Horváth A szakértö..

Kérdés: A Hippocrates III/2 számában írt PM által tervezett módosítások a reprezentációs költségekkel kapcsolatban hogyan változtak meg?

Válasz: Az Országgyûlés 2001. május 29-i ülésnapján elfogadta a reprezentációs juttatásokkal, az üzleti ajándékokkal, illetve más természetbeni juttatásokkal kapcsolatos új szabályokat, amely a kihirdetést követô 45. napon lépnek hatályba. Az adózó választhatja, hogy valamennyi rendelkezést egységesen a 2001. január 1-jétôl keletkezô adókötelezettségeire alkalmazza.

1. Reprezentációról

Nem kell megfizetni a reprezentáció utáni adót, legfeljebb az elszámolt éves összes árbevétel 0,5%-áig nyújtott reprezentáció után, de a mentességnek van egy abszolút korlátja is, amely szerint az adó alól mentesített reprezentáció összege legfeljebb 2,5 millió forint lehet. A kedvezményezett részt meghaladó reprezentációs juttatás felett a juttatónak, mint adóköteles természetbeni juttatás után közterheket viselnie kell.

2. Az üzleti ajándékról

Az üzleti ajándék a személyi jövedelemadó-törvény szerint olyan természetbeni juttatás, amelynek meghatározott hányadára a 44% SZJA-t nem kell megfizetni. Nem kell megfizetni a 44% adót az adóévben adott, a 10.000 Ft egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke után számított adóból egy meghatározott létszámmal számolva 1500 Ft/fô értékig. A meghatározott létszám alatt az adóévi átlagos statisztikai létszám és az adóév során a kifizetô tevékenységében személyesen közremûködô tagok (ideértve az egyéni vállalkozót is) számának együttes összegét kell érteni.

Fontos! A létszám és az 1500 Ft/fô csak szorzótényezôk az adómentes rész meghatározásához. Az egyes üzleti ajándékok után a 44% személyi jövedelemadót meg kell fizetni, és 11% egészségügyi hozzájárulás terheli a juttatót.

A 10.000 Ft-ot (áfás) meghaladó egyedi üzleti ajándékokra nincs mentességi szabály, azok után mindenképpen meg kell fizetni az adót. Az üzleti ajándékra vonatkozó mentességi szabály független a reprezentációra vonatkozó mentességi (és adókötelezettségi) szabálytól, azon "felül" érvényesíthetô. Emellett a személyi jövedelemadó-törvényben további ajándékokra vonatkozó adómentességi szabályok is vannak (pl. nyugdíjba vonuláskor 10.000 Ft a kifizetônél, 3x500 Ft magánszemélyenként stb.), ezek a szabályok változatlanok és függetlenek az üzleti ajándékok szabályaitól, tehát azokat továbbra is lehet alkalmazni.

Fontos! A 3x500 Ft/fô adómentesség figyelembevétele feltételez egy olyan nyilvántartást, kimutatást, jelenléti ívet, amelynek alapján megállapítható, hogy ugyanazon személyre vonatkozóan éves szinten legfeljebb háromszor alkalmazták a mentességi szabályt.

A módosított indítvány a reprezentáció és az üzleti ajándék fogalmát a következôképpen határozza meg:

reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggô üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidôprogramok stb.)

üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggô üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék, ide nem értve az értékpapírt

juttató: a kifizetô, továbbá a külföldi illetékességû jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet.

A reprezentáció tehát meghatározott szolgáltatásokban testesül meg, az üzleti ajándék pedig mindig tárgyiasult formát ölt. Mindkét juttatásnál fontos, hogy a juttató ezeket valóban nyújtja, adja, tehát ellenértéket nem kér érte. Ez alapján egy üzleti ebédre való meghívás reprezentációnak minôsül, de egy konferencia, egy tanfolyam keretében biztosított étkezés, mivel azt továbbszámlázzák, nem minôsül reprezentációnak, ezekre a természetbeni juttatásokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. A reprezentációs juttatás, az üzleti ajándék kedvezményezettje nem nevesíti a törvényt, így elôfordulhat, hogy a kedvezményezettek között nemcsak az üzleti partner dolgozói, tulajdonosai, tisztségviselôi vannak, hanem reprezentációt, üzleti ajándékot adó szervezetek dolgozói, tulajdonosai, tisztségviselôi is.

Kérdés: Rendelômben dolgozó asszisztensemnek az általam megtérített, Budapest közigazgatási határán belülre érvényes BKV bérlet adómentes-e, ha a dolgozó leadja a bérletet, vagy a nevemre szóló számlát hoz? Adóköteles bevételnek számít-e abban az esetben, ha a dolgozó munkaköri leírásából, munkaszerzôdésébôl egyértelmûen kiderül, hogy a munkavégzéséhez hozzátartozik, hogy a kerületben a napi feladatok elvégzése végett közlekedési eszközöket vegyen igénybe?

Válasz: A munkáltató által a dolgozók részére nyújtott, Budapest közigazgatási határán belüli területre érvényes BKV-bérlet adóköteles természetbeni juttatásnak számít. Az adókötelezettség attól függ, hogy a bérlet megvásárlásához pénzbeli támogatást ad a munkáltató, vagy pedig saját nevére szóló számla alapján megvásárolja a bérletet, és ezt adja a dolgozónak. Az elôbbi esetben a dolgozónál keletkezik adókötelezettség, mert a munkaviszonyból származó összevonandó jövedelemnek számít a bérlet megtérített ára. Ha a munkáltató a bérletet természetben adja át a dolgozónak, akkor ez természetbeni juttatásnak minôsül, ami után a munkáltatónak kell 44%-os személyi jövedelemadót fizetnie. Mindezt nem kell alkalmazni akkor, ha a munkáltató bizonyítja, hogy a bérletre a dolgozónak a munkavégzéshez van szüksége. Ekkor természetesen dokumentumokkal, akár nyilvántartással vagy más bizonylattal kell alátámasztania azt is, hogy a BKV bérletet a dolgozó csak munkavégzéshez használja, magáncélú használat nem fordulhat elô. A vidékrôl bejáró dolgozók esetében is ezt a módszert kell alkalmazni, ugyanis munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésrôl kormányrendelet csak a bejáráshoz szükséges bérlet árának megtérítését teszi kötelezôvé, az ott meghatározott mértékben (80% és 86%). A helyi közlekedés megtérítése nem kötelezô, ezt a munkáltató saját belátása szerint biztosítja a dolgozónak, és ha biztosítja, akkor az elôzôekben leírt szabályokat kell alkalmazni.

Kérdés: Én, mint munkáltató megállapodást kötök asszisztensem részére egy nyugdíjpénztárral, mely alapján havonta 10.000 Ft tagdíjat fizetek. Ezen összeg költségként elszámolható-e?

Válasz: Mint munkáltató, a dolgozó (pénztártag) közötti megállapodás alapján a munkáltató által fizetett, átvállalt tagsági díj összege, mint személyi jellegû egyéb kifizetés elszámolható. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérôl szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj) szerint nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját a foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett összegének az a része, amely nem haladja meg a tárgyhónapot megelôzô hónap elsô napján érvényes minimálbér 115%-át. Ezzel a kedvezménnyel az a foglalkoztató is élhet, amelyik a biztosított után tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére nem kötelezett. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárban a foglalkoztató által a biztosított javára befizetett összegnek a minimálbér 115%-át meghaladó rész után a társadalombiztosítási járulékot meg kell fizetni, egyéni járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik.