Szitkai Malignus fekély

Bevezetés

A lábszárfekély gyakori megbetegedés (a felnôtt lakosság mintegy 4%-át érinti), malignus tumor elôfordulása viszonylag ritka, viszont irodalmi adatok vannak viszonylagos gyakoriságáról is, egy elemzésben 981 beteg (2448 ulcus) esetében a malignus tumor 4,4,% volt (75% basalioma, 25% spinalioma).

Esetismertetés

H. A., 63 éves férfibeteg, 10 éve diabeteses (2. típusú), 5 -6 éve alakult ki fekély PTS talaján a bal lábszár feszítô és mediális felszínén. A terápia-rezisztens ulcust több bôrgyógyászati intézményben is kezelték. Az elmúlt években számos nodularis basalioma került eltávolításra az arc, a hát és a jobb lábszár területérôl. A bal lábszár nem gyógyuló fekélyeinek kezelése céljából került felvételre osztályunkra. Felvételekor a bal lábszár középsô, feszítô _ mediális harmadában 12 x 10 cm nagyságú, szabálytalan alakú, 2-4 mm mély, lepedékes alapú, kráterszerűen felhányt szélű fekély volt. Tekintettel az anamnézisre, vagyis a hosszabb ideje lege artis kezelt fekély jelenlétére és a klinikai képre, vagyis a granulatios szövetnek imponáló széli túlsarjadásra, a tömött szegélybôl biopszia történt. Szövettan: a metszetben tumorszövet látható, melyet ovális, orsó alakú magvú sejtek alkotnak, helyenként palisade elrendezôdést mutatva. Látóterenként 2-3 mitózis. A tumort körülvevô kötôszövet ödémás, tágult nyirokerek, hyalinisalt falú vérerek láthatók, kisfokú kereksejtes beszűrôdés van. Dg.: cc. basocellulare. A tumor kimetszése helyi érzéstelenítésben a fastiával együtt történt, a sebet félvastag bôrrel fedtük.

Differenciáldiagnózis

Két alapvetô elváltozás jöhet szóba: malignus tumor (basalioma vagy a gyakoribb spinalioma) és a granulatios szövet, azaz a krónikus sebek esetében szintén gyakori túlsarjadás. A lápisz-kezelése bár nem ellenjavalt, de még nehezebbé teszi a diagnózist. Esetünkben az anamnézis alapján még egy lehetôség felmerül, a basalsejtes naevus syndroma. A basalsejtes naevus syndroma (Howell-Caro, 1959., Gorlin-Goltz, 1960.) autosomalis-dominans módon öröklôdô, már gyermekkorban kezdôdô, disseminált, pigmentált tumorok jelenlétét feltételezi, ami több mesodermalis és neuralis rendellenességgel szövôdik, mint állkapocs-ciszta, hypertelorismus, (kypho)scoliosis, spina bifida occulta, bordakettôzôdés, corpus callosum agenesise, falx cerebri calcificatio. Naevoid (a pigmentált tumorok) és oncogeneticus (a basaliomák) fázisa van. Az anamnézis és rtg vizsgálatok alapján ennek lehetôségét kizártuk.

Összefoglalás

Az eset felhívja a figyelmet arra, hogy korszerű sebkezelés esetén nem gyógyuló, progrediáló lábszárfekély területében malignus tumor kialakulására gondolni kell. A beteg esetében a diabetes mellitus és a multiplex basalioma rizikófaktorként szerepelt. Plasztikai sebészeti megoldás javasolt. Minden nem gyógyuló lábszárfekélybôl biopsziát kell venni. A korai diagnózis kritériumai: 1. a vascularis status analysise, 2. a fekély klinikai jellemzôi, 3. heg megjelenése. Basalioma megjelenése krónikus fekélyben ritka. Gyakori viszont, hogy granulatios szövetet utánzó, de dús és áttetszô. A krónikus seb és gyulladás fakultatív praecancerosis, de felvetôdik, hogy a krónikus vénás stasisnak szerepe lehet a gyakoriság tekintetében.

Irodalomjegyzék:

1. Blank AA, Schnyder uw.: Squamous cell carcinoma and basal cell carcinoma within the clinical picture of a chronic venous insufficiency in the third stage Dermatologica 1990;181. 248-50

2. Y ang D, Morrison BD, Vandongen YK, Singh A, Stacey MC.: Malignancy in chronic leg ulcers Med. J. Aust. 1996 164. 718-20

3. Voisard JJ , Lazareth I, Baviera E, Priollet P.: Leg ulcers and cancer. 6 case reports
J. Mal. Vasc. 2001 26. 85-91

4. Harris B, Eaglstein WH, F alanga V.: Basal cell carcinoma arising in venous ulcers and mimicking granulation tissue J Dermatol. Surg. Oncol. 1993 19. 150-2

5. Black MM, Walkden VM.: Basal cell carcinomatous changes on the lower leg: a possible association with chronic venous stasis Histopathology 1983 7. 219-27

6. Phillips TJ, Salman SM, Rogers GS.: Nonhealing leg ulcers: a manifestation of basal cell carcinoma J. Am. Acad. Dermatol. 1991 25. 47-9

7. Lutz ME, Davis MD, Otley CC.: Infiltrating basal cell carcinoma in the setting of a venous ulcer Int. J .Dermatol. 2000 39. 519-20

8. Fleegler EJ.: Tumors involving the skin of the upper extremity Hand. Clin. 1987 3. 197-212

9 .Gosain A, Sanger JR, Y ousifNJ, Matloub HS.: Basal cell carcinoma of the lower leg occurring in association with chronic venous stasis Ann. Plast. Surg. 1991 26. 279-83

1. kép

Felvétel a bal lábszárról, a feszítô _ mediális _ középsô harmadban egy 12 x 10 cm nagyságú, részben lepedékes, részben granulált felszínű fekély van, keskeny erythemás szegéllyel

2. kép

Közeli felvétel a bal lábszár feszítô _ mediális _ középsô harmadáról, jól látható a meredeken kiemelkedô gyöngyház fényű szegély , centrális irányban fokozott „granulációval"

3. kép

Műtét utáni állapot, a megtapadt lebenyek között egyenetlen felszínnel

Dr. Szitkay Sándor

Fôvárosi Szent István Kórház

II. Bôrgyógyászati Osztály

1195 Budapest, Jahn Ferenc u. 62.