A plasztikai sebészetnek két nagy részterülete van: a helyreállító sebészet és az esztétikai sebészet. Szerzok az esztétikai sebészet fontosságát, alapveto mutéti típusait mutatják be röviden, kiemelve a legfontosabb speciális tudnivalókat. Hangsúlyozza az alapellátásban dolgozó családorvosok és üzemorvosok nagyon fontos szerepét, illetve azon kapcsolódási pontokat, ahol a plasztikai sebésszel együttmuködve közösen biztosíthatják a pácienseik számára legmegfelelobb ellátást.

There are two big parts of plastic surgery: reconstructive and aesthetic surgery. The authors shortly show the importance of aesthetic plastic surgery, the basic types of the operations underlining the most important special informations. The very important role of the general practitioners and their connecting points to the plastic surgeons are stressed to insure the best service for their common patients.

A plasztikai sebészet ma már önálló szakvizsgával, önálló szakmai szervezettel bíró disciplina. Két nagy részterülete van, a helyreállító sebészet és az esztétikai sebészet. A helyreállító sebészet létjogosultságát, fontosságát soha senki nem vitatta, az esztétikai sebészet valamikor szakmai körökben is rengeteg vita tárgya volt, mára általánosan elfogadottá vált. Jelen közleményben az esztétikai sebészet fontosságát, alapveto mutéti típusait, illetve az alapellátásban dolgozó orvosok nagyon fontos szerepét igyekeztünk röviden összefoglalni.

A test és a lélek harmóniája rendkívül fontos minden ember számára. És ez nem csupán az „ép testben ép lélek” vonatkozásában, hanem a „szép testben (sz)ép lélek” összefüggésben is teljesen igaz. Mindannyian tudjuk, hogy senki sem tökéletesen elégedett a külsejével, még a népszeru, sokak által csodált és irigyelt sztárok is visszatéro páciensei a plasztikai sebészeti rendeloknek. Nem túlzás azt állítani, hogy mindenki jelentos idot tölt el a tükör elott azon morfondírozva, hogy mely részeinek milyen módon kellene átalakulnia ahhoz, hogy számára sokkal elonyösebb legyen, s ez által a lelki egyensúlya is jobb legyen. Ez vonatkozik természetesen az anatómiai-genetikai adottságokból fakadó külso jegyekre is, de természetesen az öregedésbol, esetleges traumákból adódó elonytelen külso változásokra is.

Nem vitatható, hogy vannak durvább és vannak finomabb eltérések, de nem biztos, hogy egy enyhébb „hiba” nem okoz a viselojének sokkal több problémát, gátlást, önbizalomhiányt, következményes magánéleti, párkapcsolati, családi, de akár munkahelyi, karrierbeli gondokat, mint azt egy külso szemlélo gondolná, illetve egy sokkal durvább elváltozás sem biztos, hogy zavarja viselojének lelki egyensúlyát.

Az esztétikai-plasztikai sebész feladata, hogy segítsen helyreállítani páciense lelki békéjét, ezzel párhuzamosan megteremteni vagy visszaadni az önbizalmát, elosegíteni a magán- és társadalmi életben való boldogulását.

Mi, plasztikai sebészek gyakran látjuk, tapasztaljuk, pácienseinktol halljuk, mekkora változást hoz az életükben egy jól sikerült mutét.

Mindezek tükrében az esztétikai mutétekre gyakran rásütött bélyeg, hogy teljesen fölösleges, úgymond „luxus” beavatkozások, nyilvánvalóan abszolút helytelen. Fontos ezt hangsúlyozni, mert sajnos ma is elofordul, hogy a mutét elotti kivizsgálás során a páciensek olyan reakciókkal találkoznak orvoskollégák részérol is (elment az esze?, mi szükség van erre?, nincs jobb dolga?), ami az egyébként is régóta instabil lelkiállapotú, a mutéttol való normális izgalom-félelemmel még inkább megterhelt hölgyeket-urakat igencsak megviseli, a mutétbe vetett bizalmukat tépázza.

Az esztétikai sebészet a rendszerváltás óta eltelt közel másfél évtizedben nagyon jelentos változáson ment át, lényegesen megváltozott a társadalmi megítélése, lényegesen megnottek az egyéni, munkahelyi, társadalmi elvárások az egyénekkel szemben, következményesen nott az igény az esztétikai sebészet irányában is. A tolünk nyugatabbra lévo – ma már uniós tagtárs országokban – régóta élo elvárások hazánkban is egyre inkább teret nyernek, azaz ma már számít egy munkahelyi elbeszélgetésen a megnyero külso, s kimondva-kimondatlanul elonyösebb pozícióban várja a döntést az a pályázó, akinek pl. nincsenek az arckifejezését fáradtabbá tévo táskák a szeme alatt.

