| „A tudomány végtelen,
|
| |
az élet rövid,
|
| |
|
az alkalom mulandó,
|
| |
|
|
a
tapasztalat csalóka |
| |
|
|
|
az ítélet nehéz." |
( Hippokratész )
1. Bevezetés
A felsô gastrointestinum
(nyelôcsô, gyomor, duodenum)
megbetegedései nem véletlenül kerültek az utóbbi
két évtizedben az orvostársadalom
érdeklôdésének homlokterébe. A
klinikumban gyakori kórformák pathogenesisének részletei ugyan
alapjaikban különböznek, a sokszor
összemosódott tünettanon kívül azonban
még egy közös a témakörben: az elmúlt
két évtized mind a
gastro-oesophagealis reflux betegség, mind a peptikus
fekély alapvetô megértésében,
felismerésében és kezelésében forradalmi
változásokat hozott.
Többnyire a háziorvos
találkozik elôször a gastro-oesophagealis
reflux vagy ulcus betegségben szenvedô
paciensekkel. Az orvos, a beteg és a
társadalom számára is a legfontosabb
a gyors, tartós panaszmentesség, a gyógyulás elérése, a tényleges
munkaképesség mihamarabbi visszanyerése, illetve az életminôség javítása.
Az „evidence based medicine" jegyében törekednünk kell a
leghatékonyabb terápiák megismerésére és
gyakorlati alkalmazására. Ezen okok
vezéreltek, hogy a pantoprazol alkalmazása során nyert tapasztalataimat
leírjam.
2. Gastro- oesophagealis reflux betegség
(GORB)
GORB-ban szenvedô betegek csoportját a jéghegyhez hasonlóan
lehet ábrázolni. A népesség
30_40%-ánál jelentkeznek refluxos tünetek, de
csak egyharmaduk megy orvoshoz. GORB incidenciája drámaian nô a fejlett
országokban, kb. 10-szeres
növekedést mutat. A tünetegyüttes a
legváltozatosabb kombinációban jelentkezhet,
és nincs mindig összhangban az objektív vizsgálati eredményekkel.
Vizsgálatok eredményei alapján
Németországban minden 5. ember
szenved regurgitáció vagy pyrosis miatt.
A gyulladás nélküli refluxos
panaszok 10-szer gyakoribbak, mint az endoszkóppal igazolt oesophagitis.
A GORB minden korosztályt érint, de leggyakoribb az 50-70 évesek
között. A középsúlyos, súlyos esetek,
illetve a szövôdmények aránya a korral
nô. A reflux oesophagitis, tehát
különösen nagy probléma az idôsebb
betegek esetében.
1999. szeptemberben a magyar gasztroenterológusok
konszenzus konferenciát rendeztek, ahol a
nemzetközi diagnosztikus és terápiás
protokollok figyelembevételével
kialakították a hazai javaslataikat.
2.1 Panaszok
és tünetek
A leggyakrabban elôforduló
tünet, a gyomorégés és a savas
regurgitáció a diagnózist már valószínűsíti,
azonban nem nyújt információt a
betegség súlyosságáról.
Gyomorégés az epigastriumban jelentkezô, nyak felé sugárzó égô
érzés vagy fájdalom, mely étkezések
után, bizonyos ételek elfogyasztása
után, illetve éjjel, fekvô helyzetben
jelentkezik elsôsorban. A betegek jóval
több, mint a felében elôfordul.
Regirgitáció során savanyú
gyomortartalom visszaáramlik a garatba, öklendezést, hányingert okoz a
hasizom összehúzódása nélkül.
Gyakrabban fekvô testhelyzetben fordul elô. A betegek 60%-ánál
megjelenô tünet.
Retrosternalis vagy atípusos mellkasi fájdalom a nem szív eredetű
fájdalmak esetén 40%-ban GORB_nak tulajdonítható. A nyelôcsô
eredetű mellkasi fájdalom intermittáló, a
mellkas elülsô részére lokalizált,
szorító, égô jellegű, hátba, nyakba és a
karok irányába sugárzik. Gyakran
álmából ébreszti fel a beteget, kifejezett
sápadtsággal és verejtékezéssel járhat.
A regurgitáló sav irritálhatja a
nyelôcsô nyálkahártya
idegvégzôdéseit, vagy nyelôcsô spazmust okozhat.
A tünetek másik fô csoportja
nem emésztôszervi jellegű. Visszatérô
légzési panaszok, rekedtség,
köhögés, súlyosabb esetben
pharyngealis dysphagia, sôt idôszakos aspiratio
is jelentkezhet.
