 Elôzô |
|
A hyperlipoproteinaemiák diétás kezelésével a koleszterin szint 5-10%-kal, a triglycerid szint sokkal jelentôsebben csökkenthetô. A gyógyszeres kezelés irányelvei szerint leghamarabb adunk gyógyszert, ha már ischaemiás szívbetegség, carotis atherosclerosis, diabetes, mellitus, metabolikus szindróma, high risk állapot áll fenn. A hypercholesterinaemiáa kezelésében elsô választás a statin, a hypertriglyceridaemia kezelésében a fibrát terápia. Kombinált II/b típusú hyperlipoproteinaemiában szintén statin az elsô választandó szer, miután a primer terápiás cél az LDL-koleszterin szint csökkentése. Ha a statin kezelés mellett a triglycerid szint magas marad, a kezelés fibráttal egészíthetô ki. Az antilipaemiás kezeléstôl a lipid célértékek elérése, antiatherogén hatások, a morbiditás és mortalitás csökkenése várható.
A hyperlipoproteinaemiák terápiájában diétás és gyógyszeres kezelést alkalmazhatunk. Diétás kezeléstôl hypercholesterinaemia esetén hosszabb távon is csak 5-10%-os koleszterinszint csökkenés várható. Tekintettel arra, hogy a hypercholesterinaemia nemcsak az étrendtôl, hanem az endogén koleszterin szintézistôl is függ, az esetek kb. ľ részében számíthatunk a diéta koleszterinszint csökkentô hatására. A diéta részleteire jelen dolgozatban nem térnénk ki, azonban megemlítenénk, hogy korábban azt javasolták, hogy a koleszterin szintet leginkább emelô telített zsír bevitel helyett a komplex szénhidrát fogyasztás növelését szorgalmazzuk. Ez bizonyos mértékű koleszterin szint csökkenéshez is vezetett, azonban a testsúly növelésére és a metabolikus szindrómára való hajlam, az inzulinrezisztencia, a hyperinzulinaemia nôtt. Ezért Reaven 2000-es összefoglaló ajánlása szerint1 a telített zsírsavakat többszörösen, illetve egyszeresen telítetlen zsírsavakra kell cserélni a diétában úgy, hogy közben az összzsír bevitelt is, tehát az összkalóriabevitelt is csökkentsük. Így elkerülhetôk az ismételt szénhidrát bevitelekre kiváltódó inzulin elválasztások, melyek a tartós hyperinzulinaemia irányában hatnak és egyéb metabolikus rizikófaktorok keletkezését segítik elô. Ugyanakkor a hypertriglyceridaemia esetében jelentôsebb szerepe van a diétának, a többnyire az atherogén dyslipidaemiában (hypertriglyceridaemia + alacsony HDL-koleszterin szint, borderline koleszterin szint, small dense LDL koncentráció emelkedése) elôforduló hypertriglyceridaemia diétára jól reagál. Ebben a vonatkozásban nemcsak a zsír és a szénhidrát fogyasztást, hanem az alkohol bevitelt is egyaránt korlátozni kell. Elvileg a diétás és gyógyszeres kezelés elveihez tartozik, hogy elôször három hónapig diétával próbálkozzunk és csak ennek nem kielégítô eredményei esetén kövesse ezt gyógyszeres kezelés. Ugyanakkor vannak olyan klinikai és zsíranyagcsere-zavar állapotok, amikor a diéta mellett, vele egy idôben gyógyszer indítása is szükséges lehet.
