|
1 Kérdés: Szeretnénk tudni, hogy a rendelôben
foglalkoztatott munkatársakat milyen módon kell nyilvántartásba
venni, azaz a munkaadónak milyen módon kell eleget tennie a
nyilvántartásba vételi kötelezettségnek?
Válasz:
A 2000. január 1-tôl hatályos társadalombiztosítási
jogszabályok értelmében a foglalkoztató a tevékenységében
személyesen közreműködô biztosított személyek adatait
oly módon köteles nyilvántartásba venni és errôl a magánszemélyeknek
igazolást adni, hogy abból a törvényben elôírt adatok a
munkavégzés (tevékenység) megkezdésétôl megállapíthatók
legyenek.
A
nyilvántartásnak tartalmaznia kell a biztosított természetes
azonosító adatait, a biztosítást megalapozó jogviszony
megnevezését, a biztosítási kötelezettség kezdetét,
megszűnését, a nyilvántartásba vételrôl az igazolás
kiadásának, visszaadásának idôpontját, az átvétel,
visszavétel igazolásáról a biztosított, illetôleg a
nyilvántartást vezetô személy aláírását. Igazolásnak
kell tekinteni a munkaszerzôdést, valamint a díjazás ellenében
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát
végzô személlyel kötött, írásban foglalt szerzôdést.
Következésképpen, ha a foglalkoztató vezet olyan (pl.
munkaügyi , személyügyi) nyilvántartást, amelybôl a
foglalkoztatott adatai megállapíthatók, nincs szükség külön
nyilvántartás vezetésére. A nyilvántartást a
foglalkoztató székhelyén, zárt helyen kell tárolni. A
nyilvántartás ellenôrzésére a társadalombiztosítás
igazgatási szervei és az állami adóhatóság eljáró
ellenôrei jogosultak. A nyilvántartás a biztosítottak
teljes körére vonatkozik, ezért azt nemcsak a 2000. január
1-jétôl foglalkoztatottakra, hanem visszamenôleg is el kell
készíteni. A nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt _
személyenként _ az adózás rendjérôl szóló 1990. évi
CXL. törvény szerinti mulasztási bírságot az eljáró
ellenôr megállapítása, illetôleg a társadalombiztosítási
igazgatási szerveinek megkeresése alapján az állami adóhatóság
fizetésre kötelezô határozatban állapítja meg.
2 Kérdés: Ha a társas vállalkozás tagja a saját társaságának
ad kölcsönt, akkor ez után kell-e kamatot fizetni?
Válasz:
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
(a továbbiakban: szja) nem tartalmaz olyan rendelkezést,
amely elôírná, hogy a társas vállalkozás tagja által a
saját társaságnak nyújtott kölcsön után kötelezô
lenne kamatot fizetni akkor is, ha a hitelezô ezt nem kéri.
Erre tekintettel tehát a tagi kölcsön kamatmentes.
Az
adózás rendjérôl szóló 1990. évi XCI. törvény 1/a §
azonban egyértelműen elôírja a rendeltetésszerű
joggyakorlás kötelezettségét az adó jogviszonyokban is,
és az adójogban is intézményesíti a nem rendeltetésszerű
joggyakorlás tilalmát. Az adókikerülési célú adóelôny
igénybevétele esetén a jogosulatlan elôny figyelmen kívül
hagyásával állapítja meg az adóhatóság az adót, szükség
esetén a becslés szabályainak alkalmazásával.
Egy
esetleges adóellenôrzésnél az adóhatóságnak jogában áll
vizsgálni a rendeltetésszerű joggyakorlás kötelezettségének
megtartását, azt, hogy az adott ügyben ténylegesen
fizetett-e a társaság kamatot vagy sem. Amennyiben az adóhatóság
bizonyítékokkal alátámasztottan megállapítja, hogy a kölcsön
után kamat címén történt kifizetés történt, akkor
ennek megfelelôen állapítja meg az adókötelezettséget és
adott esetben a jogkövetkezményeket. Automatikusan az adóhatóság
nem vélelmezheti, és a bizonyítékok nélkül nem állapíthatja
meg a tagi kölcsön utáni kamatfizetés megtörténtét.
3 Kérdés: Mi a különbség a reprezentáció és az üzleti
ajándék között, illetve ezek után milyen adófizetési kötelezettség
lép fel?
Válasz:
Jegyezzük meg mindenekelôtt, hogy minden reprezentáció ajándék,
de nem minden ajándék reprezentáció!
Ebbôl
viszont az is következik, hogy esetenként a kávé mint ajándék
(reprezentáció) adómentesen adható, hiszen az adómentességnek
nem feltétele 2001-tôl, hogy az ajándékozás valamilyen
családi, egyházi vagy állami alkalomból történjen. Érdemes
figyelni arra, hogy bár a személyi jövedelemadó _ törvény
nem tartalmazza a fentiek szerinti adómentes juttatások
nyilvántartására nézve külön elôírást _ a törvény
alapelvei között kimondja, az adókötelezettséget, az adó
mértékét befolyásoló eltérô szabály annyiban
alkalmazható, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerzôdés,
jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja
az eltérô szabály célját. Az eltérô szabály
alkalmazhatóságát, illetôleg érvényesíthetôségét
annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ebbôl
viszont az is következik, hogy az ajándékot nyújtónak
rendelkeznie kell olyan nyilvántartással, amely alapján az
adómentesség érvényességét igazolni tudja. Az igazolási
kötelezettségminden kifizetôre kiterjed. Az üzleti élet
velejárója az üzletpolitikai, reklám célból adott ajándék,
vagy a termékbemutatókon a termék kipróbálásának biztosítása.
2001. január 1-tôl az ezzel kapcsolatos szabályok is módosultak.
Ez évtôl is adómentes a kifizetô által üzletpolitikai
(reklám) célból, bárkinek azonos feltételekkel és módon,
nyilvános körülmények között adott természetbeni juttatás,
mely lehet termék, szolgáltatás, kedvezmény, visszatérítés.
Ide sorolhatók a bárki által látogatható különféle
termékbemutatókon a résztvevôknek adott reklámajándékok,
vagy egy nyilvánosan meghirdetett akció keretében adott ajándék,
amelyhez valamilyen termék, vagy akár az adott termékbôl
egy bizonyos mennyiség megvásárlása esetén jut a vásárló.
Verseny
és vetélkedô díjazásaként kapott ajándék esetén természetbeni
juttatásról beszélünk, amelynek van adómentes része is.
Az ajándékba kapott tárgy értékébôl az 5.000 Ft-ot meg
nem haladó rész adómentes, az 5.000 Ft feletti rész adóköteles
természetbeni juttatás, melyre nézve az adókötelezettség
a kifizetôt terheli az általános szabályok szerint.
Üzletpolitikai
(reklám) célból adott természetbeni juttatás csak akkor
adómentes, ha azt nem egy meghatározott kör részére
biztosítja a kifizetô. Abban az esetben, mikor kizárólag
az üzleti partnernek ad ajándékot, engedményt, kedvezményt,
visszatérítést a cég, fel sem merülhet ennek adómentessége,
még akkor sem, ha a juttatás célja szerint az üzletpolitikai
(reklám). Akkor is adóköteles lesz a juttatás (ilyen pl.
öngyújtó, óra, nyakkendô, toll, esernyô), ha azon a
kifizetô neve, cég elnevezése, címe, logója szerepel.
2001.
január 1-tôl a reprezentációs juttatások nem képezik a társadalombiztosítási
járulék alapját, tehát nem kell utána a 20 és 11%-ot
megfizetni. Viszont akik a társadalombiztosítási szabályok
szerint belföldi illetôségűnek minôsülnek, azok után a
kifizetônek 11% egészségügyi hozzájárulást kell
fizetni.
Összefoglalva
a fent leírt adókötelezettségeket:
- Adóköteles
természetbeni juttatás
- Személyi
jövedelemadó 44%
- Egészségügyi
hozzájárulás biztosított esetén 11%
- Egészségügyi
hozzájárulás nem biztosított esetén 11%
- Adómentes
természetbeni juttatás:
- Ajándék
évi 3X500 Ft (feltétel nélkül)
- Reprezentáció
nem adómentes
Lapzártakor
érkezett a hír, hogy a PM tervei szerint a reprezentációs
költségek az egyéni vállalkozó árbevételének 0,5%-áig,
de legfeljebb 100000 Ft-ig, társas vállalkozás esetén
legfeljebb 2,5 millió Ft-ig ismét adómentesek lesznek. E
határon felül viszont minden reprezentációs kiadást 44%
szja és 11% eho (egészségügyi hozzájárulás) terhel. A többletadót
egyösszegben az év végén kell elszámolni, az áfa-levonás
lehetôsége megmarad. Az adózók január 1-jétôl visszamenôleg
érvényesíthetik a számukra kedvezôbb intézkedéseket és
a bevallások pótlékmentesen önrevízióval módosíthatók.
4 Kérdés: Ha egy orvosnak, aki egyéni vállalkozó,
mobiltelefonja van, és vásárolna hozzá egy társkártyát,
elszámolhatja-e a vállalkozásában?
Válasz:
A társkártya árának elszámolására is csak számla ellenében
van mód. Ez azt jelenti, hogy a társkártya árát át kell
számlázni az egyéni vállalkozónak a társkártyát használó
részére.
|