|
A szakértô válaszol... |
||
|
Izsó Lajos |
||
| Kérdés: Több egymásnak ellentmondó
tájékoztatás jelent meg a kibocsátott számlák alakiságát
és tartalmát illetôen. Szeretnénk hitelt érdemlô eligazítást kapni, mire kell figyelnünk a számla kibocsátásánál, illetve elfogadásánál. Válasz: A kérdésben felvetett probléma látszólag sokadrendű a háziorvosi gyakorlatban, mivel általánosságban nem jellemzô (nem szükséges) a gyakori számlakiállítás. Mivel mégis elôfordul, így szükségesnek tartom a kérdés kissé részletesebb megválaszolását. Még indokoltabb a hivatalos elôírásokkal tisztában lenni, mivel a szabálytalan számla nem jogosítja a háziorvost _ a gazdasági társaságát _ az általa vásárolt termék, igénybevett szolgáltatás költségkénti elszámolására, ha az általa kifizetett _ átutalt ellenértékrôl készített számla nem felel meg a törvényben elôírt feltételeknek. A PM rendelet az eddigieknél szigorúbb követelményeket támaszt a számla kiállítói felé, melynek érvényre juttatását az ellenôrzési gyakorlat a számla elfogadójára _ tehát a háziorvosra _ való felelôsség áthárításával kívánja elérni. Ez az objektív felelôsség" a gyakorlati alkalmazása következtében olyan dolgokért is felelôssé teszi a számla, elfogadóját, amire semmi ráhatása nincsen. Az adóigazgatási azonosításra alkalmatlanul kiállított számla az elfogadónál nem teremthet adólevonási jogosultságot, a kiállítónál pedig mulasztási bírsággal szankcionálható. Ezek után rátérek a konkrétumokra. Az év elején erôs visszhangot váltott ki az, hogy a forgalomban csak olyan számlanyomtatványok kaphatók, amelyek nem felelnek meg a 2000. január l-jétôl hatályos elôírásoknak, vagyis nem tekinthetôk az ilyenek adóazonosításra alkalmasaknak. Ennek áthidalására egy pénzügyminiszteri intézkedés lehetôvé tette az adóhivatalnak, hogy 2000. június 30-ig az addigi szabványok szerint kiállított számlákat érvényesnek fogadja el, ezt követôen azonban csak a törvényes részletezettségű számla tekinthetô teljesnek, még akkor is, ha azokat a régi" nyomtatványokon teljesítik. Ezt az engedményt két dolog tette lehetôvé: az ÁFA törvény 13. § /1/ bekezdés 16. pontja szerint: számla (egyszerűsített számla) adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan bizonylat, amely legalább a következô adatokat tartalmazza: _ a., a számla sorszáma; _ b., a számla kibocsátójának neve, címe és adóigaz- gatási azonosító száma ; _ c., a vevô neve és címe; _ d., a teljesítés idôpontja; _ e., a számla kibocsátásának kelte; _ f., a fizetés módja és határideje; _ g., a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához; _ h., a termék (szolgáltatás) mennyiségi egysége és mennyisége; _ i., a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított egységára; _ j., a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértéke tételenként és összesen; _ k., a felszámított adó százalékos mértéke; _ l., az áthárított adó összege tételenként és összesen; _ m., a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke tételenként és összesen; _ n., a számla végösszege Tájékoztatásul közlöm, hogy készpénzes fizetések átvételére az egyszerűsített számla szolgál, amely tartalmát a 17. pont foglalja magában. 17. pont: Egyszerűsített számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan bizonylat, amely legalább a következô adatokat tartalmazza: _ a., a számla sorszáma; _ b., a számla kibocsátójának neve, címe és adóigazgatási azonosító száma; _ c., a vevô neve és címe; _ d., a számla kibocsátásának kelte; _ e., a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához; _ f., a termék (szolgáltatás) mennyiségi egysége és mennyisége; _ g., a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított egységára; _ h., a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke tételenként és összesen; _ i., a 44. § /2/ bekezdésében meghatározott százalékérték (20%, 10,71%) Az engedmény" megadásának második oka az, hogy a PM a törvényben megfogalmazott számla, egyszerűsített számla, nyugta nyomtatványok formájának meghatározására vonatkozó kötelezettségének a mai napig nem tett eleget. Az általam eddig leírtakhoz szeretnék néhány megjegyzést fűzni. A számla tartalmi kellékeinek felsorolásából _ mint az látható _ hiányzik a bélyegzô alkalmazása, valamint az aláírás. E két kellék nincs kötelezôen elôírva, így azok hiánya nem kifogásolható. Tájékoztatásul közlöm, hogy a Számviteli Törvény 2001. január 1-jétôl hatályba lépô módosítása várhatóan