Elôzô

Esszenciális hypertoniás betegek urapidillel történô kezelésével szerzett tapasztalataink 

Következô  

Dr. Járai Zoltán, Dr. Finta Ervin, Dr. Dolgos László, Prof. Dr. Farsang Csaba
Szent Imre Kórház I. Belgyógyászati Osztály
Budapest

Összefoglaló

A szerzôk 15 esszenciális hypertoniában (I. vagy II. fokozat) szenvedô betegben vizsgálták az alfa1-receptor-blokkoló urapidil vérnyomáscsökkentô hatását. A vizsgálat során kazuális vérnyomásmérés és 24 órás vérnyomásmonitorozás is történt. 2 hetes terápiamentes periódust követôen 4 hétig alkalmaztak napi 2 x 60 mg, illetve a 2. héttôl kezdôdôen nem kielégítô (vérnyomás > 140/90 Hgmm) vérnyomáscsökkentô hatás esetén 2 x 90 mg urapidil kezelést. A vizsgálat során a kazuális vérnyomásértékek alapján mind a systolés, mind a diastolés vérnyomás szignifikánsan csökkent. A 24 órás vérnyomásmonitorozás a nappali systolés vérnyomás szignifikáns csökkenését igazolta. A pulzusszám sem a kazuális mérések, sem a 24 órás vérnyomásmonitorozás során nem változott szignifikánsan. Ennek alapján az urapidil hatékony kezelés lehet enyhe és középsúlyos esszenciális hypertonia kezelésében.

Bevezetés

A sympaticus idegek stimulációja során az adrenerg neuronokból felszabaduló, valamint a keringô vérben levô noradrenalin a postsynapticus alfa-receptorokhoz kötôdve vasoconstrictiot idéz elô. Ezt a hatást szelektíven gátolják az alfa1-receptor-blokkolók, miközben az alfa2-receptor mediálta presynapticus feed-back mechanizmust nem befolyásolják, így a nem szelektív alfa-blokkolókkal szemben nem okoznak excesszív noradrenalin felszabadulást, valamint következményes cardialis és szisztémás hatásokat1. Az urapidil egy speciális szerkezetű alfa1-receptor-blokkoló (ez a fô hatása), melynek van gyenge alfa2-receptor agonista, a központi idegrendszerben található 5HT1A-receptor agonista, valamint gyenge béta1-receptor antagonista hatása is2. Retardizált per os formája (Ebrantil® kapszula, Byk Gulden) naponta kétszer adandó antihypertenzív szer, tekintettel a 4-5 órás plazmafelezési idejére3. Intravénás alkalmazásának a hypertoniás sürgôsségi állapotok kezelésében van jelentôs szerepe. Mellékhatás profilja kedvezô.

A Magyar Hypertonia Társaság, valamint a WHO és a Nemzetközi Hypertonia Társaság érvényben lévô ajánlásai4,5 alapján a szelektív alfa1-receptor-blokkolók, így az urapidil is, az elsôként választható szerek közé tartoznak a hypertonia kezelésében.

Vizsgálat célja

Vizsgálatunk célja az urapidil vérnyomásprofilra gyakorolt hatásának vizsgálata volt enyhe vagy középsúlyos esszenciális hypertoniában szenvedô és egyéb antihypertenzív gyógyszert nem szedô betegekben.

Módszerek és betegek

Nyílt vizsgálatban legalább 2 hétig antihypertenzívumot nem szedô hypertoniás betegekben a per os alkalmazott urapidil (2 x 60 mg per os) kezelés hatékonyságának elbírálása céljából hagyományos higanyos vérnyomásmérés, valamint 24 órás ambuláns vérnyomásmonitorozás történt a 0. és a 4. héten. A 2. héten amennyiben a kazuális vérnyomásértékek alapján a vérnyomáskontroll nem volt megfelelô (vérnyomás > 140/90 Hgmm), a dózist 2 x 90 mg-ra emeltük. A vizsgálat a helyi etikai bizottság jóváhagyásával zajlott.

A beválasztási és kizárási kritériumokat az 1. sz. táblázat tartalmazza.

Módszerek:

Kazuális vérnyomásmérés hagyományos higanyos vérnyomásmérôvel, a 24 órás vérnyomásmonitorozás a Meditech Kft. ABPM-02 és -04 programozható, automata ambuláns vérnyomásmérô monitorával történt. A monitorok specifikációját és validálását illetôen utalunk az e tárgyú monográfiára6, illetve tanulmányra7.

