Ismét orvosokat fogadott a Pesti Vigadó. A hagyományos családorvosi konferencián ezúttal az angiológia, a pszichiátria és a kardiológia volt a téma, amelyeket neves eloadók, a szakma legkiválóbbjai taglaltak.

A rendezvényt a Pfizer mint foszponzor, a Novartis mint kiemelt támogató és az Egis segítségével hoztuk létre, segítségüket ezúton köszönjük.

Az angiológia blokk moderátora Dr. Landi Anna volt, aki egyben az elso eloadást is tartotta „A perifériás obliteratív érbetegségek néhány befolyásolható rizikófaktora” címmel. A dohányzás és a mozgásszegény életmód élettani hatásainak ismertetésével bemutatta a kórlefolyást nagyban módosító rizikófaktorokat, de felhívta a figyelmet azok befolyásolhatóságára is. Dr. Paragh György professzor „Az antilipidémiás kezelés: statinok és fibrátok” címu eloadásában korábban végzett nagy epidemiológiai vizsgálatokra hivatkozott, amelyek kimutatták, hogy a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában az úgynevezett veszélyeztetettségi tényezoknek kiemelkedo szerepük van. Ezen tényezok egyike a lipid abnormalitás, ezért a lipidszintek csökkentése képes befolyásolni a vascularis események kialakulását. Kutatások igazolják, hogy a legjelentosebb mértéku cholesterin csökkento hatással a statinok rendelkeznek, míg a fibrinogén szintre és az inzulin rezisztenciára a legkedvezobb a fibrátok hatása. A professzor felhívta a figyelmet arra, hogy mind a statin, mind a fibrát alkalmazásánál figyelembe kell venni a májon keresztül történo metabolizmusukat, esetleges gyógyszerinterakciókat, annak érdekében, hogy a kedvezotlen mellékhatásokat elkerüljék. Dr. Pécsvárady Zsolt eloadásának címe: „Krónikus vénás elégtelenség”, amely ma népbetegség. A sokrétu tünetekrol szólva elmondta, hogy a klinikai kép pontos megismerése, a pathomechanizmus felderítése alapveto fontosságú, mert manapság pontos algotritmus szerint lehetséges a kórkép kezelése. Eloadásában bemutatta a vénás betegségek kialakulását és összegezte a vénás diagnosztika módszereit.

A pszichiátria blokk moderátora Dr. Rihmer Zoltán professzor volt, s eloadásának címe: „Szorongás és depresszió kezelése a családorvosi gyakorlatban”. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezen betegségek élettartam prevalenciája a felnott lakosságban meghaladja a 20%-ot, és minden adott hónapban a populáció 6–8%-a szenved ezen kórképek valamelyikében. Szerencsére, a ma már rendelkezésre álló korszeru antidepresszívumokkal és anxiolitikumokkal a depressziós és szorongásos betegségek dönto többsége a háziorvosi gyakorlatban is eredményesen és biztonsággal kezelheto. A szorongásos kórképekrol tartott eloadást Dr. Szádóczky Erika, s egy felmérést ismertetett, mely szerint a felnott magyar lakosság 25%-a szenved élete során valamikor rövidebb-hosszabb ideig tartó szorongásos zavarban, és a családorvosi rendelokben megjeleno betegek 10%-ánál tárható fel a vizsgálat idopontjában valamely szorongásos zavar kritériumait kielégíto tünetegyüttes. A betegség tünetei súlyosan érintik a beteg életminoségét, a szorongásos zavarban szenvedok körében gyakoribbak az ér-és keringési megbetegedések, a depresszió és az alkohol és/vagy a drogprobléma. A szövodmények kivédésében a szorongásos tünetek korai felismerése és kezelése elsorendu fontosságú. Dr. Funk Sándor „Az addikció és hangulati zavarok” címu eloadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy gyakori az alkoholfüggoségnek az a formája, amelynek a hátterében depresszív állapot húzódik meg, és tulajdonképpen arról van szó, hogy a beteg „gyógyítani” szeretné magát. Ezekben az esetekben gyakori, hogy a depressziót végül is nem kezelik, mert az alkoholfüggoség – színes tüneti képével – szinte elfedi az eredeti betegséget. Az idoskori depresszióról tartott eloadást Dr. Németh Attila, aki egy felmérés eredményét közölte: a depresszió 65 év felett háromszor gyakoribb, mint fiatal korban. Az idosek 15%-át érinti! Ez az arány a szomatikus betegségben, vagy egyéb pszichiátriai zavarokban szenvedok között magasabb. Kialakulásában neurobiológiai, pszichológiai és szociokulturális tényezok egyaránt szerepet játszanak. Az idoskori depresszió leggyakoribb tünetei közé tartozik az agitáció, a szorongás és az alvászavar. A hetven éven felüliek között fokozott az öngyilkosság kockázata. A korszeru szorongás-kezelésrol Dr. Szádóczky Erika elmondta, hogy a jelenség megítélését és kezelésének szükségességét napjainkban sajátos kettoség határozza meg. Egyfelol azt a hibás gyakorlatot követjük, hogy szeretnénk megszabadulni a mindennapi stresszorokhoz, élethelyzetekhez kapcsolódó egészséges és szükségszeru szorongástól. Másfelol a kóros, alkalmazkodást megbénító, szorongásos állapotok nem kerülnek felismerésre, következésképp a kezelés elmarad. Korszeru szorongásoldásról a 60-as évektol, a benzodiazepinek felfedezésétol beszélhetünk. Az eltelt csaknem fél évszázad alatt a szorongás biokémiai hátterének vizsgálata és a klinikai tapasztalatok alapján a szorongásoldásban számos egyéb gyógyszer alkalmazhatósága is nyilvánvalóvá vált. A klinikai gyakorlat azt is bebizonyította, hogy a szorongásos betegségek krónikus lefolyást mutatnak, hogy a tünetek akut megszüntetését követoen a relapszus kivédésére további, fenntartó kezelés szükséges. Megfelelo kezelés mellett az esetek kb. 80%-ában néhány hét alatt teljes tünet-és panaszmentesség érheto el.

