A háziorvosok és a hormonpótlás

Következô  

Összefoglalás:

Szerzô kiemeli a háziorvosok szerepét a hormonpótló kezelés során. Az ösztrogén-hiány a nôk egész szervezetét hátrányosan befolyásolja, rontja az életminôséget, és számos, az öregedéshez vezetô folyamatot indít el. A közismert menopauzális elváltozások mellett foglalkozik az idegrendszeri, a szexuális, a leptint befolyásoló, a szemészeti, a colorectalis, a bôrgyógyászati, autoimmun, migraine- és asthma-ellenes, továbbá homocystein-szint normalizáló ösztrogén-hatásokkal is. Végül röviden érinti a kezelési lehetôségeket.

A háziorvosok és a hormonpótlás

A hormonpótló kezelés _ és a folyamatos gondozás _ csapatmunka. A teamben nagyon fontos szerepe van a háziorvosnak, két okból is. Legtöbbször nála jelentkezik változatos panaszaival a beteg, s neki juthat eszébe, hogy a panaszok mögött a csökkent, vagy megszűnt petefészek-működés áll. Ha gondol erre a lehetôségre, akkor a korai oki kezeléssel megelôzhetôk a késôbbi elváltozások, illetve a jelentôs gyógyszerköltség.

A háziorvosnak kulcsszerepe van a kezelés elôtti és alatti ellenôrzés során. A vizsgálati leletekkel ugyanis a páciens felkeresi családorvosát, aki az eredményeket értékeli, a beteget megvizsgálja és eltérés esetén részletes belgyógyászati véleményt ad. Mindez azért fontos, mert a kezelés leggyakoribb kontraindikációi belgyógyászati betegségek. Túl ezen, a beteget ô ismeri a legjobban, legrégebben.

A menopauza oka, a kezelés kialakulása

A menopauza oka, hogy az ötvenedik életév körül elôbb anovulációs ciklusok fordulnak elô, majd a petesejtkészlet elfogyása után teljesen megszűnik a menstruáció és a nôi hormonok termelése. A kifejezést 1821-ben alkották, de ez a hormonhiányos állapot csak a századforduló óta jelent orvosi problémát, mert azt megelôzôen a születéskor várható élettartam nem érte el ezt az életkort, tehát csak keveseket érintett.

A menopauza minden nôt érintô endokrin betegség. Legismertebb következménye, a csontritkulás azonban nem minden nônél lép fel, emiatt sokan nem veszik elég komolyan.

Mindkét petefészek műtéti eltávolítása, illetve a serdülôkorban nem megfelelôen meginduló petefészek-működés életkortól függetlenül ugyanígy hat és szintén kezelést igényel.

A hormonpótlás, mint neve is mutatja, a nôk szervezetében a petefészek-működés megszűnése után hiányzó nemi hormonoknak _ a szervezet egészét érintô _ hatását akarja továbbra is biztosítani.

Az ivarérett korban ugyanis kevés figyelmet szenteltünk e hormonok „mellékes" hatásainak. A szaporodást szolgáló nemi hormonok tudniillik a fôszerepükön kívül messzemenôen „beleszólnak" a csontok kalcium kötôképességének alakulásába (2. ábra), a lipid-anyagcserébe, a cukor-háztartásba és sok minden másba. Így érethetô, hogy a változás korát nemcsak a ráncok megjelenése jelzi, hanem pár évvel késôbb az addig egészséges nôk betegeskedni kezdenek, oszteoporózis, hipertónia, diabétesz, érelmeszesedés, szívinfarktus, ízületi panaszok, törések, memória és pszichés zavarok miatt orvosi várószobák sűrű vendégeivé válnak. A felsorolt problémák fôleg az ösztradiol hiányával magyarázhatók. (A sárgatesthormon jóval kevésbé hatásos.)

A hatvanas években nyugaton a felismerést tett követte: elkezdték a hiányzó tüszôhormont pótolni az akkor rendelkezésre álló szintetikus készítményekkel, fôleg a stilbén származékokkal. Az eredmény ijesztô lett, a tüszôhormon-hiány tünetei valóban megszűntek, de évek múlva közel harmincszorosra nôtt az ebben az életkorban amúgy is emelkedett emlôrák-kockázat.

