|
Az International Headache Society klasszifikációja szerint a szem
eredetű fejfájások okai a következôk
lehetnek:
- A. Akut glaukoma
- B. Fénytörési hiba
- C. Heterophoria, intermittáló
vagy bénulásos kancsalság
E fejfájás-felosztás szerzôi
hangsúlyozzák, hogy a szemészeti
eredetű fájdalmak jelentôsége jelentôsen
túlbecsült és a fejfájást gyakran
hozzák kapcsolatba a látással.
Walters4 414 személyre kiterjedô
felmérésében vizsgálta a látásélességet és a
szemizmok működését. A
vizsgáltakat négy csoportra osztotta: nem
fejfájósak, fejfájósak, féloldali
fejfájásban szenvedôk és migrénesek.
Eredményei szerint a látási
panaszokkal küszködôk között nem gyakoribb
a fejfájás, kivéve a migrénesek
csoportját, amelyben szignifikánsan
gyakoribb (5%) volt a heterophoria és a myopia. Ezen felmérés szerint
látásproblémája a férfiak 29%-ának, a
nôk 39%-ának volt. A fejfájás nélküli
csoportban a szemészeti
rendellenességek elôfordulási gyakorisága
nem bizonyult kisebbnek. A fejfájósak
csoportjában a szemészeti
rendellenességek korrekciója után ugyan
csökkent a fejfájás, de ez még nem
bizonyíték az oki összefüggésre,
hiszen ismeretes, hogy a fejfájások nagy
része, így a migrén is, a
legkülönbözôbb gyógymódok hatására
mintegy 50%-ban csökkenhet. Olyan betegek is a fejfájás csökkenésérôl
számoltak be, akik plan üveget kaptak.
Lyle3 a szem eredetű fejfájásokat
a következôképpen osztályozta:
- Az egészséges szem
anatómiai és fiziológiai
rendellenességeivel kapcsolatos fejfájások
- A szem betegségeit kísérô
fejfájások (Ezek a n. ophthalmicus
területére lokalizált neuralgiform
fájdalmat okoznak.)
- Szemtüneteket okozó nem szemészeti eredetű fejfájások
A továbbiakban mindhárom csoportba tartozó fejfájásokat
részletezzük.
1. Anatómiai és fiziológiai
rendellenességek
A fájdalom általában
homloktáji, tompa jellegű, az asthenopia
résztünete. Az asthenopia szó szerinti
jelentése: erôtlen, gyenge látás.
Leggyakoribb tünetei a gyors kifáradás,
a szemben szúró-nyomó érzés, a
látás elhomályosodása, idült
kötôhártya-gyulladás, homlok-, ritkán
tarkótáji fejfájás. Az asthenopia migrénes
rohamot is kiválthat. Gyakori a vegetatív dystonia. Jellegzetesen a
közeli munka, esetleg frontbetörés,
stressz váltja ki, és megszűnik, ha a
közeli munka abbamarad. Rossz megvilágítás, fizikai megerôltetés fokozza
a panaszokat. Az asthenopia oka az optikai teljesítôképesség és a
követelmények közötti aránytalanság.
Többféle formája ismeretes:
- _ Optikai: fénytörési hiba,
elsôsorban hypermetropia, az alkalmazkodás állandó igénybevétele a
sugárizomzat túlterhelését jelenti. Ide
sorolhatók a presbyopiás és az
astigmatizmussal kapcsolatos tünetek, valamint az anisometropia, azaz
eltérô dioptriaérték, és az
aniseiconia, vagyis a képnagyság
különbözôsége a két szemben.
- _ Izom eredetű: a
heterophoriák akkor okolhatók a fejfájásért,
amikor a fúziós kapacitás nem elég a
nyugalmi deviáció kényelmes
kompenzálásához, tehát a deviáció
nagyfokú, vagy a fúziós kapacitás gyenge.
Az állandó izomfeszülés okozza a
panaszokat. A látási panaszok
jellegzetesek, homályos látás,
fénykerülés, diplopia. Az asthenopia
muscularis egyik formája a
convergencia-elégtelenség, amely fôként a tizenévesek
és a fiatal felnôttek betegsége. A
normálisan 5-6 cm-re levô
convergencia-közelpont kitolódik. Oka lehet
vírusfertôzés, kimerülés, anaemia,
uveitis, hyperthyreosis, de gyakran idiopathiás. Az intermittáló
exotropia vagy divergencia-excessus távolba nézéskor vagy fáradtság,
figyelemhiány esetén jelentkezik,
koncentrálás, közelre tekintés megszünteti.
