Az influenza az egyik leginkább elterjedt, idorol idore kiterjedt járványokban jelentkezo, súlyos légúti vírusfertozés. Kórokozójával kapcsolatosan az utóbbi idokben több új, nyugtalanító jelenség került felismerésre, mind jelentosebb probléma az avián influenzavírusok egyre gyakoribb feltunése.

Történeti áttekintés

A betegség járványos elofordulásáról az elso feljegyzés 1510-bol származik. 1580-ban újabb pandemia tört ki, errol már részletes adatok szólnak, júniusban indult Szicíliából és néhány hónap alatt egész Európát elárasztotta.

A XIX. sz.-ban legalább 4 nagy pandemia zajlott le. A XX. sz. elso nagy járványa a „spanyol nátha” az I. Világháborút követoen tört ki, és 21 millióan estek áldozatául, ez messze meghaladta a háborús emberveszteségeket. Nagy pandemia volt még 1947-ben, 1957-ben („Ázsiai influenza”), 1968-ban („Hongkongi”) és 1977-78-ban is. A nagy pandemiák az egész Földet elárasztják, de különösen a mérsékelt égövi területeit sújtják.

Kórokozó és járványtan

Igen jelentos felfedezés, hogy az influenza vírusnak két nagy változata van: humán és avián törzsek fordulnak elo a természetben. A humán (mammalian) törzsek elsosorban az embert betegítik meg, a kiváltott betegség a légutakban zajlik és a kórokozó cseppfertozéssel terjed. Az avián törzsek egyes vadon élo vízi szárnyasokban, gázlómadarakban, ezek béltraktusában találhatók, a vírus a széklettel ürül. Az ifluenzavírus e két változata a megbetegíto képességet illetoen jelentos, de nem abszolút érvényu fajspecificitást mutat. Az avián influenzavírusok replikációja gátolt, ha eredeti rezervoárjukból közvetlenül jutnak az emberbe, és megbetegedést csak ritkán okoznak. Különösen nagy veszélyt képviselnek viszont a két változatból újonnan képzodött törzsek, amelyekben avián és humán genomokat egyaránt megtalálhatók. Ez utóbbiak kialakulása kizárólag mindkét vírussal szemben fogékony állatokban következik be, kettos fertozés esetén. Az új vírus egy sajátos genetikai esemény, a reasszortment révén jön létre, és mind human, mind pedig avián vírusgenomot tartalmaz. A jelenség az eddigi tapasztalatok szerint szinte kizárólag a magas népsuruségu távol-keleten, alacsony higiénés szinten alakul ki, ahol a sertések és vízi madarak egyaránt nagy számban vannak jelen, és közöttük szoros a kontaktus. Korábban úgy tunt, hogy a hibrid kialakulására alkalmas „kevero edény” kizárólag a sertés lehet, de kiderült, hogy számos más állatfaj (ló, csirke, pulyka stb.), sot esetenként az ember is szerepelhet köztigazdaként. A humán megbetegedéseket okozó új influenzavírusok a történelem során ez ideig szinte kizárólag a Távol-Keleten tuntek fel, és innen robbantak szét az egész földön pandemia formájában. A virológia változások elsosorban a felszíni antigéneket (H – haemagglutinin, N – neuraminidáz) érintik alapvetoen („shift”), a vírus ezen újonnan létrejött változatával szemben a populáció védettséggel nem rendelkezik.

A human influenzavírusok A, B és C csoportba sorolhatók. Az A vírus kiterjedt járványokat, pandemiákat okoz, a B vírus általában lokális járványokból, a C vírus sporadikus esetekbol izolálható.

Az A vírus felszíni struktúráját két antigén jellemzi, a hemagglutinin (H), ez a megbetegedés súlyosságát határozza meg, valamint a neuraminidáz (N), ami a vírus szóródását, terjedést szabályozza. Ez ido szerint 15 H és 9 N felszíni antigén ismert, közülük emberi megbetegedésben 3 H (H1, H2, H3) és 2 N (N1 és N2) felszíni antigén fordult elo. A többiek inkább az avián változatokban mutathatók ki.

A felszíni antigének folyamatos változásban vannak. Ez a változás általában lassú („drift”), genetikai alapja pontmutáció, ekkor a korábbi struktúrákhoz képest csak csekély az eltérés, ezért a korábbi átvészeltség viszonylagos védettséget biztosít. Gyors változás esetében („shift”) a mélyreható genetikai változás következtében a kórokozó meroben új antigenitású lesz, a népesség korábban megszerzett immunitása vele szemben hatástalan, ez pedig pandemia kialakulásához vezet. Az antigének változékonysága B vírusnál lényegesen kisebb, a C vírus esetében pedig elhanyagolható.

Klinikum

A humán influenzavírus cseppfertozéssel terjed, a légutak hámját károsítja. A betegség pár óra – 1-2 nap közötti inkubáció után, hirtelen magas lázzal, fejfájással, húzó izomfájdalmakkal, elesettséggel kezdodik. A torokképletek lobosak, egyéb fizikális eltérés nem található. Retrosternalis égo érzés és száraz köhögés jellemzo. Szövodmény nélkül egy hét alatt lezajlik, rövid idore gyengeség, izzadékonyság maradhat vissza.

