Az allergiás kötôhártya gyulladásban szenvedôk száma emelkedôben van. A lokálisan adható antihisztaminok közül a szelektív H1 antagonista emedasztin hatását értékeljük nemzetközi és hazai tanulmányok alapján. Mind a hazai mind a külföldi szakirodalom szerint az emedasztin rendkívül hatásos felnôttek és gyerekek esetében is. A leghatékonyabban csökkenti a viszketést és a legtöbb antihisztaminnál jobban a szem pirosságát.

Az allergiás betegségek elôfordulása a civilizált világban egyre emelkedik, ezen belül az allergiás conjunctivitiseké is. Az utóbbi 90%-át a szezonális allergiás conjunctivitis (SAC) teszi ki, melynek két formáját különböztetjük meg: akut és perenniális. Az akut forma többnyire valamely növény pollenjével függ össze, és tünetei az allergénnel való találkozás után perceken belül kialakulnak és aránylag gyorsan megszűnnek. Jellemzôje a kétoldali viszketô érzés, pirosság, ödéma, néha igen nagyfokú chemosis, emellett gyakori a fehéres színű nyúlós szemváladék is. Többnyire orrtünetekkel is együttjár („szénanátha"), és leggyakrabban a késô tavaszi, nyári hónapokban fordul elô. A perenniális allergiás conjunctivitis (PAC) tünetei gyakran évekig fennállnak, mert az allergén nem szezonálisan, hanem állandóan megtalálható a beteg környezetében (pl. házi poratka).1 A SAC a leggyakoribb allergiás kórkép, egyes becslések szerint több mint 1 millió ember szenved tôle hazánkban, ráadásul az érintettek száma egyre nô.2 A növekvô prevalenciában szerepe lehet a következô tényezôknek:

• · városi életforma, zsúfoltság

• · lakáson kívüli (ipari, motorizációs) és lakáson belüli levegôszennyezés

• · táplálkozási szokások (élelmiszer adalékok)

• · lakáskörülmények (központi fűtés, padlószônyeg)

A SAC patofiziológiája egy azonnali, 1-es típusú hiperszenzitivitási reakciónak felel meg. Az allergének oldódnak a könnyfilmben, kötôdnek az IgE-hez, amelyek aztán a basophilek és a mastocyták membránjához kapcsolódnak. Ez a kötôdés okozza a sejtek degranulációját, a kémiai mediátorok, mint a hisztamin és a triptáz kibocsátását, ami conjunctivális vazodilatációt és a vascularis permeabailitás fokozódását eredményezi. A legtöbb betegnek pozitív a bôrpróbája és növekszik a plazmában és a könnyben az IgE szint.3A terápia alapelve, hogy meggátoljuk a mediátorok felszabadulását, illetve megakadályozzuk az eozinofil sejtek conjunctivába történô vándorlását.1 Az allergiás eredetű conjunctivitisek terápiájában a következô gyógyszercsoportokat alkalmazzuk:

1. hízósejt-stabilizátorok

2. antihisztaminok

3. vazokonstriktorok (gyakran hisztaminnal kombinálva)

4. szteroidok

5. nonszteroid gyulladásgátlók

6. egyebek (műkönny, antibiotikum, immunszupresszívum, mukolitikum, hideg borogatás, szisztémás terápia)

A SAC és a PAC esetében leginkább az antihisztaminok váltak be. Az antihisztaminok szelektíven és reverzibilisen gátolják a H1 hisztamin receptorokat, csökkentve ezzel az ödéma képzôdést és a pírt.4 Korábban a szelektív H1 antagonista antihisztamint alfa-adrenerg agonista szerrel kombinálták, de megjelent a csak H1 receptor antagonista emedasztin-difumarát (Emadine).5 Sharif és mtsai vizsgálatai alapján az emedasztin az egyik legkevesebb mellékhatásokkal bíró szer, mivel alig ad keresztreakciót más, nem hisztamin receptorokkal.6 A magyarországi gyógyszer kipróbálási tanulmányokban minden szerzô beszámol arról, hogy igen erôs és gyors javulás alakult ki a csepp beadását követôen.

