Dunay HIPPOCRATES Szimpóziumok

Öt helyszínen, öt alkalommal került sor a Hippocrates folyóirat és a Pfizer Kft. közös előadássorozatára, melynek címe a „Szorongás és hangulati zavarok a háziorvosi gyakorlatban” volt.

Az előadások négy fejezetben taglalták a témát: Hazai epidemiológiai körkép, Az ezerarcú szorongás tünettana, diagnózisa, Depresszió az alapellátásban és Korszerű terápiás lehetőségek címekkel.

Budapesten, a Hotel Marriottban az üléselnök Dr. Harmatta János, az előadók Dr. Szádóczky Erika, Dr. Ágoston Gabriella, Dr. Kurimay Tamás és Dr. Bánki M. Csaba voltak.

Szegeden a Hotel Novotelben került sor a továbbképzésre, amelyen Prof. Dr. Janka Zoltán töltötte be az üléselnöki tisztet, az előadók Dr. Szádóczky Erika, Dr. Pető Zoltán, Dr. Szűcs Attila és Dr. Szabó Zoltán voltak.

A győri előadás helyszíne a Konferencia Hotel volt, amelyen az üléselnök Dr. Ostorharics H. György volt, az előadásokat pedig Dr. Szádóczky Erika, Dr. Ostorharics H. György, Prof. Dr. Rihmer Zoltán, valamint Dr. Hortobágyi Tibor tartották.

A Palatinus Hotel várta a pécsi továbbképzésre érkezőket, ahol az előadásokat Dr. Szádóczky Erika, Dr. Gábor S. Pál, Dr. Stark András és Dr. Fodor László tartották.

A debreceni előadások üléselnöke Prof. Dr. Degrell István volt, s a Nagyerdő Hotel vendégei Prof. Dr. Bánki M. Csaba, Dr. Szádóczky Erika, Dr. Gábor S. Pál, Dr. Demeter József és előadását hallhatták.

A rendezvénysorozat a Pécsi Tudományegyetem Családorvostani Intézetének hivatalos továbbképző előadásait tartalmazta, a sikeres tesztvizsgát tevők 6 kreditpontot kaptak. A rendezvénysorozaton több mint négyszázan vettek részt.

A teljesség igénye nélkül idézünk néhány gondolatot az elhangzott előadásokból:

Dr. Szádóczky Erika egyebek között az előítéletről beszélt, arról a stigmáról, amellyel még ma is szembe kell néznie a betegnek. Ezen a téren évtizedek óta nincs jelentős változás, hiszen amikor Juhász Pál professzor megkezdte első felméréseit, hasonló gondokról adott számot. A professzor munkásságát ismertetve a depresszió és a szorongás kapcsolatáról szólt, amely jelentősen befolyásolja az életminőséget. A kis történeti visszatekintésben hivatkozott arra a vizsgálatra, mely során Juhász Pál 1965-ben egy kisközség lakosságát mérte fel, a depressziós tüneteket vizsgálta. A lakosság 25%-ánál volt felismerhető a tünetegyüttes. Később Prof. Dr. Kopp Mária végzett reprezentatív felmérést a felnőtt magyar lakosok körében, amely a neurózis tünetek gyakoriságát szintén bizonyította. A bipoláris zavar kialakulásának és előfordulásának gyakoriságáról, százalékos előfordulásáról is számot adott az előadó. A mániás állapotok növekedésére hívta fel a figyelmet. A betegségre jellemző a korszakolás, a 15 éves és a 60 éves időszak a legkritikusabb. A férfi-nő arányban is van különbség, sajnos, a nők javára. A magyar specialitásról is szólt, arról, hogy nálunk az 50-es korosztály, főként a nőknél különösen veszélyeztetett, a férfiaknál ez 60 éves kor körül kíván külön figyelmet. Külön fejezetben taglalta a fóbiákat és a kényszerbetegségeket. Milyen panaszokkal keresi fel a szorongó beteg az orvost? – tette fel a kérdést az előadó. Az biztos, hogy nem pszichés panaszokkal. Helyette a kísérő szomatikus tüneteket sorolja, a fejfájást, a mellkasi vagy hasi fájdalmakat. Pszichés tünetekről csupán a betegek 11 százaléka számol be. A felismerés a családorvos feladata.

