Onkológia  147
  Elôzô

A daganat-gátló gyógyszeres
kezelések mellékhatásai

Következô  

Dr. Bodrogi István

 Országos Onkológiai Intézet

Azzal, hogy daganatos betegek részére kevés az ágy és az OEP kórházi osztályokra felvételt nyert beteg, valamint az ambulánsan kúraszerű ellátásban részesülô betegek daganat-gátló kezeléséért az OEP HBCS szerint jelenleg azonos összeget fizet, az egészségügy abban érdekelt, hogy az osztályon bent fekvô betegek kórházi tartózkodását a betegek veszélyeztetése nélkül a lehetô legrövidebb idôre csökkentse. Az ôket ellátó kórházzal, ambulanciával egy városban vagy jó közlekedés esetén 60-80 km-re lakó jó állapotú betegeket kúraszerű ellátásban kell részesíteni. Az elôbb említett egészségügyi törekvés találkozik a legtöbb beteg azon óhajával, hogy a daganat-gátló kezelést minden mellékhatásával együtt, a jobb életkilátás, esetenként gyógyulás érdekében elfogadja, de nem kíván kórházban feküdni.

Bár a daganatos beteget a daganat-gátló gyógyszeres kezelés elôtt a terápia mellékhatásairól tájékoztatják, sôt a kezelésbe beleegyezô nyilatkozatot alá is íratják, valamint a mellékhatások egy részét (pl. hányást) kivédô vagy csökkentô szerekkel, tanácsokkal és utasításokkal ellátják, egyre gyakrabban fordul elô, hogy a beteg technikai okokból nem tudja elérni a terápiát kiszolgáló osztályt. Távol lakik stb., és az akut, szubakut vagy krónikus mellékhatások miatt háziorvosához fordul tanácsért vagy ellátásért. Ez a cikk a teljesség igénye nélkül, a hazai gyakorlatot figyelembe véve ebben szeretne segítséget nyújtani a háziorvos kollégáknak.

A mellékhatások súlyosságát WHO fokozat szerint osztályozzuk, néhányat példaként az alábbi táblázatban mutatjuk be. (1. táblázat)

A 3. és 4. súlyosságú mellékhatások minden esetben sürgôs orvosi beavatkozást igényelnek, de az 1. és 2. fokozatúakat is megelôzés és/vagy ellenôrzés alatt kell tartanunk.

Ezek megelôzését és/vagy ellátását összefoglalóan angolul „suppartiv care"-nek, vagy szupportív kezelésnek hívjuk. E témával több száz oldalas könyvek, külön társaságok és diszciplínák foglakoznak.

A felsorolt mellékhatások közül csak a háziorvosi gyakorlatban fontosabbakat tárgyalom részletesebben.

Mucositás:

A szervezetben a haemopoetikus sejtek mellett a nyálkahártya sejtjei osztódnak leggyorsabban, ezért minden citosztatikus behatásra nagyon érzékenyek, ugyanakkor a toxikus mellékhatások gyakran a hematológiai toxicitással egyidejűleg alakulnak ki.

A szájüregben megjelenô fájdalmas exulcerutiók az egész gasztrointesztinális rendszerben kialakulhatnak, amit az életminôség romlása mellett a táplálékfelvétel teljes megszűnése, csökkent ellenálló képesség kísér és nagyon hamar életveszélyes állapot alakulhat ki.

A mucositisek leggyakrabban Methotrexat, 5-FU, adriblastin, bleomycin stb. gyógyszereket tartalmazó kezelések különösen radioterápiával történô együtt adásakor alakulnak ki.

A kemo- és/vagy radioterápia megkezdése elôtt ajánlatos a fogászati vizsgálat és szükséges kezelések elvégzése (carieses fogak ellátása, fogkövek leszedése stb.). A kezelés alatt szükséges a folyamatos, fokozott szájhigiénia (rendszeres fogmosás, szájöblítés, enyhén sós, szódabikarbónás vagy hydroperoxidos vízzel) megfelelô táplálkozás és folyadékbevitel.

