2004 Január

Bevezetés

Sok nőnek nem maga a menstruáció jelenti a ciklus legnehezebb napjait, hanem az azt megelőző néhány nap. Ezt nevezzük szaknyelven premenstruációs szindrómának, vagyis rövidítve PMS-nek.

A PMS olyan tünetek együttese, melyek a menstruációt megelőző 7–10 napban akár megzavarhatják a nő életének normális menetét, változó súlyossági fokban. Ezek atünetek lehetnek alhasi fájdalmak, puffadás, székrekedés, fokozott bélgázosság, mellfájdalom és a mellek megduzzadása, fejfájás, szédülés, izgatottság, fáradtság. Amikor aztán megkezdődik a menstruáció, ezek a tünetek hirtelen vagy fokozatosan megszűnnek.

A tünetek etiológiája lényegében tisztázatlan, hátterében pszichoszomatikus és endokrin okokat egyaránt feltételeznek. Valószínűnek látszik a petefészekhormon okozta változások a központi neurotransmitterekben, melyek hatással vannak a hangulatra, a fájdalomra és a GnRH-irányításra. Ilyenek például az opioidok, endorfinok, encefalinok, dinorfinok. A ciklus végén, miután a sárgatest hormontermelése megszűnik, a hormonszintek drasztikusan zuhannak. Erre fog a méhnyálkahártya is leválással reagálni, de ez pár napba telik. Viszont a szervezet többi része stresszként megélve ezt a hormonális ingadozást, különböző reakciókkal reagál. Az ösztrogén és progeszteron szintjének csökkenése gyengíti a prolaktinnak, valamint az antidiuretikus hormonnak a megemelkedése, melyeket az agyalapi mirigy termel. Nekik köszönhető a vízvisszatartás egy része, valamint a mellduzzadás és -fájdalom.

A szindróma szociálpszichológiai szempontból is jelentős, ugyanis az öngyilkossági kísérletek jelentős százalékát a nők a premenstruális feszültség időszakában követik el. A betegek többsége hajlik arra, hogy állapotát szomatikus betegségnek tartsa. Az USA-ban végzett felmérések alapján a reproduktív korú nők 80-90%-a szenved a premenst-ruális szindróma valamely típusától, különböző erősségű fokban. Továbbá kimutatták, hogy azoknál a nőknél, akiknél PMS fennáll, gyakrabban alakul ki postpartum blue, szorongásos betegségek, vagy akár major depresszió. A PMS-ben szenvedő nők kb. 30%-ánál oly erősek a szimptómák, hogy gyógyszeres kezelésre szorulnak. Feltehetően a sajátos társadalmi változások, a megváltozott elvárási rendszer, a nehezedő egzisztenciális helyzet, valamint egyéb egyéni pszichés problémák azok, amelyek ily módon szomatizálásra kerülnek, és sokszor a tünet és érzelmi konfliktus közötti összefüggés felismerésének hatására javulás következik be. A rendszeres sportolás opioid és serotonin felszabadító hatására figyelhetünk fel elemezve azt a helyzetet, hogy rendszeresen sportoló nőknél, a sport abbahagyását követően 3–5 évvel súlyos PMS gyakran alakul ki.

Gondos nőgyógyászati vizsgálattal ki lehet zárnunk az organikus eredetet. Ezt követően a PMS típusának és erősségének megfelelően kell kezelésben részesítenünk a pácienst.

Mit lehet tenni a PMS kialakulása ellen?

