A védôoltások iránti igény növekedik és egyidejűleg a hatékony oltóanyagok köre is egyre bôvül. Az újabb vakcinák mind több fertôzô betegséggel szemben biztosítják a fajlagos megelôzés lehetôségét (hepatitisek, meningitis, pneumónia stb.). Kutatások folynak új oltóanyagok létrehozására, valamint a korábban kidolgozott készítmények további tökéletesítésére is.

A védôoltások kedvezô hatásai azonban csakis abban az esetben realizálódnak, ha eljutnak mindazokhoz, akiknek a védelmét hivatottak szolgálni. Az oltások elérhetôségét, optimális felhasználásukat megfelelô szervezés segítségével kell biztosítani. Ezt a cél szolgálják az ún. védôoltási rendszerek, amelyekben meg van határozva, hogy mely oltások kerülnek általánosan bevezetésre, milyen rend szerint történik alkalmazásuk (mely életkorban, hány alkalommal stb.). A hatékonyság további alapvetô feltétele a következetes végrehajtás. Számos példa mutatja más országokból, hogy az oltási fegyelem legcsekélyebb fellazulása is a fertôzô betegségek újabb megjelenésének, járványok felléptének veszélyét hozza magával.

A magyarországi oltási rendben az oltások az alábbi csoportosításban szerepelnek:

Magyarország 2003. évi oltási naptára a táblázatban található.

Ebbe a csoportba azok az oltások tartoznak, amelyek a gyermekkorban korábban gyakori, pusztító fertôzô betegségekkel szemben nyújtanak védelmet (hepatitis B, Haemophilus influenzae b, diphtheria, pertussis, tetanus, morbilli, rubeola, mumpsz, poliomyelitis, tuberkulózis).

Hepatitis B elleni immunizálás

A hepatitis B elterjedtsége és súlyos következményei miatt kiemelkedôen fontos kórkép. Kórokozója a hepatitis B vírus (HBV), ennek protektív antigénje a felszíni (surface) antigén, a HbsAg.

A klinikai lefolyásban az enyhe, akár fel sem ismerhetô, és a súlyos, gyorsan halálhoz vezetô formák között számos változat alakulhat ki. A betegség mintegy 5-10%-ban idültté válhat, krónikus aktív hepatitis, cirrhosis; rákos elfajulás indulhat.

Járványtanilag kiemelkedô a tünetmentes vírushordozók, a HBsAg pozitívok szerepe. A hordozók aránya a fejlett országokban, így hazánkban is alacsony (<2%), de a HBV terjesztésben nagy szerepet játszanak. A vírus szóródásában a vérrel, az anyáról gyermekre, illetve a szoros kontaktussal történô átvitel mellett kiemelkedô jelentôségű a szexuális terjedés.

Az aktív védôoltást a vírus felszíni, protektív antigénjével (HBsAg) végzik. A HBsAg-t géntechnológiai úton állítják elô. Az immunizálás 3 oltásból áll, rendje általában 0., 1. és 6. hó.

Kötelezô a HBsAg hordozó anyák újszülöttjeinek vakcinálása, ezeket 12 órán belül hiperimmun gamma-globulin adásával passzív védelemben is kell részesíteni. Kötelezô a 14 éves korú serdülôk, és a közép- és felsôfokú, egészségügyi iskolák elsôéves hallgatóinak oltása is.

Ajánlott és ingyenes a foglalkozásuknál fogva különösen veszélyeztetettek (egészségügyiek, mentôk, rendôrök, tűzoltók), valamint az epidemiológiai körülményeik miatt veszélyben lévôk HBV elleni oltása (vírushordozókkal szoros együttélésben élô kontaktok, dializált betegek, hemofíliások, stb.). Ajánlott az oltás a magas fertôzöttség területre, fejlôdô országokba utazó, és ott huzamosabb idôt eltöltôk számára, valamint azoknak is, akik deviáns magatartásuk, életvezetésük miatt különösen veszélyeztetettek (injekciós kábítószer élvezôk, homoszexuálisok).

