|
Már egy éven belül négyszeresére
nô a csonttörés kockázata fokozott csontvesztés esetén
A NORA vizsgálat tanulságai
Az Egyesült Államokban zajló,
ezidáig legnagyobb csontritkulás-tanulmány eredményei szerint a
csontvesztés már egy éven belül fokozza a csonttörések kockázatát
A csontritkulás szűrôvizsgálaton
részt nem vett, 50 éves vagy idôsebb nôk milliói vannak kitéve már
rövid távon is a csonttörések fokozott kockázatának. Ezt a
következtetést vonták le a Journal of the American Medical
Association (JAMA)-ban, a világ egyik legelismertebb orvosi
szaklapjában megjelent közlemény szerzôi.
A Nemzeti Csontritkulás Kockázat
Értékelés (National Osteoporosis Risk Assesssment, NORA)
elnevezésű tanulmány, amely az Egyesült Államokban a csontritkulás
területén végzett eddigi legnagyobb méretű tudományos vizsgálat,
azt az eredményt adta, hogy a tanulmányban résztvett több mint
200.000 posztmenopauzás nô csaknem felének alacsony a csonttömege,
amely növeli a csonttörések kockázatát.
· A tanulmányban résztvevôk 7%-ánál
diagnosztizáltak csontritkulást. Közöttük a csonttörések egy év
alatti elôfordulási gyakorisága négyszer nagyobb, mint a normális
csonttömeggel rendelkezôk esetében.
· A résztvevôk közel 40%-ának volt
csökkent a csontsűrűsége. Ôk 12 hónap alatt átlagban kétszer annyi
csonttörést szenvedtek el, mint normális csontsűrűségű társaik.
A fokozott kockázatú nôk körében
tehát a csukló-, a csigolya-, a borda-, a kar-, ill. a csípôtáji
törések kockázatának jelentôs emelkedése nem hosszú évek, hanem
már mindössze 12 hónap leforgása alatt bekövetkezik.
A tanulmány során 200 160 menopauza
utáni életkorban lévô (50 éves vagy ennél idôsebb) nô csonttömegét
és más csontritkulás-kockázati paraméterének értékét vizsgálták
egy évig 4 236 háziorvosi praxisban, szerte az Egyesült
Államokban. A NORA tanulmányt a Merck & Co. Inc. szponzorálta, míg
tudományos és szervezési kérdésekben az irányításért egy, a
csontritkulás specialistáiból álló bizottság volt felelôs.
„Tanulmányunkban azt találtuk, hogy
az orvosok várótermében ülô, posztmenopauzás, csontritkulás
szűrôvizsgálatban soha részt nem vett nôknek csaknem a fele annak
a jelentôs kockázatával él, hogy egy éven belül valamilyen
csonttörést szenved." Mondta dr. Ethel Siris, a JAMA-ban
megjelent közlemény elsô szerzôje, a NORA kutatási program
orvosigazgatója és a New York-i Columbia-Presbyterian Medical
Center-ben működô, csontritkulás megelôzésével és kezelésével
foglalkozó Toni Stabile Center for the Pevention and Treatment of
Osteoporosis vezetôje. „Figyelembe véve a csontritkulás egyéni,
társadalmi és gazdasági következményeit, e felismerés mind a nôk,
mind az egészségügyi szolgáltatók oldaláról aláhúzza a
csontritkulás hatékonyabb szűrésének és kezelésének
szükségességét".
A mozgás, továbbá a kalcium- és a
D-vitaminpótlás segíthet a csontok egészségének megôrzésében, de
nem biztos hogy önmagában elegendô, ha a csontvesztés már
elkezdôdött. Manapság rendelkezésünkre állnak olyan hatékony
gyógyszerek, amelyek képesek visszafordítani a csontvesztés
folyamatát, erôsebbé teszik a csontot, és ami a legfontosabb,
csökkentik a csonttörések kockázatát. Ezen gyógyszerek közé
tartozik a FOSAMAX® (alendronát) is, amely már a
hetente csak egyszer szedendô változatban is elérhetô.
