A gennykeltô baktériumok – elsôsorban Staphylococcus aureus és a Streptococcus pyogenes (b) haemolyticus) által okozott elsôdleges és másodlagos bôrbetegségek száma szaporodik. A kórképek korai felismerése és kezelése fontos epidemiológiailag, és a szövôdmények (fasciitis, sepsis) megelôzésére is. A másodlagos bôrinfekciók leggyakrabban ekcémában (atopiás, kontakt, seborrhoeás) alakulnak ki szövôdményként. A bakteriális antigének provokálhatják az ekcémás tüneteket. A lokalis dezinficiens kezelés, a helyileg és szisztémásan alkalmazott antibiotikumok alkalmazásának stratégiája meghatározza a fertôzô bôrbetegségek prognózisát.

A gennykeltô baktériumok által okozott bôr-, és lágyrész fertôzések száma az utóbbi 10 évben megnövekedett. Ennek több oka van. Ezek közül megemlítendôk: a bôrápolás hiányosságai, gyógyszerek és gyógyhatású szerek helytelen használata, téves diagnózis, környezeti ártalmak, a lakosság egy részének rossz higiénés viszonyai. A fertôzô bôrbetegségekben gyakoribbak a szövôdményes formák is. A súlyos, esetleg az életet is veszélyeztetô szövôdmények (gangréna, fasciitis, szepszis) oka elsôsorban a késôn megkezdett vagy nem megfelelô helyi és szisztémás kezelés, a fertôzésért felelôs baktérium faj rezisztenciája a választott antibiotikumra. A kísérôbetegségek (daganat, anyagcsere-betegségek, immunbetegségek, gyógyszeres kezelés) súlyosbítják a fertôzô bôrbetegségek lefolyását. A szövôdmények kezelése elhúzódó és költséges, maradandó egészségkárosodással is járhat (osteomyelitis, amputáció). A háziorvos számára fontos, hogy ismerje és tudja diagnosztizálni a gennykeltôk által elôidézett bôrbetegségeket, és megkezdje a tünetek korszeru kezelését, mert a helyes kezelés fontos. A rizikócsoportok (diabetes mellitus, cirrhosis, daganat) részére ajánlatos tájékoztatást adnia a kezelôorvosnak, hogy a banálisnak tunô bôrfertôzések esetében is azonnal kérjen tanácsot.

A cikk összefoglalja a háziorvosi gyakorlatban is leggyakrabban elôforduló pyodermákat és a javasolt helyi és szisztémás kezelést.

A baktériumok által elôidézett hám és lágyrész infekciókat elsôdleges pyodermáknak nevezik. A gennykeltôk a hám és a járulékos szervek (hajhagyma, verejték-, és faggyúmirigy, köröm), valamint a kötôszöveti lágyrészek (cutis, subcutis) fertôzéseit okozzák.

Elôfordulás: gyakori, kórokozó: Streptococcus ß-hemolyticus vagy Staphylococcus aureus, gyakori a kevert fertôzés.

Klinikai kép: akut gyulladás, az élénkvörös bôrön kicsiny, fehérvérsejttel teli vesiculák jelennek meg, az eróziok helyén kénsárga pörk jellemzô (1. kép).

Kezelés: a pörkök eltávolítása borogatással, helyileg Sol.Castellani, Betadine ecsetelôk, 1-2% salicyl-vaselin, kiterjedt fertôzés esetén Fucidin, Bactroban kenôcs2. Kiterjedt fertôzés és regionális nyirokcsomó-duzzanat, vagy rizikócsoportba tartozó beteg esetén szisztémás antibiotikum szükséges: Augmentin, Fucidin, Unasyn, Aktil, penicillin, penicillin érzékenység esetén erythromycin.

Angulus infectiosus oris perleche)

Elôfordulás: gyakori, nem megfelelô szájhygiene, rossz fogak miatt a szájüregben jelenlévô spirochaeták, élesztôgombák és Streptococcus törzsek kóros elszaporodása a betegségkeltô.

Klinikai kép: a szájzúgban mély berepedések, pörkképzôdés, fájdalmas gyulladás.

Kezelés: szájhigiéne, fogak javítása, protézis tisztántartása, borax-glycerin

Elôfordulás: 2,5 % gyakoriság, Corynebacterium minutissimum okozza.

Klinikai kép: Nagy hajlatokban, leggyakrabban az axillaris hajlatban fordul elô.

Diagnózis: Wood féle lámpával korallvörös fényjelenséget ad.

