Gyermekkorban a fejfájás gyakori panasz. Az elmúlt évben (1998) a betegek 48százaléka került emiatt beutalásra. Az elvégzett vizsgálatok alapján a fejfájás miatt szenvedô gyerekek 69 százalékánál tensios cephaliat lehetett igazolni. Gyermek- és serdülôkoron kívül, már csecsemôkorban is elôfordulhat fejfájás. 10 éves kor alatt fiúknál, 10 éves kor felett lányoknál fordul elô gyakrabban.

A fejfájás okait a következôképpen lehet csoportosítani:

• hypertonia

• nephrologiai eltérések

• cardiologiai elváltozások, amelyek olyan fokúak, hogy agyi hypoxiához vezetnek

• nagyfokú anaemia

• infectiok prodromalis szaka

• parotitis, varicella reparatios szaka

• lázas állapot

• kezeletlen vagy nem jól beállított diabetes mellitus

• allergia

-szemészeti elváltozások:

• visus eltérések

• strabizmusok

• gyulladások

• sinusitis maxillaris

• adenoid vegetatio

• rhinitis allergica

• gyulladások

• harapási rendellenességek ( pl: mélyharapás, amely a temporomandibularis

• ízület fájdalmát okozhatja, s ez temporalis fejfájást eredményezhet)

• elsôsorban a. temporalis ( fôleg serdülôknél)

tarkótáji és a nyaki izmoknál gyakran elôforduló kínzó izomfájdalom, mely ferde fejtartást (torticollis musc. ) és fejfájást okoz

• depressio

• schisoaffectiv zavarok

• szorongás eredményezi, hogy az izomzat kórosan megfeszül, elsôsorban frontalisan és bitemporalisan, ritkábban occipitalisan. Izomfeszülésen kívül mérsékelt hypoxia is kimutatható az agyszövetekben. A szorongásos állapot a vestibularis rendszeren keresztül okozza az izom feszülését, ami a fájdalmat kiváltja. Gyermekeknél a tensios cephalia igen nagy százalékban fordul elô. A szorongás okai lehetnek: rendszertelen táplálkozás, sok visualis inger (TV, számítógép), kevés mozgás, fokozott iskolai követelmény, feszült otthoni légkör.

gyermekkorban a hátsó scala tumorok gyakoribbak, pl. a kisagyi astrocytoma és medulloblastoma. Ezek lassan, hónapokig növô tumorok, melyeknek sokáig csak a fejfájás az egyetlen tünete.

• meningitis

• encephalitis

• agytályog

• contusio

• subduralis haematoma

• commotio: az agyszövetben microcirculatios zavar lép fel és az oedema készség fokozódhat. Elsôsorban klinikai tünetek alapján diagnosztizálható az elváltozás (EEG eltérés esetleg lehet). A commotiot minden estben komolyan kell venni, l0-l4 napos ágynyugalom szükséges, súlyosságtól függôen 1-6 hónapig az aktív mozgást mellôzni kell, mert makacs, semmiféle gyógyszerre nem reagáló, elhúzódó fejfájás maradhat vissza.

• hydrocephalia: csecsemôkorban gyakrabban fordul elô, de serdülôkorban is kialakulhat. Jellemzôje az éjszakai kínzó fejfájás.

• subduralis hygroma: fô tünetei a nyugtalanság, a gyakori hányás és az alvászavar

• alacsony liquornyomás: pl. shunt műtétek után kialakult réskamránál

• -epilepsia:

• a betegség manifestatioja elôtt hetekig, hónapokig az egyetlen tünet a fejfájás.

• A betegség kialakulása után subictalis, interictalis szakban jelentkezhet fejfájás.

• (Jól beállított gyógyszeres therápia mellett a beteg panaszmentes.) A temporalis epilepsiak gyakran társulnak migrainnel.

-vascularis anomaliak - congenitalis aneurismak

• a gerinc cervicalis szakaszán, valamint a craniovertebralis átmenetnél lévô fejlôdési anomaliak, agyi keringési zavart okozhatnak, vagy súlyos esetben compressios tüneteket.

