Alig több mint egy esztendeje, 1998. szeptember 15-én jegyezték be hivatalosan kiemelkedô közhasznú szervezetként a Konzultáció Alapítványt. Az alapítvány általában az orvosi konzultációs munka elôsegítésére jött létre. Kezdeti lépésként, a bejegyzést követô elsô fél évben a civil szervezet megszervezte, majd elindította a fôváros több kerületében a családorvosi rendelôkben történô pszichiátriai konzultációt. A családorvosok munkáját a mentális betegségeket szűrô PRIME-MDa kérdôív bevezetésével - amelyet a Pfizer fejlesztett ki, és bocsátott az alapítvány rendelkezésére - azóta is támogatják. A betegellátásban való közvetlen tevékenységükkel párhuzamosan helyet kaptak a családorvosok és pszichiáter rezidensek oktatásában is. Célkitűzésük, hogy minél elôbb országos hálózatként működjenek. Jelenleg tíz pszichiáterrel van megbízásos jogviszonyuk, mely révén a régiókban tevékenykedô lélekgyógyászok és családorvosok együttműködése csaknem hetvenezer állampolgár pszichiátriai konzultációját teszi lehetôvé. Az alapítvány céljairól, feladatáról és a jövôrôl beszélgetünk dr. Ormay István elnökkel.

- Milyen indokok keltették életre ezt az alapítványt?

- Hazánkban hozzávetôleg egymillió depresszióban, szorongásos betegségben szenvedô, és legalább ugyanennyi alkoholproblémával küszködô egyénnel kell számolnunk, továbbá vezetô helyet foglalunk el az öngyilkosság, a válások és a közlekedési balesetek terén. E megoldatlan problémák újszerű, hatékony és gazdaságos megoldásokat kívánnak, mert a kezeletlen mentális betegségek - az egyén és környezete elkerülhetô emberi szenvedésén túlmenôen - az egész társadalomra nézve óriási anyagi és erkölcsi terhet jelentenek. Szakmai programunkban megfogalmazott küldetésünk, hogy az alapellátás orvosain keresztül minél szélesebb körben tegyük lehetôvé a pszichiátriai segítséget, ily módon a lakosság számára korszerű, komplex mentálhigiénés szolgáltatást nyújtsunk. E cél megvalósítása érdekében egy országos konzultációs pszichiátriai hálózatot építünk ki, amely közvetlenül a családorvosi rendelôkben és az egyéb szakorvosi ambulanciákon segíti a kollégák mentálhigiénés prevenciós és terápiás munkáját. A konzultációs pszichiátriai rendszernek a jelenlegi betegellátási formák mellett életre hívásával a még felderítetlen, vagy kezeletlen mentális zavarban szenvedô betegek nagy tömege válik kiszűrhetôvé, és e betegek a családorvosokon és a szakrendelôk orvosain keresztül hatékony kezelésben is részesülhetnek. Célunk, hogy egy minôségi szolgáltatás kialakításával mi is hozzájárulhassunk a betegellátás minôségének fejlesztéséhez.

- Hogyan fogadta a szakma kezdeményezésüket, hiszen ez a módszer - azaz, hogy kihelyezett lélekgyógyász működik a háziorvosi rendelôben - hazánkban eddig ismeretlen volt? A pszichiáterhez külön családorvosi beutalóval lehetett eljutni, akit sokan azért nem kerestek fel, mert féltek az elôítélettôl, a stigmától.

- Alapítványunk programja kedvezô szakmai fogadtatásra talált, amelyet a szakmai támogató nyilatkozatok mellett a fôváros és Pest megye területén lévô valamennyi családorvosi rendelôbe szóló ÁNTSZ-engedélyünk is jelez. Támogatóink között van a Pszichiátriai Szakmai Kollégium, a Magyar Orvosi Kamara, a Fôvárosi Pszichiátriai Szakfelügyelô Szakfôorvos, a Magyar Pszichiátriai Társaság, Az ÁNTSZ Fôvárosi Intézete, a SOTE és a HIETE Családorvosi Tanszék, az Országos Alapellátási Intézet, a Szószóló Alapítvány a betegek jogaiért, valamint az Égisz Lelki Sérültek Országos Családi Egyesülete. Jelentôs elismerése munkánknak, hogy külföldi partnerünkké és támogatónkká vált az Academy of Psychosomatic Medicine is. A Fôvárosi és a Pest megyei OEP-vel megköthettük a receptírási szerzôdést is. Perspektivikus párbeszéd alakult ki több kerületi önkormányzat és alapítványunk között.

- Kik dolgoznak a Konzultáció Alapítvány égisze alatt?

- Működésünk gerincét az a tíz fôs pszichiáter és pszichoterapeuta szakorvosgárda képezi, amely a fôváros területén elszórtan kiépített, tartós és személyre szóló munkakapcsolat keretében rendszeresen felkeresi a családorvosi rendelôket, és negyven családorvossal karöltve hozzávetôleg 68.000 lakosnak nyújt könnyen elérhetô szakorvosi segítséget. Munkatársaink e tevékenységet döntôen önkéntes munkában végzik. A konzultáció alkalmával a szakemberek megvizsgálják a már kiszűrt vagy kiválasztott betegeket és részletes terápiás javaslatot tesznek a beteg kezelését végzô családorvosoknak. A háziorvosok ily módon szakorvosi segítséggel kezelhetik a kompetenciakörükbe tartozó mentális zavarban (is) szenvedô betegeiket anélkül, hogy ez a kezelési forma a betegek stigmatizációjával, vagy bármilyen többletráfordítással járna együtt.