Gyógyszeres kezelés
A hyperlipoproteinaemiák gyógyszeres kezelése nagy nemzetközi vizsgálatok eredményein alapul, ezek alapján alakították ki a kezelési irányelveket. Mértékadónak azokat a nagy vizsgálatokat tekinthetjük, amelyek sok ezer betegen történtek, hosszú évekig tartottak és evidence based medicine alapú eredményeket hoztak az ún. kemény végpontok vonatkozásában. Két legfontosabb ilyen mutató a cardiovascularis illetve az összmortalitás. A vizsgálatok egy része csak a cardiovascularis, másik része a cardiovascularis és az összmortalitás együttes szignifikáns javulását hozta. Az összmortalitást szignifikánsan befolyásoló négy legnagyobb vizsgálatot mutatja az 1. táblázat, köztük a lipidológiában mérföldkônek számító 4S vizsgálat2, amelyben elôször sikerült szignifikánsan a túlélést megnövelni. Az újabb vizsgálatok közül pedig kiemelhetô az oxfordi HPS3 tanulmány, ahol magas rizikójú betegekben, különbözô betegcsoportokban, köztük pl. cukorbetegekben, illetve normocholesterinaemiás egyénekben is cardiovascularis és összmortalitás csökkenést sikerült elérni. Ez a vizsgálat is megerôsítette a statinok koleszterinszint csökkentésen túli egyéb ún. pleiotrop, antiatherogén hatását, melynek alapján a statin kezelés nemcsak a hypercholesterinaemia, hanem az atherosclerosis befolyásolása terápiájának is tekinthetô. A 2. táblázatban azokat a szintén jelentôs eredményeket elért vizsgálatokat foglaltuk össze, ahol a cardiovascrularis mortalitás csökkent szignifikánsan, de az összmortalitás változása nem volt szignifikáns mértékű. Ebben már vannak fibrátokkal végzett vizsgálatok is. Fibrát kezeléssel elért, az egész vizsgálatra vonatkozó összmortalitás csökkenés jelenleg még nem áll rendelkezésre. A hyperlipoproteinaemiák gyógyszeres kezelésének egyik új területe a PTCA utáni cardiovascularis események gyakoriságának csökkentése, mely a legújabb, fluvastatinnal végzett LIPS4 vizsgálatban 22%-os szignifikáns mértékű volt, a placebo csoporttal szemben. A nemzetközi vizsgálatokat és ajánlásokat figyelembe véve a Magyar Arteriosclerosis Társaság korábbi két lipid konszenzus konferenciája után 2001-ben összefoglalta aktualizált kezelési irányelveit5. A kezelésben a prioritás a legmagasabb kockázatot jelentô állapotoké, nevezetesen az ischaemiás szívbetegség, atherosclerosissal járó betegségek, újabban a diabetes, metabolikus szindróma, valamint azon primer prevencióba tartozó egyének, akiknél különbözô score (Framingham score, PROCAM ponttáblázat) táblázatokkal kiszámítható, hogy az a 10 éven belüli cardiovascularis esemény valószínűsége több mint 20%. Ezen esetekben 5,2 mmol/l-es koleszterinszint felett már gyógyszeres kezelés szóba jön. A Magyar Arteriosclerosis Társaság kezelési irányelveinek egy egyszerűsített formáját, a gyakorlat számára jobban áttekinthetô formáját közöljük a 3. táblázatban. Ahogy a táblázatban is szerepel, a fenti értékek és rizikókategóriák mellett obligát a gyógyszeres kezelési ajánlás, de emellett esetenként még alacsonyabb koleszterin értékek mellett is fakultatíve mérlegelhetô a gyógyszer bevezetése. A 10 éven belüli coronaria események becslésére elsôsorban a Framingham prospektív vizsgálatok alapján kialakított Framingham ponttáblázat szolgál. Ugyancsak a Framingham Study-t vette figyelembe az Európai Atherosclerosis, Kardiológia és Hypertonia Társaság közös ajánlása, egy szemléletes ábrázolás, egy risk chart formájában. Ugyanakkor az utóbbi években többen Európából felvetették, hogy az amerikai lakosság adataiból nyert Framingham ponttáblázat vagy risk chart európai emberekre alkalmazva túlzott kockázatot mutat. Európában a PROCAM Study-ban férfiakon a Framingham-hoz hasonló vizsgálat alapján Assmann és mtsai. egy hasonló ponttáblázatot készítettek6. Amennyiben egy adott egyén adatait az amerikai illetve az európai táblázatba helyettesítjük be, az amerikai táblázatban a rizikó akár 2x-esét is mutathatja a PROCAM ponttáblázaténak. Európában folyamatban vannak olyan vizsgálatok (SCORE), amellyel szélesebb körű populációkra, férfiakra, nôkre vonatkozóan egyaránt fel akarják mérni a kockázatokat és levonni belôle a következtetéseket a kockázatjelzô hatások felmérésére. Addig is közöljük a „high risk" betegek identifikálására az Assmann által kialakított PROCAM táblázatot. (4. táblázat) Milyen típusú gyógyszert adjunk? II/a típusban, amikor csak a koleszterinszint magas, statin típusú gyógyszert kell adni. IV. típusú hyperlipoproteinaemiában, amikor a triglycerid szint magas és a koleszterinszint normális vagy enyhén emelkedett, akkor fibrát csoportból kell elsôként gyógyszert választanunk, mert a fibrátok a triglycerid szintet jobban csökkentik és általában a védôfaktor HDL-koleszterinszintet jobban emelik, mint a statinok. Ha II/b típusú hyperlipoproteinaemia áll fenn, a koleszterin és a triglycerid szint is mérsékelten magas, akkor a Magyar Arteriosclerosis Társaság javaslata szerint is elsô választandó szerként statint kell adni. Evidence based vizsgálatok ugyanis elsôsorban az LDL koleszterin szint csökkentésével elért mortalitás csökkentésérôl vannak, ez LDL-koleszterin szintet pedig a statinok csökkentik. Amennyiben a II/b típusban statin kezelés során a koleszterin szint normalizálódik, de a triglycerid szint magas marad, akkor kombinált terápiaként szóba jön óvatos fibrát kiegészítés. Ebben az értelmezésben tehát statin-fibrát kombinációt általában nem indítunk, csak a statin kezeléshez késôbb hozzáadott fibrát terápia formájában alakulhat ki kombinált kezelés. Ha a viszonylag ritka V. típusú hyperlipoproteinaemia áll fenn, amikor a triglycerid szint igen magas, változó mértékű a koleszterin szinttel, akkor fibrát kezelés, szükség esetén fibrát, nikotinsav derivátum kombinált kezelés bevezetése indokolt. A gyógyszeres kezelés elônye, hogy lényegesen jobban lehet vele csökkenteni a koleszterin és a triglycerid szintet is, mint a diétával. Azon kívül az antilipaemiás szereknek különbözô antiatherogén, pleiotrop hatásai is vannak, melyek az érelmeszesedéses folyamatra is hatnak olyannyira, hogy a regressziós vizsgálatok tanulsága szerint az esetek 30%-ában az érelmeszesedés visszafordítható is volt. A gyógyszeres kezelés hátránya, hogy drágább, mint a diéta, valamint hogy a gyógyszeres kezelés bevezetésekor a betegek egy része abbahagyja a diétát, mert számít a gyógyszer drasztikus lipidcsökkentô hatására. Hátránya a gyógyszeres kezelésnek még, hogy statinok, fibrátok gyermekkorban általában nem alkalmazhatók, legfeljebb az ún. ioncserélô gyantákkal próbálkozhatunk ellenôrzés mellett. A gyógyszeres kezelés hátránya még a diétával szemben, hogy komoly mellékhatásokkal is járhat. A 2001 év eseménye volt, hogy egy cerivastatin hatóanyagtartalmú gyógyszert Lipobay-t szedô betegek között 32 haláleset fordult elô, melybôl 12-nél a gyógyszert egy másik lipidcsökkentô csoport fibrát tagjával, gemfibrozillal együtt szedték. A folyamat háttere a lipidcsökkentô gyógyszerek által kiváltott izomkárosodás, mely tünetileg izomfájdalmat, izomgyengeséget, nyomásérzékenységet okozott, illetve a folyamat továbbhaladtával láz, általános tünetek, sötét vizelet jelent meg. A folyamat hátterében az izomsejtek pusztulása