• leggyakorib 7- l5 éves korban, ritkán csecsemôkorban is elôrdulhat alteraló hemiplegiaval. 10 éves kor felett fôleg lányoknál alakul ki. Aetiologiája ismeretlen, az öröklôdésnek szerepe lehet, elsôsorban anyai ágon. A kiváltó ok többféle lehet: psyches eredet (generalisalt szorongás, kifáradás), hosszú ideig erôs fényen való tartózkodás, túl sok alvás, idôjárási frontok, élelmi anyagok (csokoládé, hal /pisztráng/, sajt, cola, mogyoró), praemensrtruatios vagy ovulatios idôszak, nagyobb lányoknál esetleg az anticoncipiensek.

A hirtelen jelentkezô fejfájás hátterében vascularis folyamat zajlik három fázisban:

• 1. vasoconstrictio - ischaemias szak

• 2. vasodilatatio - vezetô tünetek lüktetô, éles fájdalom és sápadtság

• 3. periarterialis oedemas szak alatt kialakult tünetek lassan szűnnek meg.

A vascularis történéseket befolyásoló biokémiai anyagok (neurotransmitterek):

• 1. szerotonin, amely az agyszöveti raktárakból és a thrombocytakból szabadul fel, vasoconstrictiot és az erek fokozott permeabilitását okozva

• 2. hisztamin, amely a hizósejtekbôl felszabadulva a neurokininszint emelkedését okozza, mely a fájdalomküszöböt csökkenti

• 3. polypeptidek (P anyagok), amelyek vasodilatatiohoz vezetnek.

• - egyszerű migraine aura nélkül: a fejfájás hirtelen alakul ki frontalisan, féloldalt temporalisan, bitemporalisan, esetleg szem körül. A fájdalmat a fény és a zaj fokozza. Ajak-, kéz-, lábzsibbadás és láz is kialakulhat. A fájdalom lüktetô, hasogató (de nem olyan intenzív, mint felnôttkorban), ezt hányás követi, majd mély alvás, amely l2 órán át is tarthat. Ezután a gyermek legtöbb esetben panaszmentesen ébred.

• - egyszerű migraine auraval: visualis sensatiok (homályos látás, látótér-beszűkülés, felvillanások, cikkcakk vonalak, tárgyak elmosódottak; a tüneteket a retina ischaemiája okozza); ajak-, nyelv-, kéz-, lábzsibbadás; hyperaesthesiak. Ezen tünetek után jelentkezik a kínzó fejfájás, hányás, majd a mély alvás.

• - komplikált, szövôdményes migraine (migraine accompagneé): a klasszikus tüneteket mono, vagy hemiparesis kíséri, általában azon az oldalon, ahol a fejfájás kialakult (ez nem mindig szabályszerű). Kísérheti a fô tüneteket aphasia és súlyos esetben rövid ideig tartó eszméletvesztés is. A tünetek 1-2 óra alatt megszűnnek, de a hemiparesis napokig is eltarthat.

• - migraine variansok: ezen esetekben a kísérô tünet uralja a panaszt, fejfájás nincs, vagy csak enyhe.

A.basilaris területén jelentkezô migraine tünetei az ér ellátási területén alakulnak ki: tarkótáji fejfájás, kétoldali látászavar, szédülés, ataxia járáskor, fülcsengés, dysrthria valamint a nyelv, és a kezek kétoldali paresthaesiája, esetlegesen eszméletvesztés. Általában serdülôkorban kezdôdik, lányoknál gyakoribb.

Ophthalmoplegias migraine: a fájdalom oldalán a III. (n.oculomotoius) agyideg paresise jellemzi. A pupillatágulat hetekig fennállhat. A tünetet kiválthatja az a.communicans posterior aneurysmaja, vagy a sinus carnosisban lévô gyulladás is.

Alteralo hemiplegia: gyakoribb a kisdedkorban kialakuló hemiplegia illetve hemiparesis, de csecsemôkorban is elôfordulhat. A tünet általában rövid idô alatt megszűnik, de néha napokig is eltarthat, hol egyik, hol másik testfélen manifesztálódva. Amennyiben többször elôfordul, a tünet súlyosbodik, nyugtalanság, nystagmus, choreoatethotikus mozgások is megjelenhetnek. Súlyos állapotban psychomotoros retardatio alakul ki.