Fejfájást a kompenzációhoz szükséges
fokozott izommunka okozhat. Szemizomparesisekben a diplopia
leküzdéséhez igénybevett
izomfáradás magyarázza a fejfájást.
- _ Környezeti: a munkahely rossz megvilágítása, nem megfelelô
szemüveg, a számítógép rossz
elhelyezése, tükrözô felületek, gyenge
kontrasztosság válthatják ki a
megterhelés okozta fejfájást. Bizonyos
munkakörök sokszor ismétlôdô fel-le
illetve közel-távolra tekintést
igényelnek. A vertikális szemmozgások
kevésbé fárasztóak, mint a horizontálisak.
2. Szembetegség okozta fejfájások
ködös látás,
a fényforrás körüli
szivárványgyűrű látása vezeti be az erôs, általában
féloldali szem- és szem körüli
fájdalmat, amely rossz közérzettel,
hányingerrel, hányással járhat. A szem
vörös, deszkakemény tapintatú, a
cornea borús, a pupilla tág, ovális,
fénymerev.
_ Szekunder glaukoma: a magas szemnyomást a szem egyéb
betegsége okozza, pl. iritis,
goniorubeosis, intraocularis tumor, duzzadó lencse.
Nyitott zugú, simplex glaukoma általában nem jár fájdalommal.
- _ Iritis, iridocyclitis: erôs, a
környezô területekre kisugárzó
szemfájdalom jellemzi. Közelre nézéskor
a sugárizom spazmusa miatt a fájdalom fokozódhat. Különbözô
mértékű látásromlás és fénykerülés kíséri.
Jellemzôje a ciliáris belövelltség, a
mély, ciliáris erek tágulata miatt a
limbus körül megjelenô lilásvörös gyűrű.
A pupilla szűk, fényre és
convergenciára renyhén vagy nem
reagál. Az iris pupilláris széle lenôhet a
lencsére, elzárva a
csarnokvíz-keringés útját, szekunder glaukomát okozva.
- _ Herpes zoster ophthalmicus: a herpeses erupciók elôtt 24 órával
az érintett területen igen heves
fájdalom jelentkezik, komoly
differenciáldiagnosztikai nehézséget okozva. A
bôrtünetek gyógyulása után
hosszantartó kínzó féloldali fejfájást okozhat
a postherpetikus neuralgia.
- _ Neuritis nervi optici: féloldali
látásromlás jellemzi a
szemgolyóba vagy az orbitaperem környékére
sugárzó szemmozgásra fokozódó
fájdalom kíséretében. Ez a fájdalom
gyakran félrevezetô tünet lehet,
glaukoma vagy sinusitis irányába tereli a
figyelmet. A visusromlás a centrális
foltlátástól a súlyos szem elôtti
ujjolvasásig terjedhet. A fényérzés
mindig megtartott, a szem nem vörös.
- _ Az orbita gyulladásos folyamatai
- _ Orbitaphlegmone: szemhéj
és kötôhártya-duzzanat,
exophtalmus, mozgáskorlátozottság jellemzi a
fôként szemmozgáskor jelentkezô
fájdalom mellett. A gennyes folyamat a környezô szövetekbôl
(sinusok, furunculus az arcon, erysipelas) terjed az orbitára. Életveszélyes
betegség.
- _ Pseudotumor orbitae: ismeretlen eredetű gyulladás, amely
fájdalommal, szemmozgászavarral,
exophthalmussal jár.
- _ A szem ischaemiás
tünetegyüttese: periorbitális
fájdalom, amaurosis fugax, a szemfenéken
vérzések, tág vénák, az iris
neovascularizációja jellemzik.
3. Szemtüneteket okozó nem szemészeti eredetű fejfájások
Jellegzetesen paroxysmális kórkép. 4-72 órán át tartó
fejfájásrohamok jellemzik. A
migrénes betegek harmada aurával
együttjáró migrénben szenved. Az
auratünetek különbözô idegrendszeri
tünetek, leggyakrabban vizuálisak,
fokozatosan alakulnak ki és legfeljebb egy
óráig tartanak. Esetenként fejfájás
nélkül is jelentkezhetnek. A vizuális
auratünetek igen változatosak:
fénylô, növekvô, csillag alakú vagy
buborékszerű alakzatok, amelyek
fokozatosan elfoglalják az egész látóteret.
