Terhesgondozás a családorvos szemszögébôl

Dr. Garamvölgyi György, Dr. Horváth Jenô

A korszerű terhesgondozás teammunka, melynek résztvevôi a a családorvos, a szülész-nôgyógyász szakorvos és a védônô. Mindhármukra speciális feladatok várnak a terhesgondozás során, melynek célja, hogy a terhes egészségkárosodás nélkül, egészséges újszülöttnek adjon életet. Jelen dolgozat, bár a szülész-nôgyógyász szakorvos, a szülést levezetô intézmény és a védônô feladatait is taglalja, mégis igyekszik a családorvos szemszögébôl vizsgálni a terhesgondozással kapcsolatos problémákat, teendôket.

Az anamnesis

A terhesgondozás megkezdésekor, az elsô jelentkezés alkalmával tájékozódni kell a terhes kórtörténetérôl. Az anamnesisfelvétel célja a terhességet veszélyeztetô tényezôk megismerése, kiszűrése, melyek meghatározzák a terhesgondozás fô teendôit és irányvonalát. Az anamnesis adatait a beteg kartonján kívül a terheskönyben is rögzíteni kell. A kórelôzmény szülészeti és általános részbôl áll. A családorvos számára is fontos a szülészeti anamnesis ismerete, mert ennek alapján állapíthatja meg a terhesség esetleges veszélyeztetettségét, szakintézeti beutalás, konzílium szükségességét stb.

A szülészeti anamnesis felvétele

Az elôzô terhességek kórtörténete

Zavartalanul kiviselt terhességek és lezajlott szülések esetén a szülés idôpontját, a születési súlyt, a gestatios kort és a szülés módját rögzíteni kell.

Pathológiás terhességek, szövôdményes szülések esetén tisztázni kell azok okait és lefolyását.

Habituális vetéléssel terhelt anamnesis esetén a terhességek megszakadásának gestatios korát, azzal összefüggésbe hozható oki tényezôket (chromosoma-rendellenesség, az uterus anatómiai eltérése, infectio, hormonelégtelenség stb.) fel kell tárni. Hasonlóan fontos lehetôség szerint feltárni az oki tényezôket elôzetes méhenbelüli elhalás, újszülöttkori halálozás, koraszülés, retardált magzat szülése, fejlôdési rendellenességgel született magzat eseteiben.

Rh negatív vércsoportú terhes nô esetében tisztázni kell, hogy az elôzô terhessége során kialakult-e Rh isoimmunisatio.

Ha az elôzô terhesség során szülésmegindításra került sor, mi indokolta azt (terminustúllépés, magzati anomalia, anyai kóros állapot stb.)?

Elôzô anyai szövôdményekkel (praeeclampsia, eclampsia, diabates stb.,) terhelt graviditas lefolyásának és kezelésének tisztázása.

Elôzetesen műtét útján befejezett szülés esetén a műtét javallatainak tisztázása indokolt. Korábbi terhességek során elvégzett cerclage műtét ismerete fontos.

A nemi szervekre vonatkozó anamnesis

Menstruatios anamnesis: rögzíteni kell az utolsó menstruatio elsô napjának idôpontját, a ciklus hoszszát és a menses idôtartamát.

Nemi szervek fejlôdési rendellenességei, azok esetleges műtéti megoldásai.

Myoma uteri esetén a myomagöbök méretének, elhelyezkedésére vonatkozó ultrahanglelet.

Cervixlaesiok, portion végzett műtétek és azok szövettani eredményei.

Ovariumon és a tubán végzett műtétek.

Korábbi genitális infectiók (herpes genitális, condyloma acuminatum, Chlamydia stb.)

Elôzetes meddôségi kezelés.

Családi anamnesis

Öröklôdô betegség elôfordulása esetén a terhes nôt genetikai tanácsadásra indokolt irányítani.

Diabates mellitus elôfordulása esetén diabetes gestationis irányában fokozott observatio javasolt.

Teratogén hatású tényezô

A terhes nô környezetében elôforduló potenciálisan magzatot károsító tényezôket (vegyszerek, sugárzás, gyógyszerek, dohányzás stb.) fel kell tárni.

Általános anamnesis

A terhes nô kora

18 éves kor alatt, és 35 éves kor felett a gravida veszélyeztetett terhesként gondozandó.

Korábban lezajlott fertôzô és egyéb betegségek, extragenitális műtétek

A terhességet megelôzôen már fennálló betegségek

Az anamnesis alapján célszerű mielôbb eldönteni, hogy az adott betegség esetén a terhesség kiviselhetô-e.

Tisztázni kell, hogy a terhesség várhatóan hogyan befolyásolja az alapbetegséget, szükséges-e a therapia módosítása.

Indokolt eldönteni, hogy a terhesség kiviselése és a szülés milyen szintű intézetben történjék.

Egyéb anamnesticus adatok

Javasolt feltárni minden tényezôt, amely kedvezôtlenül befolyásolhatja a terhesség zavartalan kiviselését (szociális körülmények, rendezetlen családi viszony, munkakörülmények stb.)

A terhesség korának
meghatározása

A terhesség korát az utolsó menstruatio kezdô napjától számítjuk és a betöltött terhességi hetekben, és napokban fejezzük ki, pl. 27 hét és 5 nap. Tesszük ezt annak ellenére, hogy a fogamzás idejét az esetek többségében nem tudjuk pontosan. Szabályos menstruatios ciklus esetén a terhesség hossza 280 nap. A fogamzás napjának ismeretében az ettôl számított 266 nap múlva várható a szülés.

Naegele féle számítás

Az utolsó menses 1. napjához hozzáadunk 7 napot, és visszaszámolunk 3 naptári hónapot (vagy hozzáadunk 9 hónapot). Ha 28 napnál hosszabbak vagy rövidebbek a ciklusok, a kiszámított terminushoz annyi napot adunk hozzá vagy veszünk el, amennyivel hosszabbak vagy rövidebbek a ciklusok, mint 28 nap.

Korongnaptár

Használata értelemszerű. A korong által kiszámított terminus nem mindig esik egybe a Naegele féle módszerrel kiszámítottal. Ez esetben a Naegele féle számítás az iránymutató.

Ultrahangvizsgálat

A 12-14. héten végzett biometria (BPD _ biparietális átmérô, CRL _ ülômagasság) alapján határozható meg legnagyobb pontossággal a gestatios kor. A terhesség elôrehaladtával a gestatios kor utrahanggal történô meghatározásának pontatlansága nô.

Gyakorlati terhesgondozás

A terhesgondozás magában foglalja a terhes nô egészségi állapotának és fejlôdô magzatának ellenôrzését, nyomon követését, tanácsokkal történô ellátását és az anyaságra való felkészítést.

Feladata a rizikócsoportba tartozó terhesek kiszűrése és a megfelelô preventio alkalmazása.

A családorvos szempontjából különösen fontos a kórházi kezelést nem, de otthonukban fokozott gondozást igénylô terhespatologiai esetek ellátása.

A terhesgondozás szempontjából három csoportba sorolhatók a terhesek:

a. Szövôdménymentes, egészséges terhesek. A terhes nôk többsége szövôdménymentesen viseli ki terhességét, ennek ellenére indokolt a terhesség rendszeres ellenôrzése és követése, hogy bármely anyai vagy magzati szövôdmény megfelelô idôben kerüljön felismerésre.

b. Rizikócsoportba tartozó, veszélyeztetett terhesek:

_ panaszmentes terhesek, akiknél a terhesség vagy a szülés során szövôdmény kialakulásának veszélye áll fenn,

_ fokozott gondozást igényelnek,

_ a terhespopulatio 20-30%-át érinti,

_ egyes szövôdmények megelôzésére praeventiv kezelés alkalmazható.

c. Pathologiás terhesek (Kóros terhességi állapotok):

_ szövôdménnyel kísért terhességek,

_ a terhes nô és a magzat állapotának ellenôrzése intenzív, folyamatos megfigyelést igényel.

A terhesgondozást a szülész-nôgyógyász irányítja. A családorvos a szülész-nôgyógyásszal együttműködve egyenrangú félként vesz részt a terhesgondozásban, elsôsorban a szövôdménymentes, egészséges terhesek gondozásában.

Az elsô jelentkezés során végzendô vizsgálatok

Indokolt, hogy a gravida terhesgondozásba vétele minél elôbb történjék meg. Az elsô jelentkezés során a kórtörténet felvételét, a bimanualis vizsgálatot, colposcopos és cytologiai vizsgálatot a hüvelyváladék tisztasági fokának vizsgálatát és az emlô vizsgálatát szülész-nôgyógyász szakorvos végezze.

A terhesgondozás során végzendô ellenôrzô és szűrôvizsgálatok

Ellenôrzô vizsgálatok

Ellenôrzô vizsgálatot indokolt végezni szövôdménymentes terhességben:

_ a 26-28. hétig havonta egy alkalommal,

_ a 33-34. hétig 3 hetente 1 alkalommal,

_ a 35. héttôl hetente 1 alkalommal,

_ a számított terminus után másnaponként ambulantaer ellenôrzés vagy kórházi felvétel tanácsos.

Az ellenôrzô vizsgálathoz tartozik:

_ a vérnyomásmérés,

_ a pulsusszámolás,

_ testsúlymérés,

_ a 20. héttôl a magzati szívműködés ellenôrzése,

_ a vizelet fehérje-, genny-, és cukortartalmának ellenôrzése,

_ a terhesség fejlôdésének követése,

_ a méh contractilitásának ellenôrzése,

_ a vaginális vizsgálat a méhszáj záróképességének ellenôrzése nem feltétlenül indokolt minden ellenôrzô vizsgálat során.

Szűrôvizsgálatok

Az általános ellenôrzô vizsgálatokhoz a terhességi kornak megfelelôen meghatározott szűrôvizsgálatok kapcsolódnak.

Klinikai kémiai és serologiai vizsgálatok a terhesség alatt:

A terhesgondozás keretében a gondozást végzô orvos által elrendelendô vizsgálatok:

_ a hüvelyváladék mikroszkópos vizsgálata trimesterenként egy alkalommal,

_ onkocytologiai kenetvétel rákszűrés céljából,

_ laboratóriumi vizsgálatok anyai vérmintából (Rh negatív vércsoport esetén trimesterenként egy alkalommal):

_ A, B, O és Rh vércsoportmeghatározás

_ ellenanyagszűrés

_ lues serologia

_ HbsAg szűrés

_ haemostatus meghatározása (trimesterenként egyszer),

_ a 16. gestatios héten serum alfa-fetoprotein (AFP) meghatározás, postprandiális vércukorvizsgálat a második trimesterben,

_ laboratóriumi vizsgálatok anyai vizeletbôl: középsugár-vizelet vizsgálata fehérje, cukor, aceton és genny kimutatása céljából minden jelentkezés alkalmával

Vércsoportszerológia
a terhesgondozásban

Megelôzés. Minden terhesnél kötelezô az ABO_ és az Rh-vércsoport meghatározása, és incompatibilitas esetén az antitest-szűrés (enzymes és Coombs).

Anyai szérum-AFP szűrés

Célja: a velôcsôzáródási rendellenességek praenatalis kiszűrése.

Módszer: megfelelô felvilágosítás után minden terhesnek fel kell ajánlani a vizsgálat lehetôségét (nem kötelezô).

A 16. héten történô elsô vérvétel elôtt mindig kerüljön sor az I. ultrahangszűrésre, ezzel megelôzhetô a gestatios kor téves megadása, már az elsô trimesterben felismerhetô az intrauterin elhalás, az ikerterhesség illetve az anencephalia. Az értékeket MoM-ban adják meg (midlle of the median _ kiküszöböli a különbözô laborok között óhatatlanul fennálló metodikai különbségekbôl fakadó eltéréseket.)

2,5 MoM feletti AFP érték és normál ultrahang lelet mellett javasolt az amniocentesis elvégzése. A javallatot a praenatalis diagnosticai központ vezetôje állítja fel.

A terhességi cukorbetegség szűrése

_ A második trimesterben valamennyi terhes esetében indokolt elvégezni a szűrôvizsgálatot.

_ A rizikócsoportba esô terhesek esetében (a családban diabetes mellitus elôfordulása, az elôzô terhességben diabetes gestationis jelentkezése, magas anyai életkor, obesitas glucosuria, hypertonia, korábbi terhességbôl nagysúlyú, halott, vagy fejlôdési rendellenességben szenvedô magzat születése) a 16-20 hét között indokolt a szűrôvizsgálat elvégzése.

A szűrôvizsgálat módszere:

Enzymaticus vércukor-meghatározás (Tesztcsíkkal történô vizsgálat nem alkalmas a diabetes gestationis diagnosisának felállítására).

