Hippokratész szülôföldjén

„Kos, a hely, ahol elôször a történelemben az emberek azt érezhették, hogy valaki törôdik velük, ha fájdalmaik vannak. A hely, ahol Hippokratész mindent elkövetett, hogy az orvostudományban létezô babonákat eloszlassa, és megszabadítsa azt a varázslatok és öreg hölgyek meséinek világától. A hely, ahol a világ elsô kórházai álltak és a világ elsô orvosai gyógyítottak." Így kezdôdik egy Kos szigetét bemutató útikönyv. Valóban, Kos szigete mint a gyógyítás szigete élt néhány évszázadon keresztül az emberi tudatban. Köszönhette ezt gyógyforrásainak, az Aszklepiosz szentélynek és természetesen leghíresebb orvosának.

Aszklépiosz, mint tudjuk, a gyógyítás istene, aki Apollónnak Korónisz nimfától származó fia volt. Apollón megölte Koróniszt hűtlensége miatt, s mialatt Korónisz tetemét hamvasztották a halotti máglyán, Apollón kivette méhébôl a magzatot, és elvitte Kheirón kentaurhoz. A gyermek ott nevelkedett, tôle sajátította el a gyógyítás tudományát. Aszklépiosz azonban odáig merészkedett, hogy halottakat is életre keltett. Zeusz ezért megharagudott rá, és villámával halálra sújtotta. Két fiát Homérosz kitűnô orvosokként emlegeti. Lányai közül Hügieia és Panakeia Aszklépiosz nôi megfelelôi. Bár fô kultuszhelye Epidaurosz volt, Kos szigetén állt leghíresebb szentélye.

E szentély Kos város központjától 4 km-re található. Aszklépiont, mint valami gyógycentrumot kell elképzelni, ahol szentélyek és gyógyító helyek szolgálták a betegek testi és lelki javulását. E központnak mára csak az alapjai maradtak fenn, de méreteivel így is impozáns látvány. Mivel Aszklépioszt Apollón alakváltozataként fogták fel, közös templomaik és jelképeik itt is megmutatkoznak. A közös jelkép a kígyó, ami a mai napig a gyógyítás, a gyógyszerészet jelképe.

Ez Kos sziget látogatottságának mitológiai háttere. Ami a valóságot illeti, álljunk meg egy pillanatra Hippokratésznél. A szigeten született Krisztus elôtt 460-ban. A leghíresebb Aszklipiádész, vagy ha úgy tetszik, orvos volt az ókorban. Apai ágon Hippokratész a 18. vagy 19. leszármazottja Aszklépiosznak, ugyanis a sziget orvosait Aszklépiosz leszármazottjainak tekintették. Anyai ágon pedig magának Heraklésznak 20. generációs utóda. Az orvostudományon kívül filozófiát, retorikát is tanult. Beutazta az ókori görög világ fontosabb helyeit, Egyiptomot, Líbiát. Kr. e. 430-ban éppen Délosz szigetén tartózkodott, amikor kitört a peloponnésszoszi háború. Szörnyű kolerajárvány vette kezdetét Athénban, és Periklész a görög fôvárosba hívta a tudóst, aki megvédelmezte a várost. Az athéniek köszönetük jeléül többször is kitüntették. Hippokratész mint ember igen szerény volt, és nemigen foglalkozott a pénzzel. Fáradhatatlanul gyógyított, és adta át tudását a fiataloknak. Két esetben tagadta meg szolgálatait: visszautasította a görögökkel ellenséges illíriaiak és késôbb a perzsák által felajánlott óriási összeget és ajándékokat, amikor azok tanítani hívták országaikba. Utolsó éveit Larissában töltötte, és ott is halt meg, igen magas kort megélve. Termékeny író volt, 57 munkája maradt fenn. Ezen írásokat és a híres eskü szövegét évszázadokon keresztül olvashatták. Szellemiségét a mai orvostudomány is ôrzi. Kos város egyik legkellemesebb helye az a kis tér, ahol Hippokratész nevezetes platánfája található. Ez a 14 méter átmérôjű, kb. 500 éves fa a hagyomány szerint annak a fának a hajtásából fejlôdött, amit még ô ültetett, és ami alatt tanított. A Kos Múzeumban található a híres teljes alakos Hippokratész-szobor.

1999-ben készült el egy európai szintű kongresszusi központ a Kipriotisz Village, a legnagyobb szálloda- és üdülôcentrum területén.

Mivel 1960-ban létrehozták a Hippocrates Intézetet, minden év július-augusztusában megtartják a hippokratészi ünnepségeket. Az ünnepségsorozat fénypontja az eskütétel az Aszklépiosz szentélyben „ókori módra". Az ünnepségsorozat elsôsorban kulturális jellegű.

A kongresszusi központ létrejötte óta azonban a sziget különbözô orvosi konferenciák megrendezéseinek is helyet ad. Úgy érezzük, méltó helye lesz a következô év májusában a Hippocrates Családorvosi Konferenciának, a magyar családorvosok továbbképzésének és pihenésének is.

Puber Anikó

Aszklépiosz-szentély