|
Kérdés: Egyéni vállalkozó háziorvos vagyok,
asszisztens alkalmazottam felvételt nyert az Egészségügyi
Fôiskola levelezô tagozatára. Vállalkozásom szakember-utánpótlás
céljából tanulmányi szerzôdést kíván vele kötni. A
szerzôdés szerint meghatározott havi „ösztöndíjat"
folyósítanék részére tanulmányi költségeinek részbeni
fedezésére, melynek ellentételezéseként vállalná, hogy
tanulmányai befejezése után meghatározott ideig vállalkozásomnál
dolgozna mint diplomás nôvér. Az ösztöndíjasnak milyen
adófizetési kötelezettsége keletkezik a kapott ösztöndíj
bevétele után? Vállalkozásomban elszámolhatom-e költségként
a folyósított ösztöndíj összegét mint vállalkozás érdekét
szolgáló ráfordítást?
Válasz: A vállalkozásokra vonatkozó általános
szabályok szerint, ha a munkáltató megtéríti a munkavállaló
tanulmányi költségeit, az csak akkor számolható el a vállalkozás
érdekében felmerült költségként (akkor nem keletkezik adófizetési
kötelezettsége egyik félnek se), ha a tanulmányi kiadásokról
szóló számlák a munkáltató nevére szólnak, a felek
pedig a Munkatörvénykönyv rendelkezései szerint tanulmányi
szerzôdést kötöttek, és emellett a munkavállaló olyan képzésben
részesül, amely munkakörének (késôbbi munkakörének)
betöltéséhez szükséges. Amennyiben jelenlegi
alkalmazottja a felsôfokú képzése idején nem tartja fenn
az Önnel létesített munkaviszonyát, és Ön az érintett
magánszemély tanulmányi költségeit ennek ellenére megtéríti,
akkor azután _ adóköteles természetbeni juttatás címén
_ 44%-os szja-t kell fizetni. A természetbeni juttatásra
fordított kiadást és annak közterheit költségként elszámolhatja.
Ilyen esetben a juttatásban részesülô magánszemélynek adófizetési
kötelezettsége nem keletkezik. Ha a tanulmányi költségekrôl
szóló számlák a magánszemély (munkavállaló) nevére szólnak,
akkor azokat az egyéni vállalkozásban elszámolni nem
tudja. Ugyancsak nem számolhatók el azok az összegek sem,
amelyeket nem számla, hanem a tanulmányi szerzôdésben
foglalt megállapodás szerint fizet ki a munkavállaló részére.
Ezektôl eltérô szabályok vonatkoznak arra az esetre,
amikor a vállalkozás szakmai utánpótlása érdekében az
egyéni vállalkozó szakmunkástanulót foglalkoztat. Ekkor
ugyanis a tanulmányi szerzôdés alapján kifizetett, az
idevonatkozó jogszabályban meghatározott tanulmányi ösztöndíj
költségként elszámolható.
Kérdés: Háziorvosi tevékenységem során megbízási
szerzôdéssel foglalkoztatok egy kisegítôt. Milyen összeghatárig
járulékmentes a neki kifizetett jövedelem?
Válasz: A munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban tevékenykedô személyeknek akkor keletkezik
biztosítási kötelezettsége, illetve a kifizetônek nyugdíjbiztosítási
és egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettsége,
ha a kapott juttatás eléri az elôzô hónap elsô napján
érvényes minimálbér 30%-át. (2001. januárra még a
25.000 Ft-os minimálbér 30%-át, 7650 Ft-ot, 2001. februártól
a 40.000 Ft-os minimálbér 30%-át, 12.000 Ft-ot). Amennyiben
a munkavégzés nem tart egy teljes naptári hónapon át,
egy-egy naptári napra ezen összeg harmincad részét kell számítani.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony fogalma _ a
munkaviszonyon kívül _ elvileg bármilyen munkavégzésre irányuló
tevékenységet lefed, ha az személyesen és díjazás ellenében
történik. A törvény szerint e körbe tartoznak a segítô
családtagi, a bedolgozói, a megbízási munkaviszonyban állók.
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya van annak is,
aki nem egyéni vállalkozó, de vállalkozási jellegű
jogviszony keretében végez el valamely munkát. Ide tartozik
az a szerzô is, aki szerzôi jogdíjas tevékenységéért
szerzôi díjat nem vállalkozási vagy megbízási, hanem
felhasználási szerzôdés keretében kapja. Ha a díjazás
nem havi rendszerességgel, hanem idôszakonként vagy a tevékenység
befejezését követôen fizetik ki, a biztosítási kötelezettséget
a díjazás kifizetésekor kell elbírálni.
Kérdés: Háziorvos vagyok, csak tárgyi adómentes
tevékenységet végzem. Tevékenységem során feleslegessé
vált tárgyi eszközömet eladnám, amit áfa-fizetési kötelezettség
terhel. Élhetek-e az utólagos adólevonási joggal _ idôarányosan?
Ez a jog a használtan vett személygépkocsira is értelmezhetô?
Válasz: Az egyébként csak tárgyi mentes értékesítést
végzôt is terheli áfa-fizetési kötelezettség a gazdasági
tevékenységéhez használt tárgyi eszközeinek értékesítése
után. Ezzel egyidôben azonban megnyílik az általános
forgalmi adóról szóló törvényben a pótlólagos adólevonási
jog is. A pótlólagos adólevonás szabályi szerint, ha öt
évnél nem régebben beszerzett tárgyi eszközét értékesítette,
akkor az értékesítés hónapjára és a hatvan hónapból hátralévô
hónapokra esô áfát lehet pótlólag levonni. (Ingatlan
esetén nem hatvan hónap, hanem százhúsz hónap.) Az áfa
utólagos levonása természetesen csak akkor értelmezhetô,
ha az adóalanyra a termék vásárlásakor áfá-t hárítottak
át. (Csak számla ellenében történt vásárlás esetén,
adásvételi szerzôdés alapján nem lehetséges.) A tárgyi
eszköz eladása után az egyébként kizárólag tárgyi
mentes értékesítést végzôt is terheli áfa-fizetési kötelezettség,
tekintet nélkül arra, hogy vásárláskor hárítottak-e rá
áfát, vagy sem. (Ez alól természetesen kivételt képez a
földterület, illetve a lakóingatlan másodlagos értékesítése,
amelyek tárgyi mentesek.) A pótlólagos áfa-levonási jog
viszont az elôzôekben írt feltételek mellett is csak akkor
nyílik meg, ha a vásárláskor áfá-t hárítottak a vevôre.
Kérdés: Ingatlan bérbeadásából származó jövedelemadó
százalékos mértékével kapcsolatban szeretnék érdeklôdni.
Érdeklôdésem tárgyát elsôsorban e százalékos adókulcs
mértékének változása képezi.
Válasz: Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem
adómértéke a 2000. évhez képest nem változott. Általános
szabályként a teljes bevétel 20%-a adóköteles, kivéve
akkor, ha a bérbeadó ún. költségelszámolást választ.
Ez utóbbi esetben a bevétel és a költség különbözete
után a progresszív személyi jövedelemadó tábla szerint
kell az adót kiszámítani és befizetni. Tehát érdemes
meggondolni, hogy mint különadózó jövedelmet 20% szja-val
adózzuk le, vagy összevontan az összes többi jövedelemmel
esetleg 40%-kal!
|
Elôzô