Cukorterheléses módszerrel a diabetes gestationis diagnosisa állítható fel:

_ 75 g glükózterhelés esetén, ha az éhomi és/vagy a kétórás vércukorszint (vénás plasmából) a 7,8 mmol/l-t eléri vagy meghaladja.

_ 50 g glükózterhelés esetén, ha az egyórás vércukorérték (vénás plasmából) magasabb, mint 11 mmol/l. Amennyiben az egyórás vércukorérték eléri vagy meghaladja éhgyomorra a 7,8 mmol/l-t, háromórás 100 g glukózterheléses teszt végzése javasolt. Amennyiben két vagy több érték eléri, vagy meghaladja éhgyomorra az 5,8 mmol/l-t egy óra múlva a 10,6 mmol/l-t és három óra múlva a 8,1 mmol/l-t úgy a diabetes gestationis igazoltnak tekinthetô.

Korábban fel nem ismert diabeteses betegben a cukorterhelés káros lehet (hyperglicaemia provokálása), ezért a glukózterhelés elôtt az éhomi vércukorszintet figyelembe kell venni.

Vitamin_ és ásványianyag-supplementatio terhességben

A családorvos szempontjából különösen fontos mind az egészséges, mind a szövôdményes terhesek gondozásánál vitamin- és ásványianyagbevitelük irányítása, nyomonkövetése. A magzat szükséglete és a fokozott anyagcsere következtében terhességben fokozódik az anya vitamin- és ásványianyag-igénye. Táplálkozási szokásaink mellett a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás általában biztosítani képes a megnövekedett szükségletet. Egyes veszélyeztetett terhességekben (ikerterhességben, fiatalkorúak terhességében, vegetáriánus diétát folytató gravidák esetében, drog_ vagy alkoholfogyasztó nôk terhességében) azonban még a normál terhességben szokásosnál is nagyobb a vitamin- és az ásványianyag-igény, ami supplementatio formájában fedezhetô. E terhesek körét a családorvos általában jól ismeri. A supplementatio általában legegyszerűbben multivitamin készítményekkel oldható meg, melynek elônye, hogy az optimális szükséglet fedezésén kívül megfelelô arányban tartalmazzák az egyes vitaminokat és ásványianyagokat.

Általánosan elfogadott, hogy a terhességben javasolt vitamin_ és ásványianyagszükséglet meghatározásánál a nemzetközileg is széles körben alkalmazott és elismert U.S Recomended Dietary Allowances (RDA) ajánlásait veszik figyelembe. Az alábbi összefoglaló is ennek figyelembevételével készült.

Az egyes vitaminok és ásványi anyagok terhesség alatti szükségletét, hiányállapotának vagy többletfelvételének klinikai tüneteit, valamint terhesség alatti élettani jelentôségét a supplementatio alkalmazásakor tanácsos figyelembe venni.

Zsírban oldódó vitaminok

A-vitamin

_ A terhesség alatti szükséglet 800 m/nap.

_ Az ellátottságot a plasma retinol koncentrációja jelzi. 30 mg/dl feletti szint biztosítása javasolt, 15 mg/dl alatti plasma retinol koncentráció esetén a sötétben történô látásadaptatio károsodása lép fel.

_ A magzat A-vitamin szükséglete a harmadik trimesterig alacsony, ezután közel 10%-kal emelkedik, amit az anyai májraktár fedezni képes.

_ Csökkent A-vitamin felvétel társulhat koraszüléssel, intrauterin retardatioval. A-vitamin hiányban elôforduló fejlôdési rendellenességek human vonatkozásban nem ismertek.

_ Minimális teratogén dosisa nem ismert. Teratogén mellékhatás általában 20000-50000 NE napi felvétel esetén várható, de az elsô trimesterben 2000 NE/nap dosis mellett is elôfordulhat (1 mg retinol = 3,33 NE). A magzati fejlôdési rendellenességek közül a hydrocephalus, mikrocephalus és a cardiovasculáris elváltozások a leggyakoribbak.

_ A ß-karotin (az A-vitamin) provitaminja nem teratogén hatású.

_ Rutinszerű A-vitamin supplementatio a terhességben nem indokolt. Ikerterhességben, fiatalkorúak terhességében a pótlás szóba jön. Egyes fejlôdô országokból származó terhes esetében indokolt lehet a supplementatio.