Megindult a kutatás a kétarcúság megszüntetésére. Rájöttek, hogy kockázatnövekedés részint a szintetikus készítmények rovására írható, másrészt a gesztagén oppozíció nélküli, kiegyensúlyozatlan tüszôhormon bevitel hibája. (Itt jegyezzük meg, hogy az endometrium még sokkal érzékenyebb erre a kezelési hibára, a méhtestrák kockázata még meredekebben, négyszázszorosára nôtt.)

Sajnos az említett kiegyensúlyozatlan tüszôhormon-szint rákkeltô hatása gyógyszeres kezelés nélkül is érvényesül. Közismert, hogy bár a petefészek ösztrogéntermelése megszűnik, az androgén-szintézis csak mintegy 40%-kal csökken, és ez a mellékvese adrenális androgén-termelésével androgén túlsúlyt okozhat.

A zsírszövet aromatáz enzimje az androgénekbôl ösztront szintetizál úgy, hogy az androgének „A" gyűrűjét benzolgyűrűvé alakítja. Az ösztron továbbalakul biológiailag jóval hatékonyabb ösztradiollá. Ez csökkenti a hormondeficitet, de a kiegyensúlyozatlan ösztrogén hatás veszélyes lehet az endometriumra, illetôleg az emlô zsírszövetében képzôdô ösztrogéneknek szerepük lehet az emlôcarcinoma kialakulásában.

Sikerült a szervezetben tüszôhormonként szereplô ösztradiolt gyógyszer formájában elôállítani, és ez az idôközben kidolgozott kombinált kezelési sémával összekötve minimálisra csökkentette a veszélyt. A szintetikus ösztradiol jóval kevésbé rákkeltô hatású, mint a stilbének, így újabb vélemények szerint, méheltávolítás után gesztagén nélkül, önmagában is adható. (Az emlôrák kockázata minimális.)

A mi szerencsénkre, nálunk csak 6-7 év óta kaphatók ezek a készítmények, így elmondhatjuk, hogy hozzánk rögtön a mai világszínvonal gyűrűzött be, és mások kárán tanulhattunk, a kezdeti balsikereket elkerülhettük.

Az ösztrogén-hiány tünetei, a hormonpótlás hatásai

(I. táblázat)

A kedvezôtlen hatásokat a rendkívül alapos kivizsgálással és a beteg körültekintô gondozásával, ellenôrzésével tudjuk elfogadható kockázatúvá csökkenteni.

A számos kedvezô hatás is segít a döntésben. Íme néhány:

1. csontanyagcsere-hatás. A csontszövet élettani anyagcseréjében központi szerepet töltenek be az ösztrogének, melyek gátolják a csont resorptiot, és fokozzák a csontképzést. Kölcsönhatásban állnak a D vitaminnal és a parathormonnal, és befolyásolják az interleukin rendszert.

Ösztrogén-hatás érvényesül a fogakon és a szájnyálkahártyán is. A manifeszt oszteoporózis a fogak tönkremenetelével jár együtt. A hormonpótlás segít a fogazat megôrzésében. Hormonhiányos állapotban csökken a szájnyálkahártya sejtjeinek érési indexe, megváltozik a nyál összetétele és gyakoribbak az állkapocs-ízületi panaszok is.^1,2,3

2. kardiovaszkuláris hatás. A hormonpótló kezelés egyértelműen jótékony hatású a szív-érrendszerre, csökkenti az infarktus rizikót. Menopauzában a férfiakéval azonos szintre emelkedik a hipertónia elôfordulása, és emelkedik a diasztolés vérnyomás is. Az ösztrogének jótékonyan hatnak az érfalra, antioxidáns hatásuk van, fokozzák a prosztaciklin-szintézist, a NO felszabadulást.

Többször felvetették a hormonpótlás hatására a thromboembóliás betegségek gyakoriságának emelkedését, illetve cáfolták azt. Az ösztradiol adása kétségtelenül hatással van az alvadási faktorokra, de a változások összegzôdéseként a thromboembóliás események száma nem változik.

