Elôzô

  A vesebetegségek megelôzésének lehetôségei  bevezetés

Következô  

Dr. Fazakas László 

„Idején kell ám megelôzni a csúf kórt"

Persius Flaccus, Aulus

(római szatíraköltô Kr. u. 34_62)
 

Profilaktikus: `betegség, baj megelôzésére irányuló'.

Profilaxis `orvosi megelôzés'; `óvintézkedés, megelôzô védekezés'.

Orvostudományi szakszó a görög prophülax, prophülaktosz (`elôôrs, ôrszem') nyomán, a prophülasszó, tkp. prophülak-szó (`véd, óvintézkedéseket tesz') igébôl, pro- (`elöl') és phülaké (`ôr') elemek alapján.

(Tótfalusi István: Szó-tár-lat)

Sajnos ma hazánkban sokkal gyakrabban kerül a beteg elhanyagolt állapotú, végstádiumú vesebetegséggel („ESRD" = „end stage renal disease") orvoshoz, mint idejekorán kiszûrve.

E tényen elgondolkodva ültünk le Dunay Csillával, a Hippocrates fôszerkesztôjével: mit lehetne tenni a vesebetegek érdemi megelôzése érdekében. Megállapodtunk, hogy nem a „spanyolviaszt" kell feltalálni, hanem azon „hézagokra" felhívni a figyelmet, ahol a meglévô szûrôvizsgálatoknál valamilyen ok miatt nem akad fenn a rostán a vesebeteg. Jelen cikksorozat tehát a meglévô „háló" újrafoltozásáról, megerôsítésérôl szól. Felkértünk több olyan szakembert, akit interdisciplináris szemléletére való tekintettel alkalmasnak véltünk arra, hogy segítsenek e háló „újraszövésében."

Több okból is a szûrést kell elônyben részesítenünk:

Ø A beteg életminôsége szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy még reverzibilis állapotban szûrjük ki, s van esély az oki kezelésre, vagy már irreverzibilis folyamattal kerül orvoshoz, s legfeljebb progresszió-lassításra van esély, vagy netán rögtön valamelyik vesepótló kezelésre (CAPD, hemodialízis, hemodiafiltráció, vesetranszplantáció, stb.) szorul.

Ø Erkölcsi szempontból is a szûrés, a megelôzés az orvos teendôje, hiszen „salus aegroti suprema lex esto", azaz a beteg üdve a legfôbb törvény.

Ø A gazdaságosság oldaláról tekintve is össztársadalmi szinten olcsóbb a prophylaxis, mint a drága dialízis, veseátültetés, különösen, ha a kiesett munkaórákat is és a drága, szövôdmények miatt egyre gyakoribbá váló hospitalizációt, drága gyógyszereket és a sok orvos-beteg találkozást is tekintetbe vesszük, csupán a finanszírozás oldaláról.

Sajnos, mindezek ellenére mégis manapság is gyakran kerül az egészségügyi rendszerbe praeuraemiás _ uraemiás állapotú beteg anélkül, hogy valaha is látta volna orvos, vagy látta, de érdemben nem vette észre, hogy lappangó vesebaja van. Ennek okait most nem elemezzük, mert meghaladja jelenlegi kereteinket.

Jelen nefrológiai cikksorozat azt a célt szolgálja, hogy ezen a szomorú helyzeten változtatni próbáljunk. Hiszen számtalan alkalommal zajlik orvos-beteg találkozás, amikor kiderülhetne a lappangó vesebetegség:

Ø Megszületésünkkor a szülészeti osztályokon minden újszülöttet lát orvos, legtöbbször nem csak a szülész, hanem gyermekgyógyász-neonatológus is.

Ø A bölcsôdében, óvodában és az iskolában kötelezô gyermekgyógyászati, iskolaorvosi vizsgálatok zajlanak.

Ø Családi gyermekorvos elé kerül életében többször minden gyermek (szokványos gyermekbetegségek, banális otitisek, tonsillitisek, stb.), amikor kiderülhet a lappangó vesebaj.

Ø Fiúk katonaorvosi alkalmassági vizsgálatánál kötelezô szûrési vizsgálatok vannak elôírva. Ezt legtöbbször jól képzett belgyógyászok végzik, a labor-vizsgálatokat pedig laboratóriumi szakorvosok.

Ø A szülész-nôgyógyászok által végzett kötelezô terhesgondozás során elôírt vizsgálat a vizelet és a vérnyomás rendszeres ellenôrzése.