- Ez a komplex szolgáltatás tehát a jelenlegi betegellátási formákhoz kapcsolódva a közvetlen betegellátáson túlmenôen egyúttal többszintű prevenciós tevékenységet is jelent.

- Igen, hiszen az epidemiológiai adatokra támaszkodva, bármelyik teoretikus pszichiátriai betegségmodellt - például biológiai, szociálpszichiátriai, pszichoszomatikus, pszichodinamikus, stb. - alapul véve nyilvánvaló, hogy az általunk kínált komplex pszichiátriai szolgáltatásnak a betegellátásba lazán integrált megvalósításával az eddig kezeletlen betegek jelentôs hányada költséghatékony, individualizált pszichiátriai ellátáshoz juttatható. E lehetôségnek a pszichiátriai és a szomatikus betegségtörténések patognomikus és patoplasztikus kölcsönhatásainak ismeretében messzemenô egészségügyi és gazdasági vonzata van. E szemléletmód kiemelt részterületei: a betegségtörténés pszichoszomatikus felfogásmódja és kezelése, a szomatikus reakciók adequat pszicho-és farmakoterápiája, a tüneti viselkedés-és magatartászavarok korai felismerése és kezelés, a mikroszociális kapcsolati zavarok patológiájának pszichiátriai okai és kezelése, a kóros és káros életvezetési zavarok pszichiátriai és pszichodinamikai összefüggésrendszerének feltárása és korrigálási lehetôsége, valamint a patológiás családmodellben élô fiatalok pszichoszomatikus, szociálpszichiátriai zavarainak aktualizált prevenciós lehetôségeinek kidolgozása.

- Úgy tűnik, felismerték azt az igazságot, hogy a problémát ott lehet hatékonyan megoldani, ahol az felmerül...

- Természetesen. A háziorvosi gyakorlatban és a kórházi ellátás szintjén a „nem pszichiátriai” osztályokon és szakrendeléseken kell idôben fölismerni a pszichiátriai betegségeket. Másik alapelvünk, hogy a pszichiátriai kezelést ott kell nyújtani, ahol a betegek többsége megtalálható. A megoldás keresésekor figyelembe kell vennünk azt is, hogy a pszichiátriai betegségekben szenvedôk rendkívül nagy számával élesen szembeállítható a hazai szakemberek kis létszáma. Így van ez a nálunk sokkal gazdagabb és fejlettebb egészségügyi ellátással rendelkezô országokban is. Ez a megállapítás tehát egyben annak a szükségszerűségnek a felismerése is, hogy a pszichiátriai betegségben szenvedôk jelentôs hányada nem is kezelhetô a pszichiátriai szakellátás rendszerében. E meggondolásból következik, hogy a jelenlegi pszichiátriai ellátási formák ésszerű fejlesztése mellett alternatív lehetôségeket kell keresni. Ideális megoldást kínál a külföldön már körülbelül 50 éves múltra tekintô konzultációs-kapcsolati pszichiátriai modell, amely szervezetileg független, vagy csak lazán integrált a már meglévô, hagyományos struktúrákhoz, s a konzultáció révén a közvetlen betegellátást könnyebben és rugalmasabban végzi azokon a helyszíneken, ahol a betegek többsége megtalálható. Programunk a közvetett betegellátást is szolgálja a társszakmák orvosaival való folyamatos kapcsolattartáson keresztül, amely azért nélkülözhetetlen, mert a pszichiátriai betegek ellátása speciális diagnosztikus, terápiás és betegvezetési problémákat vet fel. Végül, de nem utolsó sorban alapítványunk a pszichiátriai és az orvostudomány terén jelentôs kutatómunkát is végez.

- Milyen jövôre számít az alapítvány?

- Eddigi működésünk értékelése azzal zárult, hogy a konzultációs pszichiátria szemlélete és ellátási formája polgárjogot nyert az oktatásban és a betegellátási gyakorlatban. Ezt követôen megnyílhat az út elôttünk az országos konzultációs pszichiátriai hálózat kiépítése felé, amely irányba a szakma nemzetközi képviselôinek bíztatása is felbátorított bennünket. Ütemezési tervünknek megfelelôen szeretnénk kiterjeszteni hálózatunkat a fôvárosban, az ország megyéiben, sôt más szakorvosi rendelôk irányába is. Gondolok itt a nôgyógyászat, a kardiológia, a reumatológia szakterületére. Rendszeres továbbképzéseket szeretnénk szervezni, s az Internet felhasználásával kívánjuk segíteni az ország eldugott területein dolgozó érdeklôdô családorvosok munkáját, valamint levelezési lista alapján a lakossági tanácsadást. A közeli jövôben a nyilvánosság elé lépünk gerontológiai és genetikai szakmai programunkkal is.

Dunay Csilla