Privát praxis
A szakértô válaszol...

Következô 

1 Kérdés: Szeretnénk tudni, hogy a rendelôben foglalkoztatott munkatársakat milyen módon kell nyilvántartásba venni, azaz a munkaadónak milyen módon kell eleget tennie a nyilvántartásba vételi kötelezettségnek?

Válasz: A 2000. január 1-tôl hatályos társadalombiztosítási jogszabályok értelmében a foglalkoztató a tevékenységében személyesen közreműködô biztosított személyek adatait oly módon köteles nyilvántartásba venni és errôl a magánszemélyeknek igazolást adni, hogy abból a törvényben elôírt adatok a munkavégzés (tevékenység) megkezdésétôl megállapíthatók legyenek.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a biztosított természetes azonosító adatait, a biztosítást megalapozó jogviszony megnevezését, a biztosítási kötelezettség kezdetét, megszűnését, a nyilvántartásba vételrôl az igazolás kiadásának, visszaadásának idôpontját, az átvétel, visszavétel igazolásáról a biztosított, illetôleg a nyilvántartást vezetô személy aláírását. Igazolásnak kell tekinteni a munkaszerzôdést, valamint a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzô személlyel kötött, írásban foglalt szerzôdést. Következésképpen, ha a foglalkoztató vezet olyan (pl. munkaügyi , személyügyi) nyilvántartást, amelybôl a foglalkoztatott adatai megállapíthatók, nincs szükség külön nyilvántartás vezetésére. A nyilvántartást a foglalkoztató székhelyén, zárt helyen kell tárolni. A nyilvántartás ellenôrzésére a társadalombiztosítás igazgatási szervei és az állami adóhatóság eljáró ellenôrei jogosultak. A nyilvántartás a biztosítottak teljes körére vonatkozik, ezért azt nemcsak a 2000. január 1-jétôl foglalkoztatottakra, hanem visszamenôleg is el kell készíteni. A nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt _ személyenként _ az adózás rendjérôl szóló 1990. évi CXL. törvény szerinti mulasztási bírságot az eljáró ellenôr megállapítása, illetôleg a társadalombiztosítási igazgatási szerveinek megkeresése alapján az állami adóhatóság fizetésre kötelezô határozatban állapítja meg.

  2 Kérdés: Ha a társas vállalkozás tagja a saját társaságának ad kölcsönt, akkor ez után kell-e kamatot fizetni?

Válasz: A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja) nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely elôírná, hogy a társas vállalkozás tagja által a saját társaságnak nyújtott kölcsön után kötelezô lenne kamatot fizetni akkor is, ha a hitelezô ezt nem kéri. Erre tekintettel tehát a tagi kölcsön kamatmentes.

Az adózás rendjérôl szóló 1990. évi XCI. törvény 1/a § azonban egyértelműen elôírja a rendeltetésszerű joggyakorlás kötelezettségét az adó jogviszonyokban is, és az adójogban is intézményesíti a nem rendeltetésszerű joggyakorlás tilalmát. Az adókikerülési célú adóelôny igénybevétele esetén a jogosulatlan elôny figyelmen kívül hagyásával állapítja meg az adóhatóság az adót, szükség esetén a becslés szabályainak alkalmazásával.

Egy esetleges adóellenôrzésnél az adóhatóságnak jogában áll vizsgálni a rendeltetésszerű joggyakorlás kötelezettségének megtartását, azt, hogy az adott ügyben ténylegesen fizetett-e a társaság kamatot vagy sem. Amennyiben az adóhatóság bizonyítékokkal alátámasztottan megállapítja, hogy a kölcsön után kamat címén történt kifizetés történt, akkor ennek megfelelôen állapítja meg az adókötelezettséget és adott esetben a jogkövetkezményeket. Automatikusan az adóhatóság nem vélelmezheti, és a bizonyítékok nélkül nem állapíthatja meg a tagi kölcsön utáni kamatfizetés megtörténtét. 

  3 Kérdés: Mi a különbség a reprezentáció és az üzleti ajándék között, illetve ezek után milyen adófizetési kötelezettség lép fel?

Válasz: Jegyezzük meg mindenekelôtt, hogy minden reprezentáció ajándék, de nem minden ajándék reprezentáció!