3. vérzsírokra gyakorolt hatás. A menopauza elôtt a nôk lipoprotein profilja eltér a férfiakétól. Ez véd az arteriosclerosistól, és csökkenti az infarktus rizikót. Az össz-koleszterin és azon belül az LDL szint alacsonyabb, a kardioprotektív HDL szint magasabb, mint a férfiaké. A triglicerid-szint szintén alacsonyabb. Menopauza után mindez megváltozik, az össz- és az LDL koleszterin továbbá a triglicerid-szint emelkedik, és ez az azonos korú férfiakéval egyforma veszélyeztetettséget jelent.⁴

4. szénhidrát-anyagcsere hatás. A glükóz tolerancia csökken ösztrogén-hiányos állapotban.

5. idegrendszeri hatás. A nemi hormonoknak az idegrendszer működésére gyakorolt hatását bizonyítja, hogy a szorongásos zavarok (pl. fóbiák, pánikbetegség) elôfordulása nôkben 2-3-szor gyakoribb, mint a férfiakban. Életük során a nôk mintegy 20%-a szenved valamilyen szorongásos zavarban és legalább 10%-a depresszióban. Joggal tételezhetô fel, a zavarok gyakoribb elôfordulásáért a két nem eltérô hormonális környezete a felelôs. Az endokrin tényezôk szerepére utalnak a ciklus közben jelentkezô, illetve a terhesség-szoptatás alatt megfigyelhetô közismert hangulati változások is.

A menopauzában fellépô enyhébb depressziót a hormonkezelés önmagában is megszünteti. Ennek oka, hogy bár az agy egésze ösztrogén célszerv, de ez a hormon különösen a hangulatot és emóciókat szabályzó agyi struktúrákra (hypothalamus, amygdala stb.) fejt ki erôs hatást a szerotonin termelés fokozásával.

Az ösztrogéneknek jelentôs szerepük van az Alzheimer-kór megelôzésében. Az ösztrogének vazodilatátor hatásúak, hiányukban jelentôsen csökken az agyi erek és a koronáriák elasztikussága. Miokardiális infarktus után ötször gyakrabban fordul elô az Alzheimer-kór, melynek életkorral járó gyakorisági görbéje a két nem között meglepô hasonlatosságot mutat a combnyaktörés elôfordulási görbével. Az ösztrogének befolyásolják az agyi neurotranszmitter rendszereket. Ovariektómia után ösztrogént adva emelkedik a kolinerg transzmitterek szintje a hippocampusban és a parahippocampális régióban, melyek igen jelentôsek az Alzheimer-kórban. Emellett az említett hormon csökkenti az amyloid lerakódást az agyban és ezáltal is késlelteti vagy megakadályozza a kórkép kialakulását.

Összefüggés van az alacsony ösztrogén-szint és a schizophrenia gyakoribb elôfordulása között. A nôknél ugyanis 45 éves kor után halmozottan fordul elô ez a betegség. A schizophrenia „ösztrogén elmélete" szerint a nôket a pubertás kortól a menopauzáig a magas ösztradiol-szint megvédi a betegségtôl, de ezután emelkedik a rizikó. Ezt azzal magyarázzák, hogy az ösztrogének modulálják az agyi D2 receptorok érzékenységét, és ez klinikailag egy neuroleptikumszerű hatásban nyilvánul meg. A ciklusban menstruáló nôkön is rendszerint a ciklus végén szokott a schizophreniás akut történés fellépni, tehát amikor az ösztrogén-szint a legalacsonyabb.⁵

6. urogenitális tünetek, a szexuális életre gyakorolt hatás. A nemi szervek és a húgyutak atrophiája hüvelyszárazság, colpitis, lubrikáció-csökkenés, vizelési diszfunkciós jelenségek, urethritis, dyspareunia képében jelentkezik.

Valószínű a menstruációs ciklus kimaradása egészséges nôknél automatikusan nem vezet libidócsökkenéshez, legalábbis eleinte. Másodlagosan persze a kialakuló ösztrogén-hiány fent említett, egyre súlyosabb tünetei a nemi szerveken befolyásolják e panasz kialakulását.

