Két szemvédô eszköz 
a képernyôs munkához

Következô  

  I. A legbonyolultabb technikai eszközök mellett még ma is van létjogosultságuk az egyszerű, szellemes megoldásoknak. Ezek közül mutatunk be két szemvédô eszközt.

Ha hosszabb szöveget kell a számítógépbe beírni, és ezt a szöveget nem mi fogalmazzuk, hanem készen kaptuk beírás céljára, nagyon szemrontó feladat egyszer a szöveget, másszor a billentyűzetet és idônként a képernyôt is nézni.

A számítógép elôtt ülô személy tehát felváltva nézi a szöveget, a billentyűzetet, a képernyôt. Ha megtanult vakon írni, a billentyűzetet csak akkor nézi, ha az ujjaiban „érzi", hogy hibás billentyűt nyomott le. Még ez esetben is váltogatni kell a szöveg nézését és a képernyôre figyelést. Hosszabb ideig tartó szövegbeírás után a gyakori akkomodáció-változtatás (más távolsághoz, helyhez történô új élesre állítás) miatt fokozott elfáradás, szempanaszok lépnek fel.

  Különbözô kézirattartók kaphatók. Csak az a jó kézirattartó, amelyik közvetlenül a képernyô mellett helyezkedik el, és 15-30 fokban a képernyô felé fordítható. A képernyô és a kézirattartó dôlési szögének egyenlônek kell lennie. Ez akkor valósítható meg, ha a kézirattartó a képernyôhöz van rögzítve. (1. ábra)

Ez a jó kézirattartó legegyszerűbb és legolcsóbb formája. Műanyagból készült, a képernyô szélére ragasztható és tengelye körül szabadon forgatható. Ha a csipesszel rögzített kéziratot 15-30 fokkal a képernyô felé fordítjuk, akkor a képernyô és a kézirat egy képzeletbeli gömb belsô felületén helyezkedik el, ezért az egyiknek a szemlélésérôl a másikra áttérve nincs szükség akkomodáció-váltásra, hanem csak a tekintetet kell áthelyezni. Ha egy nap során több száz akkomodáció-váltástól ment meg ez az egyszerű kézirattartó, akkor jól szolgálja a szem védelmét. (2. ábra)

Ez a két kézirattartó ugyanolyan jó, mint a fentebb bemutatott egyszerűbb formájú, viszont lényegesen drágábbak. A baloldali képen A4-es méretű lapok, a jobboldalin ennél nagyobb oldalak is rögzíthetôk.

A szkennerek és a szövegfelismerô programok terjedése sok számítógépbe írástól mentesíti az embert. A fordító munkája azonban még sokáig billentyűhasználatot igényel. A fordítónál újabb szemrontó hatás is felléphet. A könyvet nem lehet a kézirattartóra feltenni, oldalakra szétcincálni talán nem is szabad, de nem is célszerű, mert a betűk a könyvoldalon általában kisebbek, mint a képernyôn lévô betűk. Különösen igaz ez, ha a szövegszerkesztôben az ún. normál módban írjuk be a szöveget, mert itt tetszés szerint használhatunk nagyobb betűt, mint amilyet a végsô, nyomtatott formában kívánunk adni a szöveg megjelenítésének. A fordítót tehát ki kell zárni a szemet védô kézirattartó elônyeibôl? Nem. Készítessen a fordító a könyv oldalairól az A4-es oldal teljes terjedelmére nagyított másolatokat a könyv oldalairól. Ezeket már egyenként felhelyezheti a kézirattartóra, és ô is élvezheti annak szemkímélô hatását.

II. A munkahely szemkímélô megvilágítása a legnehezebben megoldható feladatok közé tartozik. Számos elôírás kísérli meg korlátozni a természetes és a mesterséges világítás szemet károsító hatásait. Így pl. a képernyô nem nézhet az ablak felé (mert akkor az ablak és az ablakon kívüli világ tükrözôdik a képernyôn), és nem állhat háttal az ablaknak (mert ebben az esetben a képernyôrôl feltekintô ember szemébe jut a teljes ablakon túli világ a maga fényeivel). A képernyô semmiképp nem állhat a gép tetején. (3. ábra)

Az ablakokat teljes felületükön fényzáró függönyökkel kell ellátni. A képernyôs szobában nem lehet lakkozott bútor, fényesre festett ablakkeret, ajtó, parketta, csempe, tükör. Az általános mesterséges megvilágítás fényforrásai nem lehetnek a képernyô felett, hanem attól minimum 1 méter távolságra kell azokat elhelyezni, és a fénycsövek nem lehetnek párhuzamosak a képernyôvel, hanem csak arra merôlegesek. A képernyôs szoba szemkímélô általános megvilágításának erôssége lényegesen kisebb, mint egy szokásos irodáé. A mennyezeti általános megvilágítás maximum 200 candella/m² lehet. Az ábra azt mutatja, hogyan hat a képernyô és az asztal megvilágításának változása az emberi szem látási teljesítményére. (4. ábra)