Passzív immunizálás hepatitis B immunglobulinnal (HBIG) végezhetô, a feltételezhetô fertôzés után lehetôleg 24 órán belül. Egyidejűleg az aktív védôoltást is el kell kezdeni.

Az oltás a tuberkulózis elleni védelmet szolgálja. A betegség igen változatos formákban, széles skálán alakulhat ki. A fertôzés korábban rendszerint már a gyermekkorban bekövetkezett, többnyire a tüdô megbetegedésével. A tbc bacilus a szervezetben allergiás állapotot alakít ki, amely bizonyos mértékben fokozott ellenállást nyújt az újabb fertôzéssel szemben. A BCG oltás – amely élô, legyengített tbc bacilussal történik – az allergia mesterséges és veszélytelen módon történô kialakítását célozza. Az oltást a megszületés utáni napokban végzik, az oltóanyagot a bal váll felett a bôr rétegei közé fecskendezik be. Az oltás helyén néhány hét alatt borsónyi göbcse alakul ki, amely az esetek többségében felszívódik, ritkábban kifakad és néhány héten – hónapon át nedvedzik. Esetenként a környezô nyirokcsomó is megduzzad. Az oltás megfoganását fél éves korban ellenôrizni kell, a jellegzetes heg hiánya esetén az oltás ismétlendô. Egy éves koron túl sem a tuberculinpróbát, sem az oltást nem kell végezni.

A Hib cseppfertôzéssel szóródik. Az orr-, garatűrben tapad meg és hosszabb-rövidebb ideig tartó, tünetmentes hordozás alakul ki. Ezáltal a gyermekek 5 éves korukra természetes immunitást szereznek. Egyes esetekben azonban – pontosan nem ismert körülmények között – a súlyos, invazív, gennyes kórfolyamatot, meningitist, epiglottitist, pneumóniát, arthritist és kötôszöveti phlegmonet hoz létre. A megbetegedés szinte kizárólag az 5 évnél fiatalabbak között lép fel, az esetek 3/4-e azonban 2 évnél fiatalabb! Az igen hatékony, konjugált, 2. generációs vakcinák vannak forgalomban. Hazánkban az oltás kötelezô.

A DPT kombinált oltóanyag, amely egyidejűleg három betegség ellen teremt védettséget.

A diphtheria (torokgyík) leginkább nyálcseppekkel terjedô, bakteriális betegség, amelyben a torokban képzôdô álhártya, valamint a baktérium mérgezô toxinja képezi a veszélyt.

A pertussis (szamárköhögés) kínzó köhögéssel, húzó belégzéssel járó, bakteriális betegség. Fôleg a fiatal csecsemôket veszélyezteti, idôsebb gyermekek jobban tűrik. Újabban, fôleg a nyugati országokban, mind gyakrabban fordul elô, serdülôkben és felnôttekben, nem jellegzetes, elhúzódó köhögéses formában.

A tetanus (merevgörcs) a bacilus toxinja által okozott, súlyos betegség. Különösen nagy a halálozás az újszülöttkori és az idôskori esetekben. A kórokozó földdel szennyezett seben keresztül jut a szervezetbe.

Az oltás védettséget hoz létre mindhárom betegséggel szemben, ezek hazánkban a rendszeresen végzett oltások eredményeképpen úgyszólván teljesen eltűntek. Említésre érdemes, hogy a védettség biztonságos fenntartása érdekében tervezik a teljes lakosság, 10 évenkénti diftéria és tetanusz elleni újraoltása.

A poliomyielitis a gerincvelô elülsô szarvában lévô motoros sejteket károsítja, ezáltal a vázizomzat végleges, petyhüdt bénulását okozza. A kórokozó vírus a szájon át hatol be. A fertôzötteknek 0,1–2%-a bénul.

A védôoltás történhet elölt vírus injekciós beadásával (Salk vakcina), valamint gyengített, attenuált vírus szájon át történô bejuttatásával (Sabin csepp). Hazánkban mindkét változat alkalmazásra kerül.

A betegség teljes eradikálása jól elôrehaladott, a WHO hat régiója közül három, így Európa és benne hazánk is már poliomentes.

