Annak ellenére, hogy koalíción kívül és belül nagy volt a vita a praxistörvényt illetôen, második nekifutásra 2000. február 4-én mégiscsak elfogadta az Országgyűlés. 210 igen, 79 nem és 12 tartózkodó szavazattal döntött a Ház, miután decemberben - az FKGP frakció távolléte miatt - meghiúsult az elsô szavazás. Az eltelt jó hónap során többrendbeli módosításon esett át a törvénytervezet, s mint Gógl Árpád egészségügyi miniszter nyilatkozta, hamarosan egy másik törvényben a területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkezô orvosok esetében is lehetôvé teszik a működtetési jog folytathatóságát és adásvételét. A jelenlegi törvény ugyanis csak a területi ellátási kötelezettséget vállaló családorvosokra vonatkozik, illetôleg a házi gyermekorvosokra, fogorvosokra, és a foglalkozás-egészségügyi praxist folytatókra.

A szavazást követô napon rendezték a Vállalkozó Háziorvosok XXI. Országos Találkozóját, amelyen jelen volt az egészségügyi miniszter. Gógl Árpád megnyitó beszédében korszakos törvénynek nevezte a most elfogadott praxistörvényt, s kijelentette: „Elindultunk az alapellátás átalakításához. A legjobb kezekbe tettük a gondoskodást és az alapellátást”.

Fodor Miklós, a háziorvosi privatizációért felelôs miniszteri biztos elmondta a jelenlévôknek, hogy a törvény hatálybalépése után az érintettek a Magyar Orvosi Kamarától kapják meg a működési jogukat igazoló dokumentumokat. A praxisok működésének részletes feltételeirôl szóló kormányrendelet két héten belül elkészül, eszerint a praxisjog bevihetô lesz gazdasági társaságokba, de mivel a praxis szigorúan az orvos személyéhez kötôdik, azt a doktor csakis személyesen gyakorolhatja. Továbbra is az önkormányzatnak kell gondoskodnia a rendelô fenntartásáról, ha azt nem adják el a praxistulajdonosnak. A miniszteri biztos elmondta még, hogy a rendelô vagy az orvosi eszközök megvásárlásához a kormány kedvezményes hitelt biztosít. A tervezet szerint szolgálati lakás, rendelô, eszköz vásárlásához 35 éves futamidejű, az elsô tíz évben 8 százalékos fix kamatozású kölcsönhöz juthatnak a doktorok. Újdonság a módosított törvényben a korhatár, a decemberi elôterjesztés során ugyanis a 67 évhez kötötték a nyugdíjhatárt. Jelenleg ez nem érvényes, nyugdíjas is megkaphatja és folytathatja a praxist, ha megfelel az egészségügyi alkalmassági vizsgálatnak. Ennek módja még nem tisztázott, folyamatban van a szükséges rendelet kidolgozása. A hitelkonstrukcióról még annyit, hogy háromféle „csomag” került a Pénzügyminisztérium illetékesei elé: az elsôben a praxisjoggal rendelkezô doktorok az orvosi rendelôkre, szolgálati lakásokra, eszközök megvásárlására kapnának segítséget, a másodikban az új belépôk praxisvásárlását finanszíroznák - hosszú futamidôvel -, míg a harmadik esetben a gépi eszközök, műszerek, gépkocsik rövid lejáratú hiteleit támogatnák.

A rendezvényen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár képviseletében Donkáné Verebes Éva a háziorvos feladatáról, lehetôségeirôl, finanszírozásáról tartott elôadást, mely során szólt az új törvény adta lehetôségekrôl, az ügyeleti rend új formáiról is. A gyógyszerárakról és a gyógyszertámogatási rendszerrôl dr. Déri Zoltán, az OEP munkatársa beszélt. Elmondta, hogy napjainkban több mint ötezer gyógyszer van a piacon, melyekbôl csaknem háromezer a támogatott. Ez a szám szinte napról-napra változik, újabb és újabb gyógyszerek kerülnek a forgalomba, amelyek ismerete sok feladatot ró az orvosokra. Az ismeretszerzés új módját mutatta be a Kaliforniából érkezett dr. Böröcz István. Elôadásának címe: „A korszerű esetkövetés, betegellátás. Internet a háziorvosi gyakorlatban” volt. A táblázatokkal gazdagon illusztrált bemutató azt kívánta bizonyítani, hogy az Internet milyen hatalmas segítséget tud nyújtani az orvosnak.