A betegség további tünetei:
hányás, vérzés, krónikus vashiányos
anaemia már ún. Alarm-tünetek. Ilyen
esetben a malignus betegséget ki kell zárni.
2.2 Élettani és kórélettani háttér
A kórkép lényege az alsó
nyelôcsô sphyncter működési zavara. A
gyomorban lévô magasabb
nyomásviszonyok miatt e sphyncter körkörös
izomzata kell, hogy a visszafolyást megakadályozza. Ismertek tónust
csökkentô tényezôk (zsírgazdag
étrend, szénsavas italok, fűszerek,
koffein, nikotin) és gyógyszerek
(anticholinerg szerek, béta-receptor agonisták, theophyllin,
benzodiazepinek, Ca-csatorna blokkolók,
nitrátok, ópiátok).
A manometriás vizsgálatok azonban ritkán mutatják ki a
sphyncter-tónus tartós csökkenését.
Idôleges reflux epizódok inkább
jellemzôk, amelyeket a körkörös izomzat
átmeneti elernyedése okoz (ún.
Tranziens alsó sphyncter relaxatio). Ezek
az epizódok nem függnek össze a
nyeléskor, vagy az erôlködéstôl
létrejövô relaxációval. Normális esetben
az elernyedés célja, hogy a
gyomorban lévô gázok eltávozzanak.
Étkezés növeli az epizódok számát, mivel
a gyomor kitágulása váltja ki a
vagus idegen keresztül az agytörzsben
lévô központ ingerét.
Másodlagos sphyncterként működnek a
rekeszizom szárai. Belélegzéskor
azonban e szárak nem látják el billentyű
funkciójukat, emiatt is regurgitál a gyomorbennék egy része.
A rekeszsérv (hiatus hernia) az
alsó nyelôcsô sphyncter záródási
zavara miatt jön létre, de nem mindig
jár együtt GORB-bal. Ugyanis a sphyncter tónusa nem változik meg. Tehát
a két kórkép között van összefüggés,
de ez semmiképpen sem
szükségszerű. A gastro-oesophagealis reflux
egészséges személyeken a defenzív és
az agresszív faktorok egyensúlya
miatt nem okoz panaszt, vagy kóros
elváltozást. (1.
táblázat)
2.3 Vizsgálati stratégia
Alapvetô az endoszkópos
vizsgálat még akkor is, ha nem a
GORB-ot mutatja ki, hanem a
következményes gyulladást, vagy annak
szövôdményeit. Lehetôséget nyújt a
nyelôcsô nyálkahártyájának, a cardiának
a közvetlen megtekintésére és
biopsziás minta vételére. A vizsgálat
alkalmas a kórisme felállítására
röntgenvizsgálattal nem
diagnosztizálható enyhébb esetekben is. Az
észlelt elváltozások határozzák meg
a súlyossági fokot (stádium
beosztást), melynek alapján terápiás ajánlás
is adható. Magyarországon az 1979-es Savary_Miller-féle endoszkópos
beosztás terjedt el. Ez szerepel a Gasztroenterológiai Szakmai
Kollégium módszertani ajánlásában is.
(2. táblázat)
A radiológiai vizsgálat
információt nyújt a gyomorürülésre
vonatkozóan és a hiatus hernia megítélése is
alkalmasabb az endoszkópiánál.
A röntgenvizsgálat elengedhetetlen a műtéti terv felállításában és az
endoszkóp számára átjárhatatlan
szűkületek esetén.
A 24 órás pH-mérés a
legérzékenyebb vizsgálat a GORB
kimutatására. Jelentôsége: GORB
gyógyszeres kezelésének ellenôrzése, terápia
rezisztens esetek kivizsgálása, extaoesophagealis panaszok esetén a
kardiológiai és pulmonológiai eredet
kizárása és a sebészeti esetek
kivizsgálása.
A további vizsgálatok (manometria, izotóp technika, biliaris
scintigraphia) kiegészítô jellegűek. A
gyógyszer teszt (proton-pumpa gátló
adása 1-2 hétig) empirikus jellegű, ha e
tünetek megszűnnek, nagy
valószínűséggel GORB áll fenn. Ötven év
felett, fokozott karcinóma rizikó esetén
nem alkalmazható.
2.4 A GORB
szövôdményei
2.4.1 Vérzés
A nyelôcsô sérült
nyálkahártyáján erosiok, fekélyek alakulhatnak
ki, melyekbôl vérzés származhat.
Reflux oesophagitis esetén kevesebb, mint 2%-ban lép fel jelentôsebb
tápcsatornai vérzés.
2.4.2 Szűkület
Tünetmentes, de hosszú ideje fennálló GORB következménye.
Reflux oesophagitises betegek 8-20%-ában alakul ki peptikus szűkület.