Ebbôl viszont az is következik, hogy esetenként a kávé mint ajándék (reprezentáció) adómentesen adható, hiszen az adómentességnek nem feltétele 2001-tôl, hogy az ajándékozás valamilyen családi, egyházi vagy állami alkalomból történjen. Érdemes figyelni arra, hogy bár a személyi jövedelemadó _ törvény nem tartalmazza a fentiek szerinti adómentes juttatások nyilvántartására nézve külön elôírást _ a törvény alapelvei között kimondja, az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló eltérô szabály annyiban alkalmazható, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerzôdés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérô szabály célját. Az eltérô szabály alkalmazhatóságát, illetôleg érvényesíthetôségét annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ebbôl viszont az is következik, hogy az ajándékot nyújtónak rendelkeznie kell olyan nyilvántartással, amely alapján az adómentesség érvényességét igazolni tudja. Az igazolási kötelezettségminden kifizetôre kiterjed. Az üzleti élet velejárója az üzletpolitikai, reklám célból adott ajándék, vagy a termékbemutatókon a termék kipróbálásának biztosítása. 2001. január 1-tôl az ezzel kapcsolatos szabályok is módosultak. Ez évtôl is adómentes a kifizetô által üzletpolitikai (reklám) célból, bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott természetbeni juttatás, mely lehet termék, szolgáltatás, kedvezmény, visszatérítés. Ide sorolhatók a bárki által látogatható különféle termékbemutatókon a résztvevôknek adott reklámajándékok, vagy egy nyilvánosan meghirdetett akció keretében adott ajándék, amelyhez valamilyen termék, vagy akár az adott termékbôl egy bizonyos mennyiség megvásárlása esetén jut a vásárló.

Verseny és vetélkedô díjazásaként kapott ajándék esetén természetbeni juttatásról beszélünk, amelynek van adómentes része is. Az ajándékba kapott tárgy értékébôl az 5.000 Ft-ot meg nem haladó rész adómentes, az 5.000 Ft feletti rész adóköteles természetbeni juttatás, melyre nézve az adókötelezettség a kifizetôt terheli az általános szabályok szerint.

Üzletpolitikai (reklám) célból adott természetbeni juttatás csak akkor adómentes, ha azt nem egy meghatározott kör részére biztosítja a kifizetô. Abban az esetben, mikor kizárólag az üzleti partnernek ad ajándékot, engedményt, kedvezményt, visszatérítést a cég, fel sem merülhet ennek adómentessége, még akkor sem, ha a juttatás célja szerint az üzletpolitikai (reklám). Akkor is adóköteles lesz a juttatás (ilyen pl. öngyújtó, óra, nyakkendô, toll, esernyô), ha azon a kifizetô neve, cég elnevezése, címe, logója szerepel.

2001. január 1-tôl a reprezentációs juttatások nem képezik a társadalombiztosítási járulék alapját, tehát nem kell utána a 20 és 11%-ot megfizetni. Viszont akik a társadalombiztosítási szabályok szerint belföldi illetôségűnek minôsülnek, azok után a kifizetônek 11% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Összefoglalva a fent leírt adókötelezettségeket:

• Adóköteles természetbeni juttatás
• Személyi jövedelemadó 44%
• Egészségügyi hozzájárulás biztosított esetén 11%
• Egészségügyi hozzájárulás nem biztosított esetén 11%
• Adómentes természetbeni juttatás:
• Ajándék évi 3X500 Ft (feltétel nélkül)
• Reprezentáció nem adómentes

Lapzártakor érkezett a hír, hogy a PM tervei szerint a reprezentációs költségek az egyéni vállalkozó árbevételének 0,5%-áig, de legfeljebb 100000 Ft-ig, társas vállalkozás esetén legfeljebb 2,5 millió Ft-ig ismét adómentesek lesznek. E határon felül viszont minden reprezentációs kiadást 44% szja és 11% eho (egészségügyi hozzájárulás) terhel. A többletadót egyösszegben az év végén kell elszámolni, az áfa-levonás lehetôsége megmarad. Az adózók január 1-jétôl visszamenôleg érvényesíthetik a számukra kedvezôbb intézkedéseket és a bevallások pótlékmentesen önrevízióval módosíthatók.

  4 Kérdés: Ha egy orvosnak, aki egyéni vállalkozó, mobiltelefonja van, és vásárolna hozzá egy társkártyát, elszámolhatja-e a vállalkozásában?

E-mail levelezés erre a címre: HIPPOCRATES

Copyright: © Hippocrates 2000.
Minden jog fenntartva

Created by Spinerette Information Systems 2000.