A statisztikai számításokat (Student féle t- teszt) a Statistica for Windows software csomag segítségével végeztük, szignifikáns eltérésnek tekintettük, ha p<0.05. Adatainkat átlag ± SEM formában adtuk meg.

Betegek:

A vizsgált 15 beteg alapadatait a 2. sz. táblázat mutatja be.

Eredmények

A vizsgálatba bevont 15 beteg mindegyike befejezte a vizsgálatot. 7 beteg esetében a 2. héten a dózis emelésére volt szükség, így az átlag záródózis 148 ± 8 mg volt. Kazuális vérnyomásmérés során mind a systolés, mind a diastolés vérnyomás szignifikáns csökkenését figyelhettük meg a terápia hatására (1. sz. ábra). A kezelés a pulzusszámot nem változtatta meg szignifikánsan (79 ± 2 vs. 76 ± 2 szívütés/perc, p=0.61). Az ABPM adatok elemzése alapján az urapidil kezelés hatására bekövetkezô szignifikáns vérnyomáscsökkenést a nappali systolés vérnyomás esetében tudtunk kimutatni, mely oly mértékű volt, hogy a 24 órás átlagértékek is szignifikánsan csökkentek. A vérnyomás-monitorozás során nyert eredményeket a sytolés vérnyomásra vonatkozóan a 3. számú, a diastolés vérnyomásra vonatkozóan a 4. számú, a pulzuszámra vonatkozóan az 5. számú táblázatban foglaltuk össze.

Megbeszélés

Az esszenciális hypertonia kialakításában és fenntartásában a sympathicus idegrendszer fokozott aktivitása, valamint az alfa1-adrenoceptorok fokozott érzékenysége egyaránt szerepet játszik8. Így az alfa1-receptor-blokkolók az esszenciális hypertonia szempontjából alapvetô mechanizmust kontrollálnak. Vizsgálatunkban bizonyítottuk egy speciális, fô hatásában alfa1-receptor-blokkoló szer, az urapidil hatékonyságát kis létszámú, esszenciális hypertoniás betegcsoportban. Figyelemreméltó eredmény, hogy a 24 órás vérnyomásmonitorozás során az urapidil kezelés csak a nappali systolés vérnyomásértékeket csökkentette szignifikánsan, mutatva, hogy elsôsorban a sympathicus tónus csökkentése révén fejti ki antihypertenzív hatását.

Összefoglalva az urapidil monotherápiában alkalmazva is hatékony vérnyomáscsökkentô szernek bizonyult esszenciális hypertoniás betegek kezelésében.

Irodalomjegyzék:

1. Frishman WH: Alpha- and Beta-Adrenergic Blocking Drugs in Frishman WH, Sonnenblick EH ed.: Cardiovascular Pharmacotherapeutics (pp 23-32), McGraw-Hill, 1998.

2. Hoffman BB: Adrenoceptor-Blocking Drugs in Katzung BG ed.: Basic & Clinical Pharmacology (pp135), Appleton & Lange, Norwalk, Connecticut, 1995.

3. Alföldi S: Az alfa1-blokkolók helye a hypertonia kezelésében in: Farsang Csaba szerk.: A hypertonia kézikönyve (pp 558-559) Medintel Könyvkiadó, Budapest, 2000.

4. A hypertonia ellátásának szakmai és szervezeti irányelvei. Hypertonia és Nephrologia 2001; 5 (S1):1-44.

5. 1999 World Health Organization _ International Society of Hypertension Guidelines for the Management of Hypertension. J Hypertension 1999; 17:151-183.

6. Illyés M: A monitorok validálása in Farsang Cs, Alföldi S szerk..: Ambuláns vérnyomásmonitorozás és gyakorlati alkalmazása (pp 35-37) Medintel Könyvkiadó, Budapest, 1995.

7. Barna I et al. Evaluation of the Meditech ABPM-04 ambulatory blood pressure measuring device according to the British Hypertension Society protocoll. Blood Pressure Monitoring, 1998;3(6):363-368.

8. Kaplan NM: Primary hypertension: pathogenesis in clinical hypertension in Kaplan NM: Clinical Hypertension (pp 63-67), Williams and Wilkins, 1998.