Ezen megnövekedett elvárások eredményezik azt is, hogy folyamatosan no a férfi páciensek aránya is. A nyilvánvalóan férfi mutétnek számító (bár ritkán hölgyeknél is végzett) hajátültetésen vagy mindkét nemre jellemzo orrplasztikán kívül egyre nagyobb számban jelentkeznek szemhéj-, arcplasztikára, avagy zsírszívásra az erosebb nem képviseloi is!

Fentiek alapján nyilvánvaló, hogy az alapellátásban dolgozó család- és üzemorvosok nagyon komoly szereppel és felelosséggel bírnak a plasztikai sebészet vonatkozásában, mivel ok állnak leginkább kapcsolatban a páciensekkel, akik hozzájuk fordulnak a legnagyobb bizalommal tanácsért, segítségért.

Egyrészt felhívhatják a figyelmet a betegüknek problémát jelento és korrigálható elváltozások mutéti megoldására, másrészt a megfeleloen képzett szakemberhez irányíthatják oket! Az újabb tudományos eredmények ismeretében bizonyos új módszerekre irányíthatják a figyelmet, kiemelve elonyeit a korábbival szemben. A különbözo írott és elektronikus médiumokban megjeleno szakszerutlen, hamis hírektol felzaklatott, rosszabb esetben megijedt pácienseket megnyugtathatják (pl. a szilikon mell-implantátumot viselok korábbi félelmei az emloráktól).

A mutétre készülok kivizsgálásában is aktívan részt vehetnek, segíthetik oket a szükséges vizsgálati leletek beszerzésében. A mutéten már átesettekkel is ok találkoznak leginkább hosszú távon, így egy esetleges késoi panasz is náluk jelentkezik eloször.

A különbözo mutéti típusokat részletesen ismertetni nem célja jelen cikknek, így csak a leglényegesebbeket emelném ki röviden a leggyakoribb beavatkozásokról.

Elmondható, hogy a mell-mutétek a leggyakoribbak. Ezen belül a mellnagyobbítás vezet a rangsorban, ami értheto, hiszen a fejlodési okokra visszavezetheto kicsiny mellek kamaszkortól sok és súlyos gondot okoznak viseloiknek. Számos, noi mivoltában magát csökkent értékunek tartó hölgy ettol súlyos általános és/vagy párkapcsolati önbizalomhiányban szenved, gátlásai megakadályozzák a normális párválasztásban, a harmónikus szexuális életben ennek minden negatív vonzatával. A szülés-szoptatás után nagyon gyakran eloforduló kedvezotlen esztétikai változások (a terhesség elottinél kisebb, petyhüdtebb, esetleg megereszkedett emlok) talán a leggyakoribb okok, amit ugyancsak emlonagyobbítással lehet (szükség szerint emlo-felvarrással kiegészítve) korrigálni.

Szükséges határozottan kijelenteni, hogy a ma általánosan használt szilikon géllel töltött implantátumok semmilyen egészségkárosítást nem okoznak!

Fontos ezt hangsúlyozni, mivel az ezerkilenszázkilencvenes években rengeteg sajtóközlemény látott napvilágot arról, hogy a szilikon-implantátumok rákkeltoek, bizonyos immunológiai, kötoszöveti betegségeket okoznak, melyek hatására szakmai berkekben is számos bizonytalanság volt. 1992-ben az FDA (Food and Drog Administration), az amerikai szakhatóság moratóriumot léptetett életbe, amelyben felfüggesztette a szilikon géllel töltött emlo-protézisek használatát esztétikai célú emlonagyobbítás céljából (megengedte viszont emlo-amputáció utáni rekonstrukcióra !!), melyet több európai országban is átvettek. Ennek kapcsán ismét visszatértek az egyszer már elonytelen tulajdonságai miatt elhagyott fiziológiás sóoldattal töltött, de szilikon burokkal bíró implantátumokra, illetve egyebek mellett használtak például akkor biztonságosnak vélt, ma már bizonyítottan rákkeltonek tartott, szójaolajjal töltött protéziseket.

