Izsó Lajos A Szakértö

A Hippocrates különkiadásában foglalkoztam „Az Önálló orvosi tevékenység pénzügyi, adózási kérdései"-vel.

A cikkben említettem, hogy a 2001. évtôl várható adózási módosulásokkal csak az országgyûlés elé beterjesztésre kerülô javaslat alapján tudok foglalkozni, mivel azok elfogadása csak a cikk nyomdai lezárása után történik meg.

A korlátolt felelôsségû társaságok ismertetésénél kitértem arra, hogy a kis_ és középvállalkozások fejlesztési forrásai bôvítése érdekében adókedvezmény érvényesítésére kerülhet sor az e célra felvett hitelek fizetendô kamata után. A javaslat szerint a 2001. december 31-ét követôen megkötött beruházási szerzôdések hitele utáni kamatra vonatkozott volna ez a kedvezmény _ és a cikkben én így is írtam _ azonban az Országgyûlés az idôpontot módosította, így a 2000. december 31-ét követôen megkötött szerzôdésekre vonatkozik a kedvezmény és a kedvezmény mértékét is egységesítették 40%-ban. Kérem, hogy elképzeléseikben, terveikben a most közölt módosítások figyelembe vételével számoljanak.

Egyértelmûsítésre került a kis- és mikrovállalkozások fogalmának meghatározása is.

Mikrovállalkozásnak a kisvállalkozáson belül az a vállalkozás tekinthetô, amelynek az összes foglalkoztatott létszáma 10 fônél kevesebb.

Törvényi elôírás, hogy a fenti besoroláshoz tartozó mutatószámokat a vállalkozás utolsó ismert beszámolójához kell viszonyítani (tehát 2001. évre vonatkoztatva a 2000. évrôl készített beszámoló adataihoz).

Ha a vállalkozás beszámolóval érintett mûködési ideje egy évnél rövidebb volt, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Újonnan alapított vállalkozások esetében a mutatószámok teljesítését a tárgyévre vonatkozó tervben szereplô adatok alapján kell megítélni.

Ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy a kedvezményre fentebb leírtak az egyéni vállalkozásokra is vonatkoznak.

Kérdés: Értesüléseim szerint van olyan háziorvos kollégám, akinek nem kell iparûzési adót fizetni. Ezzel kapcsolatban kérem szíves állásfoglalását és rövid tájékoztatását az iparûzési adót illetôen.

Válasz: Az iparûzési adó a helyi adók körébe tartozik, és az ezzel kapcsolatos jogszabályokat az 1990. évi C. törvény és az e törvényt módosító 2000. évi CV. törvény tartalmazza.

Az a megfogalmazás, hogy „helyi adó" azt jelenti, hogy a fizetésére kötelezettek körét, valamint az ez alól mentesítettek körét a helyi önkormányzat határozza meg, és ezen felül jogosult ARRA IS, HOGY EZEKET BELÁTÁSA SZERINT MÓDOSITHATJA.

A helyi adókról szóló törvény (továbbiakban: Htv.) 6. §-ának d) pontja értelmében az önkormányzat saját elhatározása szerint, szabadon bôvítheti a törvényben meghatározott mentességeket, kedvezményeket.A törvény e jog gyakorlását nem kapcsolja semmilyen feltételhez és nem is korlátozza azt úgy, hogy pl. azt csak szociális indokból teheti meg az önkormányzat.

Ez a szabályozás magyarázhatja azt, hogy egyes helyi önkormányzatok a vállalkozó háziorvosi tevékenységet kivonták rendeletileg a kötelezettek körébôl.

Meg kell említeni azt is, hogy az adó mértéke sem került központilag meghatározásra, törvényileg csupán a kiróható felsô határt határozták meg, ami 1999. évben a nettó árbevétel 1,7%-a, 2000. évben 2,0%-a és ez utóbbi mérték 2001. évre is hatályos. Az adóalapot csökkentette 1999. évben az elszámolt anyagköltség 66%-a, majd 2000. és 2001. évben 100%-a.

Az ilyen címen befizetett összeg _ mint egyéb ráfordítás _ csökkenti a nyereségadó alapját.

Többek számára nem egyértelmû, így szükségesnek tartom néhány fogalom értelmezését:

Nettó árbevételnek minôsül a Htv. VII. fejezete _ Értelmezô rendelkezések _ 52. § 22. pontja szerint

„a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezetô vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), növelve a befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok, valamint az egyéb kapott (járó) kamatok és kamat jellegû bevételek üzleti évben kimutatott összegével..."

„i) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (... szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték..."

Szeretném egyértelmûvé tenni, hogy a szolgáltatás _ így az egészségügyi, (háziorvosi) tevékenység_ a törvény értelmében értékesítésnek minôsül, így az idézett „értelmezés" erre a tevékenységre is kiterjed.

Jelentôs szabályozásnak tartom és az alábbiakban röviden ismertetem a Htv. 2001. január 1-jétôl hatályos módosítását, amely lehetôvé teszi, hogy az elôzô évben 4 millió forint nettó árbevételt el nem érô, vagy _ kezdô vállalkozás esetén _ várhatóan el nem érô egyéb magánszemély iparûzési adóalanyok számára az iparûzési adó alapjának egyszerûsített magállapítási módját.

„Azon magánszemély iparûzési adóalanyok esetében, akik nem minôsülnek a személyi jövedelemadó-törvény szerinti átalányadózónak, de nettó árbevételük 4 millió forint alatt van, a Htv. a nettó árbevétel 80%-ában rögzíti az iparûzési adó alapját."

„A Htv. szerint ha az iparûzési adó alapjának egyszerûsített meghatározására vonatkozó feltételek nem állnak fenn teljes adóévben (...az adózó nettó árbevétele meghaladta a 4 millió forintot), akkor _ fô szabály szerint _ az adóév egészére az általános szabályok szerint kell az adóalapot kiszámítani. Ehhez képest kiegészítô szabály, hogy ha a jogosultság munkaviszony létesítése miatt szûnik meg, de a vállalkozó nettó árbevétele 4 millió forint alatt marad, akkor a magánszemély vállalkozó a nettó árbevétel 80%-ában _ egyszerûsített módon _ is megállapíthatja adóalapját.

Az adó alapjának ilyeténképpen való (egyszerûsített) meghatározási módja a vállalkozó magánszemély számára _ adóévre _ választható, azaz az adóalapját _ az érintett adózói körben _ az általános szabályok szerint is ki lehet számítani. Az errôl szóló döntést az adóévet megelôzô évrôl szóló bevallásban kell közölni, kezdô vállalkozó vagy az önkormányzat illetékességi területén évközben telephelyet nyitó vállalkozó esetén, vagy ha az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor 15 napon belül kell bejelenteni az adóhatósághoz."

Kérdés: Több háziorvos fordult hozzám azzal a kéréssel, adjak rövid tájékoztatást a jövedelembecslésrôl.

Válasz: A pénzügyminiszter a 7002/2000. (PK.19) PM-irányelvben utasította az adóhatóságot, hogy azokat az adózókat hívja fel _ az adóbevallást követôen _ a bevallásban közölt adatok kiegészítésére, akiknek a bevallott jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbérre, a tevékenység gyakorlásának körülményeire, a területi és szakmai sajátosságokra figyelemmel kialakított összeghatárokat.

Az állami adóhatóság felhívására a magánszemélynek az adóévben szerzett összes jövedelem_ (bevétel) felhasználásáról (kiadásáról, ráfordításáról, befektetésérôl), továbbá annak forrásairól nyilatkozatot kell tennie.

Az adóhatóság megvizsgálja, hogy a nyilatkozatban megjelölt felhasználásra (kiadásra, ráfordításra, befektetésre) a magánszemélynek a bevallott jövedelme és egyéb forrás nem adhatott-e elegendô fedezetet. Amennyiben a felhasználáshoz a bevallott jövedelem és egyéb forrás nem nyújthatott-e elégséges fedezetet, vagy a magánszemély _ az adóhatóság külön felhívására _ a nyilatkozatban foglaltakat hitelt érdemlôen nem igazolja, az adóhatóság a magánszemélyt adóellenôrzésre választja ki.

Vállalkozási tevékenységbôl származó jövedelemként az SZJA 16. §-ának (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, a 49/B. §-ának (9) bekezdésében meghatározott 18%-os mértékû vállalkozói személyi jövedelemadó, valamint a 49/C. §-ban meghatározott vállalkozói osztalékalap együttes összege javasolható figyelembevételre."

E-mail levelezés erre a címre: HIPPOCRATES

Created by Spinerette Information Systems 2000.