Dr. Szűcs Attila „Az ezerarcú szorongás tünettana” című előadásában elsőként azt taglalta, hogy honnan származik a cím. Véleménye szerint az ezer arc bizonyos gazdasági és társadalmi hatások következménye. Sok arc- sokféle érzelmi vihar - ezerféle gond. A fóbiák, szorongásféleségek tünettanát ismertetve elmondta, hogy mindez a konfliktuskezelés hibája: a munkahely, a család, az emberi kapcsolatokban jelentkező tartós pszichés nyomás.

Dr. Stark András a depresszió arcai kapcsán elsőként a háziorvos felelősségére hívta fel a figyelmet, hiszen ő találkozik először a beteggel, ő látja, hogy milyen az arckifejezése, milyen a pillanatnyi hangulata. S mint ahogyan a szem a lélek tükre, úgy az arc is tükrözi a kedélyállapotot. Rövid bevezető után esztétikai élményt nyújtó film és zenebejátszással illusztrálta mondandóját. Ingmar Bergman filmrészleteivel és Franz Schubert zenéjével érzékeltette a „halál arcát”.

Dr. Pető Zoltán a betegség és a szociális helyzet kapcsolatát taglalva elmondta, hogy hazánkban ma 4,5 millió eltartottról kell gondoskodni. Ebbe a körbe nem csupán a nyugdíjasok tartoznak, hanem a munkanélküliek is. A rendszerváltást követő munkanélküliség megsokszorozta a betegek számát, a betegség esélyét. A hangulatzavar felismerése a háziorvosra hárul, aki első körben találkozik a beteggel, aki először magyarázatot keres depressziójára, betegségmagyarázó gondolatai vannak. Szomorú élethelyzeteket magyaráz, de különbséget kell tenni a természetes szomorúság és a depresszív szomorúság között.

Prof. Dr. Rihmer Zoltán egy személyes történettel illusztrálta a depressziót: egy nőgyógyász barátja kereste fel azzal a panasszal, hogy már azt sem tudja, hogy forog a magzat. Feladja hivatását, inkább elmegy kubikosnak. Természetesen pályamódosításra nem volt szükség, sikeresen kikezelte barátja major depresszióját, aki azóta sikeres ember, főorvos. Ezzel a történettel mutatta be, hogy a depressziós ember döntésképtelen, csökken a koncentráló képessége, megszűnik az élethez való ragaszkodása. A háziorvosi praxisban gyakori a kevert állapot, amikor a beteg organikus betegséggel keresi fel, de a beszélgetés során kiderül, hogy a szomatikus betegségnek pszichés oka van. Majd arról a svéd felmérésről szólt, amelyet 1983-ban végeztek egy 58 ezer lakosú kis szigeten. A felmérés oka a gyakori öngyilkosság volt. Ezt követően intenzív tanfolyamot tartottak az ott praktizáló családorvosoknak, s ezután a halálozás 70 százalékkal csökkent. Ez ékes bizonyítéka annak, hogy az időben felismert és kezelt depresszió gyógyítható! Ritkábban kerülnek a háziorvoshoz a bipoláris depreszsziós betegek – mondta az előadó, mert ők már vagy pszichiátriai kezelés alatt állnak, vagy a mentő szállítja őket sürgősséggel a gyógyintézetbe. Mert az ilyen betegeknél fokozott az önértékelés, fokozott a fizikai állapot, és fokozott a beszédkészség – ez a páciens pofozza fel a rendőrt!