A csontritkulás egyéni és
társadalmi következményei
A csontritkulás világszerte kb. 200
millió nôt érintô betegség, amely becslések alapján a 60-70 évesek
mintegy egyharmadát, míg a 80 év felettiek kétharmadát sújtja. Az
Egészségügyi Világszervezet (WHO) kimutatásai szerint a
csontritkulás a szív-érrendszeri betegségeket követô második
legjelentôsebb egészségügyi probléma. A Nemzetközi Csontritkulás
Alapítvány (International Osteoporosis Foundation, IOF) adatai
alapján Európában 30 másodpercenként egy csontritkulásos eredetű
törés következik be. Az 50 éves fehér nôk egész életre kivetített
csonttörési kockázata 1:2 arányú, míg a csípôcsonttörésbôl eredô
halálozási kockázat összevethetô mértékű az erre az életkorra
jellemzô emlôrák halálozáséval. Mégis, a betegség gyakori
elôfordulásának és súlyos következményeinek ellenére, a
csontritkulás jelentôségét széles körben alulbecsülik és a
menopauzát követô életszakaszban lévô nôk messze nem
tulajdonítanak e problémának a valódi jelentôségét megilletô
fontosságot. Az IOF felmérése szerint tíz nô közül nyolc nem
hiszi, hogy ô személy szerint fokozott kockázatnak lenne kitéve.
Az IOF felmérésében szereplô
tizenhat európai ország közül kilencben a diagnosztizált
csontritkulásos betegeknek csak 10%-a állt kezelés alatt. Ez
világosan mutatja e komoly betegség jelentôségének fel nem
ismerését. Ezen túl, a statisztikák adatai arra utalnak, hogy a
hatékony terápiás lehetôségek megléte ellenére a paciensek
jelentôs része mégsem részesül megfelelô kezelésben.
A menopauzát követô idôszakra
jellemzô alacsony ösztrogén nôi nemi hormonszint jelentôs
mértékben fokozza a csontvesztést, amelynek következtében a nôk
védtelenebbé válnak a csontritkulás következményeivel szemben. A
csontritkulásos eredetű törések jelentôs mértékben korlátozhatják
az egyén megszokott életvitelét, mozgási szabadságát, és komoly
költségvonzatuk is lehet. Az Európai Unióban a csípôtáji (pl.
combnyak-)törések halálozási aránya 15-30% körül van. A
halálesetek többsége a törés utáni elsô hat hónap alatt következik
be. Ami a költségeket illeti, a csontritkulás a nemzeti
költségvetéseknek csak a kórházi ellátást tekintve, összességében
évente több mint 23 milliárd eurós kiadást jelent. A betegség
elôfordulása az elkövetkezendô 50 évben valószínűleg megduplázódik
és az ezzel kapcsolatos költségek is jelentôsen nônek majd, mivel
a népességen belül egyre nô az idôs lakosság aránya, amely maga
után vonja a fokozott kockázatnak kitett csoportok lélekszámának
gyarapodását.
Az alacsony csonttömeg törési
kockázatra gyakorolt, rövid idô alatt kialakuló hatása új
megvilágításba helyezi a törési kockázat jelentôségét
Annak ellenére, hogy rendelkezésre
állnak a csontsűrűség mérésének egyszerű, fájdalommentes
lehetôségei, amelyekkel értékelhetô a törési kockázat és
megerôsíthetô a csontritkulás diagnózisa, a betegség gyakran a
csonttörés bekövetkeztéig nem kerül felismerésre.
Leggyakrabban a csontsűrűség (bone
mineral density, BMD) mérést alkalmazzák a csontritkulás
diagnózisának megerôsítésére és a törési kockázat becslésére. A
NORA tanulmányban minden résztvevô esetében elvégezték az alkar,
az ujjak, ill. a sarokcsont sűrűségének vizsgálatát. Az
elemzésekben az Egészségügyi Világszervezet alacsony
csontsűrűségre megadott kritériumait használták, amelyekhez a
méréseket az alkaron végzik.
