Az intravénás drogélvezôk akut vírushepatitisz járványát már az 50-es években észlelték az Egyesült Államokban. Azóta világszerte több akut vírushepatitisz járványt közöltek kábítószer-élvezôkön, melyeket hepatitisz B, C, illetve D vírusok okoztak^{7. Mivel a felsorolt vírus fertôzések esetén igen nagy arányban alakul ki krónikus májbetegség - krónikus vírushepatitisz, késôbb májcirrhosis, illetve hepatocellularis carcinoma - a kérdés közegészségtani jelentôsége igen nagy. A fenti vírusok elsôsorban parenterális úton terjednek, ezért érthetô, hogy elôfordulásuk az intravénás kábítószer élvezôkön sokkal gyakoribb. Az intravénás drogbetegek között a hepatitisz B vírus-fertôzésgyakoriságát külföldi szerzôk 34-89% közöttinek találták olyan európai országokban, ahol a populáció fertôzöttsége nem éri el az 1%-ot2,3,7. Hasonlóan a hepatitisz D vírus-fertôzésgyakorisága 30% körüli volt a normál populációban észlelt 0,5%-kal szemben8. A hepatitisz C vírus-fertôzöttség aránya az intravénás drogfogyasztók között különbözô közlemények alapján 40-86% közötti olyan országokban, ahol az átlagpopuláció fertôzöttsége 1-3%2,3,13. A hepatitisz D és C vírus-fertôzés esetén pozitív korrelációt találtak a fertôzés gyakorisága és a drogfogyasztás idôtartama között. A vizsgálatok során észlelt magas hepatitisz vírus prevalenciát részben a közös tű-, illetve fecskendôhasználat, részben a drogos életformával gyakorta együtt járó promiszkuitás, csökkent immunitás következményének tartották. Az intravénás droghasználatnak a hepatitisz vírusfertôzésen kívül is számos egyéb komoly szervi komplikációja lehet, például az injekció beadására szolgáló erek trombózisa, következményes embólia, immunológiai abnormitások, bakterémia, szepszis, endocarditis, tüdôbetegségek (pneumonia, bronchospasmus, granulomatosis), vesebetegségek (nekrotizáló angitis, glomerolonephritis, nephrosis szindróma), neurológiai betegségek (meningitisz, tályogok, myelitis transversa, polyneuropathia, myopathia)12.}

A kábítószer-élvezôk száma hazánkban is ugrásszerűen növekszik. Háziorvosok segítségével végzett országos felmérés alapján 1990-ben 27 000, 1992-ben 65 000 rendszeres drogfogyasztót tartottak számon1,11. Napjainkban ez a szám 100 000-re becsülhetô. A 90-es évek elsô felében az opiát fogyasztók voltak többségben, 1992-tôl ugrásszerűen nôtt a heroin fogyasztók száma. Napjainkban ezek mellett hazánkban is fellelhetô az összes világszerte használt szer. Magyarországon a drogbetegek hepatitisz prevalenciájáról és májbetegség morbiditásáról a szerzô és munkatársai végeztek felmérést10. Vizsgálatuk során az intravénás droghasználóknál 24%-os anti-HCV szeropozitivitást észleltek, szemben a magyarországi átlagpopuláció kb. 1 %-os prevalenciájával. Az anti-HCV szeropozitív drogbetegek 68%-ának anamnézisében szerepelt közös tű-, illetve fecskendôhasználat. A betegek több mint felének kezelést igénylô májbetegsége - krónikus hepatitisze - volt, de az igen rossz kooperáció miatt a kivizsgálást csupán a betegek egyharmadánál tudták elvégezni. Mind a hepatitisz B mind a hepatitisz C vírus elsôsorban parenteralis úton terjed, azonban nagyságrenddel kisebb gyakorisággal sexualis úton történô átvitel is lehetséges, valamint a vírushordozókkal közös háztartásban élôk magasabb fertôzöttségi aránya is mindkét vírus esetén ismert. Ezért fontos a családtagok szűrôvizsgálata és ezért volt meglepô és elszomorító, hogy a betegek döntô többsége nem igényelte a felajánlott családtag-, illetve sexualis partner-szűrést sem. A hepatitisz B vírus-fertôzöttség aránya nem volt nagyobb mint az átlagpopulációé. Valamennyi esetben átvészelt B vírus-fertôzésrôl volt szó, májbetegséget - krónikus hepatitiszt - egy esetben sem észleltek. A vizsgált drogbetegek között sem hepatitisz D, sem HIV vírus fertôzött nem fordult elô. Ez utóbbi adatot azért fontos megemlíteni, mert nyugat-európai szerzôk a 80-as évek végén végzett vizsgálatok során az intravénás kábítószer fogyasztóknál 15-38%-os HIV prevalenciát közöltek9.