Aspiratio, dysphagia, vérzés kísérheti.
2.4.3 Barrett-oesophagus
A klasszikus definíció: a
distalis oesophagus alsó részén, minimum
3 cm-es területen az elpusztult laphámot, metaplasticus columnáris
hám helyettesíti. A reflux
oesophagitises esetek 8-20%-ában a reflux
oesophagitis Barrett-oesophagus kialakulásához vezet, refluxos strictura
esetén ez az arány 44%.
2.5 Kezelés
A kezelés célja a panaszok megszüntetése, az oesophagitis
meggyógyítása, a szövôdmények és
relapsusok megelôzése. Az 1999-es konszenzus konferencia
egyértelműen leszögezte a terápiás irányelveket.
A GORB súlyossági stádiuma
szabja meg a kezelés irányát. A rövid
távú gyógyszeres kezelés idôtartalma
3-6 hónap. (3.
táblázat) Ennek
létjogosultsága megkérdôjelezhetô, mert
lehetséges, hogy az évek során
potenciálisan kialakuló szövôdmények
csak a kezdettôl fogva alkalmazott
hatékony PPI terápiával elôzhetôk
meg. A panaszok megszűnése kisebb hatásfokú kezelés mellett nem
jelenti feltétlenül a morfológiai
eltérések gyógyulását, illetve a
szövôdmények megelôzését.
A fenntartó gyógyszeres
kezelés alapelve a lépcsôzetes terápia
redukció („step down" terápia)
(4. táblázat)
4. táblázat
Fenntartó gyógyszeres kezelés
a) emelt dózis PPI
b) alap dózis PPI
c) 1 dózis PPI
d) alap dózis
H2-blokkoló/prokinetikum
Prokinetikus szerek
Alkalmazásuk elméleti alapja, hogy az alsó oesophagialis
sphincter tónusát és a felsô tápcsatorna
perisztaltikáját fokozva a
gastro-oesophaealis reflux létrejöttében
szerepet játszó tényezôket ellensúlyozzák.
Antacidok
Közömbösítik a gyomorsavat, de
a gyomorsav-secretiót nem csökkentik, hanem ún. rebound hatás révén
fokozhatják azt. Feltételezhetô, hogy
a savtól független hatások révén
gyógyítják a fekélyeket, mint például
a pepsin és az epesavak
megkötésével, vagy a károsodott nyálkahártyában
az angiogenesis elôsegítésével.
H2-receptor blokkolók
A gyomornyálkahártya
fedôsejtjeinek H2-receptoraira hatva mind a basalis, mind a stimulált
gyomorsav-secretiót gátolják. 4 hetes kezelést
követôen a nyombélfekélyek
70-80%-át, 8 hetes kezelés után a
nyombélfekélyek 87-94%-át gyógyítják meg.
Proton _pumpa inhibitorok (PPI)
A gyomorsav képzôdés utolsó
lépését, a fedôsejtekben lévô
H/K_ATP_ase enzimet (proton-pumpa) bénító gyógyszerek, melyek a
H2-receptor gátlóknál kifejezettebben
csökkentik a gyomorsav secrecióját. Per
os kezelés esetén elegendô naponta
egyszer adni a proton-pumpa tartós
bénítására való tekintettel.
(5. táblázat)
A pantoprazol specifikusan és dózistól függôen gátolja a
parietalis sejtek H/K_ATP-ase enzimjét, amely a gyomorsav
szekréciójáért felelôs. A pantoprazol
szubsztituált benzimidazols, amely
felszívódás után a parietalis sejt savas
kompartmenjében dúsul fel. Itt következik
be átalakulása ciklikus szulfenamiddá, azaz az aktív formává,
amely azután a H/K_ATP_ase-hoz
kötôdik, és ezáltal gátolja a
proton-pumpát. A bazalis és stimulalt
gyomorsav-szekréció hatásos és tartós
gátlása jön létre. Mivel a pantoprazol
a végsô lépcsôfokként működô
enzim-receptorhoz kötôdik, ezért nincs
szerepe annak, hogy a savszekréciót acetylcholin, histamin vagy
gastrin stimulálja. A pantoprazol
dózisfüggôen gátolja a pentagastrin által
stimulált gyomorsav-szekréciót. A
klinikai vizsgálatokban 40 mg orális adag az elsô napon 51%-os, a
hetedik napon 85%-os gátlást idéz
elô. A pantoprazol sajátos
szelektivitása abban rejlik, hogy csak
nagyon savas miliôben (pH<3) fejti ki
hatását, míg magasabb pH értéknél
nagyrészt inaktív marad.