1. táblázat

Beválasztási és kizárási kritériumok
Beválasztási kritériumok  Kizárási kritériumok
Életkor 18 és 65 év között 
Írásos beleegyezô nyilatkozat

Diastolés vérnyomás
     90-110 Hgmm között
Pangásos szívelégtelenség
Ismert urapidil érzékenység
3 hónapon belüli myocardialis infarctus

Terhesség és szoptatás

Gyógyszer-, vagy alkoholfüggôség

Secunder hypertonia

Jelentôs cerebrovascularis vagy
    neurológiai betegség

Jelentôs máj- vagy vesefunkciós
      eltérés

Jelentôs haematológiai betegség

Jelentôs légzôszervi betegség

Jelentôs gastrointestinalis
      betegség

 

 

2. táblázat

A betegek alapadatai (átlag ± SEM)

Átlagéletkor (év)
Nô/férfi
Testsúly(kg)
Testmagasság (cm)

43 ± 4
7/8
77 ± 5
172 ± 2

 

 

  

 

 

3. táblázat

A systolés vérnyomás ABPM adatai (átlag ± SEM)

  0. hét  4. hét  p=
Napi (24 órás) átlag
Aktív idôszak
    (nappali) átlag
Passzív idôszak
   (éjszakai) átlag
Napi PTE
Aktív idôszak PTE
Passzív idôszak PTE
Napi HBI
Aktív idôszak HBI 
Passzív idôszak HBI
137.3 ± 3.4

141.6 ± 3.3

125.9 ± 3.7
52.5 ± 7.3
49.7 ± 7.4
60 ± 8.9
232.7 ± 56.1
216.3 ± 56.8
254.9 ± 58.6
127.7 ± 4

130.7 ± 4.2 

118.3 ± 4.6
31.9 ± 8.1 
29.8 ± 8.4
35.9 ± 9
141.5 ± 48.2 121.5 ± 44.4 
178.9 ± 69.5
0.026

0.016


0.1 (NS)
0.008
0.012
0.019
0.08 (NS) 0.05
0.227 (NS)

    

    

4. táblázat

A diastolés vérnyomás ABPM adatai (átlag ± SEM)

  0. hét  4. hét  p=
Napi (24 órás) átlag
Aktív idôszak
   (nappali) átlag
Passzív idôszak
   (éjszakai) átlag
Napi PTE 
Aktív idôszak PTE
Passzív idôszak PTE 
Napi HBI
Aktív idôszak HBI 
Passzív idôszak HBI
84.3 ± 2.3

88.2 ± 2.4 
 
74.3 ± 2.2 
39.9 ± 5.5
43.5 ± 6.4
29.9 ± 6.1 
106.9 ± 26.6
118.9 ± 30.8
72.1 ± 16.6 
81.3 ± 2.3 

84.5 ± 2.4

71.4 ± 2.7
32.5 ± 6
34 ± 6.5
 28.7 ± 7.7 
82.9 ± 18.5 
88.6 ± 20.7 
65.5 ± 22.5 
0.197 (NS)

0.163 (NS) 

0.211 (NS) 
0.16 (NS)
0.115 (NS)
0.859 (NS) 
0.214 (NS)
0.238 (NS) 
0.702 (NS)

     

       

5. táblázat

A pulzusszám ABPM adatai (átlag ± SEM)

  0. hét  4. hét  p=
Napi (24 órás) átlag
Aktív idôszak
   (nappali) átlag
Passzív idôszak
   (éjszakai) átlag
75.8 ± 2.2

79.5 ± 2.4

 66.6 ± 2.3
74.6 ± 2.4
 
78.1 ± 2.4

64.9 ± 2.4
0.45 (NS)

0.41 (NS)

0.422 (NS)

   

PTE: hypertoniás idôindex (%), 
HBI: hyperbáriás impact (Hgmmxh), vérnyomásértékek (Hgmm), pulzusszám (szívütés/perc)

Dr. Járai Zoltán, Dr. Finta Ervin,

Dr. Dolgos László, Prof. Dr. Farsang Csaba

Szent Imre Kórház I. Belgyógyászati Osztály

1115 Budapest, Tétényi u. 12-16.

 

      Vissza a tartalomjegyzékhez          Vissza a cikk elejére

E-mail levelezés erre a címre: HIPPOCRATES

Copyright: © Hippocrates 2000.
Minden jog fenntartva

Created by Spinerette Information Systems 2000.

 

Hit Counter