Utóbbi években került elôtérbe a funkcionális androgén-hiányban szenvedô nôknél a hagyományos hormonpótlás kiegészítése tesztoszteronnal. Nôkben a szérum tesztoszteron koncentrációja 25-100 ng/ml, körülbelül egytizede a férfiakban mért értéknek (250-1200 ng/ml). Az androgén-hiány szindrómában ez az érték 10 ng/ml alatt van.

A tesztoszteront a petefészkek és a mellékvesék termelik, és a szintén e szervek által termelt másik androgén, az androsztendion is tesztoszteronná alakulhat a periférián. A tesztoszteron-szint az LH csúcs körüli idôben a legmagasabb.

Fontos különbség van a sebészeti menopauza és a természetes menopauza között. A természetes menopauza után, legalábbis eleinte, nem csökken drámaian a tesztoszteron-szint. Az ovariektómia után androgén-termelésük nagy részét elvesztô nôknél sokkal nagyobb a szexualitásra gyakorolt negatív hatás, mint a természetes menopauzánál.

A hormonpótlás alatt növekszik az SHBG koncentrációja, emiatt alacsony a szabad tesztoszteron szintje.

Az androgén-kezelés kedvezô hatására elsôsorban azoknál a nôknél lehet számítani, akiknél kétoldali ovariektómia történt, vagy akiknél a szérum tesztoszteron-szint a kritikus érték alá esik. A tesztoszteron pótlásnál azonban meg kell találni a megfelelô „terápiás ablakot", azt a vérszintet, mely elég ahhoz, hogy a kedvezô szexuális és egyéb hatások jelentkezzenek, de ne alakuljon ki mellékhatásként virilizáció.

Az androgén-szint helyreállítására számos megoldás létezik, Kanadában és az USA-ban több hormonpótló készítmény tartalmaz ilyen komponenst, az Egyesült Királyságban implantátumot használnak, a szomszédos Ausztriában pedig a has bôrén át felszívódó zselét. Valószínűleg elôbb-utóbb nálunk is hozzáférhetôek lesznek ezek a készítmények⁶, jelenleg a Livial tartalmaz csak androgén komponenst.

7. liposztatikus hatás. A leptint, a „zsírhormont"-t a zsírszövet sejtjei termelik, elválasztásának ingere a zsírszöveti sejtek zsírtartalmának a növekedése. Vérkoncentrációja étkezés után megnô. Átjut a vér-liquor gáton, csökkenti a neuropeptid Y szintjét a hypothalamus ventromediális részében. Hatására abbamarad a táplálkozás. Az elhízottakban a leptinreceptor zavara valószínűsíthetô. A változókorban gyakori elhízást az ösztrogén leptinreceptorra gyakorolt hatásának kiesése magyarázhatja.^7,8

8. szemészeti hatás. A menopauza a könnytermelés jelentôs csökkenésével jár. A változás korában a legtöbb nô szemszárazságról, idegentest-érzésrôl, esetleg látásromlásról panaszkodik. Ezen panaszok jelentôsen ronthatják az életminôséget és problémát jelentenek a kontaktlencsét viselôk részére. A sicca szindróma gyakorisága a nôknél jelentôs növekedést mutat menopauzában, mert a könnymirigyek működéséhez elengedhetetlen a hormonális stimuláció.

A menstruációs ciklus során szemnyomás-ingadozás észlelhetô. 50 év alatti életkorban a nôknél ritkább a nyílt zugú glaucoma, de ez a különbség férfiak és nôk között 50 év felett eltűnik. A menopauzában alkalmazott hormonpótlás szignifikánsan csökkenti az intraocularis nyomást. E jelenségek oka az ösztradiol NO-szintetáz aktivitását fokozó hatása, mert a csarnokzug elvezetô rendszere és a ciliáris izom a NO szintézisének egyik fontos helye.

A változókorban megnövekszik a lencsehomály kialakulásának gyakorisága. A hormonpótlás hatására egyes esetekben a lencsehomály feltisztulását észlelték.