1996. óta az EQUAM, a plasztikai sebészetben alkalmazott anyagok és módszerek ellenorzésével, minosítésével foglalkozó nemzetközi testület 2 évente (utoljára 2000-ben) adta ki az érintett összes szakma (onkológia, immunológia, plasztikai sebészet, stb.) képviseloinek egybehangzó nyilatkozatát arról, hogy semminemu rákkelto, vagy más egészségkárosító mellékhatása nincs a szilikongéllel töltött protéziseknek, így azok használatában semmiféle korlátozást nem tart szükségesnek!¹

Nagy anyagon végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az emlorák elofordulása semmivel nem magasabb a protézisviselok között, mint a kontrollcsoportnál, sot egyes statisztikákban alacsonyabb. Egyértelmu elonyként fogalmazzák meg azt, hogy az implantátumot viselo hölgyek sokkal pontosabban végzik a mindenki számára fontosnak tartott önvizsgálatot, fegyelmezettebben járnak a kötelezo idoszakos onkológiai szurovizsgálatokra, így az emloprotézistol függetlenül esetlegesen kialakuló malignus elváltozások korábbi stádiumban kerülhetnek felismerésre. A protézis egyébként nem gátolja a diagnosztikát, azaz ultrahang, mammographia, MRI, CT végezheto.

A Magyar Plasztikai Helyreállító és Esztétikai Sebész Társaság hivatalos álláspontja mindvégig az volt, ami a jelenlegi hivatalos nemzetközi állásfoglalás, azaz nem korlátozta a már régóta bevált emloprotézisek használatát, így Magyarországon folyamatosan használatosak voltak ezen protézisek. A sok vihar eredményeként kifejlesztették az ún. kohezív géllel töltött implantátumokat, melyek tömöttebb konzisztenciájúk, de egy esetleges buroksérülés esetén nem szivárog ki a szilikon a burokból, hátrányuk viszont a kevésbé természetes tapintás.

Természetesen a másik irányú eltérés, a túlságosan nagy mellek is számos – és nem csupán esztétikai és lelki, hanem akár súlyos fizikai gondot (a nagy súly okozta hátfájás, gerincproblémák, a melltartó pántja okozta bevágások, az alsó áthajlás higiénés problémái, stb.) is – jelenthetnek, s ugyancsak mutétet indokolnak (emlo-kisebbítés és felvarrás).^4,5

Amennyiben nagyságbeli probléma nincs, csupán az emlok megereszkedettsége a panasz, úgy emlofelvarrást végzünk, melynek sokféle technikája közül választjuk ki a konkrét esetben ideális megoldást.

Az emlomutétek után gyakoriságban a zsírszívás, szemhéj-, orr-, arcplasztikák következnek.

A szemhéjplasztikák, különbözo típusú arcplasztikák, valamint az orrplasztika különleges helyet foglalnak el, mivel arcunk szabadon van, nem takarható, meghatározó jelentoségu az egyén egész megjelenése szempontjából.

A felso szemhéjakon általában a ptotikus borfölösleg okoz esztétikai panaszt (nagyon súlyos esetben már látótér-beszukülést is!), az alsó szemhéjakon a borfölösleg kisebb, itt általában a periorbitális zsírszövet elobukása okozza a táskásodásnak nevezett elonytelen elváltozást. A megoldásként alkalmazott blepharoplasztika a helyi anatómiai viszonyok miatt rendkívül finom, gyakorlatilag alig észreveheto heggel, viszont látványos eredménnyel jár. Az alsó szemhéj mutétnél fokozottabban fennálló ectropium veszély kello szakértelemmel biztonsággal elkerülheto. Általában helyi érzéstelenítésben végezzük, de altatásban is végezheto.

Az orrdeformitások nem csak Cyrano-i méretek esetén okozhatnak gátlásokat. A különbözo típusú elváltozások általában zárt orrplasztikával megoldhatók (csupán az orron belül, nem látható helyen vannak metszések, következményes hegek), ritkábban ún. nyílt mutétet alkalmazunk (a columella nasin áthaladó, nem feltuno heggel gyógyuló külso haránt metszéssel kiegészített belso metszések). Orrszárny-kisebbítés esetén szintén alig észreveheto kis külso hegek maradnak. Amennyiben orrsövény-ferdülés okozta orrlégzési panasz is fennáll, úgy az esztétikai mutétet (akár egy ülésben is elvégezheto a két beavatkozás) kiegészítjük orrsövény-mutéttel, fül-orr-gégész szakorvos segítségével. Kombinált mutét mindenképpen altatásban történik, de pácienseink igényének megfeleloen az orrplasztikák dönto részét is altatásban végezzük (ez végezheto helyi érzéstelenítésben is).

