Schultz: Tehénfejérje allergia

Tehéntejfehérje allergia
csecsemô- és kisgyermekkorban (klinikai vonatkozások)

A csecsemô- és kisgyermekkori allergiás betegségek leggyakoribb oka a táplálékokban lévô fehérje, ezek közül is legfontosabb a tehéntejfehérje. Ez az elsô fajidegen fehérje, amivel a csecsemô találkozhat. Ebben az életkorban tehát a legnagyobb jelentôségű a tehéntejfehérje allergia, ezt követi a tojás, szója és gabonafehérjék okozta allergia.

Gyakoriság
A tehéntejfehérje allergia pontos gyakorisága nem ismert. Az irodalmi adatok nagyon eltérôek elsôsorban azért, mert az egyes intézetekben a diagnosztikus lehetôségek nem egyformák, és a diagnosztikus kritériumok sem azonosak. A gyakoriság függ a földrajzi helyzettôl, az anyatejes táplálék gyakoriságától, mesterséges táplálásnál a tápszer minôségétôl.

Jacobson és Lindberg^{1 táplálék elimináción
és terhelésen alapuló prospektív tanulmánya szerint 1 éves kor alatt
a táplálék allergia gyakorisága 1,9 százalék. Hazai adatok hasonló
eredményt mutattak, Polgár2 budapesti 0-3 év közötti
gyermekpopulációban a táplálékfehérje allergia gyakoriságát 2,3 -
2,5 százaléknak, ezen belül a tehéntej allergia gyakoriságát 1,9 -
2,1 százaléknak találta.}

Európában különbözô szerzôk 4,5 a tehéntej allergia gyakoriságát 3,1 százalékra az egyéb táplálékallergiával együtt 15,5 százalékra becsülik a 3 év alatti gyermekekben.

Örökletes tényezôk szerepe
Nem ismert ma még az atopiát átörökítô gén, a családvizsgálatok autoszomális domináns öröklésmenet mellett szólnak. Ismert, hogy olyan családban, ahol mindkét szülô allergiás, az utódban az allergiás betegség kockázata magasabb (60-80 százalék). Az öröklôdés pontosabb megismerése a molekuláris biológia fejlôdésétôl várható.

Az örökletes tényezôk mellett a környezeti tényezôk is fontosak a betegség pathogenesisében: a korai idegenfehérje-bevitel (korai tehéntej táplálás), az anyatejes táplálás korai elhagyása, az immunrendszer éretlensége.

Diagnózis
A táplálékallergiás betegségek diagnózisának kritériuma az, hogy a táplálék adása klinikai tüneteket okozzon, a táplálék elhagyása tünetmentességet eredményezzen, és ismételt bevezetése az étrendbe (provocatio) a tünetek kiújulását okozza.
A diagnózis felállításához szükséges eliminációk és provokációk kivitelezésére és számára vonatkozóan nincs egységes állásfoglalás.
Goldman és munkatársai8 eredetileg 3 alkalommal történô eliminációt és terhelést javasoltak 1963-ban.
Tekintettel a terhelések hátrányos hatásaira (életveszélyes szövôdményei lehetnek), a hazai gyakorlat szerint az orvosok többsége megelégszik egy eliminációs és terheléses procedurával.
A táplálékallergia diagnózisa a kiváltott immunológiai reakció különbözôsége s a klinikai tünetek sokfélesége miatt nehéz. A különbözô allergia reakciótípusok jellemzôit az 1. táblázaton tüntettük fel. (Hill és munkatársai)3
A diagnózis alapja a beteg részletes egyéni és családi anamnézise, valamint a terhelés-eliminációs teszt. Ezt kiegészíthetjük különbözô laboratóriumi vizsgálatokkal és a jejunalis biopsia histológiai értékelésével. 2. táblázat

Klinikai tünetek
A betegség legfontosabb klinikai jellemzôje, hogy mindig 6 hónapos kor elôtt jelentkezik (általában 3 hó körül), átmeneti jellegű és spontánul megszűnik 1,5 - 2 éves kor körül. Leggyakoribbak a gastrointestinalis tünetek, ezt követik a bôr, majd a légúti jelek. A tünetek egyszerre, egyidôben is elôfordulhatnak.4,5
A tehéntej allergia legfontosabb klinikai tüneteit a 3. táblázaton foglaltuk össze.
Gyakorlati szempontból igen fontos, hogy a fel nem ismert tehéntej allergia csecsemôkorban életveszélyes állapothoz vezethet. A kezdeti malabszorpció súlyos malnutriciót okozhat, amely totális parenterális táplálást tehet szükségessé. A fel nem ismert tehéntej allergia kórélettani történéseit és következményeit a 4. táblázaton foglaltuk össze.

