A szerzô a gyermekkori náthás eredetű melléküreg-, középfül-, orrmandula– és légúti gyulladások prevenciójának lehetôségeit ismerteti, melyet a Miriszlai-iskola munkatársaként sajátított el.

A szívótechnika bevezetése a gyermek fül-orr-gégészetbe, azaz a fertôzött váladék leszívással való eltávolítása az orrüregbôl, a melléküregekbôl és a középfülbôl a légúti betegségek számának rohamos növekedését látva, a legalapvetôbb preventív tevékenységnek tekinthetô.

Az orrlégzés szabaddá tételéhez a nyálkahártyát tökéletesen befedô, a duzzanatot tartósan csökkentô és a reziduális váladékot elfolyósító orrpermetet ismertet, melyet a SOTE II. Gyermekklinikán fejlesztettek ki.

A népgyógyászatban általánosan ismert, a fülfájdalom esetén evidensen alkalmazott fülmelegítés módszerét tesztelték. A fülkagylóra helyezett meleg hatását vizsgálva azt tapasztalták, hogy a tubafunkciót javítja és ezáltal a dobüregi ventilláció rendezôdik.

A só hôkapacitását nem találták megfelelônek. Helyette a kryogélt javasolják.

Ezt az anyagot használják a klinikán kifejlesztett OTO-THERM gyógysapka hôtároló betétjében.

A megelôzés fontosságának tényével naponta szembesülök, amikor a gyermekkori nátha szövôdményeivel találkozom. A banális náthával kezdôdô, majd hónapokon át tartó hurutos betegségek miatt kezelt gyermekek kórtörténete minden egyes esetben a „hibaforrások" keresésére ösztönöz.

A preventív szemlélet elsajátítását majdan élet– és munkastílussá válását klinikai fônököm emberi és szakmai iránymutatásának köszönhetem. A SOTE II. sz. Gyermekklinika Gyermek Fül-Orr-Gégészetén Miriszlai Ernô professzor irányítása alatt eltöltött két évtized igazán meghatározó élmény volt számomra. Két dologgal fertôzôdtem meg a klinikán, az egyik B hepatitis volt, amit csodával határos módon élve megúsztam, amit egy betegtôl kaptam el. A másik a preventív szemlélet, amit Miriszlai professzortól kaptam, és ebbôl a mai napig nem gyógyultam ki. Magammal hoztam a klinikáról, amit fônököm korai halála után én is elhagytam, és tovább építem gondolatban a magam teremtette munkahelyem körülményei közepette is. Az utóbbi évtizedekben az allergiás, illetve infekciózus eredetű nátha az óvodáskorú gyermekek körében népbetegséggé vált. A klinikai álláspontunk az volt, hogy a nátha nem banális betegség, hanem kiindulópontja egy sorozatos betegségnek, amit meg lehet elôzni, ha legenyhébb tüneteket is komolyan értékeljük.

„Principiis obsta" — azaz kezdetben kell ellenállni, pontosabban a betegség kezdetén kell aktívan beavatkozni és a szövôdmények megelôzhetôk. A régi latin mondás nagyon jól illusztrálja azt a törekvést, amellyel a Miriszlai-féle iskola a gyermekkori hurutos betegségek kezelését végzi.

A WHO definíciója szerint a prevenciónak három fontos lépcsôfoka van. A primer prevenció a betegségek megelôzését jelenti, szekunder a betegségek elôrehaladásának megakadályozását, a tercier pedig a szövôdmények megelôzését jelenti.

Betegséget megelôzni: életmódra, táplálkozásra utaló javaslatokkal próbálunk segíteni. Miután a beteg az esetek többségében kész tények elé állít bennünket, a kialakult betegség elôrehaladása és a további szövôdmények elhárítása mindennapos feladatunk. Az elvek és a tapasztalatok átadása egyetemi oktatói tevékenységünk része volt. Az újszerű módszerek ismertetése, kongresszusi elôadások, poszterek, könyvek, ismeretterjesztô kiadványok formájában a munkacsoport minden tagjának részvételével rendszeresen megtörtént. A gyermekkori náthás eredetű légúti szövôdmények gyakorivá válása inspirált bennünket új kezelési lehetôségek bevezetésére, majd rutinszerű alkalmazására. A fertôzött váladék leszívással való eltávolításának gyermek fül-orr-gégészeti bevezetésével egy non invasiv munkamódszer kidolgozásának voltunk részesei. A klinikán sokszor elhangzott a „régi francia mondás", miszerint a nátha az orrban kezdôdik és a tüdôben fejezôdik be, ha nem álljuk útját. A mindennapi gyakorlat ezt sokszor bizonyította, no meg azt is, hogy közben útba ejti az arcüregeket, füleket és az orrmandulát is. Ez a folyamat megelôzhetô, ha a náthát kezdetben, azaz a legelején komolyan vesszük, és annak súlya szerint kezeljük. Ennek szellemében született meg a porszívós orrszívó gondolata, ami az ötletadó Miriszlai professzor halála után számtalan gyermeket megkímélt a nátha szövôdményeitôl.

Az orrhigiéné fogalma és eszközei tehát a preventív szemléletbôl kiindulva valósultak meg. Az eredeti feltevés beigazolódott, miszerint a kórokozót el lehet távolítani, és ez sokkal kevesebb veszéllyel jár, mint gyógyszeresen elpusztítani. A légúti váladékban levô bármilyen kórokozó a szívótechnika segítségével az orrüregbôl, melléküregekbôl, a középfülbôl, a hörgôkbôl eltávolítható. A beavatkozás rizikómentesen megismételhetô, és ezzel a váladékban jelenlevô kórokozók tömege távolítható el. Többször megismételve a váladék eliminációt, az infekciót okozó ágensek csíraszáma minimálisra csökken a légutak és a kapcsolt üregrendszer nyálkahártyájáról. Ezzel együtt a váladék jellege is megváltozik, a gennyes váladék mucosussá válik, majd csökken, és végül megszűnik.

A gyulladás következtében megduzzadt nyálkahártya a váladék eliminációnak akadályát képezi. Az orrlégzés gyakran az orrváladék kifújással, vagy szívással való eltávolítása után sem szabadul fel teljesen. Ekkor gondoltunk arra, hogy a nyálkahártya lelohasztására szükséges egy olyan orrpermetet juttatni az orrba, mely az orrüreg belsejét beteríti, lelohasztja a nyálkahártyát, valamint oldja a maradvány váladékot. Így született meg annak az orrspraynek a gondolata, amely oxymetazolint és brómhexint is tartalmaz. Az összetevôk kis koncentrációja miatt tartósan használható, ez fôleg allergiás nátha kapcsán fontos szempont. Gyermek és felnôtt számára javasolt változata a közelmúltban került a gyógyszertárakba.

Az orrüreget a középfüllel összekötô csatorna, az Eustach-kürt náthával kapcsolatos működészavara közismert. A fülkürt felépítése gyermekkorban jellegzetes prediszpozíciót mutat a nátha propagálódása szempontjából, ugyanis rövidebb és egyenesebb lefutású a felnôtthöz képest. A fülkürt élettani szájadékának az ismertetett orrpermettel való megnyitása sok esetben javít a középfül szellôzésén. Más a helyzet akkor, ha a fülkürt teljes hosszában hurutosan beszűkült. A klinikán tympanometriás méréseket végeztünk tubafunkció zavarok fülre helyezett meleg hatására történô változásait illetôleg. Azt tapasztaltuk, hogy a fülmelegítés javítja a középfül szellôzését, a mérési eredmények Miriszlai professzor „Gyermek fül-orr-gégészeti útmutató háziorvosoknak" c. könyvében is megtalálhatók.

A népgyógyászatban általánosan ismert, a fülfájdalom esetén evidensen alkalmazott fülmelegítés módszerét teszteltük. A sokféle melegítô eljárás közül a sóval való fülmelegítés volt a legáltalánosabb. A fülkagylóra helyezett meleg hatását vizsgálva azt tapasztaltuk, a tubafunkciót javítja, ezáltal a dobüregi ventilláció rendezôdik. Megelôzhetô mindazon kóros folyamat, amit a fülkürt ventilláció zavara okoz. A meleg só hôtároló képességét viszont nem találtuk megfelelônek, ezért kerestünk és találtunk egy jó hôkapacitású anyagot, a kryogélt, ami a várt eredményt hozta. Kísérleteinkben összehasonlítottuk a só és a kryogél hôtároló képességét. A mérési határt a hômérsékletmérô eszközeinek kapacitásának megfelelôen alkalmaztuk.

A zselével azonos tömegű sót fóliáztunk nejlonfóliába. A szobahômérsékletet hômérôvel megmértük és a vizsgált idô alatt 26 C° -nak találtuk du. 3 és 5 óra között. Ezután 5 liter vizet 44 C° -on tároltuk műanyag edényben, melybe 15'-re a zselés és sós zacskókat belehelyeztük. A felmelegedés és a lehűlés mértéke 0,2 C° -os pontossággal mérô elektromos felületi temperatúra mérést használtunk, melyet a levegô és vízhômérô szintjére kalibráltunk. A zselé és sótartalmú műanyag zacskókat negyed óra múlva kivettük a 44 C° -os hômérsékletű vízbôl és thermometriát végeztünk. Az 5 percenként mért adatokat feljegyeztük.

Ezeket táblázatban és grafikonon ábrázoltuk. (1. ábra)

Eredményeink azt mutatják, hogy a só az idôegység alatt (15') gyorsabban veszi fel a hôt, ugyanakkor gyorsabban hűl le. A zselé hôtároló képessége jobb. Ez műszerrel és tapintással is igazolható volt.

Klinikai megfigyelésünk és kísérleti eredményeink is igazolják, hogy a zselé alkalmasabb a fülmelegítéshez, mint a só. Ezért használjuk ezt az anyagot a klinikán kifejlesztett gyógysapka hôtároló betétjében. A gyógysapka OTO-THERM néven patikai termékké vált, 5 méretben kapható gyógyászati segédeszköz boltokban és a baba boltokban is. Miután a fülkagylóra helyezett meleg ingerterápiaként működik, célszerű többször, rövid idôre, kb. 20 percre feltenni. A gyógysapka kryogél hôtároló betétje, kb. 20 percig tartja a meleget, egyszerűen vízben, vagy radiátoron is felmelegíthetô. A tympanometriás mérési eredmények bizonyították, hogy meleg hatására a fülkürtön át a középfül szellôzése javul abban az esetben, ha az orrgarati szájadékát nem zárja el a duzzadt orrmandula, vagy az erôteljesen duzzadt orrnyálkahártya. A fülkürt szellôzésének javulása a további középfülhurutok prevencióját is jelenti. A melegterápia egyúttal dunsztkötésként is hat. Gyorsítja a lobgát kialakulását, és ezzel sietteti a gyulladásos folyamat lezajlását, valamint jótékonyan szünteti a fájdalmas nyaki nyirokcsomó-duzzanatokat.

A gyógysapka 10 éve van forgalomban, használatával kapcsolatban a „füles gyermekek" szüleitôl számtalan pozitív visszajelzést kaptam. Amint az elôzôekbôl kiderült, mindhárom termék, tehát a porszívós orrszívó, a kettôs hatású orrspray, és a gyógysapka a nátha szövôdményeinek megelôzésére készült. A Miriszlai-féle iskola preventív szemléletének gyakorlati eredményei ezek a gyógyító eszközök.

Örömömre szolgál, hogy segítségükkel azok a gyermekek is meggyógyulhatnak, akikkel személyesen nem találkozhatunk.

A beteg gyermekek szüleinek kívánok további segítséget nyújtani a közelmúltban megjelent ismeretterjesztô könyvemmel is, melynek címe: „Gyôzelem a nátha felett".

• Ablonczy, M., Somi, I.: Nátha a csecsemô és gyermekkorban Medius Anonymus 10 11; 15-17-2000.
• Miriszlai, E.: Gyermek fül-orr-gégészeti útmutató háziorvosoknak Servier Budapest, 1998.
• Miriszlai, E.: A szívó technikában végzett helyi kezelés jelentôsége csecsemô– és gyermekkorban. Fül-orr-gégegyógyászat Supplementum, 1982; 117-125
• Somi, I.: Gyermekkori orrhigiéne Eszencia 1996; 2.14
• Somi, I.: Az orrcseppek hatékonysága Eszencia 1995; 4.21
• Somi, I.: Gyermekek rhinitisének kezelése orrspray gyógyszer-kombinációval Fül-orr-gégegyógyászat 1997; 43. 32-37
• Somi, I.: Miriszlai professzor úr szakmai hagyatéka Gyermekgyógyászat 1999; 4.415
• Somi, I.: A gyermekkori fülbetegségek házi gyógymódja Eszencia 1995; 4. 19-20
• Somi, I.: A fülbetegségek thermoterápiája Eszencia 1998; 3. 20-21

Sanatio Bt.

2700 Cegléd, Alkotmány u. 8.