Az orthoptikai státusz változása _ a menopauzában a fúziószélesség csökkenésérôl számolnak be, mely a hormon szubsztitúció hatására jelentôs javulást mutat.^{9, 10, 11, 12, 13}

9. colorectalis hatás. A hormonpótló készítményeket tartósan használó nôk körében csökken a colorectalis carcinomák elôfordulása. 10 éves szedés után közel felére csökken a rizikó, de már egy év után is van változás.^14,15,16

A hormonpótlás megszünteti az anorectalis diszfunkciót, javítja a széklet és flatustartást, ami a szociális beilleszkedést segíti.¹⁷

10. bôrgyógyászati hatás. A menopauzában jelentôsen csökken a bôr rugalmassága, a bôr víz- és kollagéntartalma, atrophiás jelenségek észlelhetôk. Az ösztrogén hiánya az androgének hatásának elôtérbe kerülését okozhatja, seborrhoea, androgén alopécia, hirsutismus alakulhat ki. Hormonpótlással ezek a változások megelôzhetôek illetve lelassíthatók.^18,19

11. autoimmun betegségek javulása. A szisztémás autoimmun betegségek genetikai okok miatt fôként nôknél fordulnak elô. A hormon status változása befolyásolja a betegek állapotát. A systemás lupus erythematosus (SLE) terhesség-megszakítás és szülés után (mindkettô hirtelen ösztrogénszint-zuhanást jelent) gyakran fellángol, ennek megfelelôen a hormonpótló kezelés egyértelműen jótékony hatású. Hasonló a helyzet a rheumatoid arthritisnél is. A háttérben valószínűleg a nemi hormonok a T-helper 2 sejtekre, és így a cytokin rendszerre gyakorolt hatása áll. Az elmondottakból következik a hormonpótló kezelés jótékony hatása az autoimmun betegségekre.^20,21,22

12. migraine-ellenes hatás. A menstruációs ciklus ösztrogén- és progeszteron-szint ingadozásai migraine-es rohamot provokálhatnak ki, menopauzában a rohamok ritkulnak, illetve megszűnnek. Ha a cikluszavarok felléptekor tartósan adott kombinált készítményt választunk (vállalva az esetleges áttöréses vérzést), már a menopauza beállta elôtt megszabadíthatjuk betegeinket a migraine-tôl.²³

13. asthma-ellenes hatás. Az asthma gyakori a fejlett országokban, és a betegek háromnegyede nô. A panaszok a havi vérzés elôtt közvetlenül súlyosbodhatnak, majd ezután enyhülnek. Mindez felveti az ösztrogének befolyását.²⁴ Az egyenletes ösztrogén-szint biztosítása jótékony hatású.

14. homocysteinaemia csökkentése. A homocisztein az egyik esszenciális aminosavnak, a metioninnak az anyagcsere közti terméke. Például akkor keletkezik, amikor a metionin egy metilcsoportot ad le egy ciszteint eredményezô reakcióban. Menopauzában általában emelkedik a homocisztein-szint. A vizsgálatok gyakran mutatnak ki emelkedett homocisztein-szintet stroke, carotis stenosis, myocardialis infarctus, mélyvénás thrombosis esetén. A homocisztein-szint 5 µmol/l értékre való emelkedése például 80%-kal növeli a coronaria betegségek rizikóját. Eddig B-vitaminok adásával kezelték a betegeket, újabban kiderült, hogy a hormonpótlás hatásosan csökkenti a homocisztein-szintet, ez is hozzájárul a kardiovaszkuláris rizikó fentebb említett csökkentéséhez.²⁵

A kezelés elkezdésének idôpontja

Leggyakrabban az alábbi négy esetben kezdünk hormonpótlást:

1. 40 éves kor felett az elsô panaszok (pl. cikluszavarok) megjelenésekor, ha azok mögött hormonhiány sejthetô, következésképpen a kezeléstôl javulás várható

2. a menstruáció teljes elmaradásakor

3. petefészkek eltávolítása után 6-8 héttel (osztályunkon minden méh- és/vagy petefészek-eltávolítással műtött beteget a nôi hormonhiány tüneteirôl és a kezelési lehetôségekrôl felvilágosítunk, nyomtatott anyagot adunk a zárójelentés mellé).

