 Elôzô
cikk |
|
A szerzők gyakorlati munkájukon keresztül mutatják be egyedi fejlesztésű komplex prevenciós munkájukat, különös tekintettel az idősödők és időseket veszélyeztető bio-, pszicho-, szociális tényezőkre. Bemutatják, hogy a prevenciós munka nélkülözhetetlen szemléleti alapja a rendszerszemlélet, amely szükséges ahhoz, hogy az idősödő emberekre ható különböző tényezők – védő és veszélyeztető faktorok – felmérhetők és kezelhetők lehessenek.
A demográfiai adatok szerint Magyarország népessége évről-évre csökkent. A népesség „előre számítások” szerint 2050-re a lakosságszám – a jelenlegihez hasonló tendenciák érvényesülése mellett – 8 millióra csökken. A lakosságszám csökkenése mellett, Európa többi államához hasonlóan, a magyar népesség is öregszik, ami az öregedési index értékének folyamatos növekedésében mutatkozik meg. (Növekedési index: 100 15 év alattira jutó 64 év feletti személy száma1.) A KSH Korfa című kiadványa szerint „a mai Magyarország területén, 1980 végén éltek a legtöbben: 10, 713 millióan”. Ehhez az adathoz képest most annyival vagyunk kevesebben, mintha Baranya és Tolna megye eltűnt volna a térképről. Még súlyosabbá teszi a helyzetet az, hogy nálunk még nem tapasztalható az öregedéssel járó betegségek megjelenésének egyre magasabb életkorban való eltolódása, az aktívan leélt évek számának gyarapodása, mint az Európai Unióban.
A rendszerszemléletű prevenciós munka szükségessége
Mindenki, aki rövidebb, vagy hosszabb távon foglalkozik gyógyítással, ezen belül prevenciós munkával, szembe találja magát egy rendkívül bonyolult, minden mozzanatában összehangolt rendszerrel, az emberi szervezettel, ezen túlmenően az emberrel, akinek személyiségében évszázados, a környezethez való sikeres, vagy sikertelen alkalmazkodás, kapcsolati minta eredménye van kódolva. Ennél fogva logikusan adódik, hogy csak rendszerszemléletű megközelítéssel lehet megérteni, hogyan keletkeznek a betegségek, hogyan válnak veszélyes progresszív folyamatok elindítójává ugyanazok a tényezők, amelyek az élő szervezet homeosztázisát és védekezését vannak hivatva ellátni. Ezek ismeretében sikerül csak megőrizni, megvédeni az egészséget. A Szent Imre Háziorvosi Szövetkezet jelenlegi öt családorvos szakorvosa a gyógyításon felül nagy hangsúlyt fektet az egészségnevelésre és a prevencióra, amellyel kapcsolatban a szövetkezet egyedi, komplex programot fejlesztett ki. A rendszerszemléletű prevenciós munka összességében természetesen nemcsak az idősekről szól, és mégis a kóros öregedés megelőzése, hiszen bármit teszünk – jót, vagy rosszat, – az a sikeres, vagy kóros öregedésünk irányában fog hatni! Az elvi megfontolások és a gyakorlati munka alapegysége – mint ahogy a társadalomé is – a család, akkor is, ha betegségek gyógyításáról, akkor is, ha egészségmegőrzésről van szó, hiszen bármilyen tevékenységünkre a család, mint rendszer reagál. Az ember életének teljessége, egészsége megfogalmazható a test és lélek tartós élettani egyensúlyaként, melynek feltétele a környezethez való rugalmas, optimális alkalmazkodás képessége. A külvilág ingereire történő válaszadás gondolata, a megküzdési stratégiák hatása a vegetatív idegrendszerre – amely az endokrin és az immunrendszer közbeiktatásával testi tünetek, majd betegség kialakulásához vezethet, – a pszichoszomatikus szemlélet jelentőségét és szükségességét emeli ki.