Dr. Ostorharics H. György a szorongásról szólva az aggodalom fázisait elemezte, amikor a normál aggodalom kórossá fajul, majd önálló testi tüneteket produkál. Ilyen kognitív tünetek a megváltozott környezet, a gondolkodási zavarok, valamint a fogalmi, koncentrálási zavarok. A generalizált szorongásban a genetikai tényezők is szerepet játszanak: a családvizsgálatok alapján konkrét adatok állnak rendelkezésre az örökölhetőségről. Majd Hippokratészt említette, aki elsőként írta le a pánikbetegség tüneteit s a pánikrohamot. A pánikrohamok, ha egyszer ismétlődni kezdenek, éveken vagy évtizedeken át gyötrik az embert. Kiszámíthatatlanul, váratlanul, szabálytalanul jelentkeznek.

Dr. Demeter József egy új információval szolgált: a perinatális stresszről beszélt, amely a legújabb kutatások szerint krónikus, maradandó elváltozást okoz. A magzati korban ért stresszhatás egy életre rossz programot ad az embernek. Egy példával illusztrálta a depressziós beteg felfogását az előadó: hiába van a beteg egy napfényes, gyönyörű zöld mezőn, ő úgy érzékeli, hogy borús az idő, minden sivár, sápatag. Ez a hibás minősítés rossz programozás eredménye, amely a perinatális stressz számlájára írható. Elmondta, hogy egy hallgatója 22 pánikbeteget vizsgált, s kiderült, hogy többségüknél rövid ideig tartott a szopás. A csecsemőkori hiányosság hatott a felnőtt korra!

A terápia kapcsán az előadó az antidepresszívumok hatását ismertette: a kezelési időtartam, a szaporodó beteglétszám a megelőzés fontosságára figyelmeztet. Az egészség promóció a cél, s ez a társadalom feladata. A jövő a neuroprotektívek használata – hangsúlyozta.

Prof. Dr. Janka Zoltán a pánikbetegség kapcsán a mitológiát említette. Amikor a nimfák vidáman játszadoztak a napfényes réten, egyszer csak előbukkantak Pán isten szatírjai, s megejtették a tündérlányokat. Sokan páni félelemmel menekültek a felgerjedt szatírok elöl. Innen a pánik szó, amellyel a szorongásos tüneteket illetjük. A szorongásos tüneteket sokszor nem tudja beazonosítani a beteg, de az orvos számára követhetők az események. Valóban arról van szó, hogy a reménység elpusztul, sír a szervezet. Sírnak a szervek, megjelennek az anatómiai és vegyi összefüggések. A háziorvos jó diagnózisa nagyon fontos, fel kell ismernie a betegséget és a hozzá társuló depressziót.

Dr. Gábor S. Pál a szorongásról tartott előadást, mely kórt kardiális pániknak nevezett, s a tünetek között a reszketést, zsibbadást és hangyamászás-érzést tartotta a legjellemzőbbeknek. A rohamszerűen jelentkező pánik nem mindig jut az orvos tudomására, felmérések szerint a betegek többsége elhallgatja pszichés problémáit, csupán a szomatikusokról szól, így a pánik gyakran 10 évig is latensen marad. Egy retrospektív felmérés szerint 100 beteget vettek lajstromba, akik 20 esztendeig álltak korrekt gyógyszerelés alatt, ám a kezelés ellenére a betegek jó része még 2 évtized után is produkált pánikrohamot. Egy gyakori, ám igen ritkán felismert pánikbetegségről, a hasi pánikról számolt be az előadó. Saját tapasztalatát ismertette, amikor praxisába véletlenül került egy élsportoló, 23 éven keresztül gasztroenterológiai kezelés alatt állt, állapota olyan súlyos volt, hogy még egy babapiskótától is rosszul lett. Járt Amerikában, a Mayo Klinikán, de ott sem tudták meggyógyítani. 46 kilós volt, amikor a pszichiáterhez került, a megfelelő terápiás kezelés hatására panaszai megszűntek, rövid idő alatt felhízott 68 kilóra. Az előadó szólt még az agorafóbiások különleges „mankójáról”, a sétapálcáról. Ezt az eszközhasználatot az ősi kapaszkodási ösztönnel magyarázta, minden esetre, jól bevált, neves színésznőnk is csak egy nap-vagy esernyő segítségével képes színpadra lépni.

