Valljuk be, a mérgezett beteg ellátása gyakran szorongással tölt el bennünket, hiszen ekkor olyan sürgôsségi esettel kerülünk szembe, ahol gyakran úgy érezzük, hogy tudásunk kevés, nagyon sok az ismeretlen faktor, mely nehezíti döntésünket.

Szinte lehetetlen meghatározni azoknak az anyagoknak a körét, melyek mérgezést okozhatnak, hiszen növényi, állati, ásványi és szintetikus anyagoktól, melyek lehetnek szilárdak, folyékonyak és légneműek egyaránt, mérgezést szenvedhetünk, mely lehet véletlen vagy szándékos.

Az utóbbi években a gazdaság átalakulásával, a kisvállalkozások számának növekedésével ellenôrizhetetlenné vált azoknak a veszélyes anyagoknak a köre, melyek környezetünkben elôfordulhatnak.

Felkészülés

A foglakozás egészségügyi szolgálatokkal közösen érdemes feltérképezni azokat a vállalkozásokat, üzemeket, melyek ellátási területünkön találhatók, és ekkor tájékozódhatunk az üzemekben használt mérgezô anyagokról. Ezek ismeretében beszerezhetjük (ha létezik és a praxis költségvetése elbírja) a szükséges antidotumokat. Érdemes ismereteket szerezni a praxis környékén található növényi flóráról, és tájékozódni, hogy milyen mérgezô növények, gombák találhatók környezetünkben.

Jegyezzük meg a következô telefonszámokat, ahol bármikor információt és segítséget kérhetünk a mérgezô anyagról és a teendôinkrôl.

Erzsébet Kórház Budapest
Baleseti Belgyógyászati Osztály
1-322-3450

Heim Pál Kórház Budapest
1-210-0720

Toxikológiai Tájékoztató
Központ Budapest
1-215-3733

Mikor gondoljunk mérgezésre?

• _ha a beteg elmondja, hogy öngyilkossági szándékkal, vagy véletlenül nagy mennyiségű mérgezô anyagot vett be.
• _ha szavahihetô szemtanú állítja a mérgezés tényét
• _egyéb okkal nem magyarázható eszméletlenség esetén
• _ha búcsúlevelet találunk a beteg mellett
• _ha a mérgezô anyagot megtaláljuk a beteg közelében
• _elôzmények nélküli aluszékonyság, rángógörcsök, delírium esetén
• _elôzmények nélküli hányás, hasmenés esetén _ a beteg váladékainak (hányadék, széklet, vizelet), leheletének jellegzetes szaga, színe van
• _ha vegyi anyaggal történô munkavégzés, az anyag bôrre jutása vagy lenyelése után alakulnak ki a tünetek
• _ha jellegzetes szagú gáztérben, vagy pincében tartózkodik a beteg
• - a tünetek valamilyen étel, ital fogyasztása után jelentkeznek, illetve egyszerre többen panaszkodnak rosszullétre

Milyen feladatai vannak a családorvosnak a mérgezett betegek helyszíni ellátása során?

1. Gyors tájékozódás

• _ mi történt?
• _ mi okozhatta a mérgezést?
• _ hányan mérgezôdtek meg?
• _ hol található(k) a beteg(ek)

2. Szükség esetén a kimentés megszervezése

Értesíteni kell a rendôrséget, tűzoltóságot, illetve rajtuk keresztül a speciális mentôket, ezek kiérkezéséig biztosítani kell a helyszínt és lehetôség szerint meg kell akadályozni, hogy vállalkozó laikusok a biztonsági szabályok betartását figyelmen kívül hagyva felelôtlenül mentési kísérletbe kezdjenek.

3. Betegvizsgálat

A vizsgálat végzésénél külön gondot kell fordítani a saját biztonságunk védelmére, különösen akkor, ha a mérgezést elôidézô anyag a beteg ruházatára, bôrére került (gumikesztyű, szájmaszk).

A légzés és keringés vizsgálata után a részletes fizikális vizsgálattal sok információ gyűjthetô, melyek hozzásegíthetnek a mérgezést okozó anyag meghatározásához, valamint részletes információt kapunk a beteg aktuális statusáról, mely meghatározza tevékenységünk sorrendjét.

A vizsgálatot gyorsan, célratörôen kell elvégezni.

4. Életfunkciók biztosítása

Amennyiben klinikai halált diagnosztizálunk, azonnal hozzá kell kezdeni a beteg újraélesztéséhez. Itt is gondolnunk kell az önvédelemre. Így a lélegeztetésnél, amennyiben szájból-orrba lélegeztetést alkalmazunk, mindig használjunk 2-3 rétegű, a levegôt jól áteresztô anyagot, és a visszaáramló levegô elôl hajoljunk el, ne lélegezzük be azt. Ügyeljünk arra is, hogy a lélegeztetésnél használt anyag ne nedvesedjen át.

Legjobb, ha rögtön maszkos lélegeztetést tudunk alkalmazni.