Kezelés: Erythromycin 4x250 mg naponta 2 hétig, helyileg Betadine ecsetelô, Fucidin krém.

Elôfordulás: nem gyakori, rossz gyógyhajlamú fekélyek, leggyakoribb kórokozó Streptococcus A csoport vagy Staphylococcus, Proteus, Pyocyaneus.

Klinikai kép: kerek vagy ovális, 1-2 cm nagyságú, éles határú fekélyek elsôsorban a lábszáron és a lábháton, heggel gyógyulhat.

Kezelés: nekrózis, lepedék mechanikus eltávolítása, borogatás, Betadine ecsetelô. Szisztémás antibiotikum csak akkor javasolt, ha szisztémás tünetek (láz, leukocytosis, gyorsult süllyedés, lymphadenopathia) vannak.

Elôfordulás: gyakori, a szôrtüszôk gennyes gyulladása, melyet leggyakrabban Staphylococcus aureus okoz.

Klinikai kép: sárga pusztula a szôrtüszônyílásban, gyulladt környezet (2. kép).

Kezelés: esetleges kiváltó ok (kozmetikum, kátránytartalmú szer, szolárium, borotválás) megszüntetése. Helyileg: borogatás, a szôrszál eltávolítása, Betadine, Castellani FoNo ecsetelôk, Erythromycin tartalmú rázókeverék, szisztémás antibiotikum kezelés csak kivételes esetekben indokolt.

Elôfordulás: nem gyakori, rizikófaktorok: poros, olajos munkahely, elégtelen bôrtisztítás, immundeficiencia, leggyakoribb kórokozó Staphylococcus aureus, Streptococcus ß haemolyticus. A carbunculus több összeolvadó furunculus konglomerátuma.

Klinikai kép: szôrtüszôhöz kötött akut gyulladás, melyet tömött tapintatú, élénkvörös, fénylô bôrrel fedett, fájdalmas csomók jellemeznek. A gyulladásos nodusok területében beolvadás esetén fluktuáció tapintható. Elôfordulhat az abscessus spontán megnyílása a felszínre, ami után váladékozó fekély alakul ki. Leggyakoribb elôfordulási lokalizáció: nyak (3. kép), axilla, comb, gluteus.

Kezelés: amennyiben a lokális ecsetelés (Sol.Castellani, Sol.Betadine) és jegelés nem vezet a gyulladás visszafejlôdésére, párakötéssel kell a beolvadást elôsegíteni. A beolvadás után a tályogot meg kell nyitni, a gennygyülem kiürítése, drenálás szükséges. Szisztémás antibiotikum adása (Augmentin, Fucidin, Unasyn, Aktil, Erythromycin, Dalacin) akkor szükséges, ha a furunculus-carbunculus környezetében a gyulladás továbbterjedése (cellulitis, phlegmone) észlelhetô. Szövôdményes eset kórházban kezelendô.

Elôfordulás: ritka krónikus betegség, melyet az eccrin-, és az apocrin verejtékmirigyek gennyes beolvadással járó gyulladása jellemez. A leggyakoribb kórokozó a Staphylococcus aureus, másodlagos kontamináció következtében Enterococcusok. Hajlamosító faktorokat kell keresni.

Klinikai kép: a leggyakoribb lokalizáció az axillaris, inguinalis és az analis regio, ahol gyulladt bôrrel fedett mély, fájdalmas csomók alakulnak ki. A csomók beolvadása következtében fisztulák, és gennyes váladékürülés van. A sebüreg drenálása Betadinos gézcsíkkal. A gyógyulás hegesedéssel történik.

Kezelés: kezdeti tünetek, gyulladás esetén jegelés, ecsetelôk, késôbb párakötés, sebészi megnyitás, baktériumtenyésztés, antibiogram. Helyileg Betadine ecsetelô, a hajlat izolálása, szisztémás antibiotikum. Szövôdményes eset kórházban kezelendô.

Elôfordulás: ritka, férfiaknál gyakoribb.

Klinikai kép: A végbélnyílás körül gyulladt bôrrel fedett nyomásérzékeny csomó, gyors beolvadásra hajlamos. A betegek eltitkolják, rá kell kérdezni, meg kell vizsgálni.

Kezelés: korai sebészeti beavatkozás, a tályog megnyitása, baktériumtenyésztés, drenálás Betadinnal átitatott gézcsíkkal, szisztémás antibiotikum kezelés.