Az ábrán jól látszik, hogy a megvilágítás erôsségének növelése javítja az asztalon vagy a kézirattartón lévô szöveg olvashatóságát, de ugyanakkor rontja a képernyô olvashatóságát. Az ábráról leolvasható, hogy a 300-500 lux megvilágítás mindkét feladat által támasztott igényt a szem védelme szempontjából elfogadhatóan kielégíti.

Ilyen erôsségű általános megvilágítás esetén helyi megvilágításra is szükség van, ha a számítógépet használó személynek kéziratot vagy más írásos anyagot kell idônként vagy gyakran néznie. Helyi megvilágításra csak a kompakt fénycsô alkalmas (izzólámpa és halogén izzó nem használható képernyôs munkahelyen). A kompakt fénycsövet fényvetô nyílással ellátott rugalmas szárú lámpába kell helyezni. (5. ábra)

Ha a szokásos fénycsôvilágítás van a szobában, gyakorlatilag megoldhatatlan a szem védelme a szembe jutó vakító és a képernyôrôl visszaverôdô tükrözôdô fényhatásoktól. (1. táblázat, 6. ábra)

Az ábráról leolvasható, hogy a csupasz fénycsöveket száműzni kell a képernyôs munkahelyekrôl. Ahhoz, hogy a képernyôt ne érjék a róla a szembe visszatükrözôdô fénysugarak, a fénycsô nem lehet a dolgozó feje felett, mert akkor nem kerülhetôk ki a tükrözô hatások. A dolgozó elôtti térbôl tilos a 45^o-85^o közötti tartományba tartozó fénysugarak alkalmazása, mert vakító hatású fényt juttatnak a szembe. Majdnem lehetetlen elérni a vakítás és a tükrözés egyidejű kizárását fedetlen fénycsövek esetén. Annál is inkább így van, mert az egészséges testtartás azt igényli, hogy a képernyôs dolgozó a fejét enyhén (20 fokban) elôrehajtva nézze a képernyôt. Ebben a testtartás szempontjából elônyôs helyzetben még nagyobb a valószínűsége a vakító és visszatükrözôdô fényhatásoknak, mert a képernyô szintén 20 fokkal, de hátra döntött.

Hogyan lehet ilyen feltételek mellett a szem védelmét biztosítani? Két megoldás létezik: egy drágább és egy olcsó.

A drágább a képernyôs munka számára kidolgozott ún. közvetett általános megvilágítás.

A közvetlen világítótestek alkalmazásakor a mennyezetrôl visszaverôdô általános megvilágítás már nem tükrözôdik és nem vakít. Nálunk még csak külföldi eredetű, igen drága közvetett világítótestek kaphatók. Erre a legtöbb munkahelyen nincs pénz. (7. ábra)

Ha a jelenleg használt lefelé nyitott fénycsôarmatúrákhoz nem kapható a teljes felületet borító műanyagburkolat, akkor ennek szemet károsító tükrözô és visszaverôdô fénysugarai ellen már csak a jelzett olcsó megoldást választhatjuk.

Szalánczy Ákos papírból készít a képernyôre tépôzárral felerôsíthetô monitorellenzôt. Ez a képernyôn tükrözôdô fénysugarak túlnyomó részétôl megvéd. A képernyô jelei a jobb kontraszt miatt kisebb erôfeszítéssel azonosíthatók. Ha a képernyôt függôlegesre állítjuk (ez az egészséges testtartást nem szolgálja, mert az 20 fokos hátradöntést igényel), akkor a vakító hatások legnagyobb részétôl is megvéd a monitorellenzô. Ideális minden olyan esetben, ahol olcsón, gyorsan és hatásosan kell megszüntetni a fedetlen fénycsövek szemkárosító hatását. (8.ábra)

  Irodalomjegyzék:

Szalánczi Ákos (2001), Monitorellenzô. Budapest. Kézirat.

Hódos Tibor (1998), Barátom, a számítógép. Budapest.

Hódos Tibor (2000), Képernyôs munkahelyek egészségkímélô megvilágítása. Alkalmazott pszichológia. II. 1. 43-54.

E-mail levelezés erre a címre: HIPPOCRATES

Copyright: © Hippocrates 2000.
Minden jog fenntartva

Created by Spinerette Information Systems 2000.