A krónikus vénás elégtelenség (CVI) népbetegségnek számít világszerte. Változatos tüneteket és panaszokat okoz. A betegség hosszú fennállása során az ulcus cruris is kialakulhat.

Az utóbbi idôben jelentôs figyelem terelôdött a makro- és mikrokeringés kapcsolatára. A vénás reflux magasabb vénás nyomást eredményez, ami kapilláris szinten az interendothel rések kinyílásához vezet. Az így kialakult kórosan magas kapillárisfiltráció ödémát okoz. A CVI-ben szenvedô betegek bôrbiopsziájában csökkent mennyiségű kapilláris szám mellett kapilláris proliferáció volt megfigyelhetô.

A technika fejlôdésével új lehetôség nyílt a mikrocirkuláció vizsgálatára. Ez alapján a bôr mikrocirkulációja két részre bontható: a tápanyagellátást biztosító kapillárisokra, melyek a teljes mikrokeringés 15%-át adják, és a test hôszabályozását biztosító, mélyebben futó kapillárisokra, melyek a mikrokeringés 85%-át teszik ki.

A vénás megbetegedések befolyásolására két lehetséges út jöhet szóba. Az egyik lehetôség szerint direkt hatás a vénafal simaizomzatára, ami a véna keresztmetszetének csökkenésével és a billentyűk hatékonyabb működésével jár. Azonban a CVI összes klinikai tünete a kóros mikrocirkulációval van korrelációban, ami a másik fontos hatástani hely.

Kettôs-vak, placebo kontrollált, randomizált vizsgálatban bizonyították, hogy a vénás nyomást 10%-kal, a vénás refluxot 17%-kal csökkentette. Napi használhatóságának korlátja a kis terápiás skálázhatósága.

Az ödéma a láb dekompenzációjának elsô jele. A láb ödéma elleni védelme emiatt racionális terápiás célnak tűnik. A venoprotectiv készítmények mikrocirkulációra gyakorolt hatásának középpontjában a kapillárisfal áteresztôképességének csökkentése áll, ami csökkenti az ödémát. A rutozidok közül a hydroxyethyl rutozidok (HR) széles körben alkalmazott készítmények. Szintén gyakran használják a diosmin és a vadgesztenye kivonatot tartalmazó készítményeket is világszerte.

Ismert, hogy a HR képes a tág interendothel réseket csökkenteni, ezt klinikumban a kapilláris áteresztôképességének csökkentéseként igazolták, mely a HR elsôdleges hatása.

CVI-ben az ödéma a mikrokeringés dekompenzálódásának legfontosabb jele.

Számos szerzô bemutatta, hogy a mikrokeringés javulása milyen szöveti oxigenizáció emelkedéssel jár (pl. 1-2 g HR egy hónap alatt akár 34%-kal javíthatja a vénás vér oxigenizácóját). Már négyhetes kezelés is szignifikánsan emelte a bôrön át mért szöveti oxigenizációt. Mások a fáradt, nehéz láb érzés, éjszakai görcsök, lábfájdalmak hatékony csökkentését mutatták ki. A vénás elégtelenség tüneteinek, panaszainak csökkenése, illetve az ödéma csökkenése korrelál a mikrocirkulációs paraméterek javulásával.

A gyógyult ulcus crurisos betegeknél az ulcus kiújulását vizsgálták HR illetve placebo adása mellett. 20 hónap után szignifikánsan kevesebb kiújulást tapasztaltak a HR csoportban (p<0.03). Ez a felismerés indokolhatja a hosszabb venoprotectiv kezelést, mely terápia akár az egész élet során is szükséges lehet.

Többen elemezték a HR hatékonyságát különbözô vizsgálatok tükrében. Cesarone, Pittler and Ernst és a Cochrane review is hatékonynak találta a CVI tüneteinek kezelésére. Mivel a HR kezelés hatékonyan csökkenti a szisztémásan és lokálisan felszabaduló szabadgyököket, így akadályozhatja a CVI kifejlôdését.

A CVI kezelése messze van az ideálistól. A terápia három nagy cél köré csoportosulhat: a tünetek csökkentése, ödéma elleni védelem és a fekély kezelése.

A CVI a betegeknél igen változatos panaszokat okoz. Annak felismerése, hogy ez kapcsolatban van a vénás megbetegedésükkel, nem egyszerű a beteg számára. Placebo kontrollos vizsgálatokban bizonyították, hogy a HR, diosmin, vadgesztenye kivonat és heptaminol hatékonyan csökkentik az ödémát, és a CVI tüneteit. A hosszú (5 órán túli) repülôúton a HR jó ödéma kontroll tulajdonságát bizonyította.

HR hatására a vénás lábszárfekélyek kiújulása szignifikánsan csökken. A venoprotectiv szerek és a kompressziós terápia együttes alkalmazása megkétszerezi a terápia ödémacsökkentô hatékonyságát. A gyógyszeres kezelés segít lelassítani a CVI kialakulását, illetve a vénás lábszárfekély gyógyulásának felgyorsításában is szerepet játszik.

A legtöbb CVI kezelésére alkalmas gyógyszer a flavonoidok családjából származik. Ezek a készítmények a CVI korai stádiumában monoterápiában alkalmasak az ödéma megelôzésére, késôi állapotokban kompressziós terápiával együtt alkalmazva lelassítják az állapot fokozatos romlását elôidézô folyamatokat.

Ref.: a szerzô alapos review-t készített, megpróbálta körbejárni a CVI hátterét, és gyógyszeres terápiáját. A betegség jelenlegi kutatását jelzi, hogy 2002-es évbôl hat publikált vizsgálat is a szerzô rendelkezésére állt.