Elôfordulása: gyakori a körömágy akut gyulladása, amit Staphylococcusok okoznak, nem ritka a gram-pozitív és gram-negatív coccusok által okozott vegyes fertôzés. A körömágy Candida albicans okozta gyulladása krónikus, a gennytermelés mérsékeltebb. Hajlamosító tényezôt kell keresni (nedvesség, trauma, immungyengeség).

Klinikai kép: a körömágy duzzadt, a bôr élénkvörös, nagyon fájdalmas, enyhe nyomásra bôséges sárgás-szürke genny ürül.

Kezelés: Párakötés, mechanikus tisztítás, Betadine vagy Batrafen ecsetelô, Fucidin krém, Bactroban kenôcs.

Elôfordulás: gyakori, a szövôdményes forma (bullosus, nekrotizáló fasciitis) esetén hajlamosító tényezôket (nyiroködéma, diabetes mellitus) kell keresni.

Klinikai kép: akutan fellépô gyulladás a dermisben és a subcutisban, melyet körülírt területen lángnyelvszeruen terjedô, meleg tapintatú, élénkvörös gyulladt bôr, nyomásérzékenység jellemez. Elesettség, magas láz kísérheti. Leggyakoribb kórokozó a Streptococcus ß hemolyticus (csoport A) vagy Staphylococcus aureus.

Kezelés: jegelés, ágynyugalom, szisztémás antibiotikum: penicillin, cefalosporinok (Pyassan, Ceclor, Mandokef, Zinnat, Cexim, Zinacef), penicillin érzékenység fennállásakor erythromycin. Szövôdményes eset kórházban kezelendô.

Bôrbetegségekben gyakran fordul elô, hogy másodlagos baktériumfertôzések alakulnak ki. Ennek elsôsorban az az oka, hogy a bôr természetes védekezô képessége megromlik a vakarás, hámlás, helyi kezelések miatt és a kórokozó baktérium elszaporodik a hámban vagy a dermisben. A leggyakoribb kórokozó a Staphylococcus aureus. Az utóbbi idôben megélénkült annak a kutatása, hogy a S.aureus toxinjai mint superantigének milyen módon hatnak a bôrre és fokozzák a gyulladást pl. atopiás egyénben indukálhatják az ekcéma megjelenését.

Elôfordulás: Gyakori idôs cukorbetegeknél, elsôsorban a téli hónapokban. Oka az autonom neuropathia: a faggyú-, és verejtékmirigyek kóros muködése miatt csökken a hám lipidtartalma és lúgos irányban tolódik el a felszíni pH, ennek következtében a bôr kiszárad.

Kezelés: fürdôolajok használata, a levegô páratartalmának emelése, hidratáló és zsírozó externák (Cremor nutritivus, Ung.Refrigerans FoNo). A pörköket le kell borogatni, hámfosztott területre Betadine ecsetelô, Ung. Vulnera FoNo, Fucidin kenôcs, Bactroban kenôcs csak kiterjedt esetben javasolt. Szisztémás antibiotikumra általában nincs szükség.

Elôfordulás: gyakori.

Klinikai kép: az atopiás ekcémában szenvedô gyermek vagy felnôtt bôre száraz, sápadt, a viszketés következtében a krónikus vakarás miatt elsôsorban a nagy hajlatokban a hám megvastagodott, lichenifikált. A vakarás eredményeként a felületes hámhiányok másodlagosan fertôzôdnek, impetigo alakul ki.

A baktériumtoxinok hatására testszerte szóródó ekcémás plakkok láthatók. A bakteriális antigének súlyosbítják az ekcémás tüneteket.

Kezelés: Az alapbetegség kezelésére hidratáló és zsírozó krémek, lokális kortikoszteroidok1, a pörkök eltávolítása borogatással, Fucidin kenôcs, antihisztaminok (Zyrtec, Claritine, Erolin), szisztémás antibiotikum csak nagy bôrfelületen lévô impetigo esetében.

Elôfordulás: gyakori.

Kezelés: pörkök eltávolítása borogatással, kortikoszteroid externák (Flucinar gél, Synalar, Elocom kenôcs), Betadine, Fucidin, Bactroban kenôcs.

Elôfordulás: gyakori, jellemzi az alsó végtag krónikus bôrgyulladása, mely krónikus vénás elégtelenség következtében (postthromboticus syndroma, varicositas, thrombophlebitis) alakul ki, gyakran a fekélyképzôdést elôzi meg.

Klinikai tünetek: a lábszár medialis alsó harmadában a bôr gyulladt, tömött tapintatú, barnásan elszínezett (dermatosclerosis, hemosiderin pigmentáció) hámlik, a nedvezô területek felülfertôzôdnek, pörkképzôdés, felszínes fekélyek

A hámfosztott területeken a másodlagos infekciók kórokozói Staph. aureus és Str. Pyogenes.