állt, a felszabaduló nagy molekulájú myoglobin bekerült a vérbe, majd eltömeszelte a vesecsatornákat, veseelégtelenség, rhabdomyolysis alakult ki. A Lipobay story kapcsán áttekintették ezt a típusú mellékhatást. Kiderült, hogy a bejelentett és kivizsgált halálos esetek száma mintegy 80-ra tehetô. Ez a legtöbb statint egyaránt, de különbözô mértékben érintette attól is függôen, hogy amelyikbôl több gyógyszer fogyott, ott arányosan több fordult elô. Egy statin volt csak kivétel, a fluvastatin, melynek szedése mellett nem volt rhabdomyolysissel összefüggésbe hozható haláleset. A statinokat eddig 60-80 millió ember szedte szerte a világon, s ez a 80 haláleset azt jelenti, hogy kb. 1 millió emberre vonatkoztatva egy eset fordult elô. A cerivastatin esetében ez az arány azonban 1 millió emberre 10 halálesetet jelentett, nem fatális izomkárosodást pedig 20-40x gyakrabban okozott a cerivastatin, mint a többi statinok. A mellékhatások elsôsorban négy csoportban fordultak elô, idôseknél _ nagy dózis alkalmazásánál, vesebetegeknél vagy elsôsorban fibrátokkal történô kombináció alkalmazásával. Ugyanis nemcsak a statinok, hanem a fibrátok is okozhatnak ugyanilyen mellékhatást. Magyarországon eddig összesen két rhabdomyolysises esetet közöltek vérzsírcsökkentô kezelés kapcsán, ezeket nem statin, hanem fibrát terápia váltotta ki. Mikronizált fenofibrát szakszerűtlenül adott dózisa vesebetegeknél váltott ki dyalisishez illetve vesetranszplantációhoz is vezetô, de nem halálos rhabdomyolysist. Az izomkárosodás folyamata CPK meghatározással felfedhetô. Óvatosság szükséges a hasonló metabolizációjú gyógyszerek, mint pl. erythromycin, klaritromicin, vagy kemoterápiás, vagy antimycoticus szerek együttadása esetén. Nemzetközi és a hazai iránylevek szerint is elvileg az a helyes, ha a gyógyszeres kezelést úgy folytatjuk, hogy a célértékekre törekszünk. Ezeknek egy egyszerűsített memorizálható formáját mutatjuk be az 5. táblázatban, hozzá téve azonban, hogy a triglycerid értéknél a célértéket lejjebb, 1,7 mmol/l-nél húzhatjuk meg. A célértékeket persze csak a biztonságosság szempontjainak figyelembe vételével lehet megközelíteni. A hyperlipoproteinaemiák kezelésében hatásos gyógyszernek elsôsorban azt lehet tekinteni, amelynek elhagyása után legalább 10%-kal emelkedik a koleszterin és a triglycerid és csökken a HDL-koleszterin is. Számtalan vitatott hatású, recept nélkül kapható szer van forgalomban, melynek a hatáserôssége ez alatt maradt.
A magas koleszterinszint kezelésének gyógyszereirôl Nem vagy alig felszívódó gyógyszerek Ezek közül legismertebbek az ún. ioncserélô gyanták. Hazánkban a cholestyramin és colestipol hatóanyag-tartalmú porok vannak forgalomban. Újabban külföldön ígéretes új szerek, a cholesevelam illetve az esetimibe terjed el. Ezek az anyagok a bélbôl nem szívódnak fel, megkötik az epesavakat, így azok egy része nem képes visszaszívódni a keringésbe, a koleszterin pedig kiürül. A triglycerid szintet viszont nem csökkentik, sôt a gyanták emelhetik is, a HDL-koleszterinszint változatlan marad. Hazánkban egyelôre a gyanták vannak forgalomban, felhasználásuk alig terjedt el. A probucol hatóanyagú szernek csak egy része szívódik fel, a másik része elôsegíti az epesavak és a koleszterin kiürülését a székletben. Tablettában forgalmazzák, hazánkban is (Alcolex). A koleszterinszintet mintegy 20%-kal csökkentheti, sajnos a védôfaktor HDL-koleszterin szintet viszont kedvezôtlenül befolyásolja. Ugyanakkor xanthelasmák, xantomák visszafejlesztését is kimutatták vele, antioxidáns hatása is van. Orvosi ellenôrzés mellett adagolható.