Sucralfat
Az erosiók és fekélyek alapján
lévô fehérjékkel egy nem oldódó,
viscosus védôréteget képes a károsodott
nyálkahártya felett, megvédve azt a
sósav, pepesin és epesavak károsító
hatásától. Javítja a nyálkahártya
vérellátását, fokozza a gyomorlumenben
történô prostaglandin E2, nyák,
és bicarbonat secretiot.
Sebészi beavatkozás
A sebészi beavatkozás
indikációinál az életkor és a szociális
háttér (gyógyszerszedés költségei,
compliance) is szerepet játszik az
antireflux műtét elôfeltétele a megfelelô
kivizsgálás és a féléves konzervatív
kezelés eredménytelensége.
3. Tapasztalataim a gastro-oesophagealis reflux napi 20 mg pantoprazol kezelésével
3.1 Bevezetés
1995. február 1-jétôl dolgozom
a budapesti VIII. kerületi Szigony utcai rendelôben, a Józsefváros
szívében lévô praxisomban. A betegeim
nagyrészt tizenhat emeletes lakótelepi
toronyházakban laknak, kisebb
részük a múlt században épült,
elhanyagolt, körfolyosós, közös WC-s
bérlakásokban. Az összes bejelentkezett
betegem száma: 1533. Nagyon sok az idôs,
60 év feletti beteg, akik közül sokan
egyedül élnek. (6.
táblázat)
A praxisban igen nagy a folyamatos gondozásra, ápolásra
szorulók száma. (7.
táblázat)
A gondozási adatok 2001. évi megoszlásából is jól látszik, hogy a
praxisomban elôforduló
megbetegedések 10,5%-át a gasztrointesztinális
betegségek teszik ki. Ez az adat is jól
tükrözi, hogy mindennapi munkánk
része az emésztôszervi panaszokkal
rendelkezô betegek ellátása is. Ezen
betegek elôször háziorvosukat keresik
fel panaszaikkal, a mi feladatunk a megfelelô kivizsgálási terv
összeállítása, és a terápia hosszú távú vezetése.
Így lehetôségem nyílt a
pantoprazol hatásának felmérésére a
saját tapasztalatom alapján.
A klinikai vizsgálatok új
eredményei bíztattak arra, hogy
kipróbáljam a napi 20 mg pantoprazol
adagolását a GORB enyhe formáinak
gyógyítására, a pyrosis, a savas
regurgitáció valamint a dysphagia
tüneteinek gyors megszüntetésére.
Számos vizsgálatban
tesztelték napi 20 mg pantoprazol
hatékonyságát, tolerálhatóságát ranitidin
vonatkozásában enyhe GORB eseteiben. Minden vizsgálatban a napi 20
mg pantoprazol hatékonyabb volt, mint a napi 300 mg ranitidin. Több
mint 200 beteget felölelô vizsgálatban
az endoszkóposan igazolt Savary_Miller I stádium fennállásakor, 2
héten belül a napi 20 mg
pantoprazollal kezelt betegek 80%-a volt panaszmentes, míg ugyanezt a 300 mg
ranitidinnel kezelteknek csak 51%-a produkálta.
(van Zyl és mtsai, 1977)
Kaspari és mtsai 1999-ben több
mint 350 „scope" negatív illetve I.
stádiumú beteget vizsgáltak. Napi 20
mg pantoprazol adását
hasonlították össze napi 2 x 150 mg ranitidin
adagolásával. A napi 20 mg
pantoprazolt szedett betegek 82%-a lett panaszmentes 2 heti kezelés után, 88%-a
pedig 4 heti kezelés hatására. A
napi kétszer 150 mg ranitidinnel kezeltek csoportjában ezek az arányok 57%
és 69% voltak.
Moola és mtsai 1999-es
vizsgálatában a „scope" negatív betegek
69%-ánál a pyrosis megszűnt már 1
hét után 20 mg pantoprazol kezelés
mellett, ez az arány 80%-ra emelkedett 2 hét után.
A pályázat megjelenése és
beadása közötti rövid határidô illetve a 20
mg pantoprazol forgalomba
kerülésének igen rövid ideje miatt hosszú
távú prospektív tanulmány
elkészítésére nem adódott lehetôség.
Elindítottam egy prospektív vizsgálatot,
melynek idáig elért eredményeit ismertetem.
A vizsgálat jelenleg is folyik a praxisomban, nagyobb betegszám elérésére
törekszem, a végleges eredmények
ismertetését is tervezem.
3.2. 20 mg pantoprazol
klinikai hatékonyságának vizsgálata
3.2.1. Betegek és módszerek
A pályázat megjelenése és
beadása között eltelt 6 hét alatt egy
prospekív vizsgálatot indítottam, melynek
folytatását és a további adatok
közlését tervezem.