Az arcplasztikák különbözo típusai (felso, alsó, teljes, homloktáji, toka, illetve ezek kombinációi) természetesen a korrigálandó elváltozásoktól függoen alkalmazandók, illetve egymással kombinálhatók. A korábban csak a bor megfeszítésére szorítkozó módszerek mellett ma már a bor alatti rétegeket is megfeszíto, különbözo mélységu eljárások (SMAS – superficialis musculo-aponeuroticus systema réteg megfeszítése, subSMAS – az elozo réteg alatti képletek megfeszítése, subperiostealis rhytido-plasztika, composite-rhytido-plasztika, stb.) is vannak, illetve léteznek kevésbé súlyos elváltozások esetére ún. „mini-liftek”, illetve legújabban a fémszálbehúzások, amelyek lényegesen egyszerubb mutéti és postoperatív szakot jelentenek. A hagyományos nyílt arcplasztikák mellett bizonyos esetekben az endoszkópos mutéti technika jön szóba (elsosorban homlokemelés, illetve arcközépemelés esetében). Esetenként implantátum beültetésére is sor kerülhet (áll, pofa vagy egyéb anyaghiány pótlására, a kontúr javítására tömör szilikon, vagy egyéb szövetbarát anyagú protézis). A mutét kiterjedésétol, a mutéti idotol és a páciens igényétol függoen döntünk az érzéstelenítés módjáról (amennyiben lehetséges a helyi érzéstelenítést részesítjük elonyben).

A lézeres ránctalanítás–borfiatalítás gyakorlatilag egy nagyon pontosan szabályozott, speciális égési sérülést jelent, mely után a bor feszesebb, simább lesz. Különbözo lézerek más-más eredményt (és más-más mellékhatást) adnak, nem minden elváltozás kezelésére alkalmasak, pigmenteltérések maradhatnak utánuk. A dermabrázió szerepe lényegesen lecsökkent, de bizonyos elváltozások esetén egyesek ma is használják, elonyösebbnek tartják, mint a lézert. A kémiai mélyhámlasztás (peeling) kevésbé kontrollálható, mint a lézer, így veszélyesebb is, ha pedig nem elég mély, úgy az eredmény nem mindig kielégíto.

Az injekciós ráncfeltölto, anyaghiánypótló (ajakvastagítás, pofalágyrész-növelés) anyagok különbözo fajtái hatóanyagban, hatástartamban különböznek egymástól. A ma már szinte muhibának számító szilikonolaj sajnos még egyesek által ma is használatos, de a tartósabb eredményt adó, muanyag komponenssel bíró kombinált készítmények is okozhatnak idegentest-reakciót, gyulladást, hegesedést, csomóképzodést. A szövodményeket rendkívül ritkán produkáló, csak természetes anyagot tartalmazó injekciók (hyaluronsav, kollagén) viszont relatíve gyakran ismétlendok a kívánt hatás fenntartásához.

A Botox injekció a Clostridium botulinum A típusú toxinját tartalmazó készítmény, mely közismerten az acethylcholin-felszabadulás gátlása alapján a beadás helyén bénítja a dinamikus ráncok-barázdák létrehozásában szerepet játszó izmokat, kisimítva ezzel a területet, igaz, csökkentve–megszüntetve a mimikai mozgásokat.

A fülplasztikával korrigálható elálló fülek nem vitathatóan a gúny céltáblájává teszik nemcsak a gyermekeket, de a felnotteket is, s komoly gátlásokat idéznek elo viselojükben (tapsinak, fülesnek csúfolt gyermekek, füleiket takaró frizurát viselo hölgyek, akik vizes fejjel nem mernek a medencébol kijönni, avagy emiatt be sem mennek, stb.). Akár helyi érzéstelenítésben már az iskola elkezdése elott (6 – 7 éves korban) is gond nélkül megoperálható, drámai változást hozó, nem nagy beavatkozás, mellyel eleve kivédheto a csúfolódás okozta negatív élmény. Természetesen a késobbi életkorban is bármikor korrigálható.

A hajsuruség fokozható a procedúra ismétlésével.