4. súlyos petefészek-működési zavar (korai petefészek-elégtelenség) esetén 40 éves kor alatt is, ha a beteg a ciklusrendezéstôl elzárkózik.

Kivizsgálás a kezelés elkezdése elôtt

(II. táblázat)

A változáskori elváltozások, panaszok kezelése az egész medicinát felöleli, nemcsak a nôgyógyászatot. A petefészekhormon-hiány következményei az egész szervezetet érintik. A kezelés során célunk a hormonkiesés pótlása, és az emiatt bekövetkezô kórélettani elváltozások megelôzése.

A kezelés megkezdése elôtt azonban rendkívül alapos kivizsgálást kell végezni, mely az egész embert érinti, s ez csapatmunkát feltételez. A nôgyógyászaton igen részletes anamnézist veszünk fel, majd a szokásos vizsgálatok történnek. A betegek panaszait öninterjú módszerrel, kérdôívvel derítjük fel, sok olyan panaszt is eszükbe juttatva, amire addig nem is gondoltak. (Ez a kérdôív késôbb is segít, a kezelés eredményességének értékelésében.) Ezután hüvelyi ultrahangvizsgálat történik, a petefészekrák kizárására és a méhnyálkahártya reakcióképességének megállapítására.

A kivizsgálás a laborvizsgálatokkal folytatódik, különbözô vér- és vizeletvizsgálatokat végeznek (III. táblázat). Ezek eredményével a páciens háziorvosát keresi fel, belgyógyászati szakvéleményt és az esetleg újonnan felmerült elváltozások kezelését kérve.

Ezzel párhuzamosan csontdenzitometria történik az oszteoporózis felderítésére és mammográfiás szűrés az emlôrák kizárására.

A kivizsgálás eredményét végül célszerű, ha nôgyógyász foglalja össze, figyelembe veszi az abszolút és relatív kontraindikációkat (IV. táblázat), majd felírja és elmagyarázza a szükséges gyógyszereket. Késôbbiekben a gondozást a helyi lehetôségektôl függôen a családorvos folytathatja.

A fentebb leírt részletes kivizsgálást évenként meg kell ismételni.

Kezelési lehetôségek

(V. táblázat)

A szájon át adható készítményeket három idôszak szerint osztottuk fel:

1. az elsô idôszak alatt a menses még többé-kevésbé rendszeres, 3-4 napig, vagy tovább tart;

2. a második idôszakban a vérzések már nagyon rövidek, többször kimaradnak, s a beteg az elsô idôszak gyógyszereinél betartandó egy hetes gyógyszerszünetet nehezen bírja, panaszai visszatérnek;

3. a harmadik idôszakban már egyáltalán nincs menses.

Az átmenet folyamatos, a korán kezelésbe vett beteg végigmegy mind a három szakaszon, s mindig változtatni kell a gyógyszerrendelésen az aktuális állapotnak megfelelôen.

Gyógyszert válsztani az adott beteg részletes anamnézisének és vizsgálati leleteinek ismeretében lehet, akit a továbbiakban gondozni kell. A kezelés mindig „testre szabott" kell, hogy legyen. Különösen 60 év felett legyünk nagyon óvatosak. Hormonkészítményt a hormonhiány súlyosságának megfelelôen választunk, figyelembe véve a beteg kívánságait is. Csak ösztrogént tartalmazó készítményeknél (Estraderm, Dermestril, Systen, Divigel, Estrofem, Estrimax, Premarin), amennyiben a betegnél nem történt méheltávolítás, a kezelést gesztagénnel ki kell egészíteni. Méheltávolításon átesett betegeknek, mivel nem kell a vérzésre tekintettel lenni, gyakorlatilag bármelyik gyógyszer adható. A szisztémás kezelést nagyon jól egészítik ki a helyileg alkalmazható hormontartalmú hüvelykúpok, krémek.

Kimutatott oszteoporózis esetén a hormonpótlást célszerű _ a denzitástól és a beteg életkorától függôen _ nem hormonális kezeléssel is kiegészíteni. A kezelést lehetôleg hosszan folytatni kell. A kezelés fontos része a mindennapos gyógytorna és a megfelelôen összeállított étrend is.