Hidasi közölte az elsô klinikai tapasztalatokat 2002-ben 200 vizsgált beteg adatai alapján. Ebben megállapította, hogy az Emadine az esetek 92,8%-ában 10 percen belül csökkentette az akut allergiás kötôhártya-gyulladás tüneteit. Szignifikánsan hosszabbnak bizonyult a behatási idô azon esetekben, ahol mellékhatások jelentkeztek a cseppentés kapcsán. Mellékhatás 14-18%-ban fordult elô. (Átmeneti csípô érzés, szárazság érzet, pirosság, viszketés, homályos látás, cornea infiltratum.)7 Tönköl vizsgálatában 32 betegbôl 7 esetben 1 percen belül, 11 esetben pedig 5 perc alatt teljesen megszűnt a viszketés. További 11 esetben pedig jelentôsen mérséklôdött a panasz.8 Balogh és mtsa vizsgálatában a 104 kezelt betegbôl 2 héten belüli gyors és jelentôs javulásról számoltak be 101-en.(97%)6 Endre 20 gyermekeket vizsgált, 6-21 éves korig. A csepp beadását követôen mindegyiknek csökkent a szemviszketése és a kötôhártya-vérbôsége. A viszketés mértéke jelentôs volt, a 0-4-ig terjedô skálán (Discepola és mtsai ajánlása alapján a 0 a teljes tünetmentesség, 4 az elviselhetetlen viszketést jelenti) 2,85 pontról 0,45 pontra csökkent, átlagosan rövidebb, mint 3 perc alatt. A gyermekek fele számolt be arról, hogy teljesen megszűnt a viszketô érzés. A kötôhártya vérbôsége is jelentôsen mérséklôdött, ehhez valamivel hosszabb idôre volt szükség (átlagosan 7 perc).9

Külföldi vizsgálatok is hasonló hatásokról számolnak be. Robertson és mtsai az emedasztin és a levocobastine hatásosságát hasonlították össze 221 betegen. Mind a szubjektív (viszketés), mind az objektív (conjunctiva pír) tüneteket jobban csökkentette az emedastine, mint a levocabastine. Az emedasztint 5 percen belül hatásosnak találták. Gyerekek esetében is biztonságos és hatékony antiallergiás kezelést nyújtott.10

Verin és mtsai 222 beteget vizsgáltak. Eredményeik szerint az emedasztin csepp hatásosabbnak bizonyult, mint a levocabastine az allergiás conjunctivitis tüneteinek kezelésében felnôttek és 4 évnél idôsebb gyermekek esetében.11 Korai állatkísérletek alapján az emedasztin hatásosabbnak bizonyult, mint a brompheniramine, chlorpheniramine, clemastine, pyrilamine, levocabastine, pheniramine, diphenhydramine és antazoline. Az eredményekbôl levonható volt az a következtetés, hogy az emedasztin szelektív, lokálisan adható, rendkívül hatásos és gyors anti-hisztamin.5

A szakirodalom alapján és azzal egybehangzóan megállapítható, hogy a szemcsepp hatásos, és igen kedvezô tulajdonságokkal bír. A tüneteket igen gyorsan, percek alatt csökkenti, mellékhatások ritkán jelentkeznek. Hatásának kifejlôdéséhez nincs szükség elôkezelésre, sem állandó gyógyszerszint fenntartására, illetve a cseppentés elmaradása nem vezet káros következményekhez. A betegek kényelméhez hozzájárul az is, hogy rendszeres használat esetén is elegendô a napi kétszeri cseppentés, mivel hatása legalább 8 órán keresztül tart. A kétszeri cseppentés gyakorisága lehetôvé teszi a kontaktlencse viselést. További elônye, hogy 3 éves kortól alkalmazható.7

Mindezek alapján összefoglalásként a következôket állapíthatjuk meg. Az allergia a lakosság egyre növekvô hányadának életét megnehezítô és megkeserítô betegség a civilizált társadalmakban. Az allergiás reakciók kezelésének egyik lehetôsége, hogy a mediátorként felszabaduló hisztamin hatását akadályozzuk meg a hisztamin receptorok blokkolásával. Az antihisztamin szerek közül a lokálisan a kötôhártya zsákba cseppenthetôk védik ki legjobban az allergiás szemreakciókat, különösen a szezonális allergiás conjunctivitis eseteiben. Az új generációs antihisztaminok közül az emedasztin-difumarát 0,05% oldata (Emadine) szuperszelektív H1 antagonistaként a leghatékonyabban csökkenti a viszketést, a legtöbbnél jobban a pírt. Nagyfokú szelektivitása miatt alig ad keresztreakciót más receptorokkal, ezért igen ritka a mellékhatás. Gyerekek, kontaktlencse viselôk is kellô biztonsággal használhatják.