Elôfordul hemianopia, vagy a
látótér koncentrikus beszűkülése,
esetleg erôdítményszerű scotoma. Ezek
sokszor jobban zavarják a beteget, mint a fejfájás, ezért szemorvoshoz
fordulnak. A migrén sajátos formája
az ophthalmoplegiás és a retinális
migrén. Az elôbbi ritka, egy vagy
több szemmozgató ideg paresise miatt diplopia jellemzi. A retinális
migrén monoculáris scotomával vagy
reverzibilis vaksággal jár. A vizuális
aura 60 percnél rövidebb ideig tart, a
fejfájás egy órán belül követi, de meg
is elôzheti azt. Rohammentes idôszakban a szemészeti vizsgálat
eltérést nem mutat, de az embolizációt
mindig ki kell zárni!
_ Cluster típusú
fejfájás: féloldali, súlyos fejfájásrohamok
orbitális, supraorbitális és/vagy
temporális lokalizációval. 15-180 percig
tartanak. Kísérô tünetei vérbô
conjuntiva, könnyezés, ptosis,
szemhéj-ödéma, miosis, orrdugulás vagy orrfolyás.
A glaukomával összevetve a cluster
típusú fejfájás fiatalabb életkorban
jelentkezik, fôként a férfiak
betegsége, a látászavar ritka, hányinger nem
jellemzô, a pupilla szűk. A szemnyomás emelkedhet ugyan, de
sohasem olyan mértékű, mint a
glaukomás roham alatt.
_ Trigeminus neuralgia: Szemészeti betegség gyanúját kelti. A
fájdalom másodpercekig tart, sokszor ismétlôdik, triggerelhetô,
általában nem jár vegetatív tünetekkel,
pontosan lokalizálható.
_ Sinusitis: Féloldali
lokalizációban is elôforduló, állandó, tompa,
a fej elôrehajtásakor fokozódó
fájdalommal jár. A sinus felett
nyomásérzékenység észlelhetô, az
orrváladék gyakran purulens.
_ Arteritis temporalis: Vezetô
tünete a hirtelen fellépô fejfájás és
látászavar, de kezdôdhet általános
tünetekkel is: gyengeség,
fáradékonyság, fogyás, visszatérô, nem túl
magas láz, éjszakai izzadás heteken,
hónapokon át. A fejfájás
temporoparietális vagy occipitális
lokalizációjú, általában féloldali, de lehet
kétoldali is. A fejfájás fellépte után
4-5 héttel a betegek 25%-ában rövid
idô, 12-24 óra alatt féloldali súlyos
látásromlás vagy vakság alakul ki.
Jellemzô a gyorsult süllyedés. Az
arteria temporalis tömött, kivörösödött
kötegként tapintható, nem pulzál.
A betegség súlyos veszélye a
másik szem megvakulása. A betegség
mortalitása 10%. Fôként 50 éves kor
felett kell gondolni rá!
Az a tény, hogy a szem eredetű fejfájások lényegesen ritkábbak,
mint ahogy azt általában vélik, nem
csökkenti a szemészeti vizsgálatok
jelentôségét a fejfájásban szenvedô
betegek kivizsgálásában.
Irodalomjegyzék:
1. Classification and diagnostic criteria for headache disorders. Cranial neuralgias
and facial pain. Cephalalgia 1988. Suppl.7., 62-63
2. Jelencsik I.: A fejfájások
neuroophtalmológiai
vonatkozásai. In:
Neuroophtalmologia szerk: Somlai Judit Literatura Medica Kiadó
1996. 265-270
3. Lyle TK: Ophthalmological headaches. Handbook of clinical neurology. Headaches
and cranial neuralgias. Amsterdam: Elsevier 1968. Vol.5., 204-207
4. Walters WE.: Headache and the eye.
The Lancet 1970. July 4.: 1-4
Dr. Fodor Magdolna
Semmelweis Egyetem
II. Szemészeti Klinika
1085 Budapest, Mária u. 39.
|
Elôzô cikk