Felszívódó koleszterinszint csökkentô gyógyszerek A felszívódó koleszterinszint csökkentô gyógyszerek legtöbbje az ún. statinok csoportjába tartozik, melyek közül elôször a lovastatin jelent meg hazánkban, majd a simvastatin, fluvastatin, atorvastatin követte. A pravastatint is már törzskönyvezték, de még nincs forgalomban, a legújabb rosuvastatin pedig még csak külföldön kapható. A statinok lényegében az endogén koleszterin szintézist csökkentik, ezáltal minden eddigi gyógyszernél jobban csökkentik a szérum koleszterin szintet, ami akár 30%-os is lehet. Különbözô mértékben, mérsékelten csökkenthetik a triglycerid, és változóan emelhetik a HDL-koleszterin szintet. Az érelmeszesedés elleni különbözô hatásaiból az endothel funkció javítását, az LDL oxidáció gátlását, a gyulladáscsökkentô hatást, a plakk lipid összetétel változását, anti-thrombotikus hatásokat, a thrombocyta aggregáció gátlását, alvadási faktorok, fibrinolysis befolyásolását említhetjük meg a bizonyított kedvezô antiatherogén hatásaik közül. Mellékhatásuk viszonylag ritkán, néhány %-ban fordulnak elô, ritkán elôforduló májfunkció eltérések miatt ilyen irányú kontroll fôleg a kezelés elsô idôszakában szükséges. Myopathia, rhabdomyolysis lehetséges elôfordulásáról már szóltunk. A legrégebben forgalomban levô lovastatin lassan kimegy a forgalomból, semmivel sem tud többet, mint az MSD késôbb megjelent új készítménye, a simvastatin, a Zocor. Az egyik legelterjedtebb statin a világon, legkisebb dózisa, a 10 mg is már igen hatékony, az egész hatás 70%-át biztosítja. Említettük már, hogy a hét nagy mérföldkônek is nevezhetô lipid vizsgálat közül kettôben, a 4S és a legújabb HPS vizsgálatban a simvastatin volt a hatóanyag. A hazánkban forgalomban levô antilipaemiás gyógyszerek közül a legtöbb evidence based vizsgálat simvastatinnal történt. A legújabban, legszélesebb körben elterjedt statinnal, az atorvastatinnal (Sortis) még csak folyamatban vannak hasonló nagy méretű, nemzetközi, a szívhalálozás és az összhalálozás változását is felmérô vizsgálatok, amelyen 2003-2004-ben fejezôdnek be, s hasonló eredménnyel kecsegtethetnek. Egyik figyelemre méltó hatását mutatták ki közvetlen infarktus után adva vagy szívkoszorúér-tágító sebészeti eljárások alternatívájaként. A fluvastatin (Lescol) szintetikus statin, más úton metabolizálódik, mint a simvastatin és az atorvastatin, ez elvileg csökkentheti az interakciók és a mellékhatások lehetôségét, a klinikai tapasztalatok is erre utalnak. A 2002-ben közölt LIPS vizsgálatban 1677 PTCA-n átesett szívbeteg sorsát követve, akik fluvastatint kaptak, 22%-kal kevesebb volt a cardialis események száma, mint a placebo csoportban. Minden 19 esetbôl egyben sikerült megelôzni a halálos vagy nem halálos szövôdmény fellépését. A fluvastatin _ miközben mindhárom lipid paraméterre egyaránt hatékony _ a legnagyobb biztonsággal adható statin, kombinációs kezelésben is elsôsorban ez jön szóba. A biztonságot tovább növelheti a most forgalomba kerülô Lescol XL forma, amely speciális technológiával elnyújtott egyenletes felszívódást, így kiugró értékek nélküli szabályozott vérszintet biztosít, mely mellett a vázizomzat kevésbé van kitéve felesleges magas gyógyszerkoncentrációknak. A simvastatin kezdô és hatékony dózisa 10-20, az atorvastatiné 10, a fluvastatiné 40 mg, ezekkel a dózisokkal a célérték megközelíthetô, csak az esetek 1/3-ában kell növelni a dózist. Az összehasonlító vizsgálatok szerint, ha azonos milligrammnyi dózisokat hasonlítunk össze, akkor a koleszterin és a triglycerid csökkentés vonatkozásában az atorvastatin a legerôsebb, viszont a HDL-koleszterin emelésében a leggyengébb. A gyógyszerválasztásban a szintén intenzív hatású simvastatin mellett a halálozás csökkentését is bizonyító nagy vizsgálatok, a szintén mindhárom lipidszintre hatékony fluvastatin mellett a kiemelkedô biztonsági profil is szól. Mindhárom statinnal a dózisok megfelelô beállításával meglehet közelíteni a célértéket, adott konkrét esetben a kezelôorvosnak kell dönteni, figyelembe véve a kezelési irányelveket is, hogy mikor melyik statint választja.