Enyhébb esetben néhány egészen egyszerű dolog is segíthet a tünetek enyhítésében. Ilyen például a kritikus napokban sok zöldség, gyümölcs és napi 2–3 liter folyadék fogyasztása. A kevés zsiradék-, kávé-, alkohol-, sófogyasztás és a dohányzás mellőzése szintén segítő lehet. A szellemi tréning, mellyel a félelem leküzdhető, a sok mozgás, a rendszeres sport, meditációs technikák, valamint a meleg, kellemes kádfürdő javasolható. Ha valaki ezekkel együtt még mindig nagyon szenved a fent említett tünetek valamelyikétől, megpróbálkozhat egy gyógynövénykivonatot tartalmazó gyógyszerrel is, természetesen a nőgyó-gyásszal konzultálva előtte. Ez a növény a barátcserje vagy barátbors vagy szűzbariska, melyet már az ókori Görögországban is használtak különböző nőgyógyászatinak tartott panaszok kezelésére. A növényi kivonat fokozza a női nemi hormonok termelését, és gátolja az említett prolaktinnak a felszabadulását, ezért a női szervezet hormonális állapotát a panaszmentes szinthez közelíti. Ezáltal képes arra, hogy mind a panaszok csökkentésében, mind pedig egy tökéletesen szabályos ciklus rendezésében is részt vegyen. A fenti panaszok enyhítésére egyéb gyógyszerek is alkalmasak lehetnek, de ezek olyan komoly mellékhatásokkal járhatnak, hogy nem javasolhatóak ilyen esetekben. A barátcserje kivonata nem kell, visszatartson senkit e tekintetben, hiszen gyakorlatilag nem rendelkezik mellékhatásokkal, viszont csak hoszszabb, legalább három hónapos kúra után fejti ki hatását.

Erősebb PMS esetében esetlegesen pszichológus bevonása mellett a fent említett kezelést kiegészíthetjük diuretikumokkal, prosztaglandin inhibítorokkal, C-vitamin és magnézium emelt dózisú szedésével. B-vitaminkomplex, piridoxin és cink jótékony hatását is leírták.

Szakmai megfigyelés, hogy a hormonális fogamzásgátlókat szedő nők esetében a premenstruális szindróma ritkábban fordul elő, így gyakrabban az ilyen tünetek elviselésére fogamzásgátlót szoktak rendelni. Különösen igaz ez az új, drospirenon tartalmú tablettára, mely mind a nemzetközi, mind a hazai vizsgálatok tapasztalatai szerint hatékonyan csökkenti a PMS tüneteit és az általános közérzetre gyakorolt hatása is kedvező. Az új progesztagén hatóanyag különbözik az eddig forgalomban levő fogamzásgátlók hatóanyagtartalmától, és nagymértékben hasonlít a szervezetben természetesen is meglévő progeszteronhoz. Ellene hat az ösztrogén által kiváltott vízvisz-szatartásnak, amelytől szó szerint „nehéznek” érzik magukat a nők. Ilyen hatás kizárólag erre a tablettára jellemző, egyedi, kedvező sajátosság. Vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a hatás megfelel egy enyhe sószegény diéta vízvisz-szatartást csökkentő hatásának. Ennek köszönhetően a testsúly stabilizálódik, sőt egyeseknél enyhe súlycsökkenés is bekövetkezhet, és a menstruációs panaszok is csökkennek.

Ritkán olyan súlyos tünet-együttessel van dolgunk, hogy pszichiáter bevonása nélkülözhetetlen. Ilyen esetekben a pszichoterápia mellett tartós anxiolitikus és antidep-resszív kombinált kezeléstől várható eredmény. Legjobb hatást 3 hónapi anxiolitikus kezelés mellett 6–12 hónapig tartó SSRI kezeléssel értek el. Ezek mellett az emlőérzékenységet Bromocriptin oldhatja.

Irodalomjegyzék:

1. Coulson C.J.: Pre-menstrual syndromes are gonadotropins the cause of the condition? Med hypothesis 19.243-1986

2. Marean M., Fox E.E., Cumming C.E., Cumming D.C.: Irritability and sociability in women symptomatic premenstrual change. Women Health 1998

3. Huszár László, Arató Mihály: A praemenstrualis syndroma. In: A psychiatria magyar kézikönyve

2. Borsos Antal: A női nemi szervek élettani működése és funktionalis zavarai

Dr. Fodor Mónika, Dr. Olsavszky Szücs Gábor, Dr. Szabó György

Schöpf-Merei Ágost Kórház

és Anyavédelmi Központ

1092 Budapest, Bakáts tér 10.

Továbbképzés az Interneten – DOCtuTOR 2004