D-vitamin

_ A terhesség alatti szükséglet 400 NE/nap (1 mg D vitamin =40 NE).

_ Az anya D vitamin ellátottságát a serum 25-hidroxikolekalciferol szintje jelzi.

_ D-vitamin hiányában osteomalacia, emelkedett alkalikus-foszfatáz szint és hypocalcaemia észlelhetô az újszülöttben. Újszülöttkorban gyakran tetania lép fel.

_ Minimális teratogen dosisa nem ismert. Túladagolás esetén mentalis és somaticus retardatio, hypercalcaemia, aorta stenosis, koponyafejlôdési rendellenességek fordulhatnak elô.

_ Vegetáriánus terheseknek napi 400 Ne, kevés tejet fogyasztó gravidáknak napi 200 NE D-vitaminpótlás javasolt. A téli hónapokban D-vitamin supplementatio javasolt.

E-vitamin

_ A terhesség alatti szükséglet 10 mg/nap.

_ Normál plasma koncentrációja 0,5-1,2 mg/dl, amit befolyásol a plasma összlipid szintje, ezért ennek arányában célszerű meghatározni.

_ E-vitamin hiányában, koraszülöttekben haemolyticus anaemia neuromuscularis functiozavar, valamint sejtmembrán károsodás léphet fel.

_ Egészséges terhesekben supplementatioja nem indokolt.

K-vitamin

_ A terhesség alatti szükséglet 65 mg/ nap.

_ Terhesség alatt fellépô K-vitaminhiány nem jellemzô.

_ Rutinszerű K-vitamin supplementatio a terhességekben nem indokolt. Malabsorptioban szenvedô, vagy tartós antibioticum kezelésben részesülô terhesekben szóba jön a pótlása.

Vízben oldódó vitaminok

Fólsav

_ A terhesség alatti szükséglet 400 mg/nap.

_ Fólsav hiányában hyperhomocysteinaemia lép fel, ami szerepet játszik a velôcsôzáródási rendellenességek kialakulásában. Hyperhomocysteinaemia mellett gyakoribb a spontán vetélés és a placentatio zavarara. Alacsonyabb fólsav szint figyelhetô meg koraszülés, intrauterin retardatio esetén. Táplálkozási szokásaink mellett fólsav hiányra visszavezethetô anaemia ritka.

_ A plasma fólsav szintje és a velôcsôzáródási rendellenességek rizikója között összefüggés figyelhetô meg. Periconceptionalisan alkalmazott 400 mg/nap fólsav supplementatio csökkenti a velôcsôzáródási rendellenességek gyakoriságát.

_ Magzati toxicitással kapcsolatos megfigyelések nem ismertek.

_ Terhességben rutinszeru fólsav supplementatio javasolt, különösen, ha az anamnesisben velôcsôzáródási rendellenesség vagy spontán vetélés szerepel. Megaloblastos anaemiában (B12-vitamin hiány) alkalmazása kontraindikált.

C-vitamin

_ Terhesség alatti szükséglet 70 mg/nap.

_ C-vitamin hiányában fogínyvérzés, petechiák, izületi fájdalmak, súlyos esetben scorbut fordulhat elô. Ascorbinsav hiányra visszavezethetô jellegzetes syndroma az újszülöttben nem ismert, de hiánya valószínűleg kedvezôtlenül befolyásolja a prokollagén, a noradrenalin, a steroid, a tirozin stb. szintézist, valamint az immunrendszer működését.

_ Nagy dosisban történô fogyasztása esetén gyomorpanaszok, hányinger diarrhoea, urolithiasis stb. léphet fel. Megadosisú adagolása esetén jelentôsen fokozódik a magzat C-vitamin tartalma, és számítani lehet esetleges nem kívánatos magzati mellékhatásaira.

_ Rutinszerű pótlása terhességben nem indokolt, de ikerterhességben alkohol_ és drogfogyasztó anyák terhességében, valamint acidum acethylsalicylicum tartós alkalmazása esetén javasolt.

B-vitamin komplexum (B1-,B2-vitamin, niacin)

_ A terhesség alatti szükségletek: B1-vitaminé 1,5 mg/nap B2-vitaminé 1,6 mg/nap, niaciné 17 NE/nap (1NE=1mg niacin).

