontrollhoz vezetnek. Az antipszichotikus, antidepresszáns és antiparkinson szerek eros antikolinerg mellékhatásaik miatt retenciót és túlfolyásos inkontinenciát okozhatnak. Átmeneti inkontinenciát okozó tényezok Vizelettartási nehézség esetén többnyire nogyógyász, illetve urológus szakorvoshoz kell fordulni. Fizikális vizsgálattal megállapítható a kismedencei szervek elhelyezkedése, de a laboratóriumi, tenyésztéses vizsgálattal kimutatható az esetleges genny vagy baktérium jelenléte is. Ilyen esetben indokolt az antibiotikum szedése. Számos betegség esetén a vizelettartási nehézség valamilyen betegség kíséroje, így az alapbetegséget eredményesen kezelve, az inkontinencia is gyógyul. Húgyhólyag, és veseröntgen, illetve kismedencei UH segítségével mérheto a vesék, a hólyag és a vesevezeték nagysága. Az urodinámiás vizsgálat során egy a húgyutakba vezetett katéter segítségével mérheto a vizeletelvezeto rendszer különbözo részein a nyomás. A húgyhólyag tükrözéses vizsgálata során egy endoszkópot juttatnak be a húgyhólyagba. Felfázás esetén fontos gondoskodni az antibiotikumokról, illetve a gyógyszer által okozott inkontinencia esetén a vízhajtók adagjának csökkentésérol. A stressz inkontinencia esetén a menopauzát követoen ösztrogén terápia ajánlott. A megfelelo terápiás módszert célszeru az egyénre szabottan kiválasztani. Mivel a medencealapi izmok erosítésére még ma sem fordítanak kello hangsúlyt, ezért fel kell hívni a figyelmet karbantartásukra, mivel ez több kellemetlen elváltozás megelozésében, illetve enyhítésében nyújthat segítséget. Konzervatív kezelési módszerek:
Fizikális kezelési módszerek:
A Tanzberger módszer során – mely funkcióspecifikus fizioterápiás kezelési forma – a funkcionális, reflexszeru izomösszehúzódás kiváltására törekednek. A gátizomtréning segít például:
Alternatív kezelési módszerek Jó eredményeket hoztak a homeopátiával végzett kezelési módszerek, hiszen a nok több mint 2/3-a jelzett tünetmentességet a kezelés befejeztével. A fennmaradó 1/3-a is eroteljes javulást mutatott. A készítmény szedésének abbahagyása a tünetek újbóli erosödését jelentette. Kituno eredményeket biztosít az alábbi tornagyakorlat is, melyet az urofitt gép segítségével lehet végezni. A gyakorlatok segítségével 87%-kal erosödött a hüvely izomzata, 6%-nál nem történt változás (sajnálatos módon ezen pácienseinknél nem sikerült megfelelo compleince-t kialakítani), 7%-nál a változás magabiztosabbá tette betegeinket, melynek köszönhetoen otthonukban tovább folytatják a gyakorlatsort.
A jó hólyagmuködés feltétele:
A medencefenék (gát)izomzatának mérése: A medencefenék izomzata gyors, illetve lassú összehúzódásra képes rostokból áll. A gyorsan összehúzódó rostok hozzák létre a max. erokifejtéssel járó kontrakciókat. A lassabb rostok a kisebb intenzitással járó, de hosszabb idotartamú munkából veszik ki a részüket. A gát edzésekor mk. rost erosítésére szükség van. Az átlagos összehúzódáskor inkább a lassú rostok aktiválódnak. Fontos ezen izmok megfelelo koordinációja is, mely a megfelelo idegi kapcsolaton alapszik. Egy ido után az egyes izmokat külön-külön illetve részenként is mozgatni tudjuk. Ezen izmok izomerejének bemutatását már régóta a Távol-Keleten színpadi mutatványosok muvészi szinten végzik. Az egyértelmuen mérheto eredmény eléréséhez min 3-4 hónap szükséges. Az eredmény függ a kiindulási állapottól, és a tréning intenzitásától. – Vaginométer (ennek segítségével 1 /- 3% pontossággal, a torna megkezdése elott, 6 hét után, illetve 3. hónap elteltével kontrollmérést végeznek. A mérések elott a gátizomgyengeségre utaló egyéb tünetek felmérésére célszeru speciális kérdoívet kitölteni. A betegnek is lényeges visszajelzés a számszeruen meghatározható objektív kontroll). A legjelentosebb noi életszakaszok komplex szomatikus és pszichés változásokkal járnak. A gátizom erejének változásait a noi életciklusban egy 2004. évi pécsi egyetemi felmérés alapján a következoképpen jellemezhetjük: A fiatal nem szült nok maximális izomfeszítési képessége még ebben a korban is minimális (a vizsgáltak 8,6%-a érte el.) ugyanígy lényeges a maximális lazítási képesség, mely szintén gyenge eredményeket mutatott. A vizsgált nok 3 hónapos gáttornájának befejezése után, a tornát nem folytatók közül 75!