A három gyermekkori vírusbetegség ellen egyidejűleg, kombinált oltóanyaggal történik az oltás.

A morbilli (kanyaró) kiütéssel járó, nagyon ragályos fertôzô betegség, gyakori légúti szövôdményekkel (tüdôgyulladás, középfülgyulladás). Ritkán súlyos idegrendszeri komplikációk is kialakulnak (agyvelôgyulladás). A halálozás általában a szövôdményekbôl adódik.

A rubeóla ártalmatlan gyermekbetegség, szövôdményei igen ritkák. Veszélyességét magzatkárosító hatása adja: a terhesség elsô harmadában történô átvészelés súlyos fejlôdési rendellenességet okozhat.

A mumpsz a fültômirigy duzzanatával jár. Idegrendszeri szövôdményei gyakoriak, de nem súlyosak. A pubertáskoron túl a férfiak megbetegedéséhez egy- vagy kétoldali heregyulladás társulhat.

Az oltóanyagban a három betegség, élô, gyengített kórokozója van jelen. Az oltásra 15 hónapos korban, az emlékeztetô oltásra 14 éves korban kerül sor.

A kullancsos agyvelôgyulladás, a vírusos influenza, a tüdôgyulladás, valamint a gennyes agyhártyagyulladás néhány kórokozója ellen, és a két hepatitis vírus ellen végezhetô megelôzô védôoltás.

A kullancs által terjesztett, tavasz-nyári agyvelôgyulladás hazánk nyugati megyéiben leggyakoribb, de a Budai-hegyvidék, a Somogyi-hátság és a Mátra kullancsai is fertôzöttek lehetnek. A kórokozó vírus a kullancs csípésével jut be a szervezetbe. A fertôzés leggyakrabban tünetmentesen zajlik le, ha azonban idegrendszeri gyulladás alakul ki, súlyos bénulás is létrejöhet.

Az oltóanyag az elölt kórokozót tartalmazza. A védôoltás lehet elôre megtervezett, ebben az esetben 3 alapozó oltás szükséges, lehetôleg úgy idôzítve, hogy a veszélyes évszakra az immunizálás befejezôdjék. A védettség 3 éven át tart, ekkor emlékeztetô oltást kell adni.

Elôzetesen nem oltott, veszélyeztetett egyén védelmére emberben elôzetesen termelt védôanyag (speciális gamma globulin) adható, ennek védôhatása néhány hónapra szól.

A vírusos influenzát az A és a B influenza vírusok okoznak. Az A csoport nem egységes, számos további alcsoport különböztethetôk meg. A betegség rendszerint késô ôsszel, télen és kora tavasszal jelentkezik. Járványos méreteket ölthet vagy csak kisebb számban okoz megbetegedéseket. Magas láz, izomfájdalmak, levertség a fôbb tünetei. Veszélyességét elsôsorban a szövôdményei adják, gyakori és súlyos a tüdôgyulladás, fôleg az idôsebbek között.

Az oltás elölt influenzavírussal történik. Egyes készítmények az oltási reakció csökkentése érdekében elôkezelt vírusokat tartalmaznak.

Májgyulladást számos vírus (és baktérium) okozhat, legjelentôsebbek az ún. hepatitis vírusok. Védôoltás a hepatitis B és a hepatitis A vírus okozta májgyulladás ellen áll rendelkezésre.

Ajánlott és ingyenes az oltás a kiemelten veszélyeztetettek, az egészségügyi dolgozók, a rendôrök, tűzoltók, és a fertôzöttek környezetében élôk számára.

Ajánlott oltani azokat, akik a fertôzésnek különösen ki vannak téve (huzamosabb tartózkodás fejlôdô országokban, homoszexualitás, injekciós kábítószer élvezet stb.).

Az A hepatitisz vírusa székletszennyezés révén, szájon át jut be a szervezetbe. Elsôsorban az alacsony higiénés színvonalú területeken elterjedt, hazánkban ritka. Az alapozó oltás után 6–12 hónap múlva emlékeztetô ismétlés szükséges. Az oltóanyag elölt vírus.