_ Jelentôs megvonásuk állatkísérletekben intrauterin magzatelhaláshoz, fejlôdési rendellenességek kialakulásához és alacsony születési súlyhoz vezet. Ezekhez hasonló human megfigyelések nem ismertek. Terhességben kifejezett hiányállapotuk ritkán lép fel.

_ B1-vitamin hiányban anorexia, izomgyengeség, tachycardia, cardiomegalia, beriberi fejlôdhet ki. B2-vitamin hiányában stomatitis, glossitis, idegrendszeri elváltozások alakulhatnak ki. Niacin hiányában anorexia, szájlaesiok, súlyos esetben pellagra jelentkezhetnek.

_ Táplálkozási szokásaink mellett a fenti hiánybetegségek ritkán figyelhetôk meg.

_ A B-vitamin komplexumba sorolható vitaminok rutinszerű pótlása egészséges terhességben nem indokolt.

B6-vitamin

_ A terhesség alatti szükséglet 2,2 mg/ nap.

_ A plasma piridoxál-foszfát szintje a szervezet raktárát a plasma plasma piridoxálsav szintje az ellátottságot jelzi.

_ A fokozott fehérjebevitel emeli a szükségletet.

_ Terhességben B6_vitamin hiányos állapot ritka. Tünetei: testsúlycsökkenés, dermatitis, stomatitis, anaemia, peripheriás neuritis, depressio, hyperirritabilitas. Alacsonyabb anyai plasma piridoxál-foszfát szint elôfordulhat alacsony magzati születés súly mellett, de oki szerepe nem bizonyított.

_ Magzati toxicitása nem ismert.

_ B6 _vitamin supplementatio javasolt hyperemesis gravidarum esetén, továbbá többes terhességben. Rutinszerű pótlása nem indokolt.

B12-vitamin

_ A terhesség alatti szükséglet

2,2 mg/nap.

_ Hiányában anaemia perniciosa fejlôdik ki. Vegetáriánus étrend tartós fogyasztása esetén az újszülöttben is B12-vitamin hiány léphet fel.

_ Vegetáriánus diétát folytató terhesnek 2,0 mg/nap supplementatio javasolt. Gastrointestinalis felszívódási zavarokban szenvedô terhesek esetében szintén indokolt a pótlás.

Ásványi anyagok

Vas

A terhesség alatti vasszükséglet 30 mg/nap.

A vashiányos anaemia jellemzôi:

_ haemoglobin <11 g%

_ haematokrit <33%

_ MCV(meancorpuscular volume) <80mm³

_ Serumvas <50 mg/dl

_ Tranferrin saturatio <15%

_ Serum ferritin <10 mg/ml

A vashiányos anaemia gyakrabban társul kis születési súllyal, koraszüléssel emelkedett perinatális mortalitással.

Vashiány kialakulása szempontjából fokozott kockázatot jelent:

_ a második és harmadik trimester,

_ ha a terhesség elôtti menstruatios vérzés mennyisége ciklusonként meghaladta a 80 ml-t,

_ húsban és C-vitaminban szegény diéta,

_ ikerterhesség,

_ fiatalkorúak terhessége,

_ chronicus acidum acethylsalicilicum therapia.

A terhesség második harmadától rutinszerű vas supplementatio alkalmazása javasolt a haemoglobin értéktôl függôen. 10 g% alatti haemoglobin érték alatt 120-150 mg/nap,10-11 g% közötti haemoglobin érték esetében 30 mg/nap elemi vas bevitele szükséges supplementatio formájában. A vastartalmú tabletta bevétele étkezések között javasolt.

Vassupplementatio mellékhatásaként hasi discomfortérzés, obstipatio, diarrhoea, émelygés, hányinger fordulhat elô.

Kalcium

_ A terhesség alatti szükséglet 1200 mg/nap.

_ Kalcium hiánya esetén a magzat csontnövekedésében léphet fel zavar.

Kalcium supplementatio mellett a praeeclampsia, valamint a szülés utáni depressio gyakorisága csökken. A vérnyomáscsökkenés tartós 1500-2000 mg/nap kalcium esetén várható. Laktóz intolerantia miatt tejet és tejterméket csökkent mennyiségben fogyasztó terheseknél a kalciumpótlás javasolt.

Magnézium

_ A terhesség alatti szükséglet 320 mg/nap.