Bevonási kritériumok:
_ korábban
diagnosztizált GORB, ami jelenleg
kezelés nélkül (relapsus), vagy
H2 blokkolóval történô kezelés
ellenére panaszokat okoz, vagy
_ frissen felfedezett, panaszokat okozó „scope" negatív vagy
I. stádiumú GORB
Feljegyeztem még a betegek korát, nemét, diagnózisát és az elôzô
terápiáját. A diagnózist minden esetben
a fizikális vizsgálaton kívül
gyomor röntgen és/vagy gasztroszkópia
is igazolta. Ha a beteg nem egyezett bele az invazív gasztroszkópos
vizsgálatba, akkor gyomor röntgen készült.
Hat hét alatt 21 betegnél kezdtem 20 mg pantoprazol kezelést.
Ezen pácienseket megkértem, hogy egy
0-tól 10 cm-ig terjedô Vizuális
Analóg Skálán (VAS) jelöljék be a
panaszaik mértékét egy függôleges vonallal.
A legerôsebb panasz 10 cm-nél, a panaszmentesség a 0 cm-nél
található. A tüneteiket a kezelés
megkezdésétôl számított két héten belül minden
nap kértem minôsíteni. A panaszok,
tünetek, melyekre rákérdeztem, a
következôk voltak: gyomorégés, savas
felböfögés, fájdalmas nyelés.
(1. ábra)
A dokumentációból a
rendelkezésemre álló adatok a következôk
voltak. (8. táblázat)
3.2.2. Eredmények
10 férfi és 11 nôbeteg adatait
vizsgáltam. A férfiak átlagéletkora 48,9
év, a nôké 55,8 év volt.
(2. ábra)
20 mg pantoprazol kezelést kezdtünk el 4 betegnél, akiknél a jelen
panaszai kapcsán diagnosztizáltuk „scope" negatív vagy I.
stádiumú GORB-ját. 8 régebben
diagnosztizált, GORB-ban szenvedô, de jelenleg
kezelés alatt nem álló és panaszokat
jelzô (relapsusban lévô) valamint 9
szintén régebben diagnosztizált,
jelenleg H2 blokkoló terápiában
részesülô panaszos beteg esetében is.
(3. ábra)
A VAS skála kitöltése során
kapott eredményeket a 9.
táblázat foglalja össze. A mért értékekbôl kiemeltem
a panasz kezdeti intenzitását, 1 hét
illetve 2 hét elteltével nyert
eredményeket. Ez alapján a 20 mg
pantoprazol adásának hatásossága jól
összehasonlítható. (9.
táblázat)
Az adatok elemzésébôl
megállapíthatjuk, hogy a terápia kezdetekor
az átlagos gyomorégés a VAS skála
alapján 7,2 cm volt. Ez az érték a kezelés
7. napjára 2,1 cm-re, 14. napjára
pedig 0,7 cm-re csökkent.
A savas felböfögés átlagos VAS
értéke a 20 mg pantoprazol terápia
elkezdésekor 5,9 cm volt, majd ez az
érték a 7. napra 3,2 cm -re, a 14.
napra 1,4 cm-re változott.
Vizsgáltuk még a fájdalmas
nyelést is. A kezelés megkezdésekor a
VAS skála szerinti érték 2,4 cm volt. A
20 mg pantoprazol terápia 7. napjára 1,54 cm-re , 14. napjára 0,7 cm-re
csökkent. (4. ábra)
20 mg pantoprazol kezelés 7. és
14. napján megnéztük, hogy mennyi
beteg vált tünetmentessé az egyes
panaszok szerinti bontásban, illetve mindhárom panasz esetén. 20
mg pantoprazol terápia 7. napján 9
beteg már nem panaszolt gyomorégést,
4 páciens nem jelzett savas
felböfögést, 8 beteg nem számolt be
fájdalmas nyelésrôl. 20 mg pantoprazol
kezelés 14. napjára 15 beteg jelezte, hogy
gyomorégést nem érez. 10 páciens
elmondta, hogy savas felböfögése
megszűnt, 14 betegnek fájdalmatlan
volt a nyelése. 20 mg pantoprazol
kezelés 7. napján 4 beteg teljesen tünet-
és panaszmentes volt (mindhárom panaszt együttesen vizsgálva). A
14. napon ez a szám 9 fôre emelkedett.
(5. ábra)
3.2.3 Megbeszélés
A pályázat megjelenése és
beadása között eltelt 6 hét alatt egy
prospekív vizsgálatot indítottam.