A korábban már említett zsírszívás önmagában nem alkalmas a hason lévo elonytelen zsírdepók eltávolítására abban az esetben, ha a bor minosége ezt nem teszi lehetové. Ilyen esetben, illetve azon esetekben, amikor nem vagy nem csupán a zsírfelesleg, hanem a kitágult, petyhüdt, lógó bor okoz esztétikai panaszokat, hasplasztikát végzünk, ami a borfölösleg alhasi zsírfelesleggel együtt történo eltávolítását jelenti. Hasplasztika során természetesen szükség esetén megtörténik a hasfal helyreállítása is, azaz az egyenes hasizmok terhesség, szülések után gyakran bekövetkezo szétcsúszásának a korrekciója is. A hasplasztikát gyakran kiegészítjük zsírszívással, azaz a mutét során egyébként bennmaradó gyomortáji, esetleges csípotáji zsírfelesleget a jobb eredmény eléréséhez egy ülésben zsírszívással elvékonyítjuk. A mutétet általában altatásban, ritkán epidurál anesztéziában végezzük.

A plasztikai sebészeti mutétek sikere igen komolyan függ a mutét utáni heg minoségétol. A mutéti hegek, de a traumás hegek korrekciója is természetesen fontos tevékenysége a plasztikai sebésznek. Tekintettel a hegek kiemelt jelentoségére, kicsit bovebben foglalkoznánk ezzel a témával.

A test bármely részén lévo, akár traumás, akár mutéti seb következtében kialakult heg – függoen a seb minoségétol (mélység, szennyezettség, a sebzés oka, a sebzést létrehozó tárgy, erobehatás), kiterjedésétol, irányától, a sebellátás-sebgyógyulás típusától, s függoen alapvetoen a páciens hegesedési hajlamától – változatos megjelenésu, minoségu lehet.

A hegképzodés egy aktív sejttevékenység eredménye, így a hegek minosége idoben változik, azaz a leggondosabban végzett mutéti sebegyesítés utáni hegek is az elso pár hét után átmenetileg vaskosabbak, vörösebbek, keményebbek lesznek, ezen állapotuk hetekig-hónapokig fennmarad, majd elvékonyodnak-elhalványulnak, s ritkán fél-, leginkább egy év múlva érik el átlagban a körülbelüli végállapotukat. Egyes hegek (pl. égés okozta hegek) még egy éven túl is aktívak, változnak.

Alapvetoen három hegesedési típust különböztetünk meg, ami a három alapveto hegesedési hajlamot is jelenti:

1. Normál hegképzodés: vonalszeru, a bor szintjében lévo, nem feltuno, gyöngyház-színu, semmilyen fizikai panaszt-, illetve funkciózavart nem okozó heg képzodik.
2. Atrófiás (sorvadt, túl vékony) hegképzodés: nagyon vékony, gyakran a bor szintje alá besüppedo, a sebfeszülés miatt kiszélesedo, esztétikailag esetenként panaszt okozó, nyomásnak kitett helyeken akár fizikai panaszt is okozható hegek.
3. Hipertrófiás (túlburjánzó, túlságosan vaskos) hegképzodés: vaskos, a bor szintjébol kiemelkedo, fizikai panaszt is okozható (viszketés, égo érzés), esetenként eltéro színu (vörös, livid), funkcionális zavart is okozható, esztétikailag kifogásolható heg képzodik.

Különleges elbírálást igényel az úgynevezett keloid. A keloid annyiban különbözik a hipertrófiás hegtol, hogy míg utóbbi az eredeti seb nagyságát soha nem haladja túl, az ido múlásával javulást mutat (halványodik, laposodik), addig a keloid minden irányban túlterjedhet az eredeti seb méretén (az ido múlásával nem javul, sot ellenkezoleg, nagyobbodik, vastagodik, egyre több szubjektív panaszt okoz). Oka ismeretlen, feltehetoen veleszületett hajlam. Ennek bizonyítéka az úgy nevezett spontán keloid, melynek gyakori elofordulási helye a praesternalis regio, váll, hát. Viszonylag gyakran találkozunk vele a fülcimpán, ahol a fülbevaló viselése okozza.

A hegek kezelésére különbözo módszerek ismeretesek:

Az atrófiás heg kezelése kizárólag mutéti lehet. Speciális mutéti technikát és varróanyagokat igényel. Semmilyen egyéb kezeléstol eredmény nem várható.

Hipertrófiás hegek okozta funkcionális panaszon értjük a vaskos, úgynevezett „húzó” hegek okozta mozgáskorlátozottságot, amikor a heg gátolja az ízületek szabad mozgását, vagy például a szemhéjak zárását, stb. Ilyen esetekben a heg kezelése, szükség esetén mutéti korrekciója mindenképpen szükséges.

2. A hegbe adott kortiko-szteroid injekció alkalmazható a túlságosan vaskos hegek, illetve keloidok kezelésére. A hegbe közvetlenül adott anyag a heg ellaposodását, elvékonyodását, a fizikai panaszok, színek csökkenését-megszunését hivatott elvégezni. Érdemes inkább többször kisebb adagokat beadni idokülönbségekkel, mivel túladagolás léphet fel, ami atrófiás heget eredményezhet, mellékhatásként erezettséggel, ami esztétikailag komoly panaszokat jelenthet.

A mutét utáni kezelést illetoen minden esetben alkalmazunk a kimetszett heg alapján már megismert hegesedési hajlamnak megfelelo kenocsös kezelést, szükség esetén egyéb kiegészíto kezelést is.

A kiegészíto kezelések között szóba jön a polarizált fény, nyirokmasszázs, stb.

Durván vaskos hegek esetén, de foleg keloidoknál a hegkimetszést követo 24 órán belül megkezdett speciális röntgenbesugárzást tartjuk szükségesnek és hasznosnak, amely kezeléstol a hegek lényeges minoségjavulását tapasztaljuk.

4. Lézerkezelés, illetve IPL (nagy energiájú pulzáló fény) kezelés. Kétféle kezelés jön szóba. A lágy lézerkezelés a hegesedés folyamata közben és a kialakult hegek esetén is alkalmazható, a biológiai folyamatok aktivizálása révén lehet jó hatású.

A sebészi lézerek illetve az IPL kezelés pedig a hegek tömegének csökkentése révén képesek a hegek szépítésére^8,9.

5. Dermabrazió, azaz a heg tömegének mechanikus „lecsiszolása” is szóba jön, bár ma már a lézer kiszorította ezt a módszert.¹¹

A szép hegek érdekében mutét után is szükséges az utasítások pontos betartása (napozás mellozése minimum 6 hétig, kenocsös kezelés, a heg nyugalomban tartása, feszüléstol való óvása, kozmetikumoktól tartózkodás, stb.) mely utasításokat az operáló orvos minden esetben személyre szabottan, részletesen ismertet a pácienssel.

A hegkorrekció célja csak az lehet, hogy minél szebb, finomabb, minél kevésbé feltuno, minél kevésbé zavaró, az ideálist minél jobban megközelíto hegeket kapjunk a folyamat végén. A hegkorrekció eredménye is kb. 1 év múlva mérheto le természetesen!

Ezen rövid, de messze nem teljes és részletes ismertetobol számos ritkábban végzett beavatkozás kimaradt, de talán így is látszik, hogy az esztétikai plasztikai sebészet tevékenysége mily változatos, sokrétu. Reményeink szerint sikerült azok számára is bemutatnunk valamelyest a fontosságát, akik eleddig szkeptikusan álltak a sebészet ezen speciális területéhez, s talán a késobbiekben közös pácienseink (sz)épülésére még sikeresebben tudunk együttmuködni !

*Dr. Kathó Jeno

Kathó Egészségügyi és Szolg. Kft.

1131 Budapest, Pajtás utca 34.

**Dr. Donáth Antal

Fovárosi Önkormányzat Szt. Imre Kórház és Rendelointézet

Plasztikai Sebészet

1115 Budapest, Tétényi út 12-16.

1. Consensus Declaration on Advanced Technologies and Devices in Plastic Surgery of

Surgery) Herzliya, Izrael, 2000. junius 23.

2. Dempsey WC; Latham WD.: Subpectoral implants in augmentation mammaplasty.

3. Regnault P.: Partially submuscular breast augmentation.

4. Mc Kissock PK.: Reduction mammaplasty with a vertical dermal flap.

5. Lejour M.: Vertical mammaplasty and liposuction of the breast.

6. Illouz YG.: Body contouring by lipolysis: A 5 year experience with over 3000 cases.

Plast.Reconstr.Surgery 72:591,1983.

8. Gáspár L.; Kásler M.: Laserek az orvosi gyakorlatban,

9. Gáspár L.: Lasersebészet, Springer Hungarica Kiadó Kft., 1998.

10. Norwood OT; Shiell RC.: Hair transplantation surgery. 2nd ed.

12. Daróczy J.; Mayer Á.: Atlas of malignant skin tumors and their therapy,

13. Zoltán J.: Cicatrix optima. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1974.