A rendezvény szünetében megkérdeztünk néhány érintettet, mi a véleményük az új törvényrôl, s fognak-e élni a rendelô megvásárlásával?

- Nagyon örülök a törvénynek, hiszen már hosszú évek óta tudok az elôkészületeirôl. Galgahévízen dolgozom, de két falu gyermekeit látom el, 870 kártyám van. A rendelô ügyében még nem gondolkoztam, egyelôre kivárom a készülô rendeleteket - mondta dr. Majoros Valéria gyermekorvos.

- Én egy kicsit szkeptikus vagyok. Úgy látom, mindenki el van ragadtatva, pedig igazán még nem tudjuk, hogy mit fog számunkra jelenteni ez a praxisjog. Szegeden dolgozom, ahol a rendelômmel szemben van egy másik gyermekorvos is. Felvetôdik a kérdés, hogy mindketten megkapjuk-e a praxisjogot, vagy úgy lesz, mint a gyógyszerészeknél, ahol körzetesítve van a rendelô. Ott még négyzetméterben is meghatározták, hogy hol nyílhasson gyógyszertár. A másik kérdés az egészségügyi alkalmasság. Vajon ki fogja eldönteni, hogy egy orvos mikor alkalmas munkája végzésére? Negyven éven felül szinte minden kollégánál van egy kis magasvérnyomás, reumatikus elváltozás. Ezek kizáró okok lesznek? Nekem szimpatikusabb volt az elsô verzió, amikor 67 évnél meghúzták a korhatárt. Summa summárum, jelenleg várakozó állásponton vagyok - jelentette ki egy szegedi gyermekorvosnô.

-A törvény tetszik, számomra is örvendetes. Azt azonban már most tudom, hogy a rendelôt nem fogom megvenni, mert egy nagyon elhasznált, lelakott rendelôben dolgozom. Építeni pedig koromnál fogva nem akarok. Tehát én szeretném, ha az orvosi rendelôt továbbra is az önkormányzat működtetné - így dr. Jakab Zoltán, kunhegyesi családorvos.

- Valóban sok még a kérdôjel, de az egyértelmű, hogy szükség volt erre a törvényre. Elsôsorban a betegek miatt, hiszen mindez a jobb alapellátás érdekében történt. Azt gondolom, hogy mielôtt belevágok a rendelôvásárlásba, megvárom a készülô rendeleteket, kivárom a finanszírozás kidolgozását - mondta dr. Jancsy György galgahévízi családorvos.

A szünetet követôen jogi, adó-és pénzügyi elôadások hangzottak el a praxistörvénnyel kapcsolatban, majd sor került a fórumra, ahol a háziorvosok kérdéseire válaszoltak a meghívott elôadók. Ezek sorában szóba került az öröklési jog, melyet a törvényelôkészítôk úgynevezett „folytathatósággal” váltottak ki, hogy megkerüljék a magyar örökösödési jogi procedúrákat. Ennek értelmében a praxist elsôsorban a házastárs örökölheti, csak ha ô nem tart rá igényt, jöhetnek szóba a gyermekek. A működtetési jogot a szakmai testület, azaz a Magyar Orvosi Kamara adja, az önkormányzat szerepe ezúttal csupán kezdeményezô lehet.

A számtalan kérdésre és válaszra lapunk terjedelme nem ad lehetôséget, de az Interneten közöljük az összes elhangzott aktuális kérdést és választ, az OEP rendelkezéseit és a törvényt magát.

Dunay Csilla