Új törekvés a minimális hormonadag alkalmazása, fôként a fiatalabbaknál, illetve többéves kezelés után, a carcinoma-rizikó csökkentésére. Ugyanerre szolgál fito-ösztrogének bevonása a kezelésbe. Ezek vagy erôsítik az ösztrogén-hatást, vagy maguk is gyenge ösztrogénként viselkednek. Nálunk az osztrák Melbrosin kapható. A daidzein és a genistein a szójabab gyenge ösztrogén-hatást kifejtô aktív metabolitjai, melyekrôl azt állítják, hogy a hagyományos kelet-ázsiai étrendet fogyasztókat megvédik az oszteoporózistól és a menopauza más következményeitôl. Vagyis: a kelet-ázsiai népek közismerten kevés panaszt okozó menopauzájának nem genetikai, hanem táplálkozási okai vannak.

A nem-hormonális kezeléssel csak a csontritkulás profilaxisa, illetve kezelése lehetséges. A biszfoszfonátoknak a mosóporok vízlágyító adalékaként használt pirofoszfát az ôse, melynek P-O-P kötésében az oxigén atomot szénre cserélték, és így egy nagyon hasznos vegyületcsoportot kaptak. Ez a molekula erôsen gátolja az oszteoklasztokat, és jól köti a kalcium-foszfát kristályokat. A leghatékonyabb az aminocsoportot is tartalmazó változat, melyet Fosamax néven Magyarországon is széles körben használnak.

A jól ismert kalciumadás mellett a kalcitonin készítmények, továbbá D vitamin jön még szóba. A szelektív ösztrogén receptor modulátor (SERM) csoportba sorolt raloxifen a néhány hónapja került forgalomba. Utóbbi vegyületcsoport fejlesztésének végcélja az emlô- és endometrium hatás nélküli (ezért szelektív), de egyébként ösztrogén hatású anyagok kifejlesztése. A raloxifennel egyelôre csak a csontritkulás profilaxisa, illetve kezelése lehetséges.

Végül: összefoglalva az elmondottakat, megállapíthatjuk, hogy a hormonpótlás, ha nem is az örök ifjúságot, de egy hormonhiányos állapot megszüntetésével a magas korban is meglévô jó életminôséget adja a nôknek.

E tanulmány a Háziorvos Továbbképzô Szemle 2000/5. számában megjelent cikk alapján került közlésre.

1. Volpe A., Lucenti V., Forabosco A. et al: Oral discomfort and hormone replecament therapy in the postmenopause. Maturitas 13 (1990) 1-5.

2. Grodstein F., Colditz GA., Stampfer MJ: Post-menopausal hormone use and tooth loss: a prospective study. J-Am-Dent-Assoc. 1996 Mar; 127 (3): 370-7, Quiz 392

3. Le Resche L., Saunders K., Von-Korff MR et al.: Use of exogenous hormones and risk of temporomandibular disorder pain. Pain 1997 Jan. 69(1-2): 153-60

4. Gulyás P., Sebestyén Zs., Béres L. és mts.: Hormonpótlás és zsíranyagcsere. Magy. Nôorv. Lapja 62, 185-190 (1999)

5. Petróczi I., Bagdány S., Szászné Bán Judit, Petróczi I. oh.: A hormonpótló kezelés hatása betegeink pszichés panaszaira. Magy. Nôorv. Lapja 61, 115-120 (1998)

6. Petróczi I., Bagdány S., Cseh I., Petróczi I. oh.: A hormonpótlás hatása a szexuális panaszokra. A fogamzástól a változás koráig 2. 13-19. (1999)

7. Taylor-RW., Goulding-A: Plasma leptin in relation to regional body fat in older New Zealand women. Aust-N-Z-J-Med. 1998 Jun. 28(3): 316-21

8. Shimizu H., Shimomura Y., Nakanishi Y. et al.: Estrogen increases in vivo leptin production in rats and human subjects. J-Endocrinol. 1997 Aug. 154(2): 285-92

9. Szamosi A., Ecsedy M., oh. Petróczi I., Bagdány S.: Hormonpótló kezelés a menopauza idôszakában jelentkezô szemészeti panaszokra? (Poszter) MMT III. Kong. Balatonfüred, 1999. június 10-12. Abs. p. 81.