Ciklikus hányás: fejfájás nélkül olyan fokú lehet a folyadékvesztés, hogy infusio adása válik szükségessé.

Benignus paroxismalis vertigo: általában rövid idô alatt megszűnik, de súlyosabb esetben napokig is eltarthat.

Acut confusos állapot: izgatottság, zavartság jellemzi, nagyfokú hangulatlabilitással. A tüneteket localis agyoedema kialakulása okozza.

Az anamnesis felvétele során a következôket kell tisztázni:

1. - a családban van-e fejfájós,

2. - mennyi ideje, milyen gyakran, melyik napszakban fáj a feje,

3. - hol jelentkezik a fájdalom,

4. - milyen gyorsan alakul ki és milyen jellegű,

5. - vannak-e kísérô tünetek,

6. - fizikai terhelés esetén fokozódik-e a fájdalom (pl: köhögés, sport)

7. - iskolai teljesítményében történt-e változás,

8. - mennyi ideig tart és hogy múlik el a fájdalom,

9. - meghatározható-e a kiváltó ok,

10. - van-e valamilyen krónikus betegsége.

A jól felvett anamnesis segíthet a diagnosis pontos felállításában.
Elôször az extracranialis elváltozásokat kell kizárni, majd a fizikális neurologiai vizsgálatokat elvégezni és szükség szerint műszeres vizsgálatokkal is kiegészíteni (pl.: koponya Rtg., CT, MRI, EEG, Doppler, PET). Esetenként a beteg IQ-ját és psyches állapotát is fel kell mérni.

A kezelést a diagnosis tisztázása után kezdhetjük, bár a fájdalomcsillapításra már elôbb is szükség lehet. A fejfájás okát meg kell keresni!

Tensios cephalia: a fájdalomcsillapítás csak átmenetileg hatásos, a kiváltó okot kell megszüntetni. Életviteli tanácsokat kell adni, kihangsúlyozva, hogy bizonyos szokások mennyire károsítják az egészséget. Napirendet kell készíteni a gyerekkel és a szülôvel közösen. Ezeken kívül szükséges a fokozott izomtónus oldása aktív és passzív mozgással. A vestibularis rendszeren keresztül hatnak a forgó, lengô, billenô, rugózó mozgások (pl.: hintaszék, hinta, forgószék). Jó eredmény érhetô el az este végzendô váll-fej tornával (vállak elôre, hátra feszítése, felemelése, lesüllyesztése, vállkörzés, fejdöntés oldalra, elôre, hátra, fejkörzés). Az aktív mozgások közül hatásosak azok a mozgáskombinációk, amelyek az ütés, dobás, rúgás, dobolás és kalapálás mozgáselemeket tartalmazzák (elsôsorban labdajátékok és küzdôsportok).

Migraine: abban az esetben, ha a kiváltó ok jól meghatározható, azt meg kell szüntetni (pl: erôs napsütés, élelmiszerek). A leggyakoribb kiváltó ok psyches eredetű, ezért nyolc éves kor felett relaxatios treninget, bio feed back technikák elsajátítását javasoljuk.

A gyógyszeres kezelés nehéz, mert a gyógyszerek eredményesen, csak a vasoconstrictios fázisban hatnak, de ez a szakasz rövid, és a fájdalom minimális. Nagy fájdalom a vasodilatatios fázisban jelentkezik, de a gyógyszerek már alig hatnak, és a folyamat kiteljesedik. Roham esetén adható vasospasmust oldó készítmények, kalcium antagonisták, serdülôkortól ergotamin készítmények, antiemetikumok, szerotonin antagonisták, analgeticumok. Amennyiben gyakran ismétlôdnek a rohamok, tartós kezelés válhat szükségessé: béta blockolóval, antiepilepticummal, antihistaminikummal, szerotonin antagonista készítményekkel.

A fejfájás gyermekkorban gyakori panasz. Az egyszerűnek tűnô tensios cephaliánál is kell megoldást keresni, mert a nem túl erôs, gyakori fejfájás az érzelmi és hangulati élet fejlôdészavarához, iskolai teljesítményromláshoz vezet, akadályozva a harmonikus személyiség kialakulását.