A magas triglycerid szint gyógyszeres kezelése Magas triglycerid szint csökkentésre leginkább az ún. fibrátok terjedtek el, melyek elsôsorban két irányban hatnak kedvezôen: csökkentik a triglycerid és emelik a HDL-koleszterin szintet. A koleszterin szintet viszont kevésbé csökkentik, mint a statinok. A triglycerid szint csökkentô hatásuk igen jelentôs lehet, elsôsorban ez a kiindulási értéktôl függ. HDL-koleszterin szint emelô hatásuk 10-20-25%-ot is elérhet. A fibrátok hatásmechanizmusára vonatkozóan kiderült, hogy aktiválnak olyan fraktorokat, amelyek a peroxiszoma proliferátor által indukált receptorok (PPARs) közé tartoznak és elsôsorban a PPAR alfa típusára hatva áttételesen fokozzák a lipoprotein lipáz rendszer aktivitását. Ugyanakkor az ApO A1 és A2 szintézisét is növelik, ez pedig a HDL-koleszterin szint emelésében nyilvánul meg. A fibrátok elsôsorban a IV., V és bizonyos fokig a II/b típusú hyperlipoproteinaemiában hatékonyabbak. Az eredeti készítmény a clofibrát volt, melyrôl éppen az Edinborh _ Prága _ Budapest vizsgálat során derült ki, hogy az összhalálozást növelte; kivonták a forgalomból, hazánkban Miscleron néven volt ismert. Azóta több clofibrát származékot fejlesztettek ki, sôt már a 3. generációnál tartanak. A gemfibrozil hatóanyag-tartalmú készítmény elsôsorban az Egyesült Államokban terjedt el. Nálunk 3 ilyen készítmény van forgalomban (pl. Innogem). Mindenesetre a gemfibrozil kapcsán a Helsiniki Heart Study és VA-HIT vizsgálat eredményei pozitív eredményeket mutattak7. Ugyanakkor a gyógyszer a Lipobay story kapcsán kissé kompromittálódott, ezért kombinációs kezelésben adása nem ajánlott. Bezafibráttal végzett vizsgálatokból megemlíthetô a BECAIT, mely az LDL-koleszterin szint csökkentése nélkül is csökkentette a coronariasclerosis progresszióját. A BIP vizsgálatban kemény végpontú pozitív eredményeket összességében nem sikerült vele produkálni, de a hypertriglyceridaemiás alcsoportban a cardiovascularis halálozás csökkent. A harmadik generációs fibrátok közül a ciprofibrát és a fenofibrát emelhetô ki. A ciprofibrát (Lipanor) 100 mg-os dózisban napi 1 tabletta formájában adagolható, a triglycerid és a koleszterin szintet is csökkenti, a HDL-koleszterin szintet jelentôsen emeli. Paragh és mtsai8 vizsgálata szerint antiatherogén irányban is hathat kedvezôen, szignifikánsan befolyásolta a paraoxonáze aktivitást és az oxidált LDL-koncentrációt, az atherogén small dense LDL molekulák koncentrációját is. Fenofibrát hatóanyagú szerbôl három van hazánkban forgalomban. A Lipantil 3x1, az újabb mikronizált fenofibrátok (Lipidil, Fenobrat) 200 illetve 250 mg-os készítmények napi egyszeri adagolásban alkalmazhatók. A mikronizált fenofibráttal cukorbetegek között végzett DAIS vizsgálatban a coronariasclerosis progressziójának gátlását sikerült igazolni. Valamennyi fibrát vonatkozásában figyelemmel kell lennünk a mellékhatásokra, a kezelés alatt a májfunkciós enzimek rendszeres kontrollja javasolt. A nikotinsav hatásspektruma