|
1 A stroke fogalmán a központi idegrendszer vascularis katasztrófáit értjük. Nem szeretem ezt a kifejezést, mert bár a következményeként fellépô központi idegrendszeri működészavar azonos lehet, mégis két alapvetôen ellentétes fogalmat, az
fogalmát mossa egybe. Kétségtelen tény, mindkettônek azonos következményei, nevezetesen az agyállomány egy részének infarctusa és/vagy sérülése, funkciózavara lehetnek. A téma fontosságát mutatja, hogy hazánkban a harmadik leggyakoribb halálok, számszerűen évente az agyi katasztrófára visszavezethetô halálesetek száma 196/100000 lakos. Nemzetközileg vizsgálva a nyugati statisztikák ennél jobbak, a stroke-kal kapcsolatos halálesetek száma csak fele a magyarországinak. A stroke összes eseteinek mintegy háromnegyede érelzáródás, a maradék 25 % vérzésre vezethetô vissza. Az összetett fogalomkör miatt tisztáznunk kell néhány fogalmat.
2 Transiens ischemiás attack (TIA) Lényegileg a stroke-ot megelôzô agyi keringési zavar. A tünetek 24 órán belül maradvány nélkül megszűnnek, legnagyobbrészt 1 órán belül a beteg teljesen tünetmentessé válik. Leggyakrabban hemiparesis, szótalálási nehézség, sensoros és/vagy motoros aphasia, faciobrachialis syndroma a vezetô panasz illetve tünet. Tekintve, hogy a 24 óra alatt visszatérô tünetmentesség a diagnózis feltétele, könnyen belátható, hogy nem sürgôsségi diagnózis, t.i. a helyszínen nem lehet tudni, hogy fognak a sokszor ijesztô, kezdeti tünetek alakulni. A reverzibilis, illetve prolongált reverzibilis neurologiai deficit (RIND, illetve PRIND) Lényegében a fentinek megfelelô, de 24 órán túl maradványtünet vagy csak minimális, késôbb reverzibilissé váló maradványtünettel gyógyuló agyi keringési zavar.
Azonos fókuszra visszavezethetô, órák, napok alatt progrediáló agyi keringészavar, melynek hátterében a cerebrális erek ( artériák) elzáródása áll. Lényegileg két forma, a
tartozik ide, tágabb értelemben bele véve a nyaki verôerek thrombosisát is, mely részint, mint progresszív elváltozás önmagában, részint mint embóliaforrás, közvetve lehet az agyi keringés zavarainak okozója. Felosztásilag ide tartozik a lacunaris infarctus, mely a cerebralis, kis, functionalis végarteriák egymást követô elzáródásának következménye, egymást követô, minimális neurológiai és psychiatriai (!) eltérésekkel, melyek összességükben nemegyszer személyiségváltozást is okoznak. A progresszív stroke jellemzôi kettôsek: a thrombosis tüneteinek kialakulása lassú, a neurológiai tünetek változóak, nemegyszer gyorsan változóak lehetnek, míg az embólia tüneteinek kialakulása gyors, progressziója egy irányba mutat. A vérnyomás nem jellemzô, a pulzus vizsgálata viszonylag gyakran arrhythmia absoluta gyanúját veti fel. Az ekkor viszonylag gyakran kialakuló bal kamrai fali thrombus, fôleg az elhanyagolt, a sinus ritmusból paroxysmalisan oda-vissza váltó esetekben embóliaforrásként szerepel.
