Main article

Új elôírás:

2001-tôl a társasági adó szabályaiban a mikro- és kisvállalkozások számára elônyös, adómegtakarítást eredményezô változások következtek be. A változások elsôsorban a fejlesztéseket megvalósító vállalkozások számára jelentenek könnyítést.

Ezen vállalkozások a vállalkozási tevékenységüket szolgáló új, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök érdekében elszámolt beruházási értéket az adóalap meghatározásakor adózás elôtti eredménycsökkentésre vehetik igénybe. A továbbiakban a kedvezmény igénybevételének feltételeit ismertetem.

A kedvezményhez három feltételnek kell megvalósulnia:

_ az adózó az adóéve utolsó napján mikro- vagy kisvállalkozásnak minôsüljön;
_ tulajdonosai az adóév egészében kizárólag magánszemélyek legyenek, továbbá, hogy
_ a vállalkozás az adótörvényben meghatározott tartalmú beruházást valósítson meg.

A kis- és középvállalkozásokról, fejlôdésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. tv. szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak az tekinthetô, amely az utolsó beszámoló adatai szerint (2001-ben tehát a 2000-esek) kevesebb mint ötven fôt foglalkoztatnak, és mérleg fôösszege nem haladja meg az 500 millió forintot, vagy az árbevétele kevesebb 700 millió forintnál.

A kedvezmény az adóalapnak az adóévben megvalósított beruházás értékével, de legfeljebb a vállalkozás adóévi adózás elôtti eredményével és legfeljebb 10 millió forinttal történô csökkentése révén mérsékli (akár nulláig) a társaságiadó-fizetési kötelezettséget.

A kedvezmény igénybevételének lehetôsége ugyanakkor nem függ attól, hogy a beruházás saját erôbôl, hitelbôl vagy támogatásból valósította meg a vállalkozás. A teljes egészében támogatásból és hitelbôl megvalósult beruházás értéke is csökkenti az adózás elôtti eredményt, ha az egyéb feltételek teljesülnek.

A kedvezményt nem minden beruházás után lehet igénybe venni, azzal szemben több követelményt is támaszt a törvény.

Az egyik feltétel, hogy a beruházási kiadás olyan tárgyi eszköz érdekében merüljön fel, amelyet korábban még nem vettek használatba, nem helyeztek üzembe. A „korábban még használatba nem vett" azt jelenti, hogy azt még senki nem helyezte korábban üzembe, azaz a beruházás új tárgyi beszerzésének, elôállításának minôsül.

A másik feltétel, hogy a tárgyi eszköz, ha ingatlan, ne minôsüljön üzemkörön kívüli ingatlannak, ha pedig gép, berendezés, jármű, akkor annak a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló gépnek, berendezésnek, járműnek kell lennie.

A kisvállalkozói kedvezmény összege a felsorolt tárgyi eszközök adóévi beruházási költségeinek, valamint a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban használatba nem vett, kizárólag üzemi célú, 50.000 Ft alatti értékű tárgyi eszközök beszerzésének együttes összege.

A kisvállalkozói kedvezményre vonatkozik az a szabály is, hogy ugyanazon beruházáshoz kapcsolódó több kedvezmény közül _ a vállalkozó választása szerint _ csak az egyik érvényesíthetô. (Gondolok itt a meghatározott térségekben érvényesíthetô u. 6%-os adókedvezményre.) A kedvezményes eszköz értékét gyorsítottan vagy egy összegben is le lehet írni. A kedvezmény érvényesítésére vonatkozó feltételeknek nemcsak a kedvezmény érvényesítésének évében kell teljesülni, hanem az azt követô négy adóévben is. Ellenkezô esetben vissza kell fizetni a kedvezményre (a kedvezmény részére) jutó adó kétszeresét. Így pl. ha a vállalkozó a kedvezmény megállapításánál figyelembe vett tárgyi eszközt a kedvezmény érvényesítését követô negyedik adóévben sem helyezi üzembe, akkor a negyedik évrôl összeállított adóbevallásával egyidejűleg meg kell fizetnie az adott eszköz beruházási költségének 18 százalékát. Kivétel ez alól, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külsô ok miatti megrongálódás következtében maradt el. Ha a tárgyi eszközt négy éven belül üzembe helyezik, de az nem kizárólag üzemi célokat szolgál, az eszközhöz kapcsolódó kedvezmény kétszeresének 18 százalékát kell megfizetni az üzembe helyezés évérôl szóló adóbevallásban.

Az SZJA tv. rendelkezése szerint a kedvezmény vonatkozik az ötven fônél kevesebbet foglalkoztató egyéni vállalkozóra is.

A második kedvezô szabályozás 2001-tôl a beruházási kamatkedvezmény:

Az adókedvezményt az az adózó veheti igénybe, amely a hitelszerzôdés megkötésének teljes adóévében kis- és középvállalkozásnak minôsül. (Az nem feltétel, hogy a tagok magánszemélyek legyenek.)

Tárgyi eszköz beszerzésére, elôállítására pénzügyi intézménytôl 2000. december 31-e után hitelt felvevô adózó, ha a hitelszerzôdés megkötésének évében kis- középvállalkozásnak számít, a hitelkamat 40 százalékával csökkentheti az adóját. A kedvezmény csak a megfizetett kamatra vonatkozik. Az igénybe vehetô adókedvezmény adóévenként legfeljebb 5 millió forint, és nem lehet több a más adókedvezményekkel csökkentett társasági adó 70 százalékánál sem. A kis- és középvállalkozás kategóriájába azok tartoznak, amelyeknek 250 fônél kevesebb foglalkoztatottja van, éves nettó árbevétele legfeljebb 4 milliárd forint, vagy a mérleg fôösszege nem haladja meg a 2,7 milliárd forintot.

A kedvezmény utoljára abban az adóévben jár, amelyben a hitelt az eredeti szerzôdés szerint vissza kell fizetni (a tartozás átütemezése tehát nem növeli a kedvezményezett idôszakot).

Emellett az adókedvezmény utoljára abban az adóévben nem vehetô igénybe, amelynek utolsó napján még szerepel az adózó nyilvántartásaiban a hitellel finanszírozott eszköz (pl. az eszköz megsemmisülése, selejtezése „lezárja" a jogosultságot).

A kedvezményt késedelmi pótlékkal (ez a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese) vissza kell fizetni, ha az adózó a hitelszerzôdés megkötését követô négy naptári éven belül nem helyezi üzembe a tárgyi eszközt, amelyhez a hitelt felvette, vagy ha a használatbavétel adóévében, illetve az azt követô három éven belül az eszközt elidegeníti. Adókedvezményt vehet igénybe a 250 fônél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a tárgyi eszköz beszerzéséhez, elôállításához 2000. december 31-ét követôen megkötött hitelszerzôdés alapján pénzügyi intézménytôl igénybe vett hitelkamat után.

Az adókedvezmény összege itt is adóévben megfizetett kamat 40 százaléka, de évente legfeljebb 4 millió forint. További korlátozás, hogy az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadó 70 százalékát veheti igénybe. A „kamatkedvezményes" hitellel vásárolt tárgyi eszközt az egyéni vállalkozónak a hitelszerzôdés megkötésétôl számított négy évig a vállalkozásában kell tartania, illetve négy adóéven belül üzembe kell helyeznie. Ha ezt nem teszi meg, vagy az eszközt négy éven belül elidegeníti, a kamatkedvezményt késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetni.

2001. 07. 03-tól a pénzügyi lízingszerzôdések után is jár kamatkedvezmény.