Methotrexatot tartalmazó kombináció okozta mucositis esetén a kezelôorvos Ca-Leukovorin-nal csökkentheti a regenerálódási idôt. Aktív kezelésként szükséges a bakteriális, gombás, vírusos felülfertôzések specifikus kezelése, szájöblítés, fájdalomcsillapítás, a nyákképzôdés antikolinerg szerekkel való csökkentése. A beteg kondíciójának megôrzése folyékony, pépes és/vagy mesterséges és/vagy táplálással, vitaminpótlással, a folyadék háztartás biztosításával érhetô el.

Csak a grade I/II esetek láthatók el otthon, a III-IV súlyosságú betegek legtöbbször kórházi ellátást igényelnek.

A táblázatokban a Magyarországon regisztrált és a rosszindulatú megbetegedésekben (lymphomák, leukaemiák, solid daganat) gyógyszeres kezelésében használt gyógyszerek mellékhatásait tüntettem fel. Jelenleg ritkán alkalmaznak monoterápiát. A kombinált kezelésekben a különbözô gyógyszerek egymás terápiás hatását szinergista vagy additív módon erôsítik, hasonló módon befolyásolják egymás azonos mellékhatását és az eltérô mellékhatások is megjelennek, ezáltal színezik a kombinált daganat-gátló gyógyszeres kezelés együttes mellékhatását.

Láz:

A daganatos beteg lázát több tényezô okozhatja;

1. Tumorhoz társuló láz (pl. vesedaganat, Hodgkin-kór, májmetasztázis, stb.)

2. Infekció (pl. tüdôtumor ? pulmonia, neutropenia stb.)

3. Gyógyszerek (pl. Bleomycin, Interferon, Interleukin-2, stb.)

Csak a 3. pontban felsorolt esetben beszélünk mellékhatásról, Rubophennel nem mindig oldható meg, sokszor szorulnak szalicilátra, Algopyrinre, olykor hűtôfürdôre vagy hűtôborogatásra is. Jellemzô rá, hogy csak a gyógyszer alkalmazásának napján jelentkezik, az alkalmazás után pár órával lép fel és az antipyreticus kezelés mellett 12-24 órán belül megszűnik. Súlyos leukopeniát, infekciót nem tudunk igazolni.

Neutropenia:

A legtöbb citosztatikus kezelésnél a terápia 7-14 napja a fvs szám mélypontja. Mitomycin, Carmustin, Lomustin esetén a nadirt 3-4 hét körül kell számolni , ezért még mielôtt a beteg ilyen súlyos állapotba kerülne, a várható nadír táján a vérképet ellenôrizni kell. A lázas neutropeniás beteg, különösen ha a granulocyta szám <1000, és <800 alatt van, kórházi ellátást igényel, ahol rendelkezésre állnak a granulocyta kolónia stimuláló növekedési faktorok (Neupogen, Granulocyte, Leukomax) mellett elsôsorban a széles spektrumú, aneorobokra is hátó IV. generációs cefalosporinok, antimikotinumok stb. teljes arzenálja. Természetesen ilyenkor garatból, a vizeletbôl és a vérbôl anerob és aerob bakterológiai vizsgálatot végeztetünk. Európában ez esetek közel 70%-ában Gram + baktérium tenyészett ki.

Antibiotikum választáskor gondolnunk kell arra, ha a beteg 4 héten belül cisplatin tartalmú daganat-gátló kezelést kapott, akkor aminoglycosid típusú antibiotikumot nem kaphat, mert a két gyógyszer interakciója miatt súlyos vesetoxicitás alakul ki, és a beteg anuriás lesz. 1-2 fokozatú láztalan leuko és/vagy granulocytopenia aktív terápiát nem igényel, fokozott szájhigiénia, tömeg kerülése, mint fertôzésforrás kiiktatása, fehérjében és vitaminokban gazdag táplálkozás ajánlott. 7-10 nap alatt a beteg vérképe spontán rendezôdik.

Thrombopenia:

III-IV. fokozatúnál, különösen, ha a betegnél petechia, suffusio, epitaxis, haematuria észlelhetô, thrombocyta szuszpenziót kell adni. 10000 alatti thrombocyta számnál vérzés nélkül is pótoljuk a vérlemezkét.

Hányinger, hányás:

Nagyon fontos a betegnek már az elsô cikus daganat-gátló kezelés elôtti megfelelô antiemeticummal való ellátása. Jogszabály szerint jelenleg a beteg részére a daganat-gátló gyógyszeres kezelést nyújtó orvos szelektív serotonin antagonista típusú (Emetron, Zofran, Kitryl, Novoban) antiemeticumot írhat fel 100% OEP támogatással. A beteg az antiemeticumot 1 órával a kezelés elôtt veszi be, és a daganat-gátló kezeléstôl az alkalmazott antiemeticumtól, és a hányástól, hányingertôl függôen 24 órán belül még 1-2 alkalommal megismétli azt. Ha a hányingercsillapító hatás elégtelennek bizonyulna, szteroid nagyobb adagjával esetleg anxiolyticum vagy diazepammal lehet a hatást fokozni. Eredménytelenség esetén érdemes az antiemeticus gyógyszert másikra cserélni.

Nagyon fontos az elsô daganat-gátló kezelés sikeres antiemeticus kezelése, hogy ne alakuljon ki anticipátoros hányás, amit nem a citosztatikum, hanem feltételes reflex okoz (pl. tű látványa). Az akut hányás a kezelés kezdetétôl 24 órán belül lép fel. A megkésett hányás pedig a kezelés kezdetétôl számított 24 órán túl, akár 5-6 napig is eltarthat. Ezek ellátásában a setronoktól elônyösebbnek tűnik a centrális és perifériás hatással rendelkezô Metoclopramid, amelynek hatása kortikoszteroiddal is fokozható. (2. táblázattól-6. táblázatig.)

 

Ajánlás

Citosztatikus kezelést csak akkor szabad végezni, ha a terápia feltételei megvannak, és a kezeléssel elérhetô eredmény és a várható mellékhatás arányban áll. A III-IV. toxicitásnál a kezelést fel kell függeszteni, vagy le kell állítani, és az észlelt mellékhatásokat igyekezni kell minden lehetséges terápiás eszközzel megszüntetni.

Ajánlott irodalom:

Felnôttkori daganatos betegek gyógyszeres kezelése Szerkesztette: Prof. dr. Eckhardt Sándor 1998

Pharmindex Zsebkönyv MediMedia Információs Kft. 2001

Pharmindex Zsebkönyv Urológiai Kiadás MediMedia Információs Kft. 2000.

Tabularium Oncologiae 2002

CANCER Principles & Practice of Oncology Volume 2 DeVita. V. T. Jr., Hellman. S., Rosenberg. S. A. 1997

Textbook of Medical Oncology
Second Edition Cavalli. F., Hansen. H. H., Kaye. S. B. 1997

Cancer Managment: A Multidisciplinary Approach Medical, Surgical, & Radiation Oncology Pazdur. R. MD, Coia. L. R. Md, Hoskins. W. J. MD, Wagman. L. D. MD 2001

The Cytotoxics Handbook Allwood. M., Wright. P. 1990

1. táblázat

Mellékhatások (toxicitás) WHO szerinti beosztása

Táblázatok:

2. táblázat

Daganat-gátló hormonterápia mellékhatásai

3. táblázat

Daganat-gátló bioterápia mellékhatásai

4. táblázat

5. táblázat

6. táblázat

Potenciálisan pulmonális toxicitást okozó citoszatikumok

 

 

E-mail levelezés erre a címre: HIPPOCRATES

Copyright: © Hippocrates 2000.
Minden jog fenntartva

Created by Spinerette Information Systems 2000.

  Hit Counter