Mellkas-compressziókat kesztyűben végezzük, így megakadályozhatjuk, hogy esetlegesen a mérgezô anyag a beteg bôrérôl a bôrünkre kerüljön.

5. Decontaminatio

A mérgezô anyag további szervezetbe jutásának, illetve felszívódásának megakadályozása.

A méregtelenítést, illetve a mérgezést okozó anyag további felszívódását, illetve szervezetbe jutásának megakadályozását minden esetben a helyszíni ellátás során meg kell kezdeni.

• _Gázok okozta mérgezések esetén a betege(ke)t a gáztérbôl ki kell menteni, szabad levegôn kell elhelyezni. Ha van rá mód, adjunk oxygént.
      A méreg bôrre kerülése esetén a szennyezett ruházatot távolítsuk el, majd alaposan mossuk le vízzel a méreggel érintkezô területet.
• _Szájon át történô mérgezôdés esetén hánytatás, gyomormosás, forszírozott diurézis alkalmazható.
      Hánytatni a tiszta tudatú, jól kooperáló 2-3 évesnél idôsebb beteget szabad. Ezt a módszert elsôsorban akkor válasszuk, ha a gyomorban nagy mennyiségű darabos étel van, így a gyomormosásnál gyakran eltömeszelôdne a szonda.

Tilos hánytatni :

• _eszméletlen és somnolens beteget
• _marószer mérgezés esetén
• _habképzô anyagokkal (mosószer, szappan, sampon) történô mérgezés esetén
• _szerves oldószer mérgezés esetén.

Minden körülmények között indokolt a helyszínen történô gyomormosás:

• _cián
• _nikotin
• _arzén
• _etilénglikol (fagyálló)
• _paraquat
• _barbiturát
• _INH
• _Lidocain
• _digitálisz
• _béta blockoló
• _metilalkohol
• _széntetraklorid
• _szerves foszforsavészter
• _gombamérgezés esetén.

Ha a méreg több mint 6 órája jutott a gyomorba, akkor a gyomormosás már ritkán eredményes.

Kivétel: altatószer, szalicil és gombamérgezés.

A gyomormosó felszerelés részei:

• _3-4 db különbözô méretű szonda
• _összekötôcsô _ üvegbôl
• _gumicsô
• _0,5 _ 1,0 literes tölcsér
• _2 db vödör
• _fém ujjvédô
• _mérôedény
• _keserűsó
• _Carbo activatus

(orvosi szén nem alkalmazható marószer, metilalkohol, etilénglikol, szerves oldószer mérgezésben)

A gyomormosást addig kell végezni, amíg víztiszta, szemcsementes mosófolyadék nem ürül. Abba kell hagyni akkor is a gyomormosást, ha a folyadék sanguinulenssé válik.

Eszméletlen betegnél a gyomormosást mindig intubációs védelemben végezzük.

Gyomormosást követôen vénát biztosítunk és elektrolit oldatot adunk a betegnek, illetve amennyiben rendelkezésünkre áll, úgy antidotumot alkalmazunk. (1. és 2. táblázat)

Az ellátást követôen minden esetben mentôvel küldjük kórházba a beteget további gyógykezelésre.

1. táblázat
Bôrön, nyálkahártyán és gyomorban helyileg ható antidotumok:

2. táblázat Parenterálisan adható antidotumok:

Összefoglalás:

A mérgezett betegek helyszíni ellátásában jelentôs különbségek észlelhetôk.

A cikk a családorvosok számára kíván segítséget nyújtani, célul tűzve ki, hogy azonos ellátási elveket alkalmazva az ellátás színvonala javuljon.

Ismerteti a mérgezett betegek helyszíni ellátásának alapvetô lépéseit és a javasolt tevékenységi sorrendet, valamint a családorvosok számára is hozzáférhetô antidotumok listáját és a környezetünkben megtalálható antidotumként alkalmazható anyagokat.

Irodalomjegyzék:

1. Sönke M: Memorix Sürgôs esetek ellátása Semmelweis Kiadó Budapest 2000

2. Barvircz J., Kôhegyi I, Barvircz M:
Mérgezések és elsô orvosi ellátásuk

Melania Kiadó Budapest

3. Bergfield D, Assmann B:
Az orvosi ügyelet kézikönyve
(pp. 65-71)

Melania Kiadó Budapest 2000

4. Carol T.: Mérgek és ellenanyagaik lexikona

Corvina Kiadó
Budapest 1995

1. táblázat

Bôrön, nyálkahártyán és gyomorban helyileg ható antidotumok:

2. táblázat

Parenterálisan adható antidotumok:

Mérgezés Antidotum

Kolineszterázbénítók,

muszkarin tip. gombamérgezés Atropin

morfin, kodein-származékok,

Reasec, kábító fájdalomcsillapítók, altatószerek naloxon (Narcanti)

digitálisz Atropin

benzodiazepinek flumazenil (Anexate)

szimpatomimetikumok Propraronol

dikumarol Konakion

INH Vitamin B6

methaemoglobin képzôk C-vitamin

cink, bizmut, arzén, higany Dicaptol

fluor, oxalat Calcimusc

vas Desferal