Leggyakoribb szövodmény a pneumónia. Ez lehet primer, virális eredetu; tünetei (fokozódó dyspnoe, cyanosis, haemoptoe) a betegség kezdeti jeleivel egybefolynak. A fizikális vizsgálat szegényes, a Rtg kimutatja. Intenzív ellátást igényelhet. Szerencsére ritka, de a fiatal felnotteket is veszélyezteti. Gyakoribb a másodlagos pneumónia. Ez a kezdeti heveny szak lezajlása után 2-3 nappal, a láz ismételt emelkedésével, a bakteriális pneumónia típusos tüneteivel jelentkezik. A kórokozónak megfeleloen (S. pneumoniae, S. aureus, stb.) kezelendo. Az idosebb korosztályokban gyakori, az influenzás halálozás jórészt ebbol származik. Megfontolandó e korcsoport pneumococcus elleni immunizálása is!

Védooltás – oltóanyagok

A védooltást elölt vakcinával végzik, de már az élo, attenuált vírust tartalmazó oltóanyagok is túljutottak a kísérleti szinten. A vakcinák összetétele világszerte egységes. A WHO évente vizsgálja, hogy a következo járványban feltehetoleg mely vírustörzsek szerepelnek majd kórokozóként. Ezek kerülnek az új oltóanyagba, rendszerint 1-1 H1N1, H3N2 és egy B vírus. Az eloállítás technológiájának megfeleloen teljes vírust tartalmazó, valamint hasított vírusból (split), és a vírus felszíni antigénjeibol készített (subunit) oltóanyagok vannak forgalomban. Utóbbi ketto esetében a reaktogenitás kisebb.

A teljes vírus vakcinákban az antigén kémiai úton inaktivált kórokozó. Az alapimmunizáláshoz, nem adszorbeált vakcinák esetében két oltás szükséges, 3-4 hetes idoközzel, adszorbeált vakcina esetében 1 dózis elegendo. Teljes vírust tartalmaz, Al-foszfáthoz adszorbeálva a FluvalAB (Omninvest) nevu hazai készítmény. Csekély reaktogenitás és jó antigenitás jellemzi. Három éven aluliak immunizálására nem javasolják.

A hasított (split) vírusvakcinák közül hazánkban a Fluarix GlaxoSmithKline), a Vaxigrip-Imovax (Aventis Pasteur), és a Begrivac (Chiron-Behring), valamint egy felszíni (subunit) vakcina, az Influvac ( Solvey) van gyógyszertári forgalomban.

Az oltással 80-85%-os csoportimmunitást lehet kialakítani, a gyakorlatban azonban – foleg idosek, idült betegségben szenvedok esetében – ennél kisebb aránnyal kell számolni.

Oltandók

Az oltandók körét úgy kell megválasztani, hogy a különösen veszélyeztetettek védelme legyen biztosított (60 év felettiek, idült szív-, tüdo-, vesebetegségben, diabetesben szenvedok), a kollégiumok, szociális otthonok lakói, stb. Dializáltak, illetve bármely más okból immunkárosodottak esetében emelt adaggal történo oltásra lehet szükség. Emellett célszeru immunizálni azokat, akik a közösség szempontjából különösen fontos munkát végeznek, és megbetegedésük a mindennapi élet zavartalanságát veszélyeztetné. Javasolt immunizálni a fertozésnek különösen kitett személyeket, illetve azokat is, akiknek megbetegedése másokat veszélyeztet. Javasolt a gyermekek oltása is, különösen, ha légúti (asthma), kardio-respiratorikus vagy idült, anyagcsere-betegségben szenvednek. A gyermekkori influenza az utóbbi idoben súlyosabb lezajlású lett. A gyermekek oltása mellett szól az is, hogy enyhe megbetegedéseikkel mozgó fertozo forrásként szerepelnek a betegség szóródásában.

A vakcinákat im. vagy sc. kell beadni. Teljes vírust tartalmazó készítmények 3 éven aluliaknak nem adhatók, ezeket csak hasított vagy subunit típusú oltóanyagokkal szabad oltani!

Oltási reakció lehet a beadás helyén átmeneti nyomásérzékenység, lobosság, ez borogatással hamarosan elmúlik. Láz, fejfájás ritka, 6-12 órán belül kezdodik és 1-2 napig tarthat. Gyermekeken általában gyakoribb és súlyosabb.

Oltási szövodmény igen ritka, tojásérzékenység esetén allergiás tünetek jelentkezhetnek.

Nem szabad oltani akut betegségben szenvedoket, valamint tojásra allergiás egyéneket, a tojásérzékenység esetleges fennállásáról az oltás elott informálódni kell! Terhesek oltását illetoen nincs egységes álláspont, az általános nézet, hogy az oltás csak különlegesen veszélyes helyzetben indokolt, egyéni elbírálás alapján.

Prof. Dr. Budai József

Fovárosi Szent László Kórház

1097 Budapest, Gyáli út 5-7.