_ Táplálkozási szokásaink mellett a szükségletnél kevesebb a magnéziumfogyasztás terhességben. A magnézium-hiány tünetei: idegrendszeri, gastrointestinális-, cardiologiai tünetek, az ionháztartás zavarainak tünetei ritkán jelentkeznek markáns klinikai kép formájában a terhességben.

_ Magnézium supplementatio mellett a spontán vetélés, a koraszülés, az intrauterin retardatio és a praeeclampsia csökkenése várható. Per os adott magnézium pótlás esetén toxicus magzati hatásról nem számoltak be. Therapiás dosisban tocolyticumként és praeeclampsiás állapotban ideg-izom-ingerlékenységet csökkentô szerként használatos.

_ Rutin supplementatioja alacsony magnézium fogyasztás mellett javasolt. A napi magnézium pótlás a 250-500 mg/nap mértéket is meghaladhatja.

Cink

_ A terhesség alatti szükséglet 15 mg/nap.

_ Cink hiányban fejlôdési rendellenességek, intrauterin retardatio, koraszülés praeeclampsia fordulhat elô.

_ A cink supplementatio (>50 mg/nap) jelentôsen csökkenti a vas és réz felszívódást. A fólsav pótlás kedvezôtlenül befolyásolja a cink absorptioját.

_ Cink-supplementatio indokolt chronikus alkoholfogyasztó vagy dohányzó terhes nôkben.

_ Amennyiben a vas supplementatio 30 mg/nap feletti, úgy szintén javasolt a cink pótlása.

_ A cink supplementatio mértéke 15-45 mg/nap.

Jód

_ A terhesség alatti szükséglet 175 mg/nap.

_ Jódhiány esetén emelkedik a spontán vetélés és a koraszülés kockázata. Elégtelen jódfelvétel esetén cretenismus, az újszülöttben golyva, manifest vagy subclinicai hypothyreosis jelentkezhet.

_ A családorvosok számára különösen fontos tudni, hogy Magyarország jelentôs területén a lakosság bizonyítottan jódhiányos. E területeken 50-75 mg/nap dosisú jódpótlás tanácsolt.

_ A jódtartalmú készítmények használata során fellépô mellékhatások dosisfüggôek. A leggyakoribb mellékhatás a jód indukálta thyreotoxicosis (exophtalmus, atithyreoid antitestek hiánya, pajzsmirigy fájdalmatlansága). A kialakult hyperthyreosis nem súlyos, spontán gyógyul.

Szelén

_ A terhesség alatti szükséglet 65 mg/nap.

_ Magyarországon a lakosság szelénellátottsága nem elégséges, ami felveti a szelén supplementatio szükségességét. A terhességben alacsony szelénfelvétel esetleges szövôdményeivel kapcsolatban meggyôzô adatok nem ismeretesek, és a szelén magzati hatásai sem tisztázottak.

A terhesség alatti vitamin_ és ásványianyag-pótlás segíthet a kiegyensúlyozott táplálkozás megvalósításában. Egyes terhespathologiai kórképek megelôzésében kedvezô lehet a vitamin_ és ásványianyag supplementatio hatása. Teljesértékű védettséget azonban egyik szövôdmény illetve kórkép kialakulása ellen sem képes biztosítani. Ezért például a „magzatvédô vitamin" elnevezés megtévesztheti a terhes nôt, félreértésekhez vezethet. Bármely vitamin_ és ásványianyag-supplementatio esetén pontosan tájékoztatni kell a kezelésben részesülô terhes nôt annak várható elônyeirôl és esetleges nem kívánt mellékhatásairól is.

Dr. Garamvölgyi György, 
Dr. Horváth Jenô
Fôvárosi Önkormányzat Schöpf-Mérei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ
Szülészeti és Nôgyógyászati Osztály
1092 Budapest, Bakáts tér 10.

Rh negatív terhes esetén:

Van kimutatható antitest:

Elvégzendô vizsgálatok:

_ antitest azonosítás

_ antitest titer indirect

Coombs módszerrel

_ rendszeres kontroll

(szükség szerinti gyakorisággal)

_ apai antigén vizsgálat

(ha gyermek van, nála is)

_ ultrahang ellenôrzés,

_ amniocentesis,

_ magzati vérvétel:

antigén meghatározás.

Nincs kimutatható antitest:

_ kontroll az I., II., és III.

trimesterben