Kezelés: A pörkök és a váladék eltávolítása fertôtlenítô oldattal (Neomagnol, H2O2), utána bôséges csapvizes öblítés, a hámhiányos, fekélyes területekre 1-2 % salicyl kenôcs, a seb környékére Ung.Burow FoNo, Betadine kenôcs, sebfedés, kompressziós pólya a vénás keringés javítására. Helyi antibiotikum nem javasolt! Szisztémás tünetek esetén (láz, leukopenia, lymphangitis, lymphadenopathia) szisztémás antibiotikum: elsô és második generációs cefalosporinok (Pyassan, Augmentin, Ceclor, Mandokef, Zinnat, Cexim, Zinacef).

Elôfordulás: gyakori, akkor alakul ki, ha a nyirokrendszer (nyirokcsomók, nyirokerek) elégtelen muködése következtében a fehérjedús nyirokfolyadék felszaporodik a szövetekben.

Klinikai tünetek: a láb ödémás, a hám megvastagodik papillomatosis, nyirokcsorgás alakul ki. Gyakori a szövôdményes (bullozus, gangrenozus) erysipelas.

Kezelés: komplex ödéma mentesítô kezelés (kezelésre specializálódott centrum), rendszeres bôrápolás (Ung.Emolliens FoNo) a fertôzési kapuként szolgáló erosiók elkerülésére. Lábujjak között: Sol Castellani sine fuchsino FoNo, sarok bôre: 5% karbamidos kenôcs. A beteg figyelmét fel kell hívni arra, hogy az erysipelas kialakulásának kezdeti jeleit észlelve (hidegrázás, bôrpír, láz) azonnal forduljon orvoshoz. Szisztémás antibiotikum kezelés (béta-laktám és béta-laktamáz kombináció) szükséges: Augmentin, Unasyn, Aktil, kórházi rezisztens Staphylococcus törzsek (MRSA) esetén Fucidin3. A szövôdményes orbánc kórházban kezelendô.

A legfontosabb elv a használandó antibiotikum kiválasztásakor az, hogy a betegség szempontjából az adott állapotban a megfelelô antibiotikumot használjuk. Ennek kiválasztásához az alábbi szempontokat javasoljuk figyelembe venni:

1. Pontos klinikai diagnózis: primer vagy szekunder pyoderma.

2. Az infekciót okozó kórokozó(k) meghatározása: a bôrelváltozásból történô helyes mintavétel (ép és kóros bôrterület határáról) és tenyésztés.

3. A kórokozó antibiotikum érzékenységének/rezisztenciájának meghatározása

4. A kezelés hatékonyságának a követése: a klinikai tüneteket kritikusan kell követni. Antibiotikum váltás akkor javasolt, ha súlyosbodó klinikai tünetek új kórokozó megjelenésére utalnak.

5. Növekszik az antibiotikum rezisztens Staphylococcus törzsek száma. Kórházi betegeken a Methicillin rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) kolonizáció fordulhat elô, melyekre a helyi kezelésben hatékony a fucidin-sav és a povidon-jód.

Neutropenia: láz esetén haemokultúra, releváns vizsgálati anyagból (bôr, pustula, seb) mikrobiológiai vizsgálat, kórokozó rezisztenciájának megállapítása

A monocyta-macrophag rendszer károsodása: a cellularis és a humoralis immunitás károsodása következtében veszélyeztetett a gazdaszervezet (daganat, citosztatikus kezelés, besugárzás), errôl a laboratóriumi vizsgálatok tájékoztatnak (vérkép, immunglobulinok).

A bôr fiziológiai barrierjének sérülése: az egészséges bôr felszínén a megfelelô vastagságú szaruréteg, a fagygyúmirigyek által termelt lipid-film és a verejtékmirigyek által biztosított savas pH 5,6 vegyhatás biztosítja azt, hogy kórokozók nem telepednek meg a felszínen. A barrier sérülése elôsegíti a baktériumok kóros kolonizációját.

A bôr immunfunkcióinak elégtelensége: a hámsejtek cytokin és interferon expressziója befolyásolja a helyi fertôzések lefolyását.

Táplálkozási hiányállapotok, anyagcsere-betegségek: esetén gyakran elsô tünet a bôrfertôzések megjelenése, pl.: vitaminhiány, vas-, és cinkhiány, diabetes mellitus, alkoholizmus, cachexia.