A kardiológia blokk moderátora Dr. Zámolyi Károly volt. Egis szimpóziummal kezdodött az eloadás-sorozat: Dr. Rapi Judit a „Cardilopin: hatékony és gazdaságos antihiperintenzív terápia” címmel tartotta meg eloadását, amely során az idos, izolált szisztolés hypertoniában szenvedo betegeknél nyert tapasztalatait ismertette. Dr. Bajkó Éva „A Cardilopin hatása a kardiovaszkuláris rendszerre” címu eloadását ismertette a hallgatósággal, majd Dr. Pál Klára beszámolóját hallhatták az érdeklodok, melynek címe: „Hypertoniás vesebetegek Cardilopin kezelésével szerzett tapasztalatok” volt.

Ezt követoen Dr. Zámolyi Károly az „Acut coronaria szindróma” címmel tartott eloadást, amely során ismertette a betegség tüneteit, majd a különbözo fázisok – mellkasi fájdalommal jelentkezo beteg, elhúzódó, ismétlodo fájdalom jelentkezésekor, közepes rizikó esetén – kezelési javaslatait. A „Percutan coronaria interventio 2003” címet viselo eloadás szerzoi: Dr. Voith László és Dr. Andrássy Péter. 1977–1982-ig a világon 1900, 2002-ben 1.900.000 PCI történt. A robbanásszeru emelkedés okairól, valamint a kezelés formáiról szólva elmondták, hogy jelenleg a stentek és a keringéssegíto eszközök birtokában a beavatkozás nagy biztonsággal végezheto, a sikeres tágítás valószínusége 95%, a recanalisalasé 80%, mortalitása 1% alatt van. „A hipertónia kombinált kezelése” címmel Dr. Masszi Gabriella tartott eloadást, mely során leszögezte: a magas vérnyomás gyógyítása a kardiovaszkuláris rizikó csökkentésének egyik legfontosabb lehetosége. Taglalta a vérnyomás csökkentésére használt gyógyszerek alkalmazási szempontjait, valamint a lehetséges gyógyszerkombinációkat. Végezetül leszögezte: az epidemiológiai vizsgálatok egyértelmuen rámutatnak arra, hogy a magas vérnyomás-betegség kezelésében, hatékony gyógyításában sok feladat maradt még a betegek felkutatása, kezelése és ellenorzése terén. Dr. Tamás Ferenc „A hipertónia monitorozása” címu eloadásában elsoként a betegség magas számáról beszélt, majd a szurés fontosságáról, végül a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékén folyó – több mint 10 éves tevékenysége során – a vérnyomás-monitorozás különbözo módszereirol. „Az erectilis dysfunctio a kardiológus szemszögébol” címmel Dr. Tóth Károly szólt a kardiovaszkuláris kórképek és az ED viszonyáról, a szexuális aktivitás okozta keringési változásokról, a szexuális aktivitás vállalhatóságáról szívbetegek esetében, valamint az ED kezelése és a kardiovaszkuláris terápia kölcsönhatásairól.

Hagyományainkhoz híven ezen a konferencián is megkérdeztünk néhány résztvevot, hogy mi volt a véleményük az elhangzott eloadásokról:

Dr. Pásztor Tibor, sárisápi családorvos:

– Várakozásomnak megfelelt ez a Hippocrates Konferencia is: változatos és érdekes eloadásokat hallhattam. Nagyon érdekes volt az angiológia blokk, de a másik ketto is megnyerte a tetszésemet. Nagyon örülök, hogy immár öt éve olvashatom a lapjukat és gratulálok ahhoz a sokszínuséghez, amellyel évrol-évre segítik a munkánkat: gondolok az újságkiadás mellett a konferenciaszervezésre és a lapban rendszeresen megjeleno DOCtuTor-tesztekre. Ezek a tesztkérdések a napi munkánkban vannak segítségünkre.