%-ban egy rosszabb állapotra estek vissza a kiinduló állapotukhoz képest, mint akik rendszeresen tovább végezték a gyakorlatokat. Ezen eredmények arra hívják fel a figyelmünket, hogy a gáttornát, a mindennapi életbe be kell építeni. Szükséges a fiatalkori felvilágosítás, és az egészségnevelés része legyen a gátizmok speciális mozgásprogramja. A gyakorlatok hosszabb idotartamú szüneteltetése még fiatal korban sem megengedett. A gáttorna indikációja – preventív (testi alkat-laza ktsz, kövérség-tónustartás, kisebb fertozési lehetoség, életvitel: nehéz fizikai munka, sport, szextréning) – székrekedés esetén a medencefenék izomzatának erosítése az aranyér kialakulását elozi meg, ill. szorítja vissza. (elosegíti a hajlam, ill. az ülo életforma). – pubertás korban: – A menstruációs görcsök oldására – ha nincs szervi elváltozás – az alhasi – ill. gáttorna ajánlott. A gyakorlatokat rendszeresen kell végezni megfelelo dinamikus légzotornával, mely az izmok elegendo oxigénellátását biztosítja. Fizikai munkavégzéskor az intenzívebb vérkeringés csökkenti a szövetek folyadéknyomását. A rendszeres mozgás állandóan magasabban tartja az endorfinokat, melyek általános közérzetjavító, fájdalomcsillapító hatásúak. A torna oldja a feszültségeket is. – Az eros vérzés esetén: A gyakorlatokat hosszan tartsuk ki, és lassú légzéssel végezzük. A gyakorlatokat eroltetni nem szabad, a levegot csak lassan, természetesen fújjuk ki ilyenkor. Itt említeném meg az Aviva módszer, (Aviva Gabriella Steiner), mely kidolgozott speciális gyakorlatokat ad a rendszertelen ciklusú, meddo ill. inkontinens problémákkal szenvedo változó korú noknek. A módszer sajátos, de az alapja ennek is a medencefenék izomzatának mozgatása, erosítése. – Terhesség: Csak a 2, ill. 3. trimeszterben tornáztatunk, a lazítási képesség a 2. trimeszterben, még a feszítési képesség a 3. trimeszterben mutat javulást. Csak minimális gáttorna szükséges, mert védjük a magzatot az oxigénhiánytól. Preventíven esetleg az aranyér-torna végezheto, ill. a kismamatorna a 12. héttol a szülésig naponta. – Gyermekágyi torna: a szülést, rendszerint mutétet követo elso naptól már végezhetjük a megnyúlt gátizmok tornáját, ill. 2-7. hétig a testi kondícióeronlét visszaszerzése is a célunk. – A változó korban eloforduló inkontinencia különbözo formáinál.
A torna menete – Relaxációs gyakorlatok (autogén tréning) Segít a ráhangolódásban; a kismedencei szervek keringését javítja. Lazítás közben a testséma tudatosul az érzetekre való koncentráció növelheto. – Bemelegítés: A végtagok distális részének mozgatásával kisamplitúdójú, gyorsritmusú mozgássor, a csípokörüli, ill. a combizmok innervációjával. – Izometriás gyakorlatok: A végtagizmokon az izomfeszíéts-lazítás közti érzetkülönbségeket gyakoroltatjuk, ez az izomtudatosítást szolgálja. Majd a medenceizmok-csípo-has-farizmok innerválása. – Az ágyéki gerincszakasz mobilizálása: A medence dolésszögének beállítása, a kismedencei szervek optimális helyzetét biztosítja. – Figyeljünk a helyes légzésre! A torna tanulási fázisai: – tehermentesített helyzetbol indítsuk mindig a gyakorlatokat. – végbélzáróizmok felol kezdjük a mozgást. – hüvely-húgycsozáró izmok innerválása a következo – gátizom teljes feszítése – a kontrakciók szakaszokra bontása – a feszítések ritmusának változtatása – légzéssel való összehangolás, az izmok szelektált muködtetése-koordinálása Budapest, Károly Róbert krt. 70.
Irodalomjegyzék:
11. Hay-Smith EJ, Bo Berghmans LC, Hendriks HJ, et al Pelvic floor muscle training for urinary incontinence in women. Cochrane Database Syst Rev 2001. 12. Junemann KP, Hoang-Bohm J, Wipfler G, et al. Aktueller Therapiestandard in der Behandlung der genuinen Streßinkontinenz der Frau mittels Harnröhren-Mini-Devices. Urologe A 1997 13. Lawrencw M, Guay DR, Benson SR, Anderson MJ. Immediate-release oxybutynin versus tolterodine in detrusor overactivity: a population analysis. Pharmacotherapy 2000. 14. Molander U. Urinary incontinence and related urogenital symtoms in eldery women. Acta Obstet Gynecol Scand 1993. 15. Resnick NM. Urinary incontinence. Lancet 1995. 16. Schwenzwr T. Derzeitiger Stand der medikamentösen Beeinflussbarkeit des unteren Harntraktes. Ginakologe 1992 17. Steele AC, Kohli N, Mallipeddi P, et al. Pharmacologic causes of female incontinence. Int Urogynec J of pelvic floor dysfunction 1999.
|
||
|
Tables etc241 |
|
E-mail levelezés erre a címre:
HIPPOCRATES Created by Spinerette Information Systems 2004. |