A hepatitisz B és D vírus okozta krónikus hepatitisz jelenlegi kezelési módja az interferon terápia, hepatitisz C vírus-fertôzés esetén a kombinált interferon, ribavirin kezelés. Az interferon injekciós készítmény formájában áll rendelkezésre, melyet a beteg hetente három alkalommal adagol magának, a ribavirin orálisan adott készítmény. A kezelés idôtartama általában egy év. Az interferon monoterápiával hepatitisz B vírus-fertôzés esetén kb. 30-40%-ban, C vírus-fertôzés esetén kb. 20%-ban sikerül a tartós vírus eliminációt elérni. Kombinált interferon, ribavirin kezeléssel C vírus-fertôzésben 40-50% közötti tartós vírusmentességrôl számoltak be. Magyarországon az interferon kezelés éves költsége betegenként kb. 1 000 000 Ft, melyre az OEP egy külön zárt keretet biztosít. A gyógyszert kijelölt hepatológiai centrumok jogosultak adni, a kezelés a betegek számára ingyenes. A szerzô és munkatársai a korábban említett, hepatitisz B és C vírussal fertôzött drogbetegekkel foglalkozó vizsgálatuk során a kezelés megkezdésének kritériumául a fél éves, önbevalláson alapuló drog absztinenciát szabták10. A három éves vizsgálat tapasztalatai azt mutatták, hogy ezen betegek kivizsgálása és kezelése a rossz kooperáció miatt igen nehéz, a rossz kooperáció oka pedig a további drogfogyasztás. Tekintettel arra, hogy az igen költséges terápiával, maximális kooperáció mellett is csupán a fent említett eredményeket lehet elérni, a környezô országok gyakorlatának mintájára javasolható, hogy a krónikus B illetve C hepatitiszes drogbetegek kezelése csak legalább egy éves, vizeletvizsgálattal igazolt drogmentesség esetén kezdôdjön meg. A psychiatriai indikációval, leszoktatás céljából adott methadon kezelés nem számít drogmentes állapotnak, így a fenti egy éves periódusba sem számít bele. A kezelést megelôzô fél éves átvizsgálást is célszerű a fenti kritériumhoz kötni. A diagnózis felállításához szükséges fél éves átvizsgálás során ugyanis havonta májfunkció ellenôrzés (szérumösszbilirubin, SGOT, SGPT, ALP, gamma-GT) történik, egy alkalommal hepatitisz B, vagy C vírus kimutatás történik polymeráz láncreakcióval (PCR), illetve hasi UH vizsgálatot követôen perkután májbiopsia történik. A felsorolt vizsgálatok megfelelô kooperációt igényelnek, egy részük igen költséges, az invazív beavatkozásnak pedig szövôdményei is lehetnek. Így a kivizsgálás elvégzésének csak akkor van értelme, ha ezt követôen - amennyiben az eredmények alapján indokolt - a terápia megkezdhetô.

Nagyon fontos hangsúlyozni a felvilágosítás és a megelôzés szerepét. A közös tű és fecskendôhasználat veszélyére figyelmeztetô felvilágosító munka, illetve a drogbetegeknek steril eszközöket juttató tű- illetve fecskendôcserélô programok segítségével a 90-es évek elsô felében több európai országban sikerült elérni a drogbetegek hepatitisz B és C vírus prevalenciájának csökkenését4,5,6. Bár hazánkban a kábítószer-élvezôknél a B vírus-fertôzöttség a normál populációhoz képest nem gyakoribb, azonban a fokozott kockázat miatt az intravénás drogbetegek B vírus elleni védôoltása ajánlott. A hazai drogbetegek között jelenleg nagyobb problémát okozó hepatitisz C vírus ellen jelenleg sem aktív, sem passzív immunizálási lehetôség nem áll rendelkezésre, így a prevalencia további növekedésének egyedül a megelôzéssel, illetve az ehhez szükséges felvilágosítással lehet gátat vetni.

1. Bácskai,E Gerevich,J.,.: Adalék a magyarországi droghelyzet tisztázásához

Esély 1993, 6, 46-51.

2. Bell,J., Batey,R.G., Farrel,G.C. et al: Hepatitis C virus in iv. drug users. Med.J.Aust. 1990, 153, 274-276.

3. Botti,P., Pistelli,A., Gembassi,F.,et al.: HBV and HCV infection in iv. drug addicts, coinfection with HIV. Arch.. Virol. 1992, (Suppl.) 4, 329-332.

4. Broers,B., Junet,C., Bourquin,M., et al: Prevalence and incidence rate of HIV, hepatitis B and C among drug users on methadone maintenance treatment in Geneva between 1988 and 1995. AIDS 1998, 15, 2059-2066.

5. Goldberg,D., Cameron,S., McMenamin,J.: Hepatitis C virus antibody prevalence among injecting drug users in Glasgow has fallen but remains high.

Commun. Dis.. Public Health 1998, 2, 95-97.

6. Hagan,H., Jarlais,D.C., Friedman,S.R. et al: Reduced risk of hepatitis B and hepatitis C among injection drug users in the Tacoma syringe exchange program.

Am.J.Public Health 1995, 11, 1531-1537.

7. Koff,R.S.: Viral hepatitis In: Diseases in the liver (eds: Schiff,L., Schiff, E.R.) 7^{th ed. 1993, Philadelphia, Lippincott 492-577.}

8. Novick,D.M., Farci,P., Croxon,T.S.,: Hepatitis D virus and human immundeficiency virus antibodies in parenteral drug abusers who are hepatitis B surface antigene positive J. Infect. Dis. 1988, 158, 795-803.

9. Novick,D.M., Khan,I., Kreek,M.J.: Acquired immundeficiency syndrome and infection with hepatitis viruses in individuals abusing drugs by injection. Bulletin on Narcotics 1986, 37, 15-25.

10. Osztrogonácz,H., Gerevich,J., Horváth,G., Tolvaj,Gy., Dávid,K.: Idült hepatitisz vírusfertôzések elôfordulása drogfogyasztókon. Orvosi Hetilap 2000. (közlés alatt)

11. Rácz,J. Szociálpsychiatriai vizsgálódások magyarországi drogfogyasztók körében; a droghasználat társas közege és a drogos karrier. 1993. Kandidátusi értekezés. Budapest.

12. Stein,M.D.: Medical complications if intravenous drug use. Clinical review. J.Gen.Int.Med. 1990, 5, 249-257.

13. Trübner,K.,Polywka,S.,Püschell,K. et al.: Hepatitis C in deceased drug addicts Int.J.Legal.Med. 1991, 104, 251-254.