10. Metka M., Enzelsberger H., Knogler B. et al.: Augenbeschwerden als klimakterisches Symptom. Geburtsh. U. Frauenheilk. 51 (1991) 143-145

11. Smith W., Mitchell P., Wang JJ.: Gender, oestrogen, hormone replacement and age-related macular degeneration: results from the Blue Mountains Eye Study. Aust-N-Z-J-Ophthalmol. 1997 May. 25 Suppl 1:S13-5

12. Cumming RG., Mitchell P.: Hormone replecament therapy, reproductive factors and cataract. The Blue Mountains Eye Study. Am-J-Epidemiol. 1997 Feb 1. 145(3): 242-9

13. Sator MO., Akramian J., Joura EA., et al.: Reduction of intraocular pressure in a glaucoma patient undergoing hormone replacement therapy. Maturitas. 1998 May 20; 29(1): 93-5

14. Calle EE., Miracle Mc., Mahill HL., Thun MJ. Et al.: Estrogen Replacement Therapy and Risk of fatal Colon Cancer in a Prospective Cohort of Postmenopausal Women. J. of the National Cancer Institute 87(7): 517-522 (1995)

15. Jacobs EJ., White E., Weiss NS: Exogenous hormones, reproductive history, and colon cancer. Cancer-Causes-Control. 1995 Jul; 5(4): 359-66

16. Fernandez E., La-Vecchia C., D'Avanzo B. et al.: Oral contraceptives, hormone replacement therapy and the risk of colorectal cancer. Br-J-Cancer. 1996 Jun; 73(11): 1431-5

17. Donnelly V., O'Connell PR., O'Herlihy C.: The influence of oestrogen replacement on faecal incontinence in postmenopausal women. Br-J-Obstet-Gynaecol. 1997 Mar; 104(3): 311-5

18. Dunn LB., Damesyn M., Moore AA. Et al.: Does estrogen prevent skin aging? Results from the first National Health and Nutrition Examination Survey (NHANES I.) Arch-Dermatol. 1997. Mar; 133(3): 339-42

19. Pierard GE., Letawe C., Dowlati A. et al.: Effect of hormone replacement therapy for menopause on the mechanical properties of skin. J-Am-Geriatr-Soc. 1995 Jun; 43(6): 662-5

20. Buyon J.P.: Hormone replacement thrapy in postmenopausal women with systemic lupus erythematosus. J.Am. Med. Women-Assoc. 1998 Winter; 53(1): 13-7

21. Hall G.M., Daniels M., Huskisson E.C. et al.: A randomised controlled trial of the effect of hormone replacement therapy on disease activity in postmenopausal rheumatoid arthritis

22. Wilder R.L.: Hormones, pregnancy and autoimmune diseases. Ann.N.Y. Acad.Sci. 1998 May 1:840:45-50

23. Fettes I.: Migraine in the menopause. Neurology 1999 Sep 11; 53/4 Suppl. 1 (S29-S33)

24. Skobeloff E.M., Spivey W.H.; Silverman R. et al.: The effect of the menstrual cycle on asthma presentations in the emergency department. Arch-Intern-Med. 1996 Sep 9; 156(16): 1837-40

25. Van Baal W.M., Smolders R.G., Van der Mooren M.J. et al.: Hormone replacement therapy and plasma homocysteine levels. Obstet. Gynec. 94(4): 485-91, 1999 Oct.

A születéskor várható átlagos élettartam és a menopausában töltött évek száma

2. ábra

A combnyaktörés gyakoriságának megoszlása életkor szerint százezrelékben

A hormonpótló kezelés hatásai: 

Kivizsgálás a Menopausa Ambulancián a kezelés megkezdése elôtt

III. táblázat

Laboratóriumi vizsgálatok menopausában

IV. Táblázat

A hormonpótlás ellenjavallatai

(V. táblázat)

E-mail levelezés erre a címre: HIPPOCRATES

Copyright: © Hippocrates 2000.
Minden jog fenntartva

Created by Spinerette Information Systems 2000.