A tehéntejfehérje allergia kimenetele
Irodalmi adatok szerint a csecsemôkori táplálékallergia általában 3-4 éves korba megszűnik. Schrander6 adatai szerint a tehéntej allergiás gyermekek 85 százaléka 1 éves korban, 78 százaléka 2 éves korban, 49 százaléka 3 éves korban még allergiás volt.
Savilahti7 utánvizsgálatainak eredményei azt mutatták, hogy a csecsemôkorban és kisdedkorban táplálékallergiában szenvedô gyermekek 26-53 százaléka késôbbi életkorban ismét allergiássá válik, amikor is a táplálékallergiát légúti allergia váltja fel.

1.táblázat

KÜLÖNBÖZO ALLERGIA REAKCIÓTÍPUSOK

(Hill és munkatársai 1991)

azonnali hiperszenzitivitási reakció
(45 percen belül)
össz. IgE és specifikus IgE
bôrpróba pozitív
urticaria, angiooedema
késleltetett reakció (45 perc - 20 óra)
IgE és IgG antitest IgA hiány
gasztrointesztinális tünetek
késôi reakció (20 óra után)
bôrpóba kétes, specifikus ellenanyag kétes v.
atópiás dermatitis, bronchitis, hasmenés IgM

^{VISSZA a
szöveghez}

^{2. táblázat

A LEGGYAKRABBAN ALKALMAZOTT DIAGNOSZTIKUS MÓDSZEREK

Immunglobulinok vizsgálata (IgA hiány)
Össz. IgE szint
Antigén specifikus RAST (radioallergo sorbent test,
Wide, 1967)
Antigénspecifikus IgG
Jejunális biopszia, eosinophil sejtszám a vékonybélben
Skin Prick Test (allergén kivonatok)
Elimináció/terhelés teszt

Egyéb vizsgálóeljárások (leukocyta migráció gátlás,
lymphocyta proliferáció,leukocyta hisztamin felszabadulás,MAST-CLA,
immunkomplexek, intragastricus terhelés endoscopos monitorizálással,intestinalis
permeabilitás vizsgálata)
^{VISSZA a szöveghez}
^{3. táblázat

A TÁPLÁLÉKALLERGIA KLINIKAI TÜNETEI

^{Gastrointestinalis tünetek:}
^{hányás, hasmenés,kólika,colitis, intestinalis vérvesztés}
Légúti tünetek:
^{rhinitis, köhögés, stridor, obstruktiv bronchitis}
Bôrtünetek:
^{eczema, urticaria, angiooedema, exanthema}
Egyéb tünetek:
^{étvágytalanság, nyugtalanság, éjszakai sírás}

^{VISSZA a szöveghez}

4. táblázat
ALLERGÉN
hypoallergén tápszer

MUCOSA SÉRÜLÉS
MALABSZORPCIÓ
DIARRHOEA
MALNUTRICIO
KATABOLISMUS

^{parenteralis táplálás}

bakteriális túlnövés
hajlam fertôzô betegségekre
pancreas enzimek zavart szintézise

^{VISSZA a szöveghez}}}

^{Irodalomjegyzék:
1. Jacobson I. Lindberg T.: A prospective study of
cow's milk protein intolerance in Swedish infants.

Acta Paediatr.Scand.1979 68:853-859
2. Polgár M.: A csecsemôkorban fellépô
allergia éskimenetele.
Klinikum, gyakoriság.
Gyermekgyógyászat, 1995.március. Különkiadás
37-48.
3. Hill D.J., Hoskins C.S.: Cow's milk allergy
In: T.J. ed. Recent advences in pediatrics 9th ed London 1991,
pp.187-206.
4. Bock S.S.: Prospective appraisal of complaints of
adverse to foods in children during the first 3 years of life.

Pediatrics 1987, 79, 683-688.
5. Gerrard J.W. et al.: Cow's milk protein allergy
prevalence and manifestation in an unselected series of newborns.

Acta Paediatr.Scand.1979.234.Suppl.21.
6. Schrander J.J.P. et al.: Follow up study of cow's
milk protein intolerant infants.
Eur.J.Pediatr.1992. 151, 783-785.
7. Savilahti E.: Cow's milk allergy.
Allergy 1981, 36, 73-86.
8. Goldman A. et al.: Oral challenge with milk and
isolated milk proteins in allergic children.}