Bevonási kritériumok:
_ korábban
diagnosztizált GORB, ami jelenleg
kezelés nélkül (relapsus), vagy
H2 blokkolóval történô kezelés
ellenére panaszokat okoz, vagy
_ frissen felfedezett, panaszokat okozó „scope"
negatív vagy I. stádiumú GORB
Hat hét alatt 21 betegnél kezdtem 20 mg pantoprazol
kezelést. Ezen pácienseket
megkértem, hogy egy 0-tól 10 cm-ig
terjedô Vizuális Analóg Sklálán
(VAS) jelöljék be a panaszaik
mértékét. A tüneteiket a kezelés
megkezdésétôl számított két héten
belül minden nap kértem
minôsíteni. A panaszok, tünetek,
melyekre rákérdeztem a következôk
voltak: gyomorégés, savas
felböfögés, fájdalmas nyelés.
10 férfi és 11 nôbeteg
adatait vizsgáltam. A férfiak
átlagéletkora 48,9 év, a nôké 55,8 év volt.
20 mg pantoprazol kezelést kezdtünk el 4 betegnél,
akiknél a jelen panaszai kapcsán
diagnosztizáltuk „scope"
negatív vagy I. stádiumú GORB-ját. 8
régebben felfedezett, GORB-ban szenvedô, de jelenleg
kezelés alatt nem álló és panaszokat
jelzô (relapsusban lévô), valamint
9 szintén régebben diagnosztizált, jelenleg H2 blokkoló
terápiában részesülô panaszos
beteg esetében is.
A terápia kezdetekor a az átlagos gyomorégés a VAS
skála alapján 7,2 cm volt, ami a
kezelés 7. napjára 2,1 cm-re, 14.
napjára pedig 0,7 cm -re csökkent.
A savas felböfögés
átlagos VAS értéke a kezelés elôtt 5,9
cm volt, majd ez az érték a 7. napra 3,2 cm -re, a 14. napra 1,4
cm-re változott.
A kezelés megkezdésekor a fájdalmas nyelés VAS skála
szerinti értéke 2,4 cm volt. A 20 mg pantoprazol terápia 7.
napjára 1,54 cm-re , 14. napjára 0,7 cm
-re csökkent.
20 mg pantoprazol terápia 7. napján már csak 12 beteg
panaszolt gyomorégést, 16 páciens
jelzett savas felböfögést, 7
beteg érzett fájdalmas nyelést. 20
mg pantoprazol kezelés 14. napjára csak 6 beteg számolt be
arról, hogy gyomorégést érez. 10
páciens elmondta, hogy savas felböfögése megszűnt, 1 beteg
panaszkodott még fájdalmas nyelésre. 20 mg pantoprazol
kezelés 7. napján 4 beteg teljesen
tünet- és panaszmentes volt
(mindhárom panaszt együttesen vizsgálva).
A 14. napon ez a szám 9 fôre emelkedett.
Ezen eredmények jól mutatják a
20 mg pantoprazol terápia
hatásosságát, jól tolerálhatóságát. Látható, hogy
a 20 mg pantoprazol kezelés
elégséges a régebben diagnosztizált, de
jelenleg kezeletlen (repalsusban lévô), vagy
H2 blokkolóval kezelt, de panaszokat okozó GORB tüneteinek
gyógyítására. Ugyanilyen jó tapasztalatokat
értünk el a frissen felfedezett,
panaszokat okozó „scope" negatív vagy I.
stádiumú GORB kezelésében is. A
költséghatékonyságot vizsgálva
megállapíthatjuk, hogy igen gazdaságos a
20 mg pantoprazol terápia, mivel a hasonló hatású más
készítményeknél olcsóbb, illetve a vizsgált betegek
esetében nem volt szükséges a
drágább 40 mg pantoprazol adása. Így a
majdnem fele annyiba kerülô 20 mg pantoprazol kezelés jó
eredményeket hozott.
4.2.1 Összefoglalás
Egy prospektív vizsgálatot
indítottam a 20 mg pantoprazol
hatékonyságának kimutatására a betegek
tünetei, panaszai alapján, melyet egy
VAS skálán jelenítettek meg. A vizsgálat
jól tükrözi a 20 mg pantoprazol
klinikai hatékonyságát, jól
tolerálhatóságát. Kiváló farmakokinetikai és
farmakodinamikai tulajdonságai,
kitűnô mellékhatás-profilja és a kedvezô
ára a családorvos számára hatékony
és megbízható kezelést biztosít
mindennapi munkája során.
Irodalomjegyzék:
1.Rácz,I.: A Helicobacter pylori fertôzés
kezelése. Praxis 1999, 8 (különszám), 39-44
2. Papp J. : A Helicobacter pylori
negatív fekélybetegség klinikai képe, diagnosztikája
és kezelése Medicus Anonymus 2001. február,
(Gastro/2 különszám ) 3-4
3 Rácz I.: A Helicobacter pylori által
okozott betegségek és kezelésük Medicus Anonymus 2001. február,
(Gastro/2 különszám) 4 _ 11
4. Banai J.: A Helicobacter pylori
kimutatásának
lehetôségei Praxis 1999, 8 (különszám), 15-18
5. Prónai L.: A Helicobacter pylori
fertôzés kezelése Praxis 1999, 8 (különszám), 45 _ 51
6 Lonovics J, Récz I. Simon L és
mtsai: Helicobacter pylori _ sz újrafelfedezés elsô
15 éve. Lege Artis Medicine 1999,9 (5) 358 _ 379
7. Simon L.: Helicobacter pylori. Terápiás elôíás. Praxis 1998, 7 , 19-20
8. Rácz I.: Teendôk a Helicobacter pylori
pozitív fekélybetegek eradikációs kezelése
után. Praxis 1999, 8, 49-54
9. Rácz I.: A Helicobacter pylori
infekcióval kapcsolatos kórképek epidemiológiája,
diagnosztikája és kezelése Hippocrates 2000 november ( különkiadás
) 1 _5
10. Szalóki T.: Nem _szteroid készítmények
nem kívánt gasztrointesztinális mellékhatásai
Hippocrates 2000 november ( különkiadás
) 6-7
11. Papp J.: A GERD optimális
kezelésének belgyógyászati és sebészi
határterületei: fenntartó PPI terápia versus fundoplikáció. Hippocrates 2000 november ( különkiadás
) 8 _9
12. Péter Z.: Gastro-oesophagealis reflux
betegség, peptikus fekély és funkcionális dyspepsia Tények és adatok, Melania Kft., 1997
13. Herényi L., Juháyz M.: Helicobacter
pylori negatív gastroduodenalis fekélyek Háziorvos Továbbképzô Szemle
2001 február VI. évf. 1 szám 37 _40
14. Simon L.: Elôszó (és néhány
idôszerűnek látszó kiegészítés) a felsô
gstrointestinum betegségeirôl szóló különszámhoz Háziorvos Továbbképzô
Szemle Gastroenterológiai Külömszám 2000
15 Rácz i.: A gastrooesophagealis reflux
betegség Háziorvos Továbbképzô Szemle 4:
1999 11 _ 15
16. Wittmann T.:
A gastrooesophagealis reflux betegség
modern ellátásának lehetôségei, különös tekintettel
a alapellátás feladataira. Háziorvos
Továbbképzô Szemle 4 : 1999 108 _ 112
17. Döbrönte Z., Papp J., Rácz I., Simon
L., Tamássy K.:
Helicobacter pylori: az elmúlt két
évtized legkomolyabb kihívása az
emésztôszervi megbetegedések területén Háziorvos Továbbképzô Szemle 1. 1996
340-341
18. Döbrönte Z: A Helicobacter pylori
fertôzés klinikuma áziorvos Továbbképzô Szemle 1 : 1996
345 _ 346
19. Papp J. : A Helicobacter pylori
fertôzés diagnózisa Háziorvos Továbbképzô Szemle 1 : 1996
347 _ 349
20. Rácz I.: Helicobacte pylori eradikációs kezelés Háziorvos Továbbképzô Szemle 1.: 1996
350
21. Szirka L., Székely I. :
Rezisztencia vizsgálatok jelentôsége a H.
pylori eradikációs stratégiájában Háziorvos Továbbképzô Szemle 4.:
1999 50 _ 51
22. Rácz I.
A Helicobacter pylori eradikáció
hazi gyakorlata és a kezelés
farmakoökonómiai szempontjai. Háziorvos Továbbképzô Szemle 4:
1999 46 _ 49
23. Simon L.:
A gastroenterolgus szakellátás és a
háziorvoslás lehetséges és javasolt kapcsolatai _ Összefoglalás Háziorvos Továbbképzô Szemle 1 : 1996
351 _ 352
24. Helicobacter pylori munkacsoport tervezete
az Országos Gstroenterologiai Szakmai
Kollégium metodikai leveléhez Háziorvos Továbbképzô Szemle 1 : 1996
353 _ 354
25.Lonovics J.: Motilitászavarok szerepe
a funkcionális gasztroenterológai
kórképek patogenezisében
Háziorvos Továbbképzô Szemle 4:
1999 1 _ 5
26. Rosztóczy A, Wittmann T. : A
felsô tápcsatorna motilitás vizsgálómódszerei Háziorvos Továbbképzô Szemle 4 :
1999 6 _ 10
27. Unger Zs., Molnár B., Prónai L.,
Szalecky E, Zágoni T, Tulassay Zs.: A
Helicobacter pylori fertôzés hatása a P53
onkoprotein expresszió és az apoptotikus aktivitás
megváltozására gyomornyálkahártyán Magyar Belorvosi Archivum 2000/6 december 362-366
28.John R., Bennett, Md, FRCP Royal Infirmary, Hull _ Egyesült Királyság Reflux és más
nyelôcsôbetegségek, Martin Dunitz Ltd , 1990
29. JJ Misiewicz : A gastro _ oesophagealis
reflus betegség kezelésének klinikai kézikönyve Life Science Communications Ltd., 1999
30. Controloc alkalmazási elôirat Byk Gulden
31. Buzás Gy.: A kilégzési tesztek szerepe
a Helicobacter pylori fertôzés diagnózisában Praxis 2001.1 ( különszám ) 3-8 32.Talassy J.: Controloc _ pantoprazol
klinikai hatékonyság _ egy praxis taptasztalai
Praxis 2001.1 ( különszám ) 9-22
33. Székely Gy., : Idôszerű ajánlások
a gastrooesophagealis reflux betegségben (GORB) Praxis 2001.1 ( különszám ) 23-26
34. Vedres K. Kôrösi L. : Tapasztalatok
a fekélybetegség és a gastrooesophagealis
reflux pantoprazol kezelésével Praxis 2001.1 ( különszám ) 27-35
35. Kormány Zs.: Pantoprazol helye a
háziorvosi gyakorlatban ! (?) Praxis 2001.1 ( különszám ) 41 -52
Pályázat
HIPPOCRATESIV/32002.május_június
Dr. Simon Judit
Háziorvosi Rendelô
1083 Budapest, Szigony u. 2/b.
1. táblázat
A GORB kialakulását befolyásoló tényezôk
Agresszív faktorok
_ gyomorsavtartalom
_ alkáliás reflux
_ gyomorürülés zavarai
_ nyelôcsô motilitás zavarai
Defenzív faktorok
_ antireflux barrier (alsó oesophagus sphyncter, cruralis diapragma)
_ oesophagus-clerence (volumen- és savkiürítô funkció)
_ nyelôcsô nyálkahártya rezisztencia
2. táblázat
A reflux oesophagitis Savary _ Miller-féle stádiumbeosztása
„0" Ép vagy minimális gyulladást mutató endoszkópos kép
I. Izolált erosiok a hosszanti redôkön
II. Multiplex erosiok több hosszanti redôn
III. Körkörösen összefolyó erosiok és exudatív elváltozások
fekély, stenosis, brachyoesophagus, Barrett-oesophagus
(aktív gyulladással, vagy hegesedô stádiumban)
3. táblázat
A rövid távú gyógyszeres kezelés (3-6 hónap)
a) „0" stadium: Életmódbeli változások: napi többszöri, kisebb
volumenű étkezés, kései étkezések mellôzése, testsúlycsökkentés, ágy
fejrészének megemelése, zsír-, fűszerszegény étrend, nikotin, koffein
tilalom, sportolás során hirtelen vagy tartós lehajlás, ugrás
kerülése. Prokineticum, antacida, H2-blokkoló, vagy redukált dózisú
protonpumpa-gátló (PPI) illetve sucralfate.
b) I. stádium: prokineticum, H2-blokkoló, PPI
c) II. stádium: PPI (alapdózis) + prokineticum
d) III _ IV stádium: PPI (emelt dózis) + prokineticum
5. táblázat
Protonpumpa-gátlók jelenleg érvényes térítési díjai
6. táblázat
A bejelentkezett betegek korcsoport szerinti megoszlása
7. táblázat
A 2001. évi gondozási adatok
8. táblázat
20 mg pantoprazollal kezelt betegek adatai
1. ábra
Panaszok és tünetek
megjelenítése a VAS skálán
(Minta)
1 . nap.
Gyomorégés
|____________________________|
Savas felböfögés
|____________________________|
Fájdalmas nyelés
|____________________________|
2. nap
Gyomorégés
|____________________________|
Savas felböfögés
|____________________________|
Fájdalmas nyelés
|____________________________|
2. ábra
A betegek nemenkénti megoszlása
3. ábra
20 mg pantoprazollal kezelt betegek csoportjai
4. ábra
A tünetek intenzitása a VAS skála alapján az idô függvényében
5. ábra
A panaszok csökkenése az idô függvényében
9. táblázat
VAS skálán mért tünetek intenzitása cm-ben megadva
|