Ø A munkahelyi kötelezô foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok során többek között kötelezô a vérnyomás és a vizelet vizsgálata. Itt a foglalkozás-egészségügyi szakorvos szerepe perdöntô.

Ø Mindannyian családorvosunkhoz kerülünk, bármilyen interkurrens betegség miatt, amikor kiderülhet a larvált vesebetegség.

Ø Mindannyian fogorvoshoz kerülünk, amikor kiderülhet esetleges fogászati góc lehetôsége, ami vesebajt okozhat.

Ø Elôbb-utóbb kialakul a szûrések, a preventív vizsgálatok intézményes hálózata is, ahogy egyes „népbetegségeink" ellen küzdünk (hipertónia-szûrések, cholesterin-ambulancia, kardiológiai rizikószûrések, fáradtság-ambulancia, menedzser-szûrések, stb.).

Ha ezen orvos-beteg találkozások során érdemi anamnesis-felvétel történik, jut idô érdemi fizikális vizsgálatra, megtörténik a gondos vérnyomásmérés (ahol különösen a legfontosabb diastolés érték leolvasásában szoktak gondok lenni, hiszen sokszor asszisztensnôk mérik, akik esetleg régen tanulták, vagy elnagyolják a vérnyomásmérést!), és megtörténik a pontos vizeletvizsgálat, s annak eredményét alaposan elemezzük is, már sokat tettünk a vesebetegségek felfedezéséért.

A másik lényeges elem, hogy érdemben kommunikáljanak egymással az egyes szakma képviselôi, ne beszéljünk el egymás mellett. Erre tesz szerény kísérletet jelen cikksorozatunk.

Ezúton is köszönöm a társszerzôk szíves együttmûködését, akik nem kis idôt, energiát fordítottak arra, hogy ez a nefrológiai prevenció jegyében fogant cikksorozat megszülessen.

Irodalomjegyzék:

1. Daugirdas, J. T., Blake, P. G., Ing, T. S.: Handbook of Dialysis. Lippincott Williams and Wilkins, Philadelphia, 2001.

2. Kakuk Gy., Kárpáti I. (szerk.): Nefrológia 1999, Debrecen Airport Travel Kft, 1999. Debrecen

3. Kakuk Gy., Kárpáti I. (szerk.): Nefrológia 2000, Debrecen Airport Travel Kft, 2000. Debrecen

4. Páll D.: Szûrés és gondozás az alapellátásban in: Kakuk Gy., Kárpáti I. (szerk.): Nefrológia 2000, Debrecen Airport Travel Kft, 2000. Debrecen

5. Papp Z (1990): Obstetric Genetics. Budapest: Akadémiai Kiadó, pp 475.

6. Szabó L.: Vesebetegek gondozása. In: Túri S. (szerk.): Gyermekkori vesebetegségek, Medintel Könyvkiadó, Budapest 1998. 118-119.

7. Szegedi J.: Progresszív ellátás a nefrológiában _ a szûrés-gondozás és a vesepótló kezelések idôszerû kérdései. Medipharma 2001. Nemzetközi Gyógyszerészeti Szakkiállítás és Kongresszus. 2001 március 29-31.

8. Székács B., de Châtel R. (szerk.): Nefrológia. Semmelweis Orvostdományi Egyetem

9. Tankó A. (szerk.): Urológia. Springer Hungarica _ Háziorvos könyvek Budapest, 1993.

10. Trinn Cs.: Nefrológiai symptomák és syndromák értékelése in: Kakuk Gy., Kárpáti I. (szerk.): Nefrológia 2000, Debrecen Airport Travel Kft, 2000. Debrecen

11. Tulassay T., Vásárhelyi B., Reusz Gy., Szathmári Miklós: Az alacsony születési súlyú fiatal felnôttek kardiovaszkuláris, renális és metabolikus rizikótényezôinek jellemzése in: Kakuk Gy., Kárpáti I. (szerk.): Nefrológia 2000, Debrecen Airport Travel Kft, 2000. Debrecen

12. Túri S.(szerk.): Gyermekkori vesebetegségek. Nephrológiai kiskönyvtár 1. Sorozatszerkesztô: Kiss István. Medintel Könyvkiadó, 1998. Budapest.

13. Túri S.: Újszülöttkori vesebetegségek in: Kakuk Gy., Kárpáti I. (szerk.): Nefrológia 2000, Debrecen Airport Travel Kft, 2000. Debrecen

14. Verebély T, Kiss É, Széchy M. Urológia az újszülöttkorban. Magy Urol 1992: 4: 99-107.