hasonló a fibrátokéhoz. Hazánkban azonban csak egy nikotinsavderivátum, az acipimox van forgalomban, mely nem nagyon terjedt el. V. típusú hyperlipoproteinaemiában fibráttal kombinálható. Kombinált kezelés Ha a hyperlipoproteinaemia kezelése során nem tudjuk elérni a célértéket, vagy a dózis emelése mellékhatásokat vált ki, akkor a statinok ioncserélô gyantákkal kombinálhatók. Statin fibrát kombinációról elsôsorban a II/b típusú hyperlipoproteinaemiában már szóltunk, mely a statin terápiának idôben késôbb szükség szerint fibráttal történô kiegészítést jelentheti, ha a koleszterin szint normalizálódása mellett a triglycerid szint magas maradt. Egy ilyen kombinációra javasolt összetétel lehet a fluvastatin _ ciprofibrát kezelés, a két gyógyszer kedvezô biztonságossági jellemzôi miatt. Befejezésül összefoglalnánk, hogy mi várható a dyslipoproteinaemiák kezelésétôl.
Hozzá kell tenni, hogy ezek a bíztató eredmények csak akkor várhatók széles körben, hogy ha az eddigieknél jóval szélesebb körben alkalmazzuk az antilipaemiás kezelést, a biztonsági szempontok figyelembe vételével együtt.
Irodalomjegyzék:
1. Reaven G. M.: Diet and Syndrome X. Current Atherosclerosis Reports 2000,2: 503-507. 2. The Scandinavian Simvastatin Survival Study
Group. Randomised trial of cholesterol lowering
in 4444 patients with coronary heart disease: The
Scandinavian Simvastatin Survival Study (4S). 3. Heart Protection Study Collaborative Group. MRC / BHF Heart Protection Study of cholesterol lowering with simvastatin in 20 536 high risk individuals: a randomised placebo-controlled trial. Lancet 2002; 360:7-22. 4. P. Serruys et al: The Lescol
Intervention Prevention Study (LIPS), a
double-blind, placebocontrolled, ramdomized trial of
the longterm effects of fluvastatin after
succesful transcatheter therapy in patients with
coronary heart disease. 5. Magyar Arteriosclerosis Társaság összefoglalása a hyperlipoproteinaemiák kezelési irányelveirôl. Current Atherosclerosis Report magyar nyelvű kiadása. 2002/1.240-243. 6. Assmann G., Cullen P., Schulte H.: Simple Scoring Scheme for Calculating the Risk of Acute Coronary Events Based on the 10-year Follow-Up of the Prospective Cardiovascular Münster (PROCAM) Study. Circulation. 2002; 105:311-315. 7. Rubins HB, Robins SJ, Collins D, for the Veterans Affairs High-Density Lipoprotein Cholesterol Intervention Trial Study Group, et al: Gemfibrozil for the secondary prevention of coronary heart disease in men with low levels of high-density lipoprotein cholesterol. N Engl J Med 1999;341:410-418. 8. Pados Gy., Audikovszky M., Paragh Gy. és mtsai: A ciprofibrát kezelés hatása a lipid paraméterekre és a paraoxonáz aktivitásra. Current Atherosclerosis Reports 2002/2. 365-372. Dr. Pados Gyula, Dr. Audikovszky Mária Fôvárosi Szent Imre Kórház IV. Belgyógyászat Önálló Lipid Részleg 1115 Budapest, Tétényi út 12-16. |
|
E-mail levelezés erre a címre: HIPPOCRATES Copyright: © Hippocrates 2000. Created by Spinerette Information Systems 2000. |