4 Apoplexia cerebri (agyállományi vérzés) Hirtelen kialakuló, nagy kiterjedésű, az agyállományt roncsoló, nem ritkán kamrába törô vérzés. Oka az esetek háromnegyedében extrém hypertonia, mely éranomáliákkal, esetleg más eltérésekkel szövôdhet. Veszélyességére jellemzô, hogy 100-120 ml-es vérömleny már halálhoz vezethet. A tünetek kialakulása hirtelen, gyors:
5 Subarachnoidális vérzés (SAV) Leggyakrabban az agyalapi erek valamelyikének aneurysma-rupturája miatt alakul ki, többségében fizikai erôkifejtés: munka, székelés, sporttevékenység kapcsán. A panaszok, tünetek kialakulása gyors, a kezdeti panasz legtöbbször a hirtelen jelentkezô, ütésszerű, nem egyszer collapsussal járó, csillapíthatatlan fejfájás. A neurológiai tünetek igen változatosak és változékonyak, egyik percrôl a másikra jelentôsen változhatnak. A legjellemzôbb a pupilladifferencia, tarkókötöttség, kóros reflexek (Babinski, Oppenheim) kialakulása, hányás, verejtékezés, vegetatív tünetek.1 1. ábra: A táblázat a stroke legjellemzôbb tüneteit foglalja össze. Teendôk a helyszínen Tekintettel arra, hogy a betegségcsoport korai halálozásának jelentôs részét a légutak elzáródása okozza, a gondos orvosi vizsgálatot is meg kell elôzze a szabad légutak biztosítása, ami természetesen elsôsorban az eszméletlen beteg esetén fontos. Ne feledjük a szállítás alatti gondos megfigyelést, hiszen a beteg, a folyamat progresszív jellege miatt, bármikor eszméletlenné válhat. A beteg általános állapotának két jellemzôje a Glasgov Coma Scale (GCS) valamint a kifejezetten SAV esetére kidolgozott Hunt-Hess féle súlyossági beosztás.
Szemnyitás:
Legjobb motoros válasz:
Verbális válasz:
A három csoportban az adott számértékek a coma súlyosságára jellemzôk, így a 4:6:5 a tiszta tudatot, az 1:1:1 jelzés a legmélyebb comát jellemzi. Hunt-Hess beosztás
A beosztás a prognózist is jelzi, míg az I. csoportban a mortalitás nem több 5%-nál, az V. csoportban meghaladja a 70%-ot.
7 Gyógyszeres beavatkozási lehetôségek Ismét hangsúlyozzuk, legfontosabb a szabad légutak, szükség esetén a lélegeztetés biztosítása. A gyógyszeres ellátás lehetôségei korlátozottak, részint a folyamatok jellege, részint a miatt, mert nincs teljes egyetértés a sürgôsségi ellátás és a neurológusok által jónak tartott beavatkozások közt. Az ideális ellátásnak határt szab az a tény, hogy nem mindig áll minden szükséges gyógyszer rendelkezésre a helyszínen, viszont, mint minden más esetben is, törekednünk kell arra, hogy beavatkozásunkkal ne rontsuk a definitív ellátás _így a beteg _ esélyeit. Ezért a helyszíni ellátási ajánlásokat csoportokra osztjuk Feltétlen ajánlott:
Szükség esetén ajánlott
Szervezési kérdések Más helyen említjük, hogy a sürgôsségi (helyszíni) ellátás célja nemcsak az elsô ellátás, hanem a beteg megfelelô célintézetbe szállítása is _ nos ez fokozottan érvényes a stroke eseteiben. A részletezett diagnosztikai nehézségek miatt
A központi idegrendszer keringési katasztrófái a harmadik leggyakoribb halálokot jelentik. A helyesen megválasztott elsôdleges ellátás _ beleértve a helyszíni és korai hospitális fázist is _ nagyban befolyásolja a beteg sorsát, jellemzô mutatója, hogy a fejlett országokban e betegségcsoport mortalitása a hazainak csak mintegy fele. E cikknek célja, hogy összefoglalja a helyszíni (differenciál)diagnosztikai és azonnali therápiás teendôket, javaslatot adva a beteg célintézeti elhelyezésére is.
Agababian R.V. Emergency Medicine. Lippincott-Raven 1998. Bartlett R.H.
et al.: Life Support
Systems in Intensive Care. Bencze B.- Gôbl
G. Oxyologia. Cogasn, M.G. Fluids
and Electrolytes. Dienes Zs.: Orvosi
elsôsegélynyújtás Dienes Zs.: Sürgôsségi
ellátás. Dóczy T. et al.: Az agy térfogatszabályozása Ideggyógy. Szle, 45. (9-10) 264-270, 1992. Korszerű orvosi diagnosztika és therápia. Melania, 1993. Országos Mentôszolgálat Módszertani Ajánlás: Agyérkatasztrófák (stroke) helyszíni ellátása.1998. Shoemaker
W.C. (ed).: Tipsord B. et
al.: Sürgôsségi kórképek. 1 Jellemzô, hogy míg azt szokás mondani, hogy a hysteria minden betegség tünetét utánozhatja, a SAV még a hysteriát is... 1. ábra
|
|
E-mail levelezés erre a címre: HIPPOCRATES Copyright: © Hippocrates 2000. Created by Spinerette Information Systems 2000. |