kötelezôvé teszi az aláírást mint kelléket. Erre utal a parlament elé terjesztett szöveg, amely szerint _ idézem _ a számla alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát _ ha a jogszabály eltérôen nem rendelkezik _ a gazdálkodó képviseletére jogosult személy vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított személy, a gazdálkodó azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával igazolja". A bélyegzô kötelezô használatáról a törvényjavaslat továbbra sem intézkedik. A számla kötelezô tartalmi kellékeként szerepel (16. k. illetve 17. i.) a felszámított adó százalékos mértéke. Az egészségügyi szolgáltatás tárgyi adómentes tevékenység, így ide a Mentes az adó alól", vagy röviden: TAM szöveget kell beírni. A számla nyomtatványok használatával kapcsolatban közlöm még az alábbiakat. Az ellenôrzést végzô APEH-dolgozók körében sem lesz _ várhatóan _ egyértelmű az ezzel kapcsolatos eljárás. Kérem figyelembe venni az alábbiakat: az Adólevelek 2000/2. számában az APEH elnökhelyettese közli: A régi nyomtatványok is érvényesek, ha az új elôírások szerinti adatokat feltüntetik rajtuk." Az Adó 2000/9. számában megjelent állásfoglalás viszont azt tartalmazza, hogy megoldást jelentett az a pénzügyminiszteri döntés, melynek értelmében a régi típusú nyomtatványok 2000. június 30-ig használhatók". A cikk utolsó bekezdése ezt _ véleményem szerint _ helyesbíti azzal, hogy: a számlának, egyszerűsített számlának nincs kötelezô formai elôírása továbbra sem ". Ezek után _ emiatt _ felelôsségre vonásnak nem lehet helye. Az eddig közöltek választ adtak a feltett kérdésre. Kiegészítésként szeretném még a vállalkozó háziorvosok figyelmét arra is felhívni, hogy az adóhatóság ellenôrei látogatásuk" során vizsgálhatják a számlabizonylatok eredetiségét, ezért szükséges, hogy a kibocsátó (háziorvos) rendelkezzék _ a számlát forgalmazó kereskedô által a vásárlás alkalmával kibocsátott számlával, amelyen szerepel _ az értékesített nyomtatvány megnevezése, _ a nyomtatvány sorszáma (-tól _ig), _ a vevô neve és címe (székhely, telephely), _ a vevô adóazonosító száma. A fentieken kívül a nyomtatványforgalmazótól vásárolt számla és nyugtanyomtatványokat szigorú számadás alá kell vonni, vagyis olyan nyilvántartást kell vezetni, amelybôl fajtánként nyomon követhetô a vásárolt nyomtatvány beszerzése, felhasználása, kiselejtezése. Számítógéppel elôállított számla esetén a szigorú számadás alá vonás oly módon valósul meg, hogy a program _ beleértve az alaki hibás, vagy a tartalmilag rontott, illetve megsemmisült vagy elveszett számla esetét is _ kihagyás és ismétlés nélkül biztosítja a sorszámozást és a másolatok alapján a hiánytalan elszámolás biztosított. Kérdés: Nézeteltérés alakult ki köztem és
a könyvelôm között a vállalkozásban használt személygépkocsi
üzemanyagköltségének elszámolhatósága tekintetében. Könyvelôm szerint az üzemanyagtöltô állomás által adott számla alapján számolhatom el a felhasznált benzin költségét, én viszont úgy értesültem, hogy a fogyasztási norma és az APEH-egységárak szerinti felhasználás bizonylat nélkül is elszámolható. Válasz: A kérdésbôl nem tűnik ki, hogy Ön milyen formában végzi a vállalkozói tevékenységét. Ugyanis, ha egyéni vállalkozóként, akkor tetszése szerint választhat a kérdésben feltett két lehetôség között. Amennyiben üzemanyagköltség címén az üzemanyag-fogyasztási norma és az APEH által közzétett üzemanyagár szorzataként kialakult összeget óhajtja elszámolni, úgy az APEH negyedévenkénti _ a negyedévet megelôzô hónap 25. napjáig közzétett _ üzemanyagárakkal kell számolnia. Választhat úgy is, hogy az üzemanyagszámlák költségeit veszi figyelembe. Ez utóbbi esetben azonban ügyelnie kell arra, hogy a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség. A módszerek között választása negyedévre szól, azaz a negyedév elsô napján alkalmazott költség elszámolási módszert kell alkalmaznia az egész negyedévre. Társas vállalkozás keretében praktizáló háziorvos az üzemanyagköltségeket kizárólag számla alapján számolhatja el, mivel a Számviteli Törvény értelmében könyvelni csak bizonylat(ok) alapján lehet. Az indokolt mennyiség és a megtett út jogosságát ebben az esetben is ellenôrizhetik. Izsó Lajos könyvvizsgáló rovata
|
| Privát praxis rovatunkat a Byk Gulden támogatja Byk Gulden 1138 Budapest, Váci út 168/F
|
|
E-mail levelezés erre a címre: HIPPOCRATES Copyright: © Hippocrates 1999. Created by Spinerette Information Systems 1999. |