Dr. Urbán Magdolna háziorvos Budapestrol:

– Örülök, hogy ismét eljöttem a konferenciájukra, mert ez alkalommal is a legújabb kutatási eredményekrol szerezhettem tudomást. Külön megköszönöm, hogy elsoként az önök lapjában olvashattam a SARS-vírusról. Sok beteg érdeklodött tolem errol a betegségrol, s végre az önök folyóiratában megkaptam rá a választ.

Dr. Horváth Györgyike családorvos, Nagyigmánd:

– Rendkívül sokféle, mégis összefogott blokkokat hallottunk, ez nagyon tetszett. Nem eloször vettem részt konferencián, de ilyen sokrétu, egy-egy témát alaposan körbejáró továbbképzést ritkán hallani. Az újságjukban is az tetszik, hogy egy-egy betegséget minden oldalról nagyító alá vesznek: például a diabéteszt, annak minden szövodményével – a szemészeti, nefrológiai – kórképekkel együtt ismertetik.

Dr. Czap Károly családorvos, Szentesrol:

– Ezeket a továbbképzéseket jól tudjuk hasznosítani a mindennapokban. Ma is sok eloadás tartalmazott újdonságot, amiért érdemes volt eljönni. Egy javaslatom azért lenne, örülnék, ha az újságban közölnék a hasonló rendezvények idopontjait.

Dr. Vass Zsuzsanna budapesti nyak- és fejsebész:

– Talán furcsa, hogy nem családorvosként rendszeresen eljövök a Hippocrates rendezvényekre, de engem nagyon érdekel a belgyógyászat. A traumatológián, ahol dolgozom, rendkívül jó belgyógyászunk van, de nem szaladhatok hozzá minden beteg gyógyszerelése okán. Így aztán bújom a folyóiratukat, és részt veszek a konferenciákon. Ez a mostani is remek volt, nézze, telejegyzeteltem a programfüzetet. Kevés is volt a két üres oldal. A legérdekesebb a pszichiátriai eloadás-sorozat volt, különösen Dr. Németh Attila mnemotechnikai fogásai. Rendkívül szellemesen vázolta fel a depresszió tünetegyütteseit.

Dr. Bánai Györgyi családorvos, Gyorbol:

– A konferencia jó volt, érdekes, sokrétu, de nagyon meg voltam elégedve a kiállító gyógyszercégek szolgálatkészségével is. Jó, hogy ilyen alkalmakkor mód van egy kis beszélgetésre, egy-egy gyógyszer hatásainak alaposabb megismerésére. Sok segítséget kaptam, köszönöm.

Dr. Klein Ida háziorvos, Borsodbóta:

– Már a meghívó felcsigázta az érdeklodésemet, elsosorban a kardiológia szekcióra voltam kíváncsi. Nem csalódtam! Igen érdekes volt az Egis szimpózium, a Cardilopinról ugyanis rendkívül alaposan tájékoztatott. A szer antioxidáns hatása és az endothel sejtek védelme a szabadgyökök sérülésétol dönto fontosságú. Azt hiszem, hogy ezek után bátrabban fogom a betegeimnek ajánlani.

Dr. Pocze Attila zalaszentgróti családorvos:

– Minden szuper, nagyon tetszik. Csak azt intézze el, hogy én nyerjem meg a törökországi utat. Szívesen kimennék... Egyébként oszintén gratulálok önöknek, mert nagyon nívós az újságjuk. Több orvosi lap is érkezik a rendelobe, de némelyikbe csak belekukkantok, s már teszem is félre. A sok hirdetés és az olykor felületes cikkek miatt. A Hippocrates-szel nem így van: az a folyóirat valóban tartalmas, továbbgondolkodásra készteto.

Dr. Ardai Jolán gyori háziorvos:

– Jó, mint mindig ez a továbbképzés. Sokat tanulok belole. Most is neves eloadók voltak, a szakterületük legjobbjai, és boséges új információval szolgáltak. Mi, gyoriek ilyenkor páran együtt jövünk, ami azért is elonyös, mert útközben alkalmunk van megbeszélni egy-egy problémás esetet. De azért is jövünk szívesen, mert ez a konferencia arra is jó, hogy régi kollégákkal találkozzunk. A szakmai rész pedig annyi muníciót ad, hogy egy ideig el vagyunk látva gondolkodnivalóval.

Köszönet kiállítóinknak:

77 Elektronika Kft., Fournier Hungary Kft., Gerot Pharmazeutika, Medisan Hungary, Merk Kft., Springmed Kiadó, UCB Magyarország Kft.

Dunay Csilla