Oltandók a fertôzés veszélyének kiette egyének, különösen a fertôzött területre utazók, a laboratóriumi alkalmazottak, a szennyvízzel foglalkozók.

A pneumococcusok a tüdôgyulladás leggyakoribb kórokozói, emellett agyhártyagyulladás, általános szepszis is lehet a fertôzés következménye. A gyermekkori középfülgyulladásokat nagyrészt ez hozza létre.

Mivel a tüdôgyulladás az idôsebbek között, a kor elôrehaladtával egyre gyakoribb és súlyosabb, a 65 évnél idôsebbek oltása indokolt. Oltani kell azokat is, akiknek a védekezôképessége bármely okból csökkent (diabetes, vesebetegség, alkoholisták stb.).

Az oltóanyag több mint 90 változat közül a 23 leggyakoribb szerotípust tartalmazza, a fertôzések több mint 90%-át ezek okozzák. Egyszeri oltás szükséges, újraoltásra 5 év után kerülhet sor. A 2 évnél fiatalabbak ezekkel az oltóanyagokkal nem immunizálhatók, számukra 7, illetve 9 komponensű, konjugált vakcinát állítottak elô.

A gennyes agyhártyagyulladások jelentôs részét ezek okozzák. Több szerocsoport ismer, elôfordulásuk földrajzilag változó. Az A, a C, az Y és a W-135 változatokkal szemben hatásos oltás létezik, míg az Európában gyakori B változat ellen nem sikerült vakcinát elôállítani. Veszélyeztetett területre történô utazás elôtt az oltás indokolt lehet.

A 2 éven aluliak immunizálására alkalmas, konjugált készítmények is forgalomba kerültek.

A bárányhimlô általánosan elterjedt, jóindulatú gyermekbetegség ugyan, de immunológiailag sérült egyénekben súlyos lehet. Veszélyesebb a felnôttek bárányhimlôje, és gondot okozhat a terhesség alatti megbetegedés is.

Az oltás élô, gyengített vírussal történik. Különösen a veszélyeztetettek, immunológiailag károsodottak védelme szükséges. Az oltás széleskörű alkalmazásával megelôzhetô, hogy fogékonyan gyermekek a felnôttkorba kerüljenek.

Megbetegedési veszély elhárítása érdekében számos fertôzô betegséggel szemben válhat szükségessé védôoltás alkalmazása.

Diftéria ellen oltást beteggel történt érintkezés, valamint járványos területre történô utazás tehet szükségessé. Oltani kell kanyaró veszélye esetén is.

Védôoltásban kell részesíteni a tetanuszfertôzésre gyanús sérülteket, attól függôen, hogy az elôzôkben kaptak-e és mikor kaptak a betegség ellen oltást.

Igen fontos, szükség esetén, a veszettség elleni védelem létrehozása, a betegség ugyanis biztosan halálos lefolyású.

Ritkán válik szükségessé hastífusz elleni oltás, mivel a betegség jelenleg hazánkban alig fordul elô.

A Föld egyes területein, elsôsorban a fejlôdô országokban a hazaihoz képest kedvezôtlenebbek a közegészségügyi – járványügyi viszonyok, így az oda utazókat számos olyan ártalom veszélyeztetheti, amely itthon nem fordul elô. E betegségek megelôzésére, amennyiben lehetséges, védôoltás alkalmazásával kell védekezni.

Sárgaláz ellen kötelezô azoknak az oltása, akik a betegséggel sújtott területre utaznak (Afrika, Dél-Amerika). Az oltást kizárólag a „Johan Béla" Országos Epidemológiai Központban végzik.

Kolera oltás már nem tartozik az elôírtak közé.

Gyermekbénulás elleni emlékeztetô oltás, hastífusz és hepatitis A elleni immunizálás, valamint rabies elleni preexpoziciós oltás különösen indokolt, ha az utazó e betegségekkel fertôzött területeken, vidéki, primitívebb viszonyok között tölt el hosszabb idôt.