A résztvevôk között csak olyan nôk
voltak, akiknél még nem diagnosztizáltak csontritkulást és az
elmúlt egy évben nem végeztek csontsűrűségmérést. A vizsgálat
kezdete elôtt a résztvevôk kitöltöttek egy kérdôívet saját és
családi csonttörési eseményeikrôl, életmódbeli jellemzôikrôl és
gyógyszeres kezeléseikrôl. 82%-uk értékelte akkori egészségi
állapotát jónak vagy kiválónak, és 11%-uk jelentett 45 éves kora
elôtt bekövetkezett csonttörést.
A kérdôívben jelentett kockázati
tényezôk, életmódbeli jellemzôk hatásai
Az alacsony csontsűrűség
legfontosabb prediktív tényezôje az életkor volt. A csontritkulás
jelentôsen magasabb kockázatával pozitív összefüggést mutat a
menopauza utáni évek növekvô száma, az önértékelésben megadott
rossz egészségi állapot, a személyes vagy a családban elôfordult
csonttörés(ek), ill. a dohányzás.
Az etnikai hovatartozás
jelentôsége
A NORA tanulmányban több mint 18
000, etnikai kisebbséghez tartozó nô vett részt, amelynek
következtében ez a vizsgálat vált az etnikai kisebbségek nôtagjai
körében végzett legnagyobb csontritkulás-tanulmánnyá. Az
eredmények szerint a fehér nôkhöz képest a csontritkulás
gyakorisága nagyobb az ázsiai és a latin nôk, míg alacsonyabb az
afrikai amerikaiak és hasonló szintű az indián származásúak
körében. A csonttörések bekövetkeztének valószínűsége a fehérekhez
viszonyítva nem mutatott eltérést a latin nôk esetében, de
alacsonyabb volt az ázsiaiak között.
Mi az a NORA?
A NORA az alacsony csonttömeg és a
csontritkulás, valamint a kockázati tényezôk közötti kapcsolatokat
kutató egészségügyi felvilágosítási program és betegregiszter. A
NORA tanulmányt a Merck & Co. Inc.* szponzorálta és a tanulmány a
Nemzetközi Klinikai Denzitometriai Társasággal (International
Society for Clinical Densitometry) együttműködésben indult. A
tanulmány jelenleg az Abt Associates Inc. (egy kutatás-fejlesztési
szolgáltatásokat végzô vállalkozás) szervezésében zajlik. A NORA
irányító bizottságának munkájában amerikai csontritkulás-szakértôk
vesznek részt. A bizottság az adatbázis alapján ellenôrzi az
adatgyűjtés és -elemzés folyamatát, és áttekinti, ill. elbírálja a
kutatási javaslatokat.
*A Merck Sharp & Dohme (MSD) KFT.
az amerikai Merck & CO., Inc. (Whitehouse Station, New Jersey,
USA) magyarországi leányvállalata. A Merck & CO., Inc. az USA-n és
Kanadán kívül az MSD nevet használja. Az MSD a világ egyik vezetô
kutatásorientált gyógyszergyártó és szolgáltató vállalata. Az MSD
innovatív termékek széles skáláját fedezi fel, fejleszti, gyártja
és forgalmazza az egészség javítása érdekében. Az MSD 1989 óta
képviselteti magát Magyarországon, a közép-kelet-európai régióban
elsôként hazánkban alapított önálló vállalatot 1994-ben. Az MSD
KFT önálló monitorhálózatával, hazai vezetô kutatók bevonásával
egyre jelentôsebb kutatásokat folytat. A vállalat non-profit
kezdeményezésére az orvosok bibliájának tartott MSD Orvosi
Kézikönyv mellett 1997-ben magyarul is megjelent a hiánypótló MSD
Geriátriai Kézikönyv, majd 1998-ban idegen nyelven elsôként
magyarul az MSD Orvosi Kézikönyv a Családban.
További infornáció:
Dr. Nagy Péter , tel:224-8266
MSD Kft.*
1126 Bp. Tartsay Vilmos u. 14
|
El