A családorvos helyzeti előnyei, amely a folyamatos prevencióban és beteg-edukációban segíti munkáját2
Az idősödéssel kapcsolatos prevenciós munka speciális szempontjai
• A szomatikus betegségek a halandóság és a morbiditási mutatók által meghatározott népegészségügyi szempontból jelentős – az életminőség nagyfokú romlásához vezető, jelentős életév veszteséget eredményező – fontossági sorrendben történő szűrése, gondozása. A családorvosi munka jellegzetessége és különleges lehetősége, hogy ez a munka nem életkorhoz kötötten jelentkezik, itt van különleges jelentősége a folyamatosan végzett beteg-edukációs munkának és a „családgyógyításnak”. • Munkánk hatékonyságát nagymértékben fokozza, hogy figyelembe vesszük az öregedés orvosi és szociális folyamatait és azoknak kölcsönhatásait.3 Figyelembe vesszük a szociális és biológiai öregedés egymásra hatásait. • Szociál-gerontológiai tézisek: a) Társadalmi szerepveszteségek, szerepváltások, új szerepek b) Elfoglaltság hiánya – társadalom által megbecsült elfoglaltság befejezése, a munkából való kivonulás, a megbecsülés csökkenésének érzése, (vagy realitása) c) Szubkulturális megközelítésben megváltozik az életforma, a gondolkodás, a mindennapok struktúrája, az érdeklődési kör, a motiváció. d) Alacsonyabb aktivitás, társadalmi leértékelődés, alacsonyabb státuszpozíció, élettel való elégedetlenség. e) Korstratifikációs megközelítés – segíthet a családorvosnak az idősek izolációs problémáinak enyhítésében. A generációs és társadalmi rétegproblémákkal szemben, az öszszekötő, áthidaló elemek konszenzus teremtő felhasználása.
A Szent Imre Háziorvosi Szövetkezet prevenciós munkájának bemutatása
A beteg-edukáció: A rendszerszemléletű prevenciós munka kulcskérdése a beteg-edukáció (a betegoktatás) az egészségmegőrzés érdekében. Ennek hatékony elemei:
1996-tól ezt a feladatot 2001-ig az évente két alkalommal megrendezett EGÉSZSÉGNAP keretén belül valósítottuk meg. A rendezvényeken ünnepi körülmények között komplex rizikószűrést végeztünk (BMI meghatározás, vérnyomásmérés, koleszterin-, triglicerid-, vércukormérés, csontritkulás szűrés, angiológiai vizsgálat, Helicobacter pylori szűrés, szemészet, fogászati szűrés, mentális betegségek, kognitív hanyatlás szűrése), a résztvevők mindegyike egyénileg konzultálhatott orvossal eredményeiről, amelyről dokumentációt is kaptak. Az egyéni konzultációkon kívül szakértők, szakorvosok bevonásával csoportos beszélgetések lehetőségét teremtettük meg különböző, néha igen kényes témákról is – pl. magasvérnyomás, inkontinencia, erectilis dysfunctio, depresszió, demencia, dyslipidaemia, obesitas – a betegek aktív részvételével.
Különböző témájú időszakos szűréseink
A szűrési célkitűzéskor figyelembe vett szempontok, hogy
Az idült, nem fertőző betegségek miatti halálozás kockázata 40%-ban életmódbeli, 15-20%-a környezeti ártalom, 20-25%-a genetikai ártalom, és csak 10-15%-a származik az egészségügyi ellátás hiányosságából.4 A megvalósítandó cél: egyrészt az idősödők és idősek életminőségét javító illetve védő, valamint a veszélyeztető tényezők felmérése.
• Budapest, XVIII. kerület összlakossága: 98145 fő, ebből 0-14 évesig fiú: 7867, leány: 7212, 15-18 évesig fiú: 2564, leány: 2452,
A Szövetkezet praxisaiba bejelentkezettek száma
A reprezentatív mintavétel alapja
A kerület felnőtt lakosságának 2%-a 1661 fő, ezen belül az 50 év felettiek száma a rendelkezésre álló adatok más korcsoportos bontása miatt pontosan nem ismert. Ezért a reprezentatív minta a szövetkezet praxisainak korcsoportos arányait figyelembe véve a fenti szám kb. 40%, azaz 664 fő.
Keresztmetszeti vizsgálat, amelyben lehetővé válik a védőfaktorok és kockázati faktorok összevetése, képet kaphatunk a lakosság veszélyeztetettségének mértékéről, felmérhető a depreszszió előfordulási aránya, a kognitív hanyatlás mértéke és összefüggése az élethelyzettel, meglévő betegségekkel. Felmérhetők az eddigiekben rejtve maradt és igénybe nem vett erőforrások.
A szűréssel feltárt kapcsolati problémák ellátására kapcsolatfelvétel
A vizsgálat idején legidősebb – akkor 102 éves – betegünk gyakorlatilag hibátlan óratesztet rajzolt, ugyanakkor sok idősödő és idős résztvevőnél, akik érdeklődőek, törődnek egészségükkel, környezetükkel teljes, vagy még viszonylagos harmóniában élnek, szocializáltak, a társadalmi sztereotípiák elfedik a már jelen levő kognitív deficitet, mégis kezdeti stádiumban levő szellemi hanyatlást jeleznek az óratesztek. Óriási jelentősége van a demenciák – eredetüktől független – korai felismerésének. Hogy mi lesz belőlük, az itt és most, a jelenben születik meg, és sorsuk egy része a mi kezünkben van. A korai felismerés, a problémával való megküzdő stratégia kialakítása a beteg, az orvos, és a család közös munkáján alapul, a sikere pedig az erős, teherbíró orvos-beteg kapcsolatban működők együttes munkájának a gyümölcse. 1999-ben – akkor modellértékű munkánk – gyakorlatát folytatjuk, jelenleg már a napi munkánkba beépítve, annak szerves részeként. A „megküzdő” stratégia egyik eleme a generációk összefogása vagy egyik eleme lehetne. Mai világunk nagyot változott, a régi többgenerációs együtt élő családok létszáma egyre csökken. A generációk tagjai nem élik meg egymást a mindennapok részeként, hanem sok esetben csak látogatói minőségben, látogatás formájában. Így a baj egyrészt „hirtelen” jön, és váratlanul borítja fel a megszokott családi rendet, másrészt az érzelmileg távolabb levő emberek nehezebben tudják a problémákat megoldani.
Az életkor előrehaladtával az embert egyre inkább fenyegeti az „ÖT I”-vel megjelölt állapot:
Az ember saját kreatív és alkalmazkodásra felhasználható erejének mozgósítása, család és a kortársak részéről a megértő szeretet, a jó orvos-beteg kapcsolat, a professzionális segítők lehetőségeinek kihasználása nagymértékben javíthatja az idősödő és idős ember életminőségét. Az elmúlt két évben tovább bővült prevenciós munkánk repertoárja, amelynek az idősödők és idősekre vonatkozó programjai az EGÉSZSÉGFÓRUM címmel megrendezett előadássorozat, amelyet közvetlen és kötetlen beszélgetés követ. Eddigi témái: az alvászavarok, az elhízás, a generációk kapcsolatai, az idősödés élettani, szociális jellegzetességei, kapcsolatteremtési kísérlet a segítőhálózat különböző egységeivel, szemléleti egységének megteremtésére. Az elérendő cél, a kiegyensúlyozott öregkor lehetőségeinek megteremtése, amelyben az idős embernek – miközben saját belső munkával képes veszteségeit feldolgozni, olyan szerepkörhöz juthat, amelyet kompetensen be tud tölteni, akár a családban, akár a társadalomban – minden esélye megvan arra, hogy NE TISZTES NYŰGE, HANEM NYERESÉGE legyen családjának és a társadalomnak.
Irodalomjegyzék:
1. Magyarország lakosságának egészségi állapota. Országos Tisztiorvosi Hivatal Kiadványa 6-70. 2. Dr. Baron Brigitta – Dr. Lehoczky Pál: A pszichoszomatikus szemlélet szerepe a prevencióban Családorvosi Fórum 2001. május 3. Síró Béla – Bódor Csilla: Gyakorlati geriátria Ált. rész 30. 4. Prof. Dr. Iván László: Ne féljünk az öregedéstől Subrosa Kiadó
Dr. Osgyáni Piroska, Dr. Lőrinci Sándor Szent Imre Háziorvosi Szövetkezet 1188 Bp., Bercsényi M. u. 73.
|
|
E-mail levelezés erre a címre:
HIPPOCRATES Created by Spinerette Information Systems 2003. |