Dr. Szabó Zoltán a korszerű terápiáról szólva ismertette a nemzetközi ajánlásokat. Gyógyulási adatoknál fontos szempont az antidepresszívum hatékonysága, mellékhatásainak ismerete. A legideálisabb időtartam első kezelésben a 6-9 hónap, II. epizód esetében a 2 éves kezelés, III. epizód esetén az egész életen át tartó gyógyszerelés. Egyre nyilvánvalóbb – hangsúlyozta –, hogy a gyógyszerek használata különös körültekintést igényel. Így sor kerülhet a terápia módosítására is.

Dr. Pető Zoltán a depressziós beteg életfelfogását ismertette: „ Nem érdekel semmi, nem csinálok semmit, ha nem csinálok semmit, akkor értéktelen ember vagyok.” Ez a mentalitás más kísérőjelenséggel párosul, például a kövérséggel, az alkoholizmussal. Az antidepresszívumok használatánál kiemelte a fokozatosságot, mindig csak egy gyógyszert alkalmazzon az orvos, s csak, ha ez nem válik be, próbálkozzon ugyancsak egy szerrel. A kombinált kezelést végső esetben javasolja.

Prof. Dr. Bánki M. Csaba a korszerű terápiás lehetőségekről szólva egy kis gyógyszertörténetet ismertetett: a Hibernaltól a MAO-gátlókig, a Melipramintól a Xanaxig sorolta a felfedezett szereket, amelyek révén sikeres gyógyulásokról számolt be. Hangsúlyozta, hogy amikor antidepresszív gyógyszert kap a beteg, a szinapszisaiban már néhány óra múlva megszaporodnak a hírmolekulák, de a depressziója még nem múlik el, sőt a javulásra 2-3 hetet kell várni. Valószínűleg azért, mert nem maga a megszaporodott noradrenalin, szerotonin stb. gyógyít. Ezek csak beindítanak hosszú és bonyolult folyamatokat, amelyek sorra módosítják a receptorokat, megváltoztatják a sejten belüli fehérjéket, s ezek végeredménye lesz majd a depresszió eltűnése.

Dr. Fodor László a mai terápiás lehetőségek arzenáljából bemutatott néhány szorongásoldót, a generalizált antidepresszívumok köréből a ma leghatékonyabbnak elismert benzodiazepin szereket, s ezek alkalmazását. Külön felhívta a figyelmet a gyógyszerek adagolására, majd röviden ismertette a kontraindikációkat. Elsősorban az alvási apnoet, az operációk utáni állapotot, az idős kort, a terhességet és szoptatást nevezte meg ebben a körben. Végezetül felhívta a figyelmet a szakmai kollégium állásfoglalására, amely pontosan meghatározza a pszichiátriában alkalmazott – ajánlott – szereket.

Dr. Sós Éva, a Pfizer Neuroscience csoportvezetője öszszegzésében ismertette a farmakológia fejlődését, korszerűsödését. Mint mondta, a Pfizer Kft. azért állt a rendezvénysorozat mellé, mert hazánkban jelenleg a legszélesebb portfólióval rendelkezik a cég, ezáltal biztosítani tudja a korszerű terápiás lehetőségeket. A Zoloft nevű szelektív szerotonin a világ vezető antidepresszívuma, SSRI-ja. Az elmúlt évek tapasztalatai igazolták, hogy nagyon hatékony szer. Hosszú évek tapasztalata és nagy biztonság kell ahhoz, hogy ilyen vizsgálatot futtasson a Pfizer, ezért jó szívvel ajánlotta a hallgatóságnak. A másik Pfizer gyógyszer a Xanax, amiről szintén bátran mondhatta Dr. Sós Éva, hogy nincs jobb ennél. Kutatásfejlesztés folyamatban van a Pfizer cégnél is, de jelenleg a terápiás palettában a Xanaxnál jobb készítmény nincsen. Végül megköszönte az előadók munkáját, valamint a